Taxidermia - Haszprus überblog

Taxidermia

©   Tamás   |   film

Még tán Müller Péternél olvastam, hogy az embert egyedül az különbözteti meg az állattól, hogy az ember undorodik a saját testétől. De lehet, hogy nem nála, igazából lényegtelen. A lényeges az, hogy szentül meg voltam győződve róla, hogy ez az állítás ha mindenki másra igaz is, rám biztos nem. A Taxidermia megtekintése után viszont kénytelen voltam alapos revíziónak alávetni, hogy hogyan is viszonyulok én az emberi testhez.

Valamennyire sejtettem, hogy nem lesz egyszerű darab, olvastam egy-két novellát Parti-Nagy Lajostól (az ő novellái adták az alapot a filmhez), számítottam groteszk jelenetekre, polgárpukkasztásra, de mégis... Ritkán lát az ember ennyire kegyetlen filmet - kegyetlenség alatt nem azt értve, ami a szereplőkkel történik a vásznon, hanem azt, ami velem történik közben. Nem ültem még olyan filmen moziban, ahol a nézők kivétel nélkül végigülik a stáblistát - nem azért, mert olyan rohadt érdekes, hanem mert nem tudnak megmozdulni a döbbenettől, az utolsó néhány perctől. (Nem fogom leírni, még spoilerben sem, nekem pont azért ütött nagyot, mert nem tudtam, mi lesz a vége). Ami biztos: a film abból a szempontból tökéletesen van felépítve, hogy fokozatosan mutat egyre naturalistább, kendőzetlenebb és cenzúrázatlan képeket az emberi létnek arról az oldaláról, amit jobb szeretünk elhallgatni. Maszturbációról, vérről, testnedvekről, belsőségekről, olyan precizitással, hogy háromnegyed óra után azt vettem észre magamon, hogy szinte megkönnyebbültem, amikor csak azt kellett végignéznem, ahogy az éppen megszületett csecsemő disznófarkát egy késsel levágják.

A történetről igazából nincs mit írni, illetve lehetne, de ebben a filmben majdnemhogy deklaráltan nem a történet a lényeg. Tekinthetjük próbatételnek, durva szembeállításnak azzal, hogy mennyire nem bírjuk elviselni mindazon különféle nedvek látványát, amelyek amúgy bennünk vannak. Tekinthetjük egyfajta groteszk és túlhangsúlyozott válasznak arra a tendenciára, ahogy a filmeknek egyre többet és többet kell mutatniuk ahhoz, hogy a néző érdeklődését felkeltsék. Tekinthetjük kiáltványnak az ellen az álságosság ellen, ami engedélyezi, hogy embereket lőjenek halomra egy filmvásznon, miközben egyúttal egy szimpla f@sz látványából már egyenesen következik a tizennyolcas korhatárkarika és a közfelháborodás a szexualitás öncélú ábrázolása miatt. És mondhatjuk szimplán azt is, hogy Pálfi György egy elmebeteg és kár volt erre a filmre bármiféle állami támogatást adni, meg egyáltalán, hova jut ez a világ, ha ilyen csúnya dolgok a vászonra kerülhetnek. Meg hogy hülye művészfilmek. Lehet vitatkozni azon, hogy vannak-e olyan témák, amiket csak ilyen eszközökkel lehet bemutatni, lehet vitatkozni azon, hogy ez művészet-e vagy öncélú megbotránkoztatás. Rá van bízva mindenkire. De függetlenül attól, hogy a film kinek tetszett vagy kinek nem tetszett, az biztos, hogy senki nem felejti el egykönnyen. Én azóta se bírok ránézni a boltban egy Sport szeletre úgy, hogy ne jutna eszembe ez a másfél-két óra. Aki megnézi, érteni fogja, hogy miért


RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 11 hozzászólás - Szólj hozzá Te is!


1) nrg
bigup, jó írás, jó film

Jó az élménybeszámoló, tetszett. A filmet majd meglátjuk. A trancsírt általában bírom, engem a szellemes horrorok károsítanak maradandóan, meg az ilyen Requiem-féle érzelmi terror.

Tamás, ennél jobb figyelemfelkeltőt nehezen lehetne írni Még nem láttam a filmet, de az általad leírt élményhez nekem eddig csupán a Passió hasonlít, ha ez is hasonló, akkor nem fogok csalódni!
Eddig csak plakátokat láttam, és fogalmam nem volt mi lehet ez, de mostmár nagyon érdekel

Ha valaki mégis a történetre kíváncsi, a port.hu-n elég jól és spoiler-mentesen összefoglalták:

PORT.hu - Taxidermia

Trancsír nem nagyon van benne, illetve... hát izé, végülis az is van. Na jó, majd meglátjátok

Én pont az hallottam, hogy egy nem kapott egy fillér állami támogatást sem. Még nem láttam az alkotást, de tervezem, hogy megnézzem.

A www.cspv.hu szerint kaptak, persze nem tudom, mennyire mérvadó forrás.

7) frogy (nem regisztrált)
Én most készülődök a film megtekintéséhez,már rengeteget hallottam róla,készen állok a katarzisra...!A requiem után,már bármit végig bírok nézni,úgy érzem...

Megnéztem, és sajnos az a baj, hogy a slusszpoént valami idióta kritika már lelőtte (csak eddig reménykedtem hogy nem az a slusszpoén). Faszom az ilyenbe, hogy még csak nem is szólnak hogy spoileres, tessék vigyázni. És még csak nem is tudom már, hol olvastam.
Egyébként azt hittem trancsírosabb-gusztustalanabb lesz, de ez tényleg nem arról szól. Nekem annyira nem tetszett, nem jött át teljesen a mondanivaló, és tényleg eléggé a művészet és az elmebetegség határán táncol. De tény hogy egyedi alkotás. Pontozni nem is nagyon tudnám, nincs mihez hasonlítani.

Szerintem igaznán nincs is mondanivalója a filmnek, inkább a megbotránkoztatás a cél, és annak felismertetése, hogy még mindig lehet olyan filmet készíteni,ami meghökkentő.

10) Tamás
Ha már valami mondanivaló keresése a cél: tekintsük úgy, hogy az a mondanivalója, hogy egyre extrémebb gusztustalanságokat, vért, beleket és szexet kell rakni egy filmbe, hogy felfigyeljenek rá. (Lásd még Apocalypto, az sem a mély mondanivalójától vagy a maja kultúra aprólékos bemutatásától lett híres, hanem attól, hogy több benne az egy percre jutó vadmacska-általi-arcbőr-leharapás, mint előtte bármelyik más filmben .

Előtte való filmekben 0, abban 1.(mármint összesen)
Haszprus überblog - Apocalypto
Olvassátok.


Egy évnél régebbi bejegyzésekhez nem lehet hozzászólni.