archívum - Haszprus überblog

» Archívum: megjelenített kategóriák

Jelöld be, hogy mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére.


47 megfelelő bejegyzés.

Balaton körbebringa

©   Haszprus   |   bringa

Gondolkodom egy ilyenen, hogy teljesítménypróba gyanánt körbetolom a cangát a Balaton körül. Egy nap alatt. Namost lássuk csak, mennyire megvalósítható ez. Orca lanpartija kb. 20 km-re volt, és 57 perc alatt értem haza, de úgy, hogy folyt rólam a víz, pedig esti hűvösben jöttem. Nyilván ugye egyrészt az összteló, másrészt a hatalmas súrlódást jelentő gumik miatt nem nagyon lehet megpörgetni egy ilyen bringát.

Ezen a ponton egyébként két idézet a Criticalmass.hu valamely bejegyzéséhez intézett hozzászólásokból:

A DH-s gépeken van hátsó teleszkóp. Ha azt nem lehet kimerevíteni (lockolni), akkor baromi nehéz vele felfele tekerni. Hiába állsz ki a nyeregből (rakod nyélen :-), az összes munkádat elnyeli a teleszkóp csillapítása és csak fűtésre megy. Tehát nem lehet egy DH géppel kiállni a nyeregből.
Hiába az áttét a felfele tekerés viszi az energiádat lefele. Tekerj fel ötször [az Istenhegyi úton] egymás után (ez kb. annyi energia mint 1x DHval) és ha úgy érzed hogy marad erőd ezt mégegyszer megtenni akkor te ritka kivétel vagy én meg irigykedem

Tehát maradjunk ott, hogy rendesen megdolgozom azért a 20 km/h-s átlagért is (nem csak emelkedőn rugózik a hátsó teleszkóp). Ha ma mennék, akkor Budapest->Balatonaliga vonat indul Kelenföldről 03:52-kor, és 06:10-kor ér le. Az utolsó vonat, mely ma indulna haza ugyanonnan, 21:13-kor hagyná el Balatonaligát, és 23:21-kor érne Kelenföldre. A kör megtételére 15 órám lenne, a Balaton kerülete 200 km-nek van mondva (ami a valóságban nyilván valamelyest több tekerést jelent, mégis számoljunk 200-zal). 200/15 = 13,3 km/h-s átlagot kellene produkálnom szünetekkel együtt. Az a helyzet, hogy ez elég keményen hangzik, mert amennyiben óránként 20 perc pihenőt tervezek (ne feledjük, egésznapos programról van szó, ismeretlen környéken (bringával se mehet az ember bármerre)), akkor 20km/h-t kellene hoznom menet közben egész nap. Kemény.

Kicsit Mission: Impossible jellegű a dolog.


A pofátlan

©   Haszprus   |   film

The Ringer - 2005. Csávókának jó cél érdekében pénzre van szüksége, és ráveszik, hogy induljon a paralimpián (amit a magyar szinkronban valami okból kifolyólag végig paraolimpiának mondanak). És innentől kapunk egy jó bő órát a fogyatékosok rosszabbnál rosszabb vicceiből, amik hatására a főhőssel együtt én is csak néztem ki a fejemből, hogy mi va'? Szvsz borzalmas.


Farkasvér

©   Haszprus   |   film

Ginger Snaps - 2000. Mi lehet kellemetlenebb egy szép lassan farkasemberré változó nővérnél? Ennek a filmnek az utolsó 10 perce mindenképpen. Bűn rossz. Alacsony költségvetésű filmekből könyörgöm hagyjuk ki a szörnyek megmutatását, inkább elhisszük hogy létezik, de 2006-ban nem akarok vicsorgó gumibábukat nézni percekig…


Kosárlabdapálya kerestetik

©   Tamás   |   bringa

Kellene nekem bérelhető kosárlabdapálya a következő paraméterekkel:

  • Jó lenne, ha viszonylag olcsón bérelhető lenne. Viszonyítási alap: jelenleg a MAC pályára járunk, de az szvsz rohadt drága (800 Ft a belépő a sportcentrumba, plusz 100 Ft/fő/óra a kosárpálya).
  • Színvonalban kb a MAC pálya szintjét hozza, tehát elég a félpálya, de legyen rajta normális magas palánk, nem lelógó gyűrűvel, meg előny, ha nem beton a talaj, hanem az a spéci puhább borítás, amit nem tudom, hogy hívnak.
  • Helyileg leginkább a Moszkva térhez, esetleg a BME-hez legyen közel.

Mit ajánltok? Régebben a BME-n az R és a T épület között volt egy pálya, de az tavaly nagyon le volt amortizálva. A Schönherz kosárpálya meg nem játszik be, mert ahhoz gondolom kolibelépő kéne, az meg már nincs, mióta albérletbe költöztem.


Hajnal

©   mainframe   |   fáradtság, life

Kemény dolog ez feleim! Körbe lehet röhögni érte, de én még szerintem sosem virrasztottam át egy estét tök egyedül, minden különösebb cél és ok nélkül. Úgy nézem ez a szép hagyomány ma fog véget érni, ugyanis az ablakon kinézve azt látom, hogy már erősen hajnalodik. Alapesetben ilyenkor pánikolni szoktam, hogy Jaj, már rég aludnom kéne! Jaj, egész holnap teljesen használhatatlan leszek!, de most annyira nem érzem, hogy fáradt lennék, hogy elképzelhetetlennek tartom, hogy a holnapi napomból punnyadás legyen. Mondjuk ezt a nem várt energiát meghozhatta az az okos kis vírus is, ami böngészőupdate-nek álcázta magát (rutinból úgyis rákattint az ember...), és sikerrel feltelepült, és vírusirtó szoftverreklámokkal bombázott (!!!) . Ezzel a kis tetűvel vesződtem ugyanis úgy 3-tól 4-ig. De győztem, és most olyan boldog vagyok, mint az arachnofóbiás, aki végre le merte csapni a naaagy, szőrös pókot a szekrényajtón. :đ És ha már lúd, legyen kövér-alapon leszámolok egyúttal ezzel a hajnal-fóbiával is.

Kemény vagyok mint a vidia.


Végső állomás 3

©   Haszprus   |   film

Final Destination 3 - 2006. Az első részt még egy videopartin láttam és marhára bejött mindannyiunknak. Egy low budget movie-ról volt szó sztárok nélkül, és mégis tarolt, nincs is erre jobb bizonyíték, mint az imdb-n elért 22 ezres szavazatszám. A második részt nagyon vártam, ám kicsit erőltetettre sikerült, és a harmadik résztől ebből fakadóan nem vártam sokat. Talán ez volt a szerencsém? Legnagyobb meglepetésemre igen kellemes kis thrillert kaptam, már ami az első órát illeti, mert a vége felé kezdett kicsit sok lenni. Ettől függetlenül simán ajánlom. Akik pedig az első részről lemaradtak volna, azok feltétlen pótolják.


A belső ember

©   Haszprus   |   film

Inside Man - 2006. A bankrablós filmek egyébként is gyakran érdekesek, és maga a rablás minél brilliánsabban van kitervelve, a film is annál jobb lesz. Ez egy remekmű, végig feszült, nem előre láthatók a történések, és a végére is jutott egy kis meglepetés. 100%-ig ajánlott, az elmúlt hónapok egyik legjobb, ha nem a legjobb filmje.


Nemtóók leállni

©   Haszprus   |   élelmezés

A fogyással nemtóók leállni, nemtóóók leállni! Az elmúlt másfél hétben ettem 3 pizzát (28-32cm, itthon, lanpartin, ráckevén), milánói makaróni adagokat (itthon és lanpartin), ilyen pufi sós izét (lanpartin és itthon), egy csomó csokis műzlit, sört, hamburgereket, meg még mittomén miket. Az elmúlt 14 napban ehhez képest fogytam 2,3 kilót. Vazze. Most 64,3 vagyok. Már 66 körül le akartam állni, és nem megy A zöldségek már rég kipusztultak az étrendemből, rendszeresen úgy érzem, hogy túl sokat eszem, túl sokat nassolok. Na ilyenkor mi van. (Március 19: 75,5, április 5: 76,2, július 26: 64,3 kg) Elfogyok.


9:07csá
9:10most jöttem normafáról
voltam fent kétszer
először felmentem istenhegyi úton.. kb. 30 perc alatt voltam a szent orbán térnél, aztán onnan egyszusszal bírtam az istenhegyi út - béla király út kereszteződéséig (ami így lényegében már majdnem a teljes istenhegyi szakasz... király vok)
9:10kb. 50-55 perc alatt értem fel a normafa tetejére, a padokhoz
az máskor min 1,5 óra szokott lenni
9:10most pihentem előtte 2 napot itthon, talán ezér ment így
9:11aztán lejöttem a durva dh szakaszon, estem kb 3-mat (ntom biztosan), fogassal vissza, megin durva dh, és megin estem kb. 3-mat
de már kurva meleg volt meg úgy gondoltam h ennyi esés elég egy napra meg éhes is voltam úgyhogy nem mentem fel újra
9:11azé 3,5 órára elég jól elfoglaltam magam, q yo volt
9:13ezeket a biztosnak látszó eséseket múltkor fényképezővel nem akartam megjátszani...

For the record, 3 résznél toltam (eresztettem) a bringát: itt a tetején a gyökereknél, az alján a szikláknál, és a legvégén mikor kiér az aszfalthoz. Gondolom majd ha nagyon advanced arc leszek akkor talán egyszer menni fognak ezek tolás nélkül, de asszem az még messze van, egyelőre örülnék ha nem dőlnék el a csúszós, oldalt lejtős homokban.


LAN-pardey over

©   Haszprus   |   barátok, buli, fotózás

Vége a lannak. 3 nap, 9+1 arc, 2 csapat, túl kevés alvás. Counter strike source, chrome specforce, soldat, quake 2 dm, quake 2 ctf, quake 3, jedi knight, unreal tournament, sonkás pizza, milánói makaróni, csobbanás a medencében, ~120 km tekerés, legutóbb Érdről 57 perc alatt haza. Jövőre ugyanott.

Sokan kérdezték már hogy mi a nyavajáért nem veszek egy sebességmérőt a bringára, így volt ezzel tegnap dankoi is. Mikor eljutottunk az Istenhegyi út feléig (~1 km), rákérdeztem, ugye most már érti miért nem veszek km-órát. Értette…


Szal tegnap hajnalban eljöttem lanpartiról aludni - akárcsak a többiek - meg tolni egy korábban megbeszélt Normafát dankoival. Felfelé iszonyat szenvedés volt a melegben, ráadásul dankoi egy darabig jobban bírta felfelé az aszfaltot, amire bár fel voltam készülve, de azért mégis piszkálta a csőrömet , aztán jobban kifulladt mint én (bringatolásra akarta adni a fejét az Istenhegyi úton ), és így végül javaslatomra a Gyöngyvirág úti fogaskerekű-megállótól ezzel az eszközzel folytattuk utunkat. Egyébként egy öreg fószer meg egy srác épp azon vitázott amikor felszálltunk, hogy mit is jelent az egy összteleszkópos bringán, hogy egy forgáspontú, és az öreg minden további nélkül odapattant a bringámhoz és szemléltetően rámutatott hogy ez egy forgáspontú és szar. LOL.

Büntetésül itt van 8 kép unabridged, úgyse fotóztam a Normafáról még délutáni napsütésben a várost. Értelemszerűen egész más, mint amikor szemből süt a nap.

Na back 2 lan.


LAN-pardey @ Orca

©   Haszprus   |   barátok, buli, fotózás, 350d

Élőben a lanpartiról…

Kilencen vagyunk, asszem, ja tizen, de kilenc gép Nagyon profi egyébként Eddig ment Counter-Strike: Source orrba-szájba, tegnap 16-tól kb (bár én már régebb óta itt vagyok). Bringával tekertem le, és hamarosan úgy is távozom, de csak ideiglenesen aludni, meg délutánra beiktattam dankoival egy Normafát, még mielőtt a lanpartiról értesültem volna. Ezek mennek. Estétől meg újra lan, elvileg vasárnap valameddig.

(Ezt a bejegyzést hajnal 5-kor írtam csak véletlenül elfelejtettem publikálni…)



Freddy vs. Jason

©   Haszprus   |   film

Freddy vs. Jason - 2003. Nem tudom sírjak vagy nevessek, kaszabolásból és vérből van elég, csak valahogy hiányzik az izgalom, nincs a filmnek semmi felfutása. Nemtom ezzel a produkcióval kb. egyenértékű lett volna kiállítani sorba 30 embert és szépen szétkaszabolni őket 2 perc alatt, megspóroltunk volna másfél órát. Persze a Péntek 13-sorozat kedvelőinek nyilván be fog jönni ez is. Én abból egy darabot nem láttam, és asszem nem is fogok. Beteg dolog nagyon.

Az IMDB filmajánlója nem tudom pontosan, milyen elven működik (azt hiszem valami social alapon), de érdekes módon a LOTR 3-mat ajánlja ehhez a filmhez. LOL?



The Exorcism of Emily Rose - 2005. Pakolhattak volna bele kicsit több effektet. Mert az Emily Rose-t alakító Jennifer Carpenter a film alapján még úgy különösebben hajlékonynak sem mondható, pedig próbáltak rámenni mindenféle hülye pózra, mint a megszállás jelére. Emily kicsavarodik az ágyban, Emily kicsavarodik a padlón, kár hogy ha leállítjuk a filmet akkor láthatjuk hogy voltaképpen olyan nagyon nincs is kicsavarodva, csak megfelelő szögből vették a jelenetet. Kis lájtos horror, nem rossz amúgy.


Fertő-tó

©   Haszprus   |   bringa

Igazából a Fertő-tó kéne legyen a következő projekt, úgy érzem. A Velencei-tó 100 km-t jelentett a többség számára, Gabival 130-at mentünk (a tó megkerülése miatt). Mindez 2 nap, biciklis tekintetben teljesen edzetlen társasággal. A Fertő-tó kerülete 120 km, viszont hosszú vonatút előzi meg és követi. 3 napba bele kell férjen, a táj pedig valszeg különleges, bár nem jártam még arra és képről sem nagyon ismerem.

Toljátok az infót.


Mikor megvettem a bringát, rögtön aznap csipogtam a levlistán, hogy kéne egy bringatúra a nyárra, minimum 1 hónap várakozási idővel, hogy kondiba jöjjek. Négy évvel ezelőtt ugyanis nem bírtam egy emelkedőt, és a kitartás hiánya miatt úgy döntöttem, hogy visszafordulok. Akkor kiderült, hogy már nem sok lett volna hátra, és Csabának pár méterrel feljebb egyébként is kidurrant a kereke. Mindegy, idén nem akartam ilyen problémákat, ezért eleinte elhatározásból tekertem, később, ahogy jöttek a hegyek, már kedvtelésből.

A túra végül két hónapig váratott magára, én közben elég durván kondiba jöttem, így végülis számomra gyerektávvá vált az út, de persze a többiek miatt nem akartunk változtatni (mi, a szervezők, azaz Gabi és én). A csepeli hév végállomásától vágtunk neki az útnak heten, pár km-rel és másfél órával később csatlakozott hozzánk István2 alias dankoi. A társaság 15 km után fáradni látszott, nyereg-környéki és comb-problémák. Itt hívnám fel Orca és Mainframe figyelmét, hogy 15 km az határozottan nem 200 (utóbbi a Balaton kerülete), úgyhogy tessék edzeni most már, mert különben komoly problémák lesznek. De tényleg. Én is úgy kezdtem, hogy eleinte nem bírtam két nap egymás után biciklire ülni…

Némi tekerés és még több pihenés után eljutottunk Ráckevére, ahol először egy minden szempontból atomjó pizzériát látogattunk meg (hangulatos belső udvar, tiszta mosdó, isteni pizza). A probléma csak ott volt amikor jattal együtt összedobott pénzünkre kikértük a számlát, amin egy ezressel alapból több szerepelt (De valszeg mi tévedtünk.)

Csobbanás a Dunában (megint nem ismerek magamra), búcsú Norbytól és Timitől, komp Lórévből Adonyba.

Betértünk valami putri szórakozóhelyre megérdeklődni hogy van-e valami ábécé vagy ilyesmi, közben a helyiek már nem kicsit feltűnően minket méregettek, mint akik nem láttak még fehér embert. Mindegy, ábécé, aztán tovább bringával. Eközben egy régi tragacs, de felcicomázott autó, benne öt helyi lakossal - tudjátok - kb. négyszer haladt el mellettünk furcsa mód, ami a kinézett táborhelyünktől 1-2 km-re némi borúlátásra adott okot.

Az autó végül elmaradt, és olyan házak közt vezetett utunk, ahova bekopogni se mernék, azonban sajnos ez volt a kinézett táborhely, az ég is ránksötétedett, kénytelenek voltunk letáborozni. Nem kellett sokat várnunk, a sátrak felállítása után rögtön megjelentek a helyi suhancok, és kutyával meg lovaskocsival szépen körbehajtottak a sátraink körül, majd kicsit odébb kupaktanácsot tartottak. Persze mi is. A helyzet elég gáz volt, valszeg felmérték hogy mink van, mit lehet lenyúlni. Hát volt mit, nem kell részletezzem. Én a magam részéről a továbbtekerést favorizáltam, a többiek fáradtak voltak, éjszakai őrséget beszéltünk meg.

Éjfél lehetett, amikor vesztükre odarohant hozzánk a kutyájuk, amit kénytelenek voltak visszahívni. Ki tudja mióta figyeltek már onnan kb. nyolcan a tőlünk 3 méterre levő bokorból. Előadtak egy kis paráztató műsort, aztán határozott fellépéssel szerencsére sikerült elzavarni őket. A paraszint egekbe szökött. Egy darabig Ági kivételével mindannyian fent voltunk, de éjjel 3 körül már csak Gabival virrasztottunk. Egyébként kibiri kibaszott hideg volt. Én azzal számoltam, hogy a sátorban nem fog fújni a szél, meg majd bemelegszik, és megleszek egy darab polifoammal, három ujjatlan pólóval, két zoknival, meg két rövidgatyával. Hát nem jött be, mert a sátorból nem tudtuk volna figyelni a környéket, a polifoamom meg Ágihoz került, úgyhogy a kinti szélben a földön majd megfagytam kölcsönpulóverrel együtt, persze Gabi is.

Ami azt illeti, az éjszaka nemcsak parával volt teli (az inkább hullámokban jött a suhancok megjelenése környékén), hanem fotótémával is. Valami kisebb szántóföld közepén voltunk, gyéren lakott, fényszennyezés nélküli helyen. Hosszú idő után most először láttam a csillagos égboltot. Egyszerűen elképesztő élmény volt.

Amikor kezdett egy kicsit derengeni 4 óra után, Gabival tekertünk pár kört a sátrak körül, melegítés gyanánt. Mivel a többiek isten tudja mikor ébredtek volna fel, ráadásul hozzánk képest sokkal edzetlenebbek voltak, úgy döntöttünk, hogy elindulunk és körbejárjuk a Velencei tavat.

Ez meg is volt (közben eligazítottunk két külföldit, akik egy kb. A5-ös oldalra nyomott Magyarország-térkép alapján próbáltak Székesfehérvárra tekerni), megkajáltunk, aztán rákérdeztünk a többiekre, hogy hol járnak. Most indulnak, hangzott a válasz…

Mindegy, kimentünk Zsófiért az állomásra, aztán valahogy eltelt az idő, megérkeztek a többiek is. Csobbanni nem nagyon lehetett mert iszonyat szél fújt, meg a cuccokra is figyelni kellett.

16 körül szedtük a sátorfát és irány Gárdony, hogy mehessünk kerékpárszállítós vonattal. Na nehogy azt higgyétek, hogy időben volt ott. Természetesen az alap 20 perces késés, aztán csüngtek az emberek a vonatajtón effekt, persze a kerékpáros kocsi fullon. Kb. az ötödik vonatra végül felfértünk, bár nem szabályszerűen, és ráadásul nem is egy kocsiba, de ez ekkor már nem volt visszatartó erő. 1 óra álldogálás a retekben, kelenföld, lágymányosi híd, home sweet home, 14,5 óra alvás (mivel a túrán kimaradt).

Jó volt? Mint állat. Legközelebbi sátorhely? Majd kiderül, figyelni kell hogy milyen környékre megyünk, mert ez így nem állapot.

Képek valszeg lesznek még, mert Norby, Dani és István2 is fotózott.

Update 2006. júl. 20. 17:28: megjöttek a képek.



Nesze neked, Pete Tong!

©   Haszprus   |   film

It's All Gone Pete Tong - 2004. A film nem Pete Tongról szól, ő csak egy pillanatra szerepel benne. A központi figura Frankie Wilde, a süket DJ. No persze nem volt ő mindig süket, egykor sztár volt ibizán, aztán egyre szarabbak lettek a setjei, nem is csoda, mivel lassacskán teljesen fogalom nélkül kezdte keverni a számokat. De hogy mászik ki ebből, meg a drog és alkoholfüggőségéből? Egy áldokumentumfilmmel van dolgunk egyébként, based on a true story, mondja a felirat a legelején, olyan sztárok nyilatkoznak mint Carl Cox, Paul Van Dyk, Tiesto, és még sokan mások. Valódi fejlődéstörténet, olyan, amilyennel már rég találkoztam.

Ajánlom a fenti előadók kedvelőinek. Amúgy vígjáték.


A halál alagútja

©   Haszprus   |   film

Death Tunnel - 2005. Morajló basszus, kórterem, véres szike, csípő, harapó, fúró eszközök, omladozó falak, hiányos festés, plafonról csöpögő nyálka, beázó épület, víziók, kulccsal lezárt maszk, kísértetjárta hely, hirtelen szobát rázó mély dobbanás, dobhártyaszaggató sikoly.

Akinek bejön az ilyesmi, annak A halál alagútja szállítja a másfél órás dózist.

Egy idézet a filmből:

- bazd meg haver
- bazd meg te
- bazd meg
- bazd meeeeg!!

A film ereje nem a dialógusokban rejlik, hanem a képi világban, az atmoszférában.

Valahogy elmulasztottam az imdb ratingre vetni a szemem, mielőtt megnéztem, a film közben pedig tortilla chipset toltam, aminek a ropogása azt hiszem elég sokat elvett a parás hangokból. Mindegy, szal szerintem az éjszaka rettegni vágyóknak simán fogyasztható, annak ellenére, hogy imdb-n 590 szavazattal 2,9. Amin rendkívül meg vagyok lepődve.




Tűzfal

©   Haszprus   |   film

Firewall - 2006. Harrison Ford most épp bankinformatikai biztonságtechnikával foglalkozik. Mivel a színész 64 éves, így számomra alapból nem tűnt kifejezetten hihetőnek a dolog, hogy ennyi idősen kb. hackeri/linuxbuherátori/hardkór programozói képességekkel rendelkezzen, dehát ugorjunk. Ford családját foglyul ejti egy profi banda, a szabadulásukért a banktól kell egy kisebb összeget (100 millió dollárt) észrevétlenül leakasztani különféle informatikai eszközökkel. Apróbb sérülésektől eltekintve a film bátran nézhető egy unalmas éjszakán.


A tintahal és a bálna

©   Haszprus   |   film

The Squid and the Whale - 2005. Két tesó, szüleik minden előjel nélkül egyszercsak szétköltöznek. Ez itt az alapprobléma, és ezt olyan szinten nem tudják feldolgozni hogy innentől a kis hülye öcsike mindenhova odaveri meg hasonlók. 40 percnél megelégeltem a dolgot, és mindenkit arra kérek hogy saját épsége érdekében kerülje ezt a filmet (is).

Sick people make me sick.


Balagéval jóideje akartunk egyet lejtőzni a Normafánál, és ma ez végre megvalósult Tali a fogaskerekű lenti végállomásánál, fel a második fogaskerekűvel (mert az elsőre nem engedett a vérkomoly security 8-nál több embert, miközben vártunk kb. 20-an, a fogas meg persze töküres volt), aztán fent zúzás. Egy darabig az általam ismert útvonalon mentünk, Balage már itt is öngyilkos tempót diktált, de próbáltam alkalmazkodni. Aztán rátértünk egy általam eddig fel nem fedezett útra, ami valami iszonyat durva volt bármihez képest ahol eddig jártam.

Rendkívül lejtős, 20-40 centis letörésekkel teli, porzós csuszamlós agyaggal, sziklákkal, fatörzsekkel fedett pálya, minden eddigi terephez viszonyítva atomdurva. (Talán a Mátyás-hegy közelíti meg valamennyire, de ott nincsenek letörések, csak csuszamlós kövek.) Kénytelen is voltam az út felén letolni a bringát, még így is a hanyattesés veszélye fenyegetett, ami rendkívül kellemetlen lett volna, tekintettel a hátamon helyet foglaló fotós cuccra.

Valóban érdemes elgondolkodni védőöltözeten. Nem tudom mikor megyek ide legközelebb, de az tuti hogy egy darabig ezt szigorúan csak fotós cucc nélkül vállalom. Leérvén a féktárcsán kishíján rántottát lehetett sütni.

Szóval nem kérdés hogy ez volt eddig a legdurvább trip, és noha hazaérvén Balagénak még azt mondtam hogy nem tudom jövök/megyek-e ide újra, most már biztos, csak hátizsák nélkül. Vagy esetleg üres hátizsákkal, gerincvédelem gyanánt.

Hajnalban 66,8, túra után 65,8 kg. Március 19-én 75,5 kg voltam.


Holtak hajnala

©   Haszprus   |   film

Dawn of the Dead - 2004. Itt valami klasszikus remake-jéről van szó, imdb-n 7,3-mat kapott 25e szavazattal, ami horror terén kiemelkedően jó teljesítmény. Kicsit félek is hozzányúlni emiatt a témához, de megteszem, mert valakinek meg kell mondania a frankót. Ez a film egyszerűen unalmas, sablonos. Ahogy az egyik karaktertől elhangzik: mondjanak valami olyat, amit még nem tudunk. Megint kihagyták azokat a szereplőket, akikért a néző aggódhatna. Mindekiben van valami hiba, ami miatt nem igazán drukkolhatunk az életben maradásáért. Egy csaj kivételével, de őt meg az egész filmben sehol nem fenyegeti veszély. Végül kapunk egy teljesen izgalommentes félórás lövöldözést zombikra, ami kb. annyira volt érdekes mint a Black Hawk Down.

(Huh, ezzel a bejegyzéssel két legyet ütöttem egy csapásra.)


Kéjutazás

©   Haszprus   |   film

Joy Ride - 2001. Állítólag ez is egy horrorfilm, a változatosság kedvéért. Kicsit rágyúrtam a témára. Két hülyegyerek cb rádión átejt egy fazont, ám később kiderül hogy nem jól tették - itt kezdődik az idegölő hajsza az országúton, kukoricásban, motelekben. A film felének köze sincs a horrorhoz, a maradék meg számomra ingerküszöb alatt maradt.

Egyszer elmegy.


Magasfeszültség

©   Haszprus   |   film

Haute tension - 2003. Francia film, ezzel tulajdonképpen akár már be is fejezhetnénk az értékelést, de tovább megyek. A cím szerintem elhibázott, az ember nem szereti, ha másvalamit kap, mint amire számít. Eléggé edzett idegekkel rendelkezem horror terén, emiatt a rettegés hazavágásához számomra az is elég volt, hogy az őrült gyilkos szemszögéből is kaptunk pár percet a filmben, legfőképp a zenén keresztül. Egy horrorfilmbe ne tegyenek már mulatós/zúzós zenéket plz. Mondjuk nem tudom enélkül vajon félelmetes lett-e volna, vér meg húspép az van rendesen, de attól az ember legfeljebb undorodik. Én még azt se. A végén meg olyan meglepetést tolnak az arcunkba az alkotók, amit nyilván meghökkentő fordulatnak szántak, csak sajna nem igazán passzol az addigi sztorihoz, meg amúgy is már kismilliószor ellőtték.

Végítélet: szerintem gyenge, kihagyható, de a baltás/pszichó darabolós műfaj kedvelőinek bejöhet.

A film kapcsán zenei ajánlat:

  • Muse - New Born

Végre-végre-végre, Hármashatár-hegy, jeah, ez is megvót.

A jobb oldalon látható térképet a túrámnak végülis majdnem a legvégén találtam, és fel sincs rajta tűntetve, amerről indultam (hűvösvölgyi erdő bejárata), de mindegy, a Határ-nyeregtől megvan az út. A térképre baloldalon lépünk be, és jobbra lent hagyjuk el, irdatlan sebességgel. Azért pingáltam erre a fotózott cuccra az útvonalat, mert fel van tűntetve rajta a Nelli-pihenő, meg még csomó minden, ami megkönnyítette a tájékozódásomat, és amin tegnap fél órát szenvedtem mindenféle szar térképpel, az ezen pillanat alatt megerősödött, hogy jól gondoltam. A térképen középtájt található egy sárga csíkkal jelzett kerékpáros turistaút, nos én azt se nagyon javaslom felfelé, vagy legalábbis elindultam rajta, de néhány tízméter után meggondoltam magam, mert sziklás, rázós, nagyon emelkedős. A körbetúra (kékkel jelzett útvonalam) pedig rendkívül kellemes erdőrészeken visz, szépen kiegyengetett úton. Ma futókkal is találkoztam ott.

Ami a szúnyogokat illeti, a helyzet minden eddiginél katasztrofálisabb volt Hűvösvölgyben, nemtom mi lenne a megoldás, valszeg az hogy szénné (szénebbé) kell gyúrnom a lábamat és gyorsan átérni azon a részen

Jöjjönenek hát a képek, amik a szokásosnál kissé exhibicionistábbra sikerültek, mert fáradt voltam és a saját cuccaimat volt legegyszerűbb fotózni, azok ugyanis mindig körülöttem voltak Az első kép kivételével egyébként valamennyi ugyanott készült, nevezetesen a Hármashatár-hegy legmagasabb pontján (495m).

További képek az útvonalról a Hűvösvölgy - Mátyás-hegy túránál találhatók, az ugyanis jelentős részben egyezett a maival.


Éjjeli kondi után maradt még némi erőm, hogy bringára pattanjak. Ami azt illeti, megint nem tudom, merre jártam, de azért nagyjából próbáltam megtippelni egy gps-es turistatérkép és a jó öreg utcakereső alapján. Feltehetően tehát egy Hűvösvölgy - Határ-nyereg - Újlaki-hegy - Vihar-hegy - Tábor-hegy - Mátyás-hegy útvonalat tettem meg, de erre semmi garancia.

Hajnali 5 körül indultam itthonról, a Szabadság hídnál lőttem egy napfelkeltét, és ezzel együtt röpke 52 perc alatt odaértem a Hűvösvölgyi erdő bejáratához, ami ismét jelentős javulás az eddigi teljesítményeimhez képest, főleg beleszámolva a fotózást.

Az erdőn belül a Határ-nyerget 14 perc alatt értem el, ami nekem jó. Legfőképp azért sikerült ennyi idő alatt mert a szúnyogoktól nem tudtam lepihenni út közben Szerencsére a Határ-nyeregnél valami okból kifolyólag kevesebb van belőlük. Itt pihentem egy csomót, a nap közben egész jól felkelt, majd tovább indultam, ám megint kétségek közt. Most nem tudok visszaemlékezni, hogy milyen jelzéseket láttam, na mindegy, végülis többször megtettem felderítés gyanánt egy könnyebb útszakaszt, közbeiktatva egy nehezebbet, amit a múltkor nem volt merszem megkezdeni, és most se jutottam túl soká, mert nem éreztem úgy hogy a biciklitologatós emelkedőnek rövid időn belül vége lenne. (Megj.: képen sokkal kevésbé érezni az emelkedést vagy lejtést.)

Szóval visszatértem a könnyebb szakaszra, amin nagysoká eljutottam egy kék vonal általi keresztezéshez, amire örömmel rácsatlakoztam. A kék vonal (vagy zöld vonal?) elvitt a Nelli pihenőhöz, majd tovább tekerve csodás kilátásom nyílt az Árpád hídra, ill. az Északi összekötő vasúti hídra - leszámítva az iszonyatos párát ami miatt lényegében alig lehetett kivenni valamit

Rendkívül kellemes (karbantartott?) erdei utakon elérkeztem a nem tudom hova, ahol ez a roppant informatív tábla volt. Jobb mint a semmi, de azért ráírhatnák hogy mégis hol van a kedves turista éppen. Itt szintén. Utóbbi táblánál úgy döntöttem, a Mátyás-hegy felé veszem az irányt, amit végülis nem bántam meg, de az addigi rendkívül kellemes túrába beiktatta a biciklitolást és halálfélmet a lejtőkön Mert nincs annál rosszabb lejtő, mint amelyiken a kövek gördülnek ki a kereked alól és szélessége körülbelül fél méter, oldalról mindenféle bokrokkal megtámogatva, a bizonytalanságot beláthatatlan kanyarokkal fokozva. Elég para volt. Így értem el ehhez a kőfejtéshez. Nem sokkal lejjebb kb. 4-5 lépcsőszakasszal találkoztam, amik közül az elsőnél anyáztam egy sort, mert bringáról csak közelről (1-2 méterről) válik láthatóvá, megadva az esélyt egy nem túl kellemes utolsó nagy downhill-élménynek.

Ami pedig a biciklitolást illeti, a Mátyás-hegyre vezető kis emelkedőt sajnos nem fotóztam le, részben azért mert képen úgyse érzi senki a mértékét, részben meg mert szóban el tudom mondani: tolnád a biciklit a kormánynál fogva, és ahelyett hogy előrehaladna, a háta emelkedik levegőbe. Szóval kemény volt. Egyértelműen nem bicikliút, de szerintem emberek se nagyon látogatják azt a szakaszt (a lépcsők ellenére), mert az ösvényen kétoldalról végig a növényzet abuzálta a karomat/sisakomat.

Ja, és 10-kor értem haza, úgyhogy kb. 5 óra volt az út, ebből erdőben 3-3,5 órát töltöttem.

Update 2006. júl. 09. 13:13: még egy térkép az útvonal egy részletéről, de arról a részletről a legpontosabb.


Éjszakai járat

©   Haszprus   |   film

Red Eye - 2005. Csaj (Rachel McAdams) a repülőjáraton tudja meg, hogy a mellette ülő csávókának nem a mosolya kell, és addig nem ereszti az ő apukáját, amíg a kérését nem teljesíti. Hát nagyjából ebben merül ki a sztori, érezték ezt az alkotók is hogy kevés lesz, 85 percet hoztak ki végül a dologból, annak ellenére, hogy meglehetősen hosszas rávezetéssel jön a most már számotokra is ismert nagy csavar…


Kondilog 2006

©   Haszprus   |   kondi, történelem

Ez egy olyan bejegyzés, ahova update-ek formájában fogom nyomni hogy mikor kondiztam, így nem zavarok vele senkit, mégis vhol követhető. Excel táblázatot ennek nem akarok, bár akkor frankón lehetne havi kimutatásokat nyomni hogy mennyit kondiztam meg ilyesmi… Hmm.

  1. 2006. júl. 02.
  2. 2006. júl. 04.
  3. 2006. júl. 05. - a vádligép eredménye néhány elpattant ér a vállamban (itthon tűnt fel)
  4. 2006. júl. 07. - a) elfelejtettem italt vinni, b) kiváncsi vagyok mekkora alak edzhetett előttem, mert a 150-200 kilós vádligépet odébb tolta hogy jobban beférhessen a sarokban levő lábtológéphez, amire pedig a terhelést a maximális 100 kilóra állította de még pluszba rádobott 60 kiló korongot is
  5. 2006. júl. 10.
  6. 2006. júl. 12. - fekvepados izgalmak, 40 kiló a hasfalon. Ennyivel hagytam abba végülis a nyári kondit egy csuklósérülés miatt.
  7. 2006. okt. 09.
  8. 2006. okt. 25. borzalmas fáradtság lett úrrá rajtam. szálkásítani próbáltam. a fekvepad végig foglalt volt
  9. 2006. okt. 27.
  10. 2006. okt. 31. fekvepadon 35 kiló, ennyivel hagytam ott a sch-et, és mentem át a Vidába.
  11. 2006. nov. 03. dankoival a Vidában
  12. 2006. nov. 04. dankoival a Vidában. Banyek a mai edzés rendesen lefárasztott. Kaptam egy háromnapos edzéstervet. Vettem kondis kesztyűt. Kár, hogy messze van a Vida. Ha közelebb lenne, lehet hogy mennék akár heti 5-6x, nagyon megtetszett a dolog. Ülő vádligép 15 kg atomdurva lábremegés mellett.
  13. 2006. nov. 06. dankoi @ Vida, vettem egy havibérletet, fekvepadon egy sorozat 45 kilóval.
  14. 2006. nov. 07. dankoi @ Vida, értelemszerűen
  15. 2006. nov. 10. @ Vida. Elvileg hátas nap, de a végén többek közt fekvepadoztam is, 35 kilóval nyolcas sorozatok, jónéhány (6+, nemtom pontosan). Segítő nélkül egyelőre, nomeg ilyen fáradtan nem merek feljebb menni.
  16. 2006. nov. 11. félig dankoival @ Vida
  17. 2006. nov. 13. dankoi @ Vida, fekvepadon egy 8-as sorozat 50 kilóval, bár az utolsót csak segítséggel tudtam kinyomni
  18. 2006. nov. 14. dankoi @ Vida. Lábfeszítőgépen 2 10-es sorozat 40 kg-mal.
  19. 2006. nov. 17. dankoi @ Vida
  20. 2006. nov. 18. dankoi @ Vida. Álló vádligépen 2 15-ös sorozat 35 kg-mal. Ülő vádligépen egy 15-ös sorozat minimális remegéssel 45 kg-mal. (Asszem.) Scott-pad 10 kg, erőlködve, de ha van idő még akkor nem ez a vége. Kéne valami táblázatba logolni ezeket a dolgokat.
  21. 2006. nov. 19. @ Vida, hétfőn megszokott programmal. Fekvepadon egyedül 3x10x40 kg. + álló vádligép 3x15x35kg, ülő vádligépes sorozatok csak 35 kg-mal. Úgy látszik fáradt volt a lábam tegnapról. Ja ezen sorozatok mellett nyomtam kisebb súlyokkal is de azokat nem írom le.
  22. 2006. nov. 20. @ Vida. Először lábnapi program (kihagyva: lábhajlítás állva, meg kevesebb sorozat néhány dologból), aztán néhány egyéb cucc. Ülő vádligépen 15-ös ismétlésszámmal 25, 35, 40, 45, 50 kg. Ez eddig rekord pedig tegnap és tegnapelőtt is vádliztam. Fog ez menni hamarosan még feljebb is egyébként, szvsz, de nem rohanok sehova. Fekvepadon a max: 2x8x45kg (segítő nélkül). Gyanítom, ment volna még tovább is, csak feladtam a pad védelmét . Nembaj, ez nem a fekvenyomós nap. Összenyomás impander géppel ha jól emléxem max 65 kilóval. Triceps előrenyomás csigán max 1x8x20kg (eddig minden sorozatot 15 kilóval nyomtam).
  23. 2006. nov. 21. @ Vida. Nyomtam egy ülő vádligépet, egy sorozat sikerült 55 kilóval.
  24. 2006. nov. 22. @ Vida. Biceps scott-padon 1x8x12,5 kg. Vállvonogatás 4x20x19 kg (eddig 4x20x16kg).
  25. 2006. nov. 25. dankoi @ Vida, kombinált nap
  26. 2006. nov. 26. @ Vida, hétfői program
  27. 2006. nov. 27. dankoi @ Vida, hétfői program harangozással: 1x40, 3x60 kg; fekvenyomás: 20x20, 10x35, 8x40, 8x50 (segítség nélkül!), 8x45 kg.
  28. 2006. nov. 28. dankoi @ Vida, pénteki program (hát, derék) - eheti lábazás skipelve. Lehúzás szélesen tarkóhoz: 10x35, 8x40, 8x45, 8x50 kg, méghozza sztem elég szépen. Eddig 8x45 volt a max. Vállfeszítés L-karos gépen: 12x35, 10x40, 10x45, 10x50. Asszem itt eddig 45 volt a max.
  29. 2006. dec 2. dankoi @ Vida. Bikkibu 8x8kg; nyakból nyomás állva (új gyak) 2x20kg, 2-3x8x25kg; biceps állva 3x8x20kg de nem megy teljesen szabályosan; scott-pad 10x10kg, 3x8x15kg; biceps állva 3x10x8kg; ülő vádligépen 15x55kg (ilyen már volt), de asszem ment volna tovább is némi pihenéssel.
  30. 2006. dec. 18. dankoi @ Vida, kicsit több mint két hét kihagyás után. Vettem új bérletet. István bíztatására kipróbáltam fekvepadon a 60-at. Azt mondta, ha egyszer kinyomom, az oké. Megvolt kétszer, a második minimális segítséggel. Én azonban egyáltalán nem éreztem a segítség mértékét, nem tudtam rá figyelni, azt hittem hogy sokkal többet segített, úgyhogy a harmadiknak inkább nem is mentem neki, azt hittem nem lenne meg. Na majd legközelebb.
  31. 2006. dec. 19. dankoi @ Vida. Lábazós nap, mindenből fejlődtem egy csomót. Vádli állva 35->40 kg; Vádli ülve 55->60 kg; Lábnyújtás gépen 40->45 kg; Lábtolás gépen 35->50 kg; Guggolás 30->37 kg; Lábhajlítás fekve 25->35 kg. A lábhajlítás ülve+állva gyakorlatokat kihagytuk mert hulla voltam.
  32. 2006. dec. 22. dankoi @ Vida. Nyakból nyomás: 25->30 kg; Vállvonogatás kézi súllyal: 19->24; Biceps állva: 20->25; Biceps kézi súllyal: 9->10.
  33. 2006. dec. 24. @ sch. Banyek itt ugyanazok a súlyok teljesen más nehézségűek Pl. álló vádligépet 75 kilóval nyomom simán (vs 40), és bedurran egy sorozattól a vádlim, míg a vidánál ez a hatás egyáltalán nem így jelentkezik, ill. terheli a hátamat/gerincemet, míg a sch-nél szinte egyáltalán nem. Érdekes. Aztán triceps lenyomás csigán 55 kilóval simán (vs 40)…
  34. 2006. dec. 27. dankoi @ Vida
  35. 2006. dec. 28. dankoi @ Vida. Lábazós nap. Vádli állva 40->45; Vádli ülve 60->75 (úgy emlékeztem baszki hogy 65-tel nyomtam múltkor és arra rátettem merészen egy 10-est... hát ezexerint 15-öt tettem 60-ra atyaisten mennyi tartalékom lehet még??); Lábnyújtás gépen 45->50; Guggolás 37->40 (megpróbáltam 45-öt de egy kilengés miatt abbahagytam a második kinyomás után); Lábhajlítás ülve 55->70 (és itt sok tartalékot gyanítok még)
  36. 2006. dec. 29. @ Vida, hát/derék, decemberben először. Siettem mert közelgett a zárás, viszont k. fáradt voltam, mert ma is voltam normafázni. Az a helyzet hogy a kondi meg bringa egy napra k. sok. Viszont vittem magammal a logomat, és amiből tudtam, megpróbáltam rápakolni még. Ígyhát: Lehúzás szélesen tarkóhoz: 50->55 (igazából ebben most nem vagyok biztos hogy az utolsót is meg tudtam-e csinálni); Evezés melltámaszos gépen: 45->55; Vállfeszítés L-karos gépen: 50->65 (ez viszont eléggé könnyedén). Az utolsó két gyakorlatot kihagytam mert kifutottam az időből meg amúgy is hulla voltam.
  37. 2006. dec. 30. dankoi @ Vida. Dőlt oldalemelés padon: 8->9; Vállvonogatás kézi súllyal: 24->26; meg volt még néhány egyéb előrelépési kísérletem is, de ezekhez még idő kell. Ez volt hát 2006 utolsó kondija. Teljesítménygrafikon november-decemberről.




Bringa megint

©   The GuNN   |   bringa

Na ha már mindenki bringázik keresztül-kasul a blogon, akkor gondoltam én is megosztom a nagyérdeművel a szívügyem. Szóval nem nagyon akarom elkiabálni, de úgy néz ki, ő lesz a legújabb kedvesem. Itt van róla néhány adat. Ha jól tudom ez ugyan 2003-as modell viszont ezen 105-ös szerelés van amíg a 2006-oson csak Tiagra. Elvileg ez annak ellenére drágább, hogy régebbi.

Szorítsatok először is azért, hogy mihamarabb alattam lehessen, aztán pedig azért, hogy a monti után szépen át tudjak állni.



Itt a bringa, hol a bringa?

©   Haszprus   |   life, bringa

(Ez eredetileg egy komment lett volna Romsynak válaszul, ám bejegyzés méretűre nyúlt.) Amikor megvettem a bringát és lakatot kértem mellé, a boltos srác teljes döbbenettel nézett rám és ahelyett hogy lakatokat kezdett volna mutogatni a polcról, lelkemre beszélő hangsúllyal azt mondta: OTT NE HAGYD SEHOL!! Ha valaki, akkor ő tudja.



World Wide Waiting

©   Tamás   |   fáradtság, life, külföld

London Luton reptéren ülsz a tranzitban. 25 órája ébren vagy. A géped 6 (!) órát késik. Már megetted az összes kajádat, megittál három sört, elolvastad az összes könyvet, amit a kézipoggyászodba tettél és végigtapiztad az összes notebook-ot, amit a Dixon's-ban árulnak, a laptopod pedig 20 perc múlva lemerül. Mit teszel?

Adjatok tippeket vagy szórakoztassatok el valamivel

Update 10:40: a Luton Airport honlapján már 14:50-et írnak indulásra. Előbb még 11:50 volt. Ez egyre aggasztóbb.

Update 11:09: építjük az országimázst. A gépen utazna egy komplett cigányzenekar is, ők most éppen live unplugged show-t adnak a váróteremben a környékbeliek nagy örömére. Nekem meg mindjárt lemerül a laptopomban az akkumulá

Update 12:53: bedugtam a laptopot stukiban egy fali konnektorba, úgyhogy megint online vagyok. Az unplugged koncertnek hálistennek vége. A 14:50-es indulás tényleg bejött, most már a kijelzőn is az van. Úgy látszik, eddig nem merték bevallani, szerintem titokban lázadástól tartanak. De én résen vagyok, innentől kezdve árgus szemekkel figyelem a neten lévő információkat, és ha megint eltolják három órával az indulást, megkérem a zenekart, hogy egy kicsit alakítsák át a reptér berendezését is.

Update 14:54: köcsög BT Openzone elvette az IP-címemet és nem adta vissza egészen mostanáig. Egyébként rájöttem, ez az egész a Starbucks, a Dixons, a Burger King meg a többi shop összeesküvése, így maximalizálják a bevételüket. Amióta itt vagyok, annyi pénzt vertem el várakozás közben, mint Londonban két nap alatt. Ebbe mondjuk bejátszik az, hogy reggel kaptunk 8 font értékben kajajegyet a W***Air-től, hogy ebből reggelizzünk meg, de azt nem mondták, hogy osszuk be lehetőleg estig... Egyik utastársunk már a magyar tévéket hívogatja, hogy melyikőjüket érdekli a sztori.

Update 15:02: elfogyott a sör a bárban. Duplaplusznemjó.

Update 2006. júl. 04. 08:35: miután kiittuk Lutont az összes sörből, nem voltam már olyan állapotban, hogy bejegyzést írjak, de a lényeg az, hogy hazaértem épségben, összesen 8 óra 10 perc késéssel. A késés oka egyébként állítólag az volt, hogy vasárnap az esti varsói gép lerohadt, és a mi reggeli pesti gépünkkel vitték el a reptéren rekedt lengyeleket Varsóba. (Nincs ezeknek tartalék gépük, vagy mi?). Mondjuk gyanakodhattam volna, amikor hajnali négykor a check-in pult felé tartva lépten-nyomon lengyelekbe ütköztem, akik"W***Air is shit" és Don't go with W***Air felkiáltásokkal próbáltak eltéríteni a szándékomtól az ősi lengyel-magyar barátság jegyében. Nyilván ők már tudták, mi lesz a reggeli budapesti járat sorsa. Nyilván a check-in pult mögötti leányzó tudta és ezért nem fizettetett a 12 kg túlsúlyért sem. Nyilván mindenki tudta, csak nekünk nem szóltak indulásig. Sebaj. Most már ezt is kipipálhatom életem todo-listáján.


2006 nyári taszkok

©   Haszprus   |   life

Volt tavaly egy ilyen bejegyzésem, hogy miket tervezek a nyárra. Na nézzük, mi az, amit abból a listából egy az egyben átvehetünk:

  • bme-related
    • digit szigorlat felkészülés
    • jelek precache
  • health-related
    • kondi
    • úszás
    • szememet megnézetni mi van vele
    • lehet-e kontakt lencsém vhogy mégis
    • fogász

Nah, szal ennyi, a life-related taszkokról pl. már teljesen lemondtam, dolgozni se akarok, nyelveket tanulni se, kóderkedni/kockulni se, mindezeket leváltotta nem is tom legfőképpen a bringázás és úgy tűnik hogy a kondi. Ma pl. nem mentem sehova mert regenerálódok (tiszta izomlázam van), és majd meghülyültem a semmittevéstől, pedig amíg nem volt bringám, pontosan ez ment hónapokig mindennap

Külföldet nézegettem de szerintem az idén se valószínű (vagy fene tudja, nem lenne rossz igazából valami jól fotózható helyre elnézni).

Na ezek vannak, gondoltam logolom.



Kondi 2006

©   Haszprus   |   történelem, kondi, úszás

Na, vettem még félév elején erre a félévre egy kondibérletet a SCH-be 5000 Ft-ért (bruttó), most kezdem használni, évközben nem is akartam volna. Így nyáron teljesen kényelmes késő este a hűvösben átsétálgatni, kinyitni a termet, nincs benn senki, minden eszköz az enyém, nincs konfrontáció. A SCH konditerme szűkös, az az igazság. Nagyon. De így este jó. Úgyhogy most az idei év első alkalmával már kapásból 1 óra 50 percet voltam lenn, és igazából meg se kottyant. Némi túlzással. De semmi hasonló nincs ahhoz, mint ami tavaly volt (remegő karok, stb, pedig legjobb emlékeim szerint akkor egy órát se voltam lenn). Hiába, az itthoni minimáledzés, az úszás és a bringázás megteszi a maga hatását.

Egy valamit sajnálok, de marhára - hogy nem kezdtem átjárni korábban, mert valami hihetetlen jó volt ma, járni fogok ezerrel. És kéne szerezni a MAFC-hoz is egy bérletet (uszoda), csak az lényegesen macerásabb sport és nincs nyitva éjjel az ilyen aszociális alakok kedvéért.

Egyébként most azért mentem át, mert tegnap és ma megtapasztaltam, hogy egyszerűen már nem bírom ezt a mennyiségű bringázást, muszáj pihenőnapokat tartsak, mert mindkét alkalommal visszafordultam a Normafához vezető úton, egyszerűen túlzottan megterheltem a lábaimat.





» régebbi bejegyzések

a jövőben szeretnék napnyi bejegyzést látni a főoldalon.   Csak regisztrált felhasználóknak.