Számok. 130 km^2, ebből 30 víz: Ij, Amstel, és a csatornák (Grachtok). 744 411 lakó, 173 nemzetiség. 600 000 bringa. 165 csatorna, 1.281 híd, ebből 8 fából készült és nyitható. 121 lakóhajó. (Lásd még: Észak velencéje)
1215 kocsma és bár.
Januári középhőmérséklet 2,2C, júliusi 17,4 C, több, mint 100 mm csapadék havonta. 
Amszterdam mocsaras területre épült, gyakorlatilag néhány százezer fenyőcölöp tartja. A várost átszeli az Amstel folyó, ami itt ömlik bele az Ijselmeerbe. Az Ij-tó valaha az Északi-tenger nyúlványa volt, de árvízvédelmi szempontok miatt leválasztották a tengertől. A város nevét egyéként egy másik gátról kapta, ami az Amstelt zárta el az Ij-től. Ez a gát volt ott, ahol ma a Dam tér van. (Dam=dijk=gát) A Grachtok egy része természetes folyó, nagyobb része mesterséges, és tudatosan alakították ennyire szabályosra a város alaprajzát. Érdemes a csatornák alapján tájékozódni, nem az utcanevek alapján.
Jellemző holland (Vagy nyugati-európai? Nem tudom.) városépítés: A város közepén főpályaudvar, közvetlen mellette tömegközlekedési végállomás, a közelben sétálóutcás belváros.
Amszterdamban szépen megmaradtak a több száz éves házak. Eredetileg csupa faház állt mindenhol, de néhány tűzvész elég volt hozzá, hogy rájöjjenek, ide valami tartósabb kell. Jellegzetes vörös téglából kezdtek építkezni. A lakóházak nagyon keskenyek, viszont magasak és hosszúak: Régen az alapján kellett adózni, hogy a homlokzat/kapu milyen széles, vagyis hogy mennyit foglal el a házad az utcából. Emiatt csak a leggazdagabbak engedhettek meg maguknak normál méretű házat.
Nem csoda, hogy Amszterdamban áll Európa -és valószínűleg a világ- legkeskenyebb háza. (Kloveniersburgwal 26, a tetején 2,44 méter.) Úgy hívják, hogy Trip úr kocsisának háza
, és a következő a legendája: Átellenben áll a Trip-ház (29.) a maga 22 méteres szélességével. A dúsgazdag Trip-testvérek építették - a vas- és rézkereskedelemben már akkor is volt pénz. 
Egyszer egyikük meghallotta, hogy a kocsisuk nyavalyog: „Már egy akkora házzal is megelégednék, amekkora az uram kapuja.” És lőn. (Jó, az előbb kicsit hazudtam, az Oude Hoogstraat 22. számú ház csak 2 méter 2 centi a tetején, A Singel 7. pedig mindössze 1 méter, de az a ház hátulja, egyébként háromszög alakú és 6 méter hosszú. Csak ezekhez nincs mese.)
Azért fontos, hogy a tetején mekkora, mert minden fal kifelé dől, így fönt minden méret nagyobb. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy ne essen be annyira az eső. (És ezt tök komolyan gondolják.)
A másik, hogy jellemző a holland lakásokban a nagyon keskeny belső lépcső. Így bútorokat kizárólag az ablakon keresztül lehet(ett a lapraszerelt IKEA-csoda előtt) felhúzni vagy leengedni. Ehhez praktikus, ha egy kis kilengéssel sem csapódik neki a falnak. Szinte minden homlokzat tetején középen látni az erre való csigát-kampót. (Persze ma már futószalaggal jön a költöztető cég, úgyhogy nagy jelentősége nincs.)
A legtöbb utca térkővel van borítva, ennek is több oka van. Egyrészt mivel gyakorlatilag homokon és vízen kívül nem sok minden van az utak alatt, így nagyon mozog a talaj. Az aszfalt hamar repedne, a térburkolattal nincs ilyen gond. Másrészt mindig van valami közműfelújítás, ami miatt fel kell bontani, és ezt egyszerű utána visszapakolni anélkül, hogy foltozott látványt nyújtana. Hátránya, hogy szétrázza az ember fenekét a bicikli.
