Mai productivity eredmény: melóban egyértelműen jobban haladtam fb nélkül, itthon pedig leporoltam a januárban félbehagyott scala play blogengine projektemet 
(Elavultak a cuccok alatta, már nem fordult IntelliJ-ben (ez nem egészen tudom hogy hogy lehet, habár gondolom úgy, hogy a play konzol valamit update-elt magán, az IntelliJ meg nem követte), rendbe kellett rakni. Ráment kb. 2 óra, de megérte. )
A miranda ng-t pedig még tovább customizáltam, egész barátságos lett. (Atom minimál.)
23:02 Na még egy gyors bejegyzéslájkolós feature lefejlesztése belefért. 0.1-es verzió, egyelőre lehet lájkot leadni, és kiírja hogy hányan lájkolták eddig a bejegyzést. Oje! Majd lesz fullosabb később. (Ja és csak ha belépett user vagy.) Igen, igen, tudom hogy volt már hasonló, de ez kicsit másmilyen lesz, meg jobbabb is lesz.
Mai fejlesztéssel töltött idő itthon: 3-4 óra. Roxx! 
Istenem, végre.
(Mert persze be kellett tolni egyből egy új 0-ról írt frameworköt is az új feature alá, nem lehet csak úgy. Rég nyúltam a blog kódjához na, és már mások az elképzeléseim.)
Ja és itt kikúrt continuous delivery van ám, annyira hogy nincs localhoston meg sehol tesztszerverem, a blog úgy jó egyből ahogy megírom.
Nem tesztelni kell, hanem jó kódot írni, basszátok meg.*
* A szerző a pókerarcos humor hazai élharcosa. Ismeri és gyakorolja a TDD-t, de ez itt most nem az a projekt, itt tényleg izgibb egyből productionön futó kódot írni. Ennek is megvan a szépsége, ha valaki nem hiszi, próbálja ki dev/test környezetek nélkül fejlesztenie az akármilyen rendszerét.
