mainframe

Sweeney Todd

©   mainframe   |   film

Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street (2007) - Már a plakát és az alapötlet megismerése után biztossá vált hogy megnézem, Johnny Deppet is bírom, Helena Bonham Carter isteni volt a Fight Club-ban, és akkor még ott van Alan Rickman (Piton von Harry Potter) és Timothy Spall (Pete Pettigrew ugyanott) (ez a figura újabban egyre több filmben játszik, és mindig ugyanazt a karaktert ), Tim Burton rendezte, szóval nagy mellényúlás nem lehet a dologból.


Ami nem tetszett, az a (szerintem) kicsit túlzásba vitt éneklés. Alapvetően ez egy musical, oké, de már a klasszikusoknál is hülyét kapok a monoton dallamokkal, énekelve beszéléstől. Noplzokthx. A nagy dalokkal ellenben nem volt gond, sőt, a Worst pies in London roppant aranyos, és a Now we all deserve to die... kezdetű kifejezetten monumentálisra sikerült. Amitől még kirázott a hideg, az a sziruposabbik szerelmi szál a fiatal srác és a csaj között. Oké hogy kell a sztorihoz, de kicsit nekem sok volt.

És akkor jöjjön, hogy mi tetszett:
A filmnek egészen lehengerlő hangulata és látványvilága van, leginkább a From Hell londonjához tudnám hasonlítani (tán mert ez is London és Depp barátunk a főszereplő... ), kicsit elhajlítva a szokásos Tim Burton-ös, abszurd irányba. Az elején kicsit féltem, hogy nem lesz komolyan véve, és lesz valami korhatár-szenzitivitás, de aztán beindult a dolog, és literszám folyt a vér. A sztori több szálon bonyolódik, és meglepően fordulatos. Egészen a legkisebb szerepekig gondosan kimunkált karaktereket kapunk (tudom, ezt mindig felhozom mint pozitívum, de olyan hatalmas filmekben is láttam kartonbábu minőségű mellékszereplőket, hogy úgy gondolom ez ma igenis említésre méltó erény), amikor megjelent Sacha Baron Cohen (Ali G személyesen ) mint olasz borbély, akkor kész lettem.

Még egy erős 9-es film az utóbbi idők felhozatalából (Újabban ilyen szerencsésen válogatok, vagy nem tudom... ), amit feltétlenül ajánlok megtekintésre (de szigorúan a felnőtt közönségnek), még azoknak is, akik nem rajonganak feltétlenül ezért a kategóriáért (legyen szó akár a horrorról, akár a Tim Burton-féle fantazmagóriákról, akár a musicalről), mert ez mindegyiknek ott van az élbolyában, és ez nem kis szó. Valami Oscart tuti el fog hozni.

RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 7 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

Ezt megnéztük mi is, de nekem csak kb annyi jött le a végén, hogy ekkora baromságot már rég láttam… Ízlések és pofonok, nekem ez a literszámra folyik a vér és közben énekelünk meg amúgy minden nagyon szürkés és a főszereplők úgy néznek ki, mint a kistinik a Gothica fesztiválon, csak húsz évvel öregebben vonulat annyira nem jött be

Még ha a téma nem is jön be, azért azt el kell ismerned hogy igényesen volt megcsinálva. Legalábbis szerintem.

Azt el, csak nettó hülyeség volt. De végülis a progresszív metál is igényesen van megcsinálva, mégis kevesen értékelik

Tamás, A Dream Theater progresszív metál? Azt én nagyon is elismerem.


Progresszív metál : dalolós fejnyisszantós
2 : 1 !

Valami Oscart tuti el fog hozni.
A legjobb látványtervezésért járót el is hozta 2008-ban, btw, most nézem…
Hozzászólásod:


Nem vagy bejelentkezve, de...

A)
hozzászólhatsz regisztrálatlanul...

B)
ha regisztrálva vagy, bejelentkezhetsz...