archívum - Haszprus überblog

» Archívum: megjelenített kategóriák

Jelöld be, hogy mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére.


16 megfelelő bejegyzés.

Haszprus Framework

©   Haszprus   |   bme, fejlesztés, mátrix, php

Irgalmatlan tempóban készül a Haszprus PHP Framework…

(Önlabra lesz, egyelőre van benne fasza formgenerálás, mvc (mégpedig kicsit smarty-style), minden ami kell… Nem használ fel korábbi cuccaimat, written from scratch, inspired by symfony and TRES.)

(Munkáltatóm figyelmébe: a cuccot itthon készítem ingyé nem kevés időben (pl. most 4:50-kor végzek vele és kb. tegnap 18 óta nyomom, az hány elszámolatlan óra is egy nap alatt?) és maximálisan fel fogom használni a munkámban. Jól.)


Nappaliból átcsoportosítottam magamhoz az ülőgarnitúra kétszemélyes komponensét.

További ötletek…

Asztalom melletti alacsony szekrény helyére a nappaliból az ülőgarnitúra egyszemélyes komponense (aka fotel). A szekrény mehet a másik alacsony szekrény tetejére (para: zsúfoltság), vagy akár el is hagyható. Mellette: dumálgatáshoz nagyon jó lenne. Ellene: zsúfoltság, nyomtató, hifi és scanner átkerülne az asztalomra (további zsúfoltság). Hosszútávú lehetőség: polcok a monitorok mögé/fölé/mellé ezeknek a cuccoknak. Esetleg a nyomtató/scanner átmehet a szerverterembe.

Kanapé melletti falra jöhetne valami jó kis designos, vékony, mutatós polcrendszer (vagy csak néhány libegő polc), apróságoknak vagy ilyesmi. No hard stuff. Esetleg visszajöhetne az Intel plakátom (még mindig tetszik - amúgy színvilágban is beillene sztem, ld. 3-4. kép jobbalsó sarkában összehajtva).

Hangrendszer áthozható a nappaliból. Esetleg a tévé is, de ez utóbbi konfliktban lenne a fotellel, merthogy azt is az alacsony szekrény helyére tudnám elképzelni.


Elvitelre

©   Haszprus   |   life, szánalmas

Azt már megszoktam, hogy rendszeresen elfelejtenek szalvétát adni a mekiben ha elvitelre kérem a kaját (szoktam is külön szalvétáért elmászni amíg várok), de az azért túlzás, hogy a kertész salátához ma nem adtak villát. @#%! (Legközelebb már a McFlurryhez se lesz kanál - oldd meg…)

ápr. 28. 13:12 ma sem adtak, a gecik. De túljártam az eszükön és magamtól vettem villát.

ápr. 29. 13:25 ma sem adtak, kezd koncepciónak tűnni a dolog.



Új iroda

©   Haszprus   |   mátrix, w170

Ideiglenesen itt vagyunk. Kb. még másfél hónapig, elvileg. Aztán meglátjuk. Az új hely elméletileg kicsit szebben fog kinézni (egy újonnan épített A kategóriás irodaházról van szó), ugyanakkor nem 6-an leszünk a szobában mint a képeken itt, hanem 11-en. Kiváncsi vagyok mennyire lesz kedvem belakni. Anno még voltak olyan elképzeléseim hogy hozok be mindenféle cuccot, aztán ezek szépen elhaltak, ahogy folyamatosan jött az ígéret hogy nem sokat vagyunk már itt. Remélem az új hely szerethető lesz, bár a 11 fő miatt őszintén szólva erős kétségeim vannak. (6 fő is akkora hangzavart tud okozni hogy az nem igaz, van most mellettünk egy üres szoba a költözésig, pár napja gondolkodom rajta hogy partizánakcióban bevessem magam oda a gépemmel.)



A tavaszi szünetben belekóstoltam én is a fotózásba, a makro megfogott. Témát is találtam rögtön, húsevő virágom kapóra jött. (Ha valakinek nem lenne ismert, ez a rovaremésztő növény a Vénusz légycsapója. Legyet eszik. Jobb esetben. )

Tehát ezek az első próbálkozásaim... (Megj. a bejegyzés is az első... áhh, már nem vagyok szűz? )



Eldobható

©   mainframe   |   life

Elgondolkoztam hogy mi van ha egy addig szűkös erőforrásból hirtelen sok áll rendelkezésre. Bár a jelenség lehet időszakos, az erőforrás mégis elveszti a szűkös jellegét. Lássuk a borotvák példáján, mert a vezérfonal nélküli filozofálásból secperc alatt egzisztencializmus lesz.

Villanyborotvát használsz. Egy van, ha az nincs, nincs mivel borotválkozni. Nincs lehetőséged sok ilyet venni (hiánycikk, drága, nincs időd elmenni megvenni, akármilyen okot kitalálhatunk), ezt csak azért hogy valóban szűkös erőforrás legyen. Ennek megfelelően vigyázol rá, használod minden nap, ilyesmi. Aztán egy nap mittudomén, rádjön az ötperc, és veszel 10 csomag eldobható borotvát. Vagy kapsz. Mindegy, lesz. Elkezded azt használni. Az eldobhatósága predesztinálja hogy állsz hozzá: nem (annyira) tisztítod, tartod karban mint a villanyt. Nem tragédia ha véletlenül egy másikat veszel ki a csomagból mint amit eddig használtál, mert igazából mindegy is hogy melyik van épp a kezedben, a végén úgyis mind kidobódik. Amint a legkisebb hibája lesz, nem keresel rá megoldást (szerelés, szervizbevitel, akármi), hanem kidobod, mert hiszen van még egy csomó. Ezt az egyetlen villanyborotváddal nem feltétlenül tennéd meg. Aztán az is érdekes hogy mi lesz azzal a villanyborotvával. Mert ugye az eldobhatókat használod, és alapesetben mondjuk be is jönnek. Nincs már szükséged a villanyra, vagy inkább pontosítanék: a villany már semmiben nem különbözik akármelyik eldobhatótól. Esetleg az adhat hozzá valamit a villanyhoz, hogy ha még emlékszel rá hogy milyen sokba került anno. De ha ez megfelelően régen volt, vagy megfelelően jók az eldobhatók, igazából lehet hogy fel sem merül, és mivel nincs rá szükséged, porosodik a polcon, vagy eladod, esetleg ki is dobod.

Na, ma erre lehet rácsavarodni filozófiailag. Ha nem tetszik, lapozz tovább.

Azt még leszögezném hogy ennek a bejegyzésnek nincs köze senkihez a blog közönségéből, mielőtt még valaki magára venné.



The Fall

©   mainframe   |   film

The Fall (2006) - Nem fogok sokat írni róla, pedig lehetne. David Fincher jegyzi (ám a rendezéséhez ezúttal nincs köze mint megtudtam), akinek a számláján olyan filmek vannak, mint a Hetedik, a Harcosok Klubja, vagy épp a botrányosan tragikus Zodiac. Úgy éreztem (a korábbi két kiemelkedő filmje ellenére is) ez utóbbival végleg elvágta magát nálam, de most visszanyerte a bizalmamat.

Ugyanis ez a film tömény zsenialitás és művészet. Minden sora költemény, és minden képe egy festmény. A története kicsit hasonlít a Faun Labirintusára, amennyiben itt is a fantáziavilág keveredik a valósággal. Döbbenetes sztori, látvány, egy percre sem veszed le a szemed a vászonról. De ennél többet tényleg nem mondok el, mindenki nézze meg. Ennyire nyugodtan nagyon rég nem dobtam rá egy filmre sem a 10/10-et, de ez abszolút megérdemli.


Ezeket a sorokat ezért írom, hogy aki esetleg nem tudná, hogy a Fibernet milyen szar cég az most megtudja. A történet úgy kezdődött, hogy reggel felkeltem, látom a modemen semmi se világít, jól van mondom remek, megint nincs internet. Kimegyek, hogy akkor nézek addig TV-t, de az se ment. Jól van, akkor felhívom az ügyfélszolgálatot, hogy akkor ez most mégis miért van. Nem tudnak semmit, de 72 órán belül kijavítják a hibát, remek. Még jó hogy van mobilinternetem és tudtam azzal pótolni a veszteségeket. Délután jövök haza és eszembe jutott, hogy valaki mesélte az ügyfélszolgálaton, hogy azért nem volt 4 hónapig adás a tévében, mert tévedésből kikötötte valami idióta szerelő a kábelt. A biztonság kedvéért felmásztam a betonoszlop tetejére ahol futnak a kábelek láss csodát, valami barom reggel kicsavarhatta a kábelt az elosztóból, mert szépen fel volt tekerve és az oszlop közepére lerakva. Á, nem voltam ideges csak egy picit. Visszatekertem és láss csodát egyből működött minden. Ezek után természetesen felhívtam megint a Fibernet ügyfélszolgálatot, hogy ezt mégis hogy gondolták. Ami a legszebb volt az egészben, hogy ők se tudtak erről semmit, mert se tartozásunk nem volt, se pedig munkalap nem volt kiállítva, hogy ki kéne kötni a tévét. Na, erre szoktam mondani, hogy no comment...



Szobaátrendezés :)

©   Haszprus   |   mátrix, mobilfotó

Na végre mozdultunk valamit, a középső asztalkomplexumot beküldtük a falhoz az ablak felé, nyertünk a szoba közepén ezzel kb. 20-30 centit és mögöttem Poti meg Ádám kanapéja is így relatíve távolabb került tőlem, talán Poti térdét már kevésbé érem el, ezen kívül Atis felé nyomtunk olyan 10 centit. Kivittük a szobából a tökfölöslegesen itt levő egyik asztalt. Übersweet, tökre örülök neki. Még mindig teljesen gáz, de sokkal jobb mint eddig.




» régebbi bejegyzések

a jövőben szeretnék napnyi bejegyzést látni a főoldalon.   Csak regisztrált felhasználóknak.