Pénteken egy kissé öreg, sokat látott valamikori angol úrnővel randiztam. A hölgy barátja (tulajdonosa) megkért, hogy foglaljak helyet az angol felsőházban.
Kissé furcsa volt számomra a jobb, hiszen alapvetően baloldali beállítottságú vagyok. De érdekes volt (meg)vezetni a hölgyet, az első váltásoknál az ajtókárpiton kerestem a váltókart, meg elég furcsa a kanyarodás és az út közepének a megtalálása. A vezetést némi baráti összejövetel követte, ahol kevés alkohol és virslinek nevezett undormány is előkerült.
