Szolgálati közlemény - albérlők kerestetnek, jól - Haszprus überblog

Szóval az van, hogy várhatóan január elejétől-közepétől lesz egy kiadó lakás a Bercsényi utcában (BME kb. 15 perc gyalog), másfél szoba, havi 65eFt + rezsi, egy vagy két júzer részére. Jelenleg én bérlem az egyik munkatársammal közösen, de mivel saját lakásba költözök, nekünk már nem lesz rá szükségünk. Ha valakit érdekel a téma, vagy tud valakit, akit érdekelhet, vagy tud valakit, aki tud valakit, akit érdekelhet, vagy... (innentől rekurzív)... az dobjon nekem itt egy PM-et privmsg-t privát üzenetet vagy akármit, és tájékoztatom a további részletekről is.

(A beköltözés dátuma egyelőre még kérdéses (nekem ugye attól függ, hogy mikor költözik ki a tulajdonos a lakásból, amit veszek), a január eleje egy becslés, ennél előbb szinte 100%, hogy nem lesz üres a lakás, de tovább meg nem akarom húzni a dolgot).


RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 20 hozzászólás - Szólj hozzá Te is!


1) Isti
Jól megy az informatikusoknak na.

Félreértések elkerülése végett: ez a lakás nem az enyém, szóval nem a második lakásomat veszem épp... Csak megígértem a főbérlőnek, hogy keresek valakit magunk helyett.

Aki nem találja ki hogy hogy tud pm-et küldeni (meg hogy egyáltalán mi az), az fennakadt az elsőszámú szűrőn?


5) Isti
Tamás, ha jól tippelek, akkor egy 24 év körül lehetsz, inkább 25-26, s abban a korban még nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy saját házat vegyenek. Erre gondoltam.

23 vagyok, de csak egy kétszobás panelt vettem, nem házat (szép is lenne)... fele kölcsönből, mondjuk negyede a szüleimtől, a maradék szignifikáns része meg az a pénz, amit Angliában kerestem, ott meg nem az itthoni nagyságrendekkel kell számolni. Szóval ha csak itthon dolgoztam volna, nem jött volna össze önerőből, az biztos.
Egyébként nemtom... velemkorú ismerőseim közül rengetegen saját lakásban laknak, az más kérdés, hogy a szülők vették nekik. Nem tudom, ez mennyire általános, akár itt a blog olvasóközönsége között, akár úgy általában.

Sztem elég sok az ilyen újabban, hogy szülőktől lakást kapnak a gyerkőcök, pláne ha azok vidékről elkezdenek Bp-en egyetemre járni. A BME-n is ismerek ilyet, nem egyet. Sajnos egyelőre én se látom még csak a távlatait sem annak, hogy valamikor is saját lakásom legyen, ám barátnőm (aki örökölt egyet, ami itthon (szomorú de) az egyik legreálisabb módja a lakásszerzésnek) rágja a fülemet, hogy költözzek hozzá. Ami már majdnem olyan.

összeköltözéssel vigyázni, én már szívtam meg jól ilyennel...

Ha nem privát a dolog annyira, akkor plz meséld el, mert nekem ez lesz az első ilyen akcióm, és nem akarom megszívni...

10) Romsy
Csajodhoz ne költözz, mert miután megvilágosodsz, megint ott vagy, mint előtte. Azaz sehol.

Megvilágosodom? Akarjam ezt érteni?

12) Romsy
Nem arra céloztam, hogy rájössz, hogy valójában buzi vagy, hanem hogy nem szerencsés egy nőtől függni és ha az ő lakásában laksz, akkor azt már mondhatjuk annak.

Hm. Van benne igazság, de a konkrét helyzet ennél kicsit bonyolultabb...

Engem az éredekelne, hogy a külföldön keresett pénzből (és a hasonló mértékű támogatással, segítséggel) ott tudtál volna lakást venni?
Vagyis mennyivel drágább ott az élet a mi keresetünkhöz képest? Mennyi egy átlagbér, és az mire elég?

15) Tamás
Nem könnyen, de tudtam volna, bár tegyük hozzá, hogy Angliában pl nem kell kb 40% önerőt felmutatnod ahhoz, hogy a maradék részt megkapd hitelből, ismertem olyan magyart Londonban, aki 5% önerőre megkapta a hitelt.
Általánosságban igaz egyébként, hogy ugyan Angliában 3x-4x akkorák a fizetések, mint idehaza, de a mindennapi megélhetés is 3x-4x drágább (összehasonlításképpen: 1 korsó sör kb 3 font egy igényes kocsmában, egy heti bérlet az 1-3 zónák között (ami messze nem fedi le egész Londont) 26 font volt, mozijegy 10 font, kínai kaja Camdenben 3 font, belépő egy szórakozóhelyre a Sohoban 8-10 font). Rengeteg dolog (főként az elektronikai cikkek) ugyanakkor ugyanannyiba kerül, mint itthon, ADSL hozzáférést bárhol röhögve utánad dobnak 10 fontért (és ez nem valami 512 kbps-es szar). A ruha pedig néha még olcsóbb is. És épp ezek miatt összességében kényelmesebben meg lehet élni odakint abból a pénzből, amit fizetésként kapsz.
A minimálbér egyébként nettó 5 font 5 penny volt óránként, amikor én kinn voltam (tehát legálisan ennél kevesebbért nem dolgoztathatnak, max feketén). Egy mezei programozó évi átlagfizetése saccra 25000 font-ra jöhet ki, legalábbis én ennyire tippelek a sajátomból extrapolálva. Én 2x félmunkaidőben dolgoztam (tehát félmunkaidő, de két különböző helyen), ebből kényelmesen megéltem úgy, hogy nem kellett azt számolgatnom hétvégente, hogy vegyek-e még egy sört magamnak, és a pénz majdnem felét még így is félretettem.

És hosszabb távon hogy tervezed? Inkább itt dolgoznál, vagy a kiköltözésre hajlasz jobban?


18) Tamás
Ettől még kiköltözhetnék, ha akarnék, max kiadnám albérletbe
De egyelőre nem tervezek visszamenni, rengeteg dolog ideköt (lelki és nem materiális dolgokra kell gondolni), és amíg azok idekötnek, addig biztos nem megyek sehova. Odakint nagyon nem találtam a helyem. Nem vagyok én még kész erre, ha meg készen leszek, addigra meg lehet, hogy eszem ágában sem lesz majd elmenni.

Szimptaikus hozzáállás. Az elmúlt időszakban rengeteg ismerősöm költözött ki, és ez egy kissé elszomorít. Persze sokukat megértem, de bennem olyan mértékben él a hazaszeretet, és a kedves emlékek, hogy ha ki is mennék biztosan hazajönnék.

20) Tamás
Nem tudom, hogy ez mennyire hazaszeretet, számomra a haza mindig is valami olyan absztrakt, tág fogalom volt, ami iránt elég nehéz érzelmekkel viseltetni. Amihez ragaszkodom, az nem a haza, nem Magyarország akármilyen eszméje, hanem csak az a kis mikrokozmosz, amiben felnőttem.
Ami a kiköltözést illeti, én úgy vagyok vele, hogy: vagyok én, és van az az ország, amelynek majd a gazdaságát építem a saját befizetett adóforintjaimmal, és amelynek a szellemi tulajdonát gyarapítom azzal a szellemi munkával, amit végzek - feltéve, ha olyan körülményeket tud nekem biztosítani, amelyekben jól érzem magam. Ha nem érzem jól magam vagy úgy érzem, hogy nem becsülik meg, amit csinálok, fogom magam és odébbállok, feltéve ha más ország meg tudja adni, amit hiányolok. Magyarország ebben a versenyben természetesen jó adag előnnyel indul az érzelmi többlet miatt, de el tudom képzelni, hogy van egy olyan küszöbszint, aminél már én is azt mondom, hogy nem érdekel, hogy itt születtem, megyek máshova, mert ez az ország nem tudja már nekem megadni azt, amire szükségem van. Aztán még mindig lehet ingázni párhavonta, ha az embernek honvágya van.


Egy évnél régebbi bejegyzésekhez nem lehet hozzászólni.