Bérfejlesztést vállalunk

©   Haszprus   |   life, angular, mysql, nodejs, oracle, php, python, scala
Bérfejlesztést vállalunk egy kis csapattal. Ha kell neked szoftver, weblap, dobj rám egy üzit vagy hagyj egy kontaktot. PHP, Python, Nodejs, Angular 1-2-4, Scala, ilyesmi tech stack játszik. Meg persze db-ként mysql, mssql, oracle, mongodb. Vagy bármi egyéb. Érdeklődj itt, vagy a haszprus@gmail.com-on, vagy facebookon.





33 lettem

©   Haszprus   |   barátok, life, történelem, adri, eszter, hősök, laci, szülinap, beerbike

Meglepibe kaptam 33. szülinapomra egy beerbike-ot Még amikor 10 méterre álltunk a hősök terén a célponttól, akkor is csak azt hittem hogy beülünk valami helyre iszogatni, és úgy mellékesen koccintunk a szülinapomra Aztán egyre többen lettünk, a bike-on 12-en, a később csatlakozókkal 14-en. Köszönöm mindenkinek a szervezést, fantasztik volt!




Refaktor, új backend feature-ök, ilyesmi

©   Haszprus   |   blog, hack, hhvm, php

Mostanában elég sok időm van, és sokmindent egyszerűen nem csinálhatok, pl nem sportolhatok. Meg minden. Meg egyébként is újra php-zek (vagy hackezek, ld. hhvm*) backenden, úgyhogy ezen apropóból nekikezdtem egy ideje a blog modernizálásának, és tervezem hogy kisebb-nagyobb időszeleteket erre fogok allokálni. Igazából új feature-öket nem tudom mennyire várhatok, először szeretném a meglehetősen legacy kódbázist egy picit modernizálni. Nem egyszerű feladat egyébként, és felmerülhet a but why kérdés is. Hiszen pl nem több értelme lenne-e valami másik nyelven írni egy új motort, vagy valami egészen új dologba kezdeni. Igen, ezek a kérdések validak, a válaszom pedig az hogy most erre van lehetőségem így hosting terén, és egyébként sem akarom veszni hagyni a blogot. 2003 óta létezik, az annyit tesz hogy idén lesz 14 éves (nem semmi azért), és még él, lélegzik, és ezt meg is akarom tartani még egy darabig. Modernizációkra szükség van.

* HHVM is an open-source virtual machine designed for executing programs written in Hack and PHP. HHVM uses a just-in-time (JIT) compilation approach to achieve superior performance while maintaining the development flexibility that PHP provides. HHVM is developed by Facebook.

Úgyhogy ma:

  • Meghegesztettem a szóismétlésekre figyelmemet felhívó cuccot az admin felületen
  • Kiveszi a vízbűl bejegyzésből a szavakat és ha talál olyan címkéket a db-ben akkor ráaggatja őket
  • Ha a bejegyzés címe egy duplikátum lenne akkor hozzáhegeszt valami egyedi azonosítót hogy ne legyenek már duplikátumok (igen, a bejegyzéscím azért nem unique key a db-ben, nyilván, mert miért ne lehetne két bejegyzésnek az a címe hogy Sun is shining)
  • Egyéb refaktor dolgok

Egyébként elgondolkodtam persze azon is - már egy ideje - hogy nem kéne-e valami pluszmelóba tolnom a szabadidőmet, pénzért. Well, it can happen on some day, addig meg igazából ennek is van értelme. Például tök jól flowba kerülök tőle.


Refactor & help & thx

©   Haszprus   |   life

Volt egy csomó refaktor a blogon az elmúlt időkben. Ha találtok bármi bugot [könnyen lehet, nincsenek tesztek és évek óta nem fejlesztettem ezt a projektet aktívan], pls szóljatok. Köszi


RSS feed update

©   Haszprus   |   fejlesztés, blog, php

Nem tudom használ-e még valaki régi RSS url-eket a blogról (ahol a címekben nincs benne az rss mappa, vagy rss_* a feedek címe), mindenesetre kipurgáltam őket. Ha szeretnéd frissíteni a feedjeidet, a http://blog.haszprus.hu/rss/ címen megteheted. Az rss/bejegyzesek, rss/kommentek, meg ilyesmi című feedek működnek a továbbiakban. (Ezek a címek már évek óta léteznek, az ennél régebbi feedcímeket dobtam ki.)

Egyébként nekimentem a motorháztető alatt egy masszív takarításnak ill. újrastrukturálásnak.




Insomnia 17

©   Haszprus   |   fáradtság, life
01:50 óta ébren vagyok. Szilveszter óta kicsit mintha elcsesződött volna a bioritmusom. Nagyjából minden nap felébredek 2 óra körül. Igazából elég egyértelműnek tűnne elsőre, hogy ez egy mellékhatás. Valójában passz. Nem, nem azért mert kipihent vagyok.

Első utam Amerikába.

A céggel mentünk ki öten, biznisz trip.

Azért elég jófejek voltak velünk, jól éreztük magunkat.

Kérdeztük mit érdemes megnézni a városban, de a leggyakoribb válaszok a pub, kocsma és söröző voltak.

Ennek megfelelően alakult a hetünk.

Milyen Boston? Nos kisebb a különbség, mint gondoltam. Az épített dolgok nagyok, nagyok az épületek, nagyok az ajtók, szélesek a terek, alapvetően minden oversized.

A szállodai szobáink nagyon szépek voltak, ez elsőre nem tűnt fel, alapvetően mindenre rá kellett éreznem kicsit. Ahogy a cég kinti irodáját is elsőre a semmi különös kategóriába tettem, majd ahogy jártuk végig a szinteket, tereket, úgy derült ki hogy vannak nagyon kellemes meglepetések, és így utólag ha visszanézem a képeket, azért eléggé rendben vannak a dolgok.

Én a magam részérl egy dimenziónyi különbségre készültem, de visszafogottabb dolgokat találtam. Bár azt mondják a tapasztaltak, hogy Boston nagyon európai, és Amerika jellege más helyeken jön elő igazán. Majd igyekszem még menni erre-arra, merítettem egy kis erőt ebből a tripből, 2017-ben igyekszem többfelé utazni.

A cég. Adnak a terekre, hogy megtaláld magadnak azt a helyet ahol szívesen vagy. Mivel úgyis laptopod van, ezért dolgozhatsz akárhonnan. Szerintem nagyon rendben van.



Tegnap 22-kor ébredtem, eredetileg nem akartam sörözni, mert hulla fáradt voltam, és aszociális, de a haverok már az élesztőben voltak, hatalmas partiarc módjára autóval mentem oda (magyarán nem ihattam ugye), aztán ez nem volt annyira nagyon rossz döntés egyébként, mert utána legalább át tudtunk jönni ide anélkül hogy megfagytunk volna a -16 fokos éjszakában, és tovább alapozhattunk egy kis coronitára, ahova kivételesen még be is engedtek (azt a stratégiát választottam hogy a sárga kabát helyett egy standard fekete dzsekiben mentem és szigorúan nem néztem az őr szemébe), fent egy nem is rossz csaj leszólított, és eldumálgattunk röviden. Azon méláztam, hogy ez vajon miért lehet, bejön az ápolatlan méretűre nőtt szakáll, vagy a vágásra érett haj, vagy a céges ingyenkardigán, nem tudom, de valamelyik vagy ezek így együtt működtek. Mindenesetre 10 évnyi ugyanoda járás után ma kipróbáltam egy új fodrászt, a headonistot, elég jó volt, elégedett vagyok. Nem tudom még hogy mennyire járok majd vissza, mert amúgy a sajátomat is tökre szeretem és olcsóbb is (tudtad hogy egy élet alatt több millió forintot elkölt(h)e(t)sz pusztán kizárólag csak fodrászra*? your choices actually do make a difference), de most úgy érzem hogy ráférnek a változások a dolgaimra. 2017, az utazás és a változás éve.

* egy ember kb 70 éven át jár fodrászhoz, tegyük fel h havonta, tegyük fel h 2000 Ft / alkalom. Emberünknek ez ennyibe kerül: 2000 * 12 * 70 = 1,68m Ft.
Tegyük fel h emberünk úgy dönt, hogy kicsit gyakrabban megy (három hetente), kicsit stílusosabb fodrászhoz, kicsit profibb hajért, mondjuk 4500 Ft / alkalom. Ez ennyibe kerül: 5,5m Ft.
Tényleg 4 millió forint sorsáról dönthetsz azzal hogy milyen fodrászhoz jársz? Igen. Ez van. És akkor van még pár döntés az életben. Azt már ne is számoljuk hogy mennyibe kerül a kaja, amit nem havonta 1x eszel, hanem minden áldott nap. De segítek. Ha napi 3000 Ft-ot költesz kajára, az 70 évre nézve 78m Ft. Igen, amikor arról döntesz, hogy az olcsóbb ebédmenüt eszed vagy a drágábbat, vagy hogy otthonról viszel-e esetleg kaját, vagy hogy csapvíz helyett palackos vizet iszol-e, akkor egy komplett lakás áráról döntesz valójában.





Nem lesz miről beszélni

©   Haszprus   |   life

Egyik haverom megjegyezte hogy ha túl sok dolgot leírok neten, akkor élőben már nem lesz miről beszélni.

Mostanában nem is nagyon akarok.

De kicsit visszakanyarodnék ahhoz az érzelmi és értelmi félhalott csajhoz, akiről írtam 2 bejegyzéssel korábban. Szóval úgy adódott hogy jártunk szűk másfél hónapot (a kapcsolat körítésével együtt mondjuk duplaennyi időről beszélünk), és ezidő alatt én pont két cég közötti időt töltöttem, meg vizsgaidőszakban voltam. Elmentem dolgozni az új céghez (tehát a csaj aznap találkozott a dolgozó Olivérrel először), első napomon találkoztunk, és felvetettem azt a megfigyelést felé, hogy egy órányi beszélgetés alatt sem kérdezte meg hogy milyen az új cég, milyen a napom. Az volt a válasz: már megírtam messengeren, és küldtem képeket is.

Óh. Akkor nincs kérdésem. Jó tudni hogy az ember párja ennyire érdeklődő. Olyan emberek vannak hogy egyszerűen beszarsz. És csak azért szívom a fogam hogy egy ilyen ember miatt képes voltam besérülni, még így 4-5 hónap távlatából sem tértem magamhoz.


Külföldi utak

©   Haszprus   |   külföld, boston, logmein

Régen szerettem utazni. Persze manapság is szeretnék, de már vége a felhőtlen kornak amikor valaki más megszervezi és kifizeti az egészet. Persze még mindig vannak utazási irodák, de eszem ágában nem lenne már azokkal menni.

Node a lényeg hogy még sosem voltam Amerikában, legalábbis nemrég ez a kijelentés még igaz volt, szerencsére ma már nem. Kicsit cikinek is éreztem, tekintve hogy 32 vagyok, és az egész családom kb wc-re is Amerikába jár.

Úgy adódott, hogy a céggel elmehettem Bostonba egy hétre, erről majd írok egy bejegyzést, de ami ennél sokkal fontosabb, az ennek a folyománya: végre egy kicsit felszabadultam az anyagi mentális korlátoltság elől, azt hiszem újra fogok merni utazásra költeni. Azt még nem döntöttem el, hogy vajon kipróbálom-e a dolgot egyedül, de társsal biztosan. Persze ennek némiképp útjába áll, hogy most nincs párom. De ami késik, nem múlik.


Kurvák vére a normafán

©   Haszprus   |   life

Idén nyáron összejöttem egy kurvával (jelen esetben a kurva azt jelenti, hogy a második randink előtti estén lefeküdt valami másik faszival, nem az exével vagy ilyesmi hanem csak valami másik random faszival a netről, akivel addigra amúgy azért már tudta hogy úgyse lesz semmi, de - ahogy mondta, nagyon viszketett - majd amikor már úgy kb együtt voltunk akkor ezt a lehető legtermészetesebben közölte, nem viccelek, tényleg a legtermészetesebben mondta hogy lefeküdt egy csávóval, majd kiszállt a kocsiból, merthogy épp akkor értünk egy parkolóba, aztán indult is hogy most akkor megyünk sétálgatni), aki nem szerette a normafát (szóval a csaj). Én imádtam a normafát egész életemben, amióta csak ismerem. De azóta valamiért nem járok fel oda. Nem tudom miért. Hogy a fenében működik ez? Miért értéktelenedett el a normafa a szememben azóta?

Ugyanez a csaj megkérdezte hogy ő ugyan mit tanulhatna tőlem. Utána nem mentem el a másoddiplomám átadóünnepségére. Miért nem? Hogy a fenében működik ez?

Értéktelennek érzem magam egy olyan csaj miatt, aki nyilvánvalóan érzelmi és értelmi félhalott volt? Hogy a fenében működik ez?

* Arra jöttem rá ahogy ezt a bejegyzést írtam, hogy a parkoló ahol a csaj kiszállt a kocsiból, az pont a normafa parkolója volt. Lehet hogy ez a kellemetlen emlék fűződik hozzá? Hát ez lehet. Bár mondjuk én azt gondolom hogy inkább attól értéktelenedett el valahogy a szememben, hogy átvettem a csaj értékrendjéből ezt is hogy a normafa nem fasza. De ez egy fasság, és kérem vissza a normafát. Hát hogy a fenében működik ez?

Azt hiszem beszállok a kocsimba és felmegyek a hegyre, és sétálok egyet, akkor is ha éjjel 1 van. Legalább leírtam valahova hogy mi történik, és ha már úgy döntöttek a problémák hogy nem oldódnak meg maguktól, akkor kénytelen leszek erőből megoldani őket.

05:06 eljutottam a normafára és bár nagyon csúszott a jég de azért jó volt, még ha csak pár métert is tudtam sétálni. Láttam a várost fentről, szép volt, nem úgy mint Alsónémedi, amerre mostanában járok, nem is tudom miért. Ja de, mert egyenes az út és unalmas. Ja meg sok arra a kurva. A nosztalgia.

Ami azt illeti, számottevően jobban érzem magam.


What is missing

©   Haszprus   |   barátok, life, idézet
egy ex nekem is ez az elso karim miota nem vagy
Haszprus nem csajügyi problémáim vannak, bár tudom hogy sokkal jobban lennék bnővel de vhogy nem hiányzik. azt is tudom hogy jobban lennék barátok közt, de az se hiányzik. nem hiányzik semmi. a saját döntésemből nem vagyok senkivel. nem tudom pontosan hogy miért. valószínűleg túl sok bántás ért az életben és nem tudom feldolgozni már. az a fura hogy réka után még voltam gyorsan egy csajjal (nem szex), de azóta nem. de nem annyira a csaj hiányzik mint mondtam. hanem úgy az élet. eltűntek a hobbijaim, eltűntek a tevékenységeim, kb minden amit csináltam az életben. régen szerettem bringázni, rengeteget bringáztam. rengeteget fotóztam. mentem haverokkal, stb. sportoltam sokat. ezekből semelyiket, egyiket se csinálom már. nem csinálok semmit csak fejlesztek, és azt se hobbiból hanem a munkahelyi dolgaimat csinálom. olyan szinten amit a cég is felismer (idézek a pár napja kapott év végi értékelésemből: A szakmai tudásodat, befektetett munkát energiát senki nem kérdőjelezi meg, messze túlmutat mindenkin.). de mást nem csinálok. érdekes módon. a lumbágóm nagyon betett a sportnak, az elferdült ujjammal pedig egy kriplinek érzem magam. féltem is a bal kezemet, minden nap csinálok valamit amikor eszembe jut hogy nehogy valami baja legyen. féltem őket a súlyok emelgetésétől is, de attól a hátamat is féltem, a lumbágó óta ha kicsit edzettem általában mindig elkezdett fájni. a lumbágó olyan dolog hogy konkrétan 20 percig nem bírtam fizikailag kimászni az ágyból amikor legelőször belémütött. az idei évem egy egészségügyi csapás. a fogam vérzése (azt még láttad), az ujjam eltörése és szarul összeforrása (végleges sérülés), a lumbágó (az is most már fél éve megvan és úgy tűnik az se valami ideiglenes dolog), aztán a medicovernél azt mondták h mélyvénás trombózisom van (konkrétan mentőt hívtak rám), ... ezek mennek... elkezdtem kivonulni az életből, ha ránézek a régi fotóimra (volt bnőimre vagy csak egyedülálló képekre), azt látom h én már nem vagyok abban a korban mint a képeken, már nem vagyok randikorú, itt már nem lesz semmi ami beindítana egy kapcsolatot... és amúgy nem a kapcsolat hiányzik mint azt hosszasan fejtegettem, erről tképp csak amiatt írok ennyit hogy úgy érzem erre kérdeztél rá az első karácsony nélküled c. mondattal... szóval nem ez zavar... hanem h nincs családom... minden más kapcsolat, legyen az akár barát, barátnő, semmi a családhoz képest. a család örökre ott van, megmarad, bármi is van, a barátok, barátnők, mind csak múló dolgok, még egy gyereket is elvihet az asszony, hiába az igazi vérrokonság... a valódi elvehetetlen kapcsolatok csak a szülők és testvérek felé vannak, velük lehet ugyan összeveszni de az idő mindig begyógyítja a családi sebeket... nos, nekem nincsenek ilyen jellegű kapcsolataim.



» régebbi bejegyzések

a jövőben szeretnék napnyi bejegyzést látni a főoldalon.   Csak regisztrált felhasználóknak.