» Archívum: megjelenített kategóriák

Jelöld be, hogy mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére.


45 megfelelő bejegyzés.

Game

©   mainframe   |   hwsw, game

A kérdésem arra irányul, hogy lenne-e igény játékok ajánlójára, kritikájára, leírására, ilyesmikre, szigorúan nem trendek és újdonságok vezérfonalát követve, hanem szubjektíven amit kipróbáltam és tetszett/nem tetszett, hasonlóan a filmek terén már érvényben lévő rendszerhez.

Hű, basszus, ez egy mondat volt?


Beowulf 3D

©   mainframe   |   film

Beowulf (2007) - Vasárnap sikerült megtekintenem ezt a művet a Palace Westendben, 3D változatban. Ez a verzió egyébként kizárólag ebben a moziban megy, máshol ne keressétek. Persze ennek (mind a monopolhelyzetnek, mind a technikának) megvan az ára is, így nemkevés (1750) köztársasági váltót kell kipengetni egy jegyért. Kapunk egy csini 3D-s szemüveget (engem a régi SZTK-s időkre emlékeztetett, de hát erre jó így is), és mindössze 1 db reklám (és 0 db előzetes, pedig azt szeretem) megtekintése után már jött is a film.

Az animációs technika is elég újkeletű, lévén élő szereplőkkel vették fel, és utólag húzták rájuk a rajzolt textúrákat. Ilyet már 1-2 helyen azért láthattunk (pl. A Scanner Darkly, vagy a Polar Express), de még mindig nem számít megszokottnak. A legtöbb dolgot elég jól meg is csinálták, csak 1-2 helyen voltak gondjaim, pl. a királyné esetében nem tudom h a színésznő volt ennyire faarcú, vagy csak nem sikerült jól a modellezés, vagy a kitalált textúráknál, mint amilyen Grendel vagy a sárkány bőre, kicsit mintha kezdetlegesebbre sikerült volna a hatás. De ez igazából csak a csomó a kákán, mert egyébként teljesen jó és élvezhető a mozi.

Látszik hogy 3D-re van optimalizálva a dolog, sok jelenetben vannak olyan elemek amikről süt hogy azért tették oda/csinálták úgy, hogy a 3D hatással lehessen izmozni. De persze ez jó, mert hát ettől lesz egyedi az egész. 16-os korhatárt kapott a dolog, pedig szerintem hellyel-közzel beleférne ez a 12-esbe is, én legalábbis nem találtam túl durvának sem az ábrázolást, sem a nyelvezetet (mindkettő alól 1-2 kivétel akadt csak). A történet a Beowulf-mítoszból táplálkozik, meglepően hűen, egyébként. Csak 1-2 dolgot ad hozzá a történethez, de azokat is úgy, mintha az eredeti lenne a hivatalos verzió, az a pár részlet pedig a háttérben megbúvó titok, ami nem került bele a legendákba (tehát nem kell a 300-ban látható vad elrugaszkodásokra számítani). Van némi óangol is benne, ha jól éreztem, kissé lebutítva, hogy azért a nézőknek legyen egy kis sikerélményük.

Összességében szerintem totál megérte, még akár sima verzióban is sokkal jobban mutat vásznon, nagyban a dolog mint képernyőn (bár így még nem volt hozzá szerencsém, csak gondolom). Főként a vége felé vannak ütős effektek (a sárkány elleni harcban pl.), de szépen elszórták az egész film során a dolgokat, hogy minden percre jusson. Engem végig lekötött, és tetszett, kb. jól ültek a poénok, az akció, és jól vitték a történetet is. Ez egy 9/10, simán.


Paranormális

©   mainframe   |   howto, hwsw

Ezt magyarázza el nekem valami swguru: Excelben fordítottam, adott volt egy félig kitöltött táblázat (angol), egy mellette lévő oszlopba kellett írnom a magyar megfelelőket. Végigírtam (~1500 szó plusz), erre kijön egy ilyen fájlméret h 508K. Nézem az eredetit hogy mennyi volt: 514K. Ergo attól hogy majdnem megdupláztam a szómennyiséget, lejjebb ment a fájlméret. Wtf? o_O


Azt mondja meg nekem valaki, hogy miért nem képes ebben az országban senki normális munkát végezni, csak ha kitömik a zsebét vagy fegyvert fognak a fejéhez? A legtöbb esetben kb. ugyanannyi erőfeszítésbe kerülne megcsinálni jól is mint szarul, mégis az utóbbi van hatalmas túlsúlyban. Nemrég varrni kellett rajtam egy sebet, és a varratszedés után valamivel úgy láttam mintha bennemaradt volna még egy darab cérna. De megnyugtattam magam, hogy á, biztos beképzelem és csak a helye. Aztán amikor napokkal később sem múlt el a gyanúm, meg jobban meg is néztem, kiderült hogy igazam volt. Gondoltam biztos olyan magától felszívódó cérna. De akkor minek kellett a varratszedés, meg hát 1 hónap alatt azért már felszívódott volna, gondolom, szóval nem. Így hát kis házi beavatkozással kiszedtem (Rambo tőlem tanulta...), és újra bebizonyosodott, hogy valóban. Vagy 1 cm cérna (inkább egy ilyen merevebb damil ez igazából), amit sikerrel bennem hagytak az orvosok. Ollé. És ez egy ötperces rutinműtét volt, 0 komplikációval. Félek mi lesz ha tényleg valami bajom lesz.


Nem, nem, és nem akarom elhinni, bazmeg, hogy az RTL Klubon részletes, 15-20 perces rallyhíreket kapok bazmeg a filmem KÖZBEN, a reklámszünetben (nyilván a kötelező 15 perc reklám után, pluszban...). Rendesen, kommentátorral, mindennel, ilyen összefoglaló. Mikor nézném a Ponyvaregényt, faszom. Hát hova bír még lejjebb süllyedni a magyar kereskedelmi televíziózás, faszom? Kurvamód fel vagyok baszva, ha nem lenne kivehető a szavaimból...


A .sqm vajon mi?

©   mainframe   |   hwsw, szánalmas, net

Ezért meg levehet a Microsoft bőnyállal. Hetek óta agyalok hogy mi a fasz az a sok szemét a c:\-n, erre ez. És még kikapcsolni sem lehet. Ellenben figyeljük meg a cikk vége felé a finom rábeszélést hogy deee, te akarsz adatokat küldeni magadról az MS-nek. Eszem-faszom megáll.


Így hirdetnek ők

©   mainframe   |   life, szánalmas

Magyarázat:

  • Az első az a hirdetés a Goldmann téri aluljáróban és környékén, amit már szóban jól kiröhögtünk...valahol, valakikkel. A következő már ilyen lesz: MUNKA! 06XX...
  • A másodikat is a Goldmannon lőttem, kicsit kevésbé olvasható, ezért kiírom: Ikrek erotikus takarítást vállalnak Nem, nem hívtam fel. Te megteheted. Ott a szám. Én legalábbis hacknek nézném.
  • A harmadik a legkülönösebb: a Fővám téren és közvetlen környezetében van felragasztva, igen sok példányban. Mindre ugyanott, ugyanúgy, ugyanazzal a piros filccel fel van írva hogy SAJNÁLOM. Így. Finom találgatás: Így udvarolnak a közgázosok? (El is határolódnék a saját kérdésemtől.)

A személyiségi jogokra meg az adatvédelemre meg magasról, barátaim. Aki kitette az utcára, az ne sírjon semmiért.

Update 22:30:: Oké mégis sírt valaki a személyiségi jogokért, ugyanis tényleg hoax volt a második cucc. SCH kupafeladat. Gondolhattam volna. (Gondoltam is, igazából.) Úgyhogy a szám most már el van mosva, ne is hívjátok.



Tíz csapás

©   mainframe   |   film

The Reaping (2007) - Mainframe horrort nézett, OMG. Ennek a filmnek az alapötlete tetszett, bírom a vallási témát. Ez persze csak érintőlegesen és hollywoodian az, de a végeredmény egész nézhető és kellemes (amennyire egy horror az tud lenni). Jók a szereplők, jók az effektek, a kiscsaj a legjobb már megint... Legjobb a sztori, amihez jó a felvezetés, jó a múlt, jó minden. Legjobb a végén a kötelező csavar, amit ezúttal még Mainframe sem tudott megsejteni. Egyetlen egy hatalmas logikai buktató van benne: Mégpedig: Ki gyújtotta fel a papot? Mert ugye épp telefonon, önhibáján kívül rossz nyomon vezette a főcsajt. Akkor a sátán miért gyújtotta volna rá a kérót, pont hogy neki kedvezett az öreg. Az isten meg lehetne olyan jó fej, hogy a saját hőseit nem máglyahalállal figyelmezteti arra hogy hülyeséget beszélnek. Jöhetett volna egy angyal, aki a glóriájával tarkóncsapja a papot h Rosszul gondolod, öreg... Ja, és egyvalami nem tetszett: Értem én hogy a falu csak elsőszülöttekből áll. De miért csak a felnőtteket látjuk elégni? Ne tessék finomkodni, ha már hangulat van, és vesszenek a gonosz szektások, akkor ne aprózzuk, látni szeretném az 5-10 éves korosztályt is elhamvadni a tisztítótűzben. Szóval a cucc ajánlott, egy 8/10-et adnék neki. Meg lehet tekinteni, biztonságos.

Jaj, és a csaj tudományos okfejtése az eredeti tízcsapásról keményen oszt, nekem nagyon bejött! Nem tudom mennyire korrekt mondjuk, de jól hangzott...


Mottó: Aki szerint baccpapuccsal ajtót letépni ősi román szokás, az sikeres ember nem lehet.

Kinek ismerős a fenti mondat, vagy valamely részlete? Aki Homárt olvas, annak biztosan. Ott egy időben be is szüntették a kommentelési lehetőséget a sok odagyűlő hülye miatt. A másik nagy divat amit én ott láttam először, de azóta egyre töb helyen vélek felfedezni, az az elsőzés. A festői szépségű Falvédő községből érkezettek kedvéért elmondom: ez annyit takar, hogy az a májercsávó aki egy bejegyzéshez az első kommentet írja, aminek tartalma ugyan nincs, csak talán annyi, hogy első, vagy ez, valami elménc humorbonbonnal ötvözve. (pl. első baccpapucs).

A kérdésem a következő: ilyen nyilvánvalóan idióta szubkulturális szokások hogy képesek létrejönni? Ezek nem csökkent mentális képességű 12 éves kölykök akiknek ez a menőség fokmérője. Ezek komoly felnőtt emberek, a társadalom széles skálájáról (merthogy a Homárt igen sokan és sokfélék olvassák).

Ez a post eredetileg sokkal hosszabbnak készült, de félbehagytam, és időközben elszállt az ihletem. Majd körbejáruk kommentben. Vagy nem.


Hannibal Ébredése

©   mainframe   |   film

Hannibal Rising (2007) - Lecter doktor az egyik kedvenc filmes karakterem, amihez azért hozzátartozik hogy már önmagában Anthony Hopkins is a siker záloga lehetett, de bíztam benne hogy maga a karakter is tetszik, nem csak az őt megformáló színész. Ezért is volt érdekes megnézni az első Hannibal-filmet amiben nem Anthony Hopkins volt a főszereplő, hanem egy fiatalabb srác. Ebben a műben ugyanis valóban a gonosz születésének lehetünk tanúi (már a Vörös Sárkány is ezt a vonalat pedzegette, de abban Lecter csak egy fájdalmasan kicsi mellékszerepet kapott), Hannibal gyerek- és fiatalkora a téma. Bár kicsit koncentráltan. Túl rövid szakaszt túl részletesen fed le a film, szerintem.


King's X

©   mainframe   |   zene

A King's X nevű zenekarral való megismerkedésem elég kalandosnak és sorsszerűnek mondható, ugyanis egy használt CD-ket (is) árusító boltban lettem figyelmes a tok nélküli, minden 100-as szekcióban árválkodó, amőgy vizuálisan baromi jól kinéző lemezre. Naranccssárga alapon vörös kelta fonat volt a látványterv a korongon (és emellett semmi felirat), ott helyben kicsit bele is hallgattam, de nem is figyeltem rá oda igazán, csak nem akartam hogy hülyének nézzenek amiért nem is érdekel mi van a CD-n amit megveszek. Én ugyanis látványelemnek szántam, valahová dekorációnak. Elő is készítettem mindenféle szerszámot otthon hogy akkor feldolgozzuk a nyersanyagot, de gondoltam egyet, és egy búcsúpörgést engedélyeztem a cuccnak, annyira csak nem lehet borzalmas ami rajta van. Életem egyik legjobb döntése volt. Rég hallottam ilyen dallamos, azonnal megragadó zenét. Akkor még nem tudtam, de a texasi King's X 1996-os, Ear Candy című albumát halásztam ki a zavarosból.

Ám ez még utána sokáig titok is maradt előttem, ugyanis mint azt fentebb említettem, semmi felirat nem volt a CD-n. Csak úgy hívtam: az én zeném. És csak évekkel (komolyan, több évvel) később kerestem rá pár dalszövegre ami alapján kiderült hogy mit is hallgatok. Miután kiderült, szereztem pár egyéb albumot is tőlük, és bár addigra már ezerszer meghallgattam, mégis ez maradt a kedvencem. Saját magukat Rock-zenekarként definiálják, de ez az a régebbi stílusú, ha úgy tetszik puhább rock. Ami nem is baj. Amit még ki tudok emelni, az a 2000-es Please come home... Mr. Bulbous album.

Ez a kettő nagyjából egyezik stílusában, a többi, amennyit sikerült belőlük hallgatnom, kicsit más, de azok is jók. Mindre jellemző az egyéni stílus, és a lendület. Néhány számnak kicsit szokni kell a dallamvilágát, de a kiemelt két album abszolút ajánlható mindennapi fogyasztásra is.

A beszerezhetőségéből azt kellett leszűrnöm, hogy azért annyira nem elterjedt a dolog, de érdemes utánajárni kicsit. Ha másért nem, akkor azért hogy velem megoszthassátok amit találtatok, ugyanis még sokminden hiányzik tőlük. Most hogy nézem kicsit a találatokat neten, látom ám hogy az E-klubban is felléptek '99-ben. Egy igen jó mondat róluk, innen: A három magas kvalitású zenész tehetségét senki nem vitatja, sőt, ódákat zengenek róluk, ám az igazi átütő siker sok-sok lemezzel a hátuk mögött sem érte el őket. Minőségi albumok sorával a hátuk mögött azt hiszem ma már azért elégedettek sorsukkal - és be kell valljam, szerintem nem is illene hozzájuk a megasztárság.



Roma ing

©   mainframe   |   life

Így kell egy betűn elcsúszni. A bővebb kontextusért tessék klikkelni!

Már olyat is vizionáltam hozzá, hogy uniós szinten előírják majd, hogy nyáron a romák nem mászkálhatnak kigombolt ingben, a hasukat paskolva, ahogy azt szokásuk.


Final Fantasy VII: Advent Children (2005) - Imdb szerint 7,6 ami igen jó. Én nem tudtam ennyire élvezni, bár le kell szögezni, roppant látványos, a computeranimáció legjavát mutatja be. Lévén ugyanúgy készült, mint a közismertebb, és hogy megmondjam, közkedveltebb Final Fantasy: The Spirits Within. Csak ez későbbi. Ámde, míg az előző film teljesen érthető, kerek, egész történet volt, itt nem szórakoztak a kívülállók (akik nem játszották szét az agyukat a valamilyen konzolra írt játéksorozattal) beavatásával, a nyakunkba van zúdítva a világ egy minimális kis ismertető után, ezer névvel és karakterrel, akik pont ugyanúgy nem mondanak semmit az egyszeri embernek, mint amennyire nincs semmi szerepük. A sztori is elég mélyrepülő üzemmódban van (3 rejtélyes valaki keres valamit, a jófiú meg harcol velük úton-útfélen, és közben megmenti a világot), a látványvilág meg kicsit átesett a ló másik oldalára, és annyira a legirreálisabb részeket ragadták ki mind a sci-fi, mind a fantasy részlegből, hogy negyed óra után szédülsz és fáj a fejed. Röpködve harcolnak akkora kardokkal amiket egy bika sem tudna elhúzni, böszme nagy motorokon hajtanak végre cirkuszi akrobatamutatványokat, és így tovább. Alapvetően ezt azért nem lenne szabad felróni, mert ez az egész FF alaphangulata, a játékok is ilyenek voltak, ezt a stílust a FF teremtette meg. Én azért rovom fel mégis, mert ez egy standalone film, amit nekem is értenem kéne, aki nem vagyok japán gamerállat. Mert így elég élvezhetetlen. Olyan volt, mint egy másfél órás techdemo, amilyeneket a benchmark programokban látni. Öröm a szemnek, fájdalom az agynak. Nálam 3/10, azt is a megvalósításra kapja.


Aranykor

©   mainframe   |   life

Tudjátok, elgondolkoztam már egy ideje azon, hogy vajon nem valamiféle aranykorban élünk-e, csak nem vesszük észre. Mindenki sír hogy milyen rossz, közben pedig:

  • Nem akar senki megölni, például. Sem azért mert háború van, sem azért, mert senki le se szarja ha eggyel kevesebb ember van, sem pedig azért, mert ez egy gettó, ahol a golyóálló mellényt nem vagányságból veszi fel az ember.
  • Nem éhezel, holott a világban ez azért sok helyen így van még mindig. Sőt, igazából valami sztenderd-szar munkával is egy elég jó színvonalon el tudsz élni. Jó, nem lesz plazmatévéd, de basszus, ez mióta természetes igény?
  • Szabad vagy. Oda mész, ahová akarsz, senki nem akadályoz meg benne. A világ nyitva áll. Nincs városfal, országhatár, vagy akár tenger, óceán, aminél megáll az élet, és onnantól kezdve tabu/here be monsters/kihalt préri.
  • Legnagyobb bajunk, és beszédtémánk (akár pro akár kontra) a hülye sztárok, politikusok, újkeletű filozófiai irányzatok és vallások buktatói, csajok és pasik viselt dolgai, miegyéb. Csupa kis hétköznapi dolog, de ezek mozgatják az életünket. Nem kell minden nap ezerrel tervezni, hogy melyik szomszédos birtokra költözz át, hogy kevesebb legyen a dézsma.
  • És ha már itt tartunk, azt mondasz amit akarsz. Anyázhatod a vezető politikusokat, a legnagyobb vallásokat, senki le se fog bagózni. De pláne nem kerülsz hóhérbárd alá, vagy máglyára. És ezt ma milyen természetesnek vesszük, mi?
Persze tudom, hogy sok tekintetben romlott a világ állapota réghez képest, de hasonlítsd össze, és rájössz, hogy a legtöbb sopánkodás alaptalan, és valójában már rég egy olyan jólétben csücsülünk (megszorításokkal, mindennel együtt), ami elég irigylésreméltó, csak azért nem értékeljük, mert a világ pár részén még ennél is jobb a lét. Aki akar sírjon hogy nem úgy megy itthon mint Dubaiban, én azért örülök, hogy nem koncolnak fel az erdőszéli zsiványbandák.


Veszély az utcákon! Újabban minden reklámkészítő kisiparos mint az őrült ki letépte láncát gyártja az ordasabbnál ordasabb hülyeségeket. Lássunk belőlük pár gyöngyszemet:

  1. A Media Markt eddig sem a finoman és szőr mentén történő perszuazív technikáiról volt híres, de a mostani, 10 éves születésnapjára emlékeztető Hülye aki nem ünnepel! szlogen nálam tuti bukás. Figyelitek, hogy eltűnt az indirekció? Már nem az a nem-hülye aki ott vásárol, hanem egyenesen hülye aki nem. Eredeti, és megkapó... Azt tudom elképzelni, hogy a 10. születésnap alkalmából egy 10 éves gyereket vettek fel PR és reklámigazgatónak, mert csak az képes ilyen reklámra rábólintani. Szerintem ő is csak nagyobb mennyiségű csokoládé ellenében.
  2. A Lopedium gyógyszer hasmenés ellen való. Ez mind szép és jó, egészen addig amíg nem tapétáznak ki vele komplett járműveket. A reklámon pedig segítőkészen, gyengébbek (retardáltak?) kedvéért ki is fejtik ám, hogy mi az a hasmenés, nehogy már véletlenül ne tudj róla, hogy neked ez a gyógyszer kell. Szóval utazom reggel, és minden oldalról a pofámba van tolva, hogy a hasmenés az bizony miből is áll. Ha elfordítom a fejem (ami ugye alkotmányos jogom, és ilyen helyzetben azt hiszem kötelességem is), akkor ott a másik reklám, mert persze 10 centinként ki van téve. Nincs menekvés. Hasmenés minden reggel, jövet-menet, ha akarod, ha nem. Marketingeseket leváltani, és bocsánatot kérni. Ez lenne a minimum ezért a merényletért. És miért van, hogy a legtöbb gyógyszerreklámnak gusztustalannak kell lennie? (ld. régebben Ásóka és hasonlók)
  3. Vadiúj krédója van a Reeboknak is ám, miszerint Fuss lazán!, avagy eredetiben Go run easy! Ez mind jó is lenne, de azzal a szöveggel óriásplakátot csinálni, hogy Gratulálunk, fel sem bírsz állni..., igen nagy merészség. Amihez én is csak gratulálni tudok nekik. Nem kéne rábízni az emberekre hogy mit és hogyan csinálnak, és/vagy nem egy pofátlan lekezeléssel indítani a leendő vásárlók felé? Komolyan aggódom hogy milyen emberek dolgoznak ma a reklámscene-ben. Ennél még én is sokkal maradandóbbat (és normálisat) tudnék alkotni, és akkor egyáltalán nem volt nagy a pofám. Alacsony a léc.
  4. Két szó: Apa, kezdődik!(...). Egyszer láttam, neten, elég is volt. Ezt ki az istennyila engedte kijutni a médiába? Még él?
  5. Alig hittem a szememnek, amikor nemrégiben a TVben megláttam hogy (asszem) a Coop csinált egy olyan régi, klasszikus éneklős-táncolós reklámot. Valaki szóljon nekik, hogy nem véletlenül tűntek el az ilyenek már évek óta (többségükben). Aki ilyennel próbálkozik, az gyakorlatilag megásta a saját sírját. Amellett, hogy előtte még szénné is égeti magát, mert ez az a vonal, amit még a retro sem tudott/akart visszahozni a köztudatba. És még objektíve is ízléstelen.
  6. Már láttam párszor, de csak most vettem a fáradságot, hogy idevegyem a Burger King soviniszta reklámját is. A nagybetűs rész még hagyján, miszerint Dupla élvezet (vagy vmi ilyesmi), és emellé az illusztráció egy srác, aki egy csajjal smárol miközben annak háta mögött fogja egy másik kezét. Már ennél is rezeg a léc, mert innen már csak az következhet, hogy a házi 2on1-ból is kapunk ízelítő képeket. De ami igazán szívetmelengető, az az apró betűs rész alul. (Oda miért kell szlogen egyáltalán?) Ott egyenesen ezt mondják: Egyél úgy mint egy férfi, élj úgy mint egy férfi. Ójessz. Elérkeztünk ehhez is, hogy a férfiakat fogják kategorizálni, és általánosítva bigámista zabagépeknek nézni. Ez a férfias élet, csalom a nőmet, és a Burger Kingben tömöm a fejem super size hamburgerrel, mert így vagyok menő. Mikor alakul meg az első maszkulinista érdekvédelmi szervezet? Mondjuk a Tűsarok mintájára hívhatnák mondjuk Acélbetétes Orr-nak. (Erről a Tűsarok szervezetről az első benyomásomat sosem fogom elfelejteni: egy beszélgetős műsorba egy olyan nőt küldtek el őket képviselni, aki nemcsak buta és aggresszív volt, de nőre sem nagyon hasonlított. Én bottal sem nyúltam volna hozzá, ezért elég furán vette ki magát, amint arról hőbörgött, hogy a reklámok a nőket szexuális tárgyként kezelik. Szerintem ő sokat megadott volna azért, hogy szexuális tárgyként kezeljék, de nekem meg rossz a májam. Mindegy, ennyit mára a feminizmusról, amit utálok.) A lényeg az, hogy ez a reklám szánalmas, és baromi gyorsan le kéne venni. Nem vagyok konzervatív (ezen a téren legalábbis, reklámtéren meg egyenesen vadliberális vagyok), de ez még nekem is nagyon túlmegy a határon.
  7. Igaz, nem reklám, de ritka idegesítő, ezért ideveszem a BKV azon zseniális ötletét, hogy a 4-6-on mostanában tök random időpontokban Süsü a sárkány hívja fel a gyerekek figyelmét (és ennél a pontnál szoktam összenézni a szemben álló koszos overállú, 40es, szétcsúszott szobafestővel), hogy adják át a helyülket a rászorulóknak. Hogy milyen megfontolásból célcsoportja egy ilyen reklámnak pont az a gyerekréteg, akik sztem baromira nem foglalják a helyet az idősek elől, nem tudom. Hogy miért Süsüvel kell ezt csinálni, és nem plakáttal, nem tudom. Hogy miért hallgat gyerekreklámot egy full tömött villamos, mikor a 98%-ához nem szól, nem tudom. Kérem kapcsojjaki.
  8. Újabb falhoz állítandó delikvensünk van, mégpedig úúúújra gyógyszerreklám. És megint az összes létező tömegközlekedésen kiplakátolva. ACC. Ugye már be is villant mindenkinek? Árulják el, miért kellett azt, hogy KÖHÖGÉS?, narancssárga turhával kiírni? PC akart lenni, mert narancssárga, de a turha az turha. És nemhogy nem akarok vele mindennap találkozni 50 példányban, de szerintem reklámba egyáltalán nem kéne tenni. Tudjátok mit? Legyen olyan, hogy gyógyszerreklámot mostantól csak az ilyen patikai biszbaszokba meg hasonló helyekre, jó? De tömegközlekedésre semmiképp. Legalábbis addig amíg meg nem tanulnak reklámot csinálni.

Ennyit akartam mondani, tisztelt esküdtszék. Ítélet?

UI: ha eszembe jutna még pár, majd hozzáírom...


Horvátországi fellépésre igyekezvén, és vissza (2x8-9 óra) a buszon filmek nézésével ütöttük el az időt. Többnyire a Bár ne tettük volna... gondolat fogalmazódott meg bennem, bár lehet hogy csak nyűgös voltam a hosszú út miatt. No, kaptok egy listát, képek nincsenek, elvitte a rézfaszú bagoly.

A Tűzben Edzett Férfi (2004) /Man on Fire/ - Denzel Washington és Dakota Fanning (aki tényleg félelmetesen jó színész kislány létére) neve fémjelzi a filmet, illetve egy állítólag igen vérmes, jó könyv, ami alapján íródott. A film kevésbé volt jó, (bár az imdb 7,5/10re taksálja, ami ott kifejezetten nagyonjó) nekem túl vontatott volt a sztori, és idegesítő a kamerakezelés és a látványvilág. Olyan Harcosok Klubja-módra berántják gyakran a képet, meg mindenféle grunge effekteket tesznek rá. Szerintem ez egy akció/krimibe nem illik. El is aludtam rajta. A vége beindul, de hamar lepörgetik, és az egész kicsengése is eléggé a céltalan vérengzés felé húz. A könyvben más a sztori vége állítólag, ott még kvázi-happy-end sincs. Nálam 5/10

A Nyakörv (2005) /Danny the Dog/ - Egy számomra eddig tökismeretlen Jet Li film, amiben egy unszimpatikus pénzbehajtó bácsi a kölyök Jet Li-ből harci kutyát nevel (szó szerint!), és őt használja az alvilág töbi tagjának megfélemlítésére. Verekedős, múltbanvájkálós. Van még benne Morgan Freeman, szóval nem rossz. (imdb 7,1/10, nálam 7/10)

300 (2006) - Másodszor nézve, elismerem, egész tűrhető, bár mivel csupa hasonszőrűvel néztem, pár jelenetnél volt nagy anyázás meg fogszívás. De ha megerőszakolom az agyamat, és elfelejtem hogy ez itt Leonidasz és a spártaiak, akkor egész jó. Mondjuk 7/10.

Csontdaráló (2005) /The Longest Yard/ - Haszprus már látta, most már én is. Adam Sandler nem jó. Amerikaifoci-játékosnak még hiteltelen is. Nem kifejezetten vígjáték, inkább ilyen kis könnyed film, különösebb veretek nélkül. Szódával elment, bár a börtön-scene is tök gáz benne, atomlazára van véve (Sandlert még jól megverik az őrök csak úgy zsigerből, később viszont 3 smasszer nem bír kiprovokálni egy verekedést a fekete könyvtárossal, így elkullognak...wtf?!). 5/10

A Sziget (2005) /The Island/ - Ezt is már másodszor, de még mindig jónak tartom. Jó látványvilág, jó sztori (kicsit bontogathatnák hosszabban, átmenetesebben, és lehetne kevesebb menekülés, de így se rossz). 8/10


Lány a vízben

©   mainframe   |   film

Lady in the Water (2006) - M. Night Shyamalan újabb filmje, a viszonylag jó, mondjuk akár többször is nézhető Falu után. Az imdb szerint 6,2-es, szerintem nem ilyen jó. A sztorija (a főcsajt is Storynak hívják egyébként) a bevezető kiokosításból azonnal sejthető, így nincsenek meglepetések a filmben. Vagy ha vannak, akkor azok szánalmasan bugyuták. A vége felé a szerepek keresgélése és cserélgetése például nekem nagyon bénán hatott, míg az is, hogy egy nagy bérház majdnem összes lakójához odaállít egy ilyen történettel, hogy itt ez a vízitündér, segítsünk neki hazamenni és védjük meg a farkastól, ÉS MINDENKI SZÓ NÉLKÜL HISZ ÉS SEGÍT NEKI.

Ez a film nagyon-nagyon elrugaszkodott. Olyan, mint egy rögtönzött estimese, amit egy 8 éves kislány talál ki a 4 éves húgának. Az elnevezések is bénák, a valami csoda folytán mindent tudó, de semmit mondani nem akaró keleti asszony is, és az is, hogy a csúnya rossz kritikust jól megeszi a farkas (üzenet: kritikusok, ne merjétek szidni a filmet). De igazából minden szereplő valami hihetetlenül agyament ötletből született, ott van például a csávó, aki keresztrejtvények 1-2 szavából jósolja meg hogy mit kéne most tenni, vagy a gyógyítónak hitt nő, aki 70 éves létére ölelgeti a haldokló vízitündért, és komolyan hiszi hogy attól meggyógyul (realitás rulz), meg a rejtvényes csávó kisfia, aki meg müzlisdobozról olvassa le a titkokat (X-képesség a családban, yeah). . A történet túl gyorsan fejlődik ki, szinte semmi suspense-t nem kapunk, nincs miért izgulni. (Az ugye evidens, hogy csak happy end lehet a vége, szóval sok esélyt nem hagy a dolog a találgatásoknak.) Vártam a végén valami olyan szintű csavart, mint a Falu-ban, de nincs. Állunk hülye fejjel a medence szélén, a filmes élményt meg elvitte a nagy sas. 3/10


Bloodrayne

©   mainframe   |   film

Bloodrayne (2005) - No, ezúttal röviden: atomszar, alig nézhető, hülyeségekkel teletömött fantasy vámpíros film szar effektekkel (holott ezeket az újkeletű, gyenge sztorijú hollywood-i vámpíros vackokat egyedül az viszi el, ha bármi). Külön kiemelném a míves acéllemezből kivágott kardokat, illetve hogy a vámpírok kutyaközönséges módokon képesek maghalni (pl elvágod a torkát, hasbaszúrod, stb...), ellenben ugye napfény, meg víz, meg kereszt... Szóval érezzük hogy csúcsragadozók. Alakítások nagy nullák, mindenki faarccal beszél, a főgonosz egy jelenetben kétszer is elsüti a mágikus So be it. mondatot... Soroljam még? 1/10, és örüljenek hogy végignéztem. Najó, 2, mert egy obligát kefélés van benne.



No munkához idő kell

©   mainframe   |   life, szánalmas

Történt egy nap, hogy egy mesterember kezdett fúrni a ház előtt, és láttam, hogy egy ilyen kapaszkodókorlátot installál a lépcső mellé. Na mondom, akadálymentesítés, épp a napokban beszélgettünk róla Haszprussal. Az egész nap tartó zajt elviselem, mert Európa, ugye... Mire jövök le délután, látom hogy ott a korlát, de először rossz helyre fúrta fel, és áttette odébb, otthagyva az előző fúrás nyomát, ahogy volt. Este jöttem vissza, a korlát már sehol, ellenben ott fúrt a szomszéd lépcsőháznál, és ugyanazt a korlátot applikálta fel. Sokfélét gondoltam akkor, de elsősorban nem értettem mi a helyzet. Aztán amikor most, hetekkel később sincs korlát, se itt, se a szomszédban, ellenben a fúrásnyomokat meg a munka után maradt hulladékot itthagyta, másfajta gondolataim kezdtek lenni. Összeb@ssza itt a házat, ideszemetel, zajong egész nap, és lófasz eredménye sincs. Ugyanezt eljátszotta a szomszéd lépcsőházzal, és még ki tudja hánnyal. Vagy mert nem találta a címet, vagy mert piált, vagy mert simán egy hülye. Képzett munkaerő, óje.


Van egy ilyen tárgy hogy Speciális Anyagszerkezetek, és amellett, hogy sok érdekeset lehet ott hallani, még van 3 laborgyakorlat is (a sok gépész nézett is rám unott arccal hogy mi a rákért lelkesedem én ennyire egy egyszerű mágneses anyagok laborért, vagy miért érdekel így az elektronmikroszkóp... na ja, én lehet hogy soha többé nem látok ilyen jó kis játékokat), sőt, még van egy field trip is, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe (KFKI). Ez Csillebércen található, festői helyszínekkel tartkított hosszas buszúttal közelíthető meg. Kb 3 órás programot szerveztek nekünk, körbevezettek, megmutattak mindent, csak ami igazán fájt az én kicsi szivemnek, hogy semmit nem kapcsoltak be.

Amúgy a hely maga is eléggé őspark jellegű, néhol elszórva egy-két épülettel. Egyáltalán nem ilyen hardkór kutatóintézet látszatát kelti, sokkal inkább egy szabadidőközpontét. Az egyetlen ipari jellegű épület (amivel találkoztunk) az atomreaktor volt, ahová nem is vittek be, mert oda annyira szigorú a beléptetés, hogy csak az ott dolgozóknak szabad, nekik is csak indokolt esetben. Egyébként a túránk kezdetén, belépéskor nekünk is rögzítették e névsorunkat és a személyi igazolvány számunkat. Szigor és fegyelem. Egy ilyen helyen kell is.

Röviden: láttunk tisztatereket, ahol mindenféle chipeket gyártanak, és ehhez kell ugye a tisztított víz, a szűrt levegő, esetenként a fény megszűrése, és a rázkódásvédelem, szóval egy egészen hatalmas és specializált gépház szolgálja ki azt az épületet. Ezután megmutatták nekünk a pásztázó alagútmikroszkópot, és messzebb, egy sötét szobában ott figyelt az elektronmikroszkóp is, de olyat már láttam a BME-n is. Majd még érdekességnek megnéztünk különböző amorf fém-szalagokat, meg mágneses erőtér-detektort (aminek az előbbi fontos komponense), majd jött a nap fénypontja: az ionimplanter.

De a továbbiakban beszéljenek helyettem a képek:


Szeretném kérni a...

©   mainframe   |   zene

És az milyen már, hogy az ilyen 'mainstream' zenéknek újabban kilométerhosszú neve van? Gondolok itt arra a megoldásra, hogy XY versus N featuring Z (FG remix). El tudom képzelni a jelenetet, amint a szórakozóhelyeken (természetesen a hangos zenét túlüvöltve) próbál a nép egyszerű gyermeke zanét kérni a Dj-től.
Szeretném kérni a...(és jön a félórás számcím) - pontosabban jönne, ha azalatt nem tenne be már három másik számot a lemezlovász. Na ja, trendnek kell lenni...! (Igen, kondi közben roxyt hallgatok és nemszeretem. )

Update, kommentekből átemelve: A mainstream egyre inkább arra áll rá, hogy feldolgozás, meg remix, meg ha nincs jóhangú énekesünk, akkor cápázunk egyet, aki ráér… És ez nem jó szerintem. Ha zenekar, akkor legyen egyben, készen, és tudjon saját számokat írni, amiket nem kell ötször újrakeverni, hogy kibírjanak egy hetet a köztudatban.


Voltam egy ilyen túrán tegnap pár edzéstársammal, és elég jó volt, bár így elsőre (a szezonban) talán kicsit sok, nem voltam edzésben. Az idő ideális volt, sütött a nap, de nem égetett, esőnek nyoma sem volt. A túra kb. 15 km volt, elég jelentős szintkülönbségekkel (kézileg mértük térképen, semmi GPS vagy bármi), párszor jól eltévedtünk és fél-1 km-eket kóvályogtunk. Ja, közérdekű info: pár utat eltereltek valami új erdőrész telepítése miatt, úgyhogy a régebbi térképek adataiban nem feltétlenül lehet már megbízni! A Rám-szakadék jó volt, nincs semmiféle megáradt patak (ugye elmaradt a naaagy hóolvadás), meg egyéb horror. A láncokat lecserélték létrákra meg kapaszkodócsövekre, szóval felhasználóbarátabb lett a dolog. Sikerült megúszni esés nélkül. Összességében kb. 9től 5ig túráztunk, lazán, ráérősen, sokszor megállva.


Haszprus már írt erről a filmről, de tegnap én is megnéztem, igaz nem vásznon (de ígérem megnézem ott is, és ha meggyőzően más, akkor update-elek), és teljesen eltérő véleményen vagyok, úgyhogy eldöntöttem: megírom én is a kritikámat. Aki még nem látta, ne olvassa el, mert lesz benne jónéhány spoiler, és nem akarom őket ki [spoiler]-ezni, mert úgy nézne ki a poszt mint egy ementáli.



Kiló

©   mainframe   |   life

Jelentem megcsekkoltam hogy tudja-e még a polszkim a mágikus egy-zéró-zérót hozni. A Szabadkikötő úton sikerült, óje.

(Rossz ember vagyok, szabályt szegtem. Felköpök és aláállok.)


A Faun Labirintusa

©   mainframe   |   film

El Laberinto del Fauno (2006) - Mielőtt valaki erre a filmre eltévedne véletlenül gyerekkel, hadd szóljak: nagyon keményen 18+-os.

A sztori két szálon fut, amik persze számtalaszor keresztezik egymást: egy részről a kőkemény fasiszta spanyol valóságban, ahol a főszereplő kislány és anyja egy vidéki kastélyba költöznek, mert az anya újdonsült párja, a náci kapitány aki a helyőrséget irányítja, közel akarja tudni őket magához. Nem is csoda, mert az anya az ő gyerekét várja. Tovább spékeli a helyzetet, hogy a kastély körüli erdőbe bevették magukat az ellenállók. Nem kicsit feszült helyzet... A másik vonal a fantáziabirodalom, ahová csak a kislány nyer betekintést, és aminek (mint az kiderül) ő is fontos része. A kapcsolatot a két világ között a címben szereplő faun biztosítja, aki időről időre kapcsolatba lép a főhőssel.

Maga a faun is elég jól van ábrázolva, mint minden a fantáziavilágban, ahol semmi sem egyértelmű. Nyugtalanító, ámde szép a látványvilág, és az is bejön hogy nem valami dimenziók közti utazással intézik az ide-oda ugrást a valóság és a varázsvilág között, hanem fizikailag is közel esik egymáshoz a kettő (pl. a labirintus mindjárt a kastély mellett van). Az ért még egy nagy jópontot, hogy minden mellékszereplő ki van fejtve egy ésszerű szintig, nincsenek töltelékkarakterek. És minden színész elég hitelesen alakít, a legkisebb szerepekig. Pedig ők aztán tuti nem hollywood-i szupersztárok. Még.

Nehéz nem lelőni poénokat a filmből, ezért csak röviden lehet írni róla, de ami tuti: rengeteg vér, szenvedés és erőszak van a filmben, ez teszi korhatárossá. Ugye már az alaphelyzet feltételezi hogy itt nem baráti cívódás lesz a nácik és az ellenállók között, de néhol olyan szintű durvaságok fordultak elő, hogy én is meglepődtem (pedig általában bírom az ilyet).

Mindent egybevetve nagyon rendben van a film, bár nem való mindenkinek, még a felnőttek közül sem. De nálam simán kap egy 9/10-et, mert megfogott, és átadta amit át akart.



Az ÉN megszorításaim

©   mainframe   |   howto, life

Ezek ötletek, nem kell velük egyetérteni, vagy azonolsulni, a teljesség igénye nélkül íródtak, és hiszem hogy ezek bevezetésével egy jobb világot tudhatnánk magunk körül. De legalábbis egy jobb országot. Folyamatosan updatelődni fog, ahogy jutnak eszembe új dolgok, vagy megtapasztalok új élethelyzeteket amik ihletnek egy-egy új szabálykezdeményt.


Idegesítő reklámok

©   mainframe   |   hwsw, life, reklám

Kíváncsi vagyok, miért nem készül törvény a minősítetten idegesítő, már-már káros reklámok ellen. Illetve még arra is, hogy egyes weboldalak miért tesznek ki ilyesmit a saját felületükre? Én anno (többek között) azért szoktam le a freemailről, mert rendszeresen megjelentek olyan reklámablakok, amik szándékosan eltakartak gombokat, és nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett őket bezárni. Vagy ott van a DeviantART-on megjelenő, valami mobilos csengőhang-letöltő oldalt reklámozó (van még ember aki pénzért tölt le csengőhangot? ) banner ami ha fölé kerül a kurzor (akár csak miközben áthúzod fölötte), elkezd nyomatni az épp aktuális slágerekből 2-3 s-t. (Ájdonvannahííír, ájdonvannanóóóó...)

Az ilyen kinek jó? A fogyasztónak tuti nem. A cégnek sem hiszem hogy túlzottan nyereséges, mert többen pártolnak el emiatt a cégtől mint ahány (elmeháborodott?) vevő odamegy. Az oldalak is tuti buknak rajta forgalmat, mint azt fentebb már illusztráltam. Van valami reklámtörvény, de az egyelőre kimerül olyasmikben, hogy nem lehet nemiszerv a reklámban. Hurrá, meg vagyunk mentve...
No, de most komolyan: szerintem az ezt szabályzó testületet vastagon pénzelik a multik hogy lehessen ilyet is, a webmesterek meg elég hülyék hozzá hogy ilyet kirakjanak. Vagy átverik őket. (El tudom képzelni hogy a szerződésben egy x*y-os felületről van szó, ám arról semmi, hogy az zenélni kezd ha odamutatunk.). Vagy ők is meg vannak véve kilóra. Szar az egész.


Csak szerintem gáz, hogy a boxolóink nagyrésze Exclusive Change feliratot visel a hátán?! Ha megnézitek, egyik ellenfélen sincs ilyesmi. Azt már úgy megszoktuk a szemünkkel, hogy mindenhol arénaszerte reklám reklám hátán, de ez azért már a legvadabb kapitalista szemének is sok. Várom mikor jönnek majd a logós kontaktlencsék, a pénzért viselt céges tetkók, a hajba nyírt emblémák, és ilyesmik. A szar multiknak adjuk a testünket (is)? És miért kell nekünk élenjárni mindig az ilyen hülyeségekben?

Update: A legutóbbi boxgálán pont nem volt ez a feature. De csak azért hogy ne tudjak ujjal mutogatni.


Ghymes - Messzerepülő

©   mainframe   |   zene

Srácok, nem tudom hogy ez csak az újdonság varázsa-e, de szerintem ez az egyik legjobb Ghymes album. Tudom hogy már nem forró aktualitását tekintve, de én kb. egy hónapja jutottam hozzá.

13 számról van szó, amik talán a régebbi, ütősebb Ghymes-hangot hozzák többnyire. A múltkori Héjavarázs kicsit leülős album volt, de persze a maga nemében jó. Ez visszatalál a Rege világához, egyből az indító Regölés c. számmal indul a hangulat, és szerintem talán ez a legjobb szám is az albumon. Annak ellenére hogy 5 és fél perc körüli, a ciklikus szöveg miatt elég hosszúnak tűnik (ami ebben az esetben jó ). Azt szeretem a Ghymesben, hogy többarcú. Akár egy albumon belül is tudnak mutatni legalább 3-4 féle hangulatot. Így a pörgős Regölés mellé felzrkózik a Hú, hú c. lendületes darab, a Csengőcsángó, és a Teremlakó is a maga szigorú ritmusával. Emellett ott vannak azonban a lassabb, szomorú (?) dalok is, mint a Holnapután (ami engem rettentően emlékeztet a Héjavarázsról a Január-ra), a Nyugtató, az Álom Elé, és a címadó Messzerepülő. Van egy-két költőibb, vagy tradicionálisabb hagvételűbb darab is, az Életvíz, és Szép Jel, és a Kördal konkrétan. És van még két szám, a Szimkópé, ami szerintem inkább a Ghymes zenei agymenései közé sorolható, mert dallamilag és szövegileg annyira nem zászlóvivő. A végére hagytam a Csillagreggae-t, ami az Üvegtigris 2 egyik emlékezetes jelenetének aláfestő zenéje volt, és ezzel kiegészülve mindig mosolyra húzza a számat ha hallgatom.

Összességében talán azért jön be nagyon az album, mert a Héjavarázsból hiányzó dobok itt nagyon határozottan tértek vissza a pörgős számokban. Kezdtem azt hinni, hogy a Ghymes inkább költői, lírai, melankólikusabb vonalak felé fog tendálni, meg megijesztett Szarka Tamás szólóalbuma (Minden feloszlás így kezdődik...), de a Messzerepülővel visszaegyensúlyoztak az eredeti, általam megkedvelt stílushoz, és egyúttal megmutatták, hogy még mindig tudnak újat mondani, játszani. Csillagos ötös!


Apocalypto

©   mainframe   |   film

Apocalypto (2006) - Elsősorban leszögezem, hogy ez egy jó film, mielőtt bármi mást írnék róla. Akkor most jönnek a kontrák:

  • Mást vártam tőle. Lehet hogy spoiler, de megmondom, nehogy valaki emiatt csalódjon a filmben: a conquistadorok csak egy egész pici mozzanatában szerepelnek a filmnek, egyébként nincs benne a filmben a Maya birodalom bukása. Én végig ezt vártam, hogy mikor lesz már, de egy idő után leesett hogy nem lesz. Kicsit csalódtam.
  • Mértéktelenül előítéletes. Ez folyik most a csapból is, hogy Mel Gibson kicsit elrúgta a pirospöttyöst ezzel a filmmel, és tényleg. A mayák megalomán, romlott, elfajzott népnek vannak ábrázolva, ami megjegyzem lehetett akár így is, de sajnos nem tudjuk. Úgyhogy egy ilyen erős állásfoglalás mint ez a film, talán túlzás. Vannak az erdőben lakó civilizálatlan jóindiánok, és a városokat építő rosszindiánok, akiket majd méltóképpen leöldökölnek a spanyolok (mondom újra: NEM a film során), és hurrá. Hát én ebből a fílingből nem kérek.
  • Majdnem minden eleme más filmből van átemelve. De tényleg. (Ilyen menekülős-levadászós film már volt ezer. Kb ugyanezekkel a trükkökkel...)
  • Megint holtnyelven csinálunk filmet... ejj, ejj. Már a Passió is tele volt hibával, még szerencse hogy van a háznál latin/héber tanárnő aki erre rámutatott. (Tudom hogy arámi volt, úgy is tud.) Mayatanárnő nincs, de sejtem.
  • A sztori választása kicsit kisstílű. Megint nem akarok lelőni semmit, de nekem olyan érzésem lett, mintha egy szkanderpartit néznék egy normandiai német bunkerben, pedig fél óra múlva partraszállás lesz, és azt már nem nézhetem.
  • Irreális dolgok. John McLane-féle gyógyulás (amíg eksön van, nem fáj). A terhes nő is amiket művel, attól komoly szülészorvosok kapnak szívrohamot, lefogadom.

Talán ennyi. Akkor most a pro:

  • A maya nyelv sokat ad a feelinghez. Jól hangzik, és olyan...jó, na.
  • A kamerakezelés, a tájak, a fényképezés, az effektek (fej mellett elzúgó nyílvessző a legállatabb) mind-mind királyak. Profi munka a film, azt meg kell hagyni!
  • A színészi játék is zseniális. Talán egyedül a fájdalmat nem sikerül kezelniük, olyan fa arccal fogadják a legtöbb sérülést, mintha a legzordabb Rambo-korszak tért volna vissza. De ettől eltekintve mindenki jó.
  • A maya civilizáció bemutatása (a részrehajlástól eltekintve) király. Nemkicsit van megcsinálva ez egész. Látványos, színes, minden ami kell...
  • Nincs üresjárat. Minden pillanatban történik valami, egy percre sem tudod levenni a szemed a vászonról. Ez ritka erény, sok pontot ér nálam!

Ha levesszük az idegesítő Hollywood-specifikus részeket, és a 'mondanivalót', akkor a film bizony nagyon ütős, keményen felteszi a lécet az elkövetkezendő egoztikus-kosztümös filmeknek. Az a legviccesebb, hogy engem ezek a belemagyarázások, meg jólmegmondások filmekben nagyon zavarni szoktak, de az Apocalypto elintézte hogy ne is figyeljek oda rá. A végkövetkeztetés: nagyon ász film, nézzétek meg! 9/10


Idiocracy

©   mainframe   |   film

Idiocracy (2006) - Haszprus már tett róla említést egyszer, erre én jól letöltöttem és megnéztem. Amúgy is azt mondta, megérne egy külön bejegyzést (bár azt a postot még nem publikálta, szóval 'vissza a jövőbe'-feeling rulz). Hát tessék! Az alapeset mégegyszer (de ezt a film elején szépen és reálisan illusztrálva el is magyarázzák): tekintve hogy az emberiségből már nem szelektálódnak ki a legjobbak, az értelmesek, életrevalók, a hülyék fokozatosan többségbe kerülek, mert jobban szaporodnak. 500 év alatt teljesen le is cserélődik az emberiség egy teljesen elbutult, leépült társadalomra. (Ez egyébként valami komoly, sötét jövőképpel operáló sci-fi-hez is jó alap lehetne.)

Hősünk a legátlagosabb ember minden tekintetben, de a 21.század elején. Egy katonai kísérletben hibernálják (egy prostituálttal egyetemben, aki a legátlagosabb nőnek bizonyult), majd a szokásos emberi tényezők miatt a kísérletet megszüntetik, és róluk elfeledkeznek. Így esik meg, hogy 1 év helyett 500 évig maradnak lefagyasztva, és amikor felébrednek... nos, erre mondaná azt egy művelt orosz, hogy It's a whole new world. Az ország szétbarmolva, senki nem alkalmas semmire, és mindenki tökhülye. Tovább nem mennék a sztorival, innentől poénokat lőnék le, és egyébként is: nézzétek meg.

Ez nem egy mainstream vígjáték, és egy idő után idegesítővé is kezd válni a világa, de szerintem ennek pont az a célja. Reméljük sok olyan is megnézi a művet, aki majd magára ismer a jövőbeli emberekben, és súlyos önvizsgálatot indít. Mert én sajnos azt látom, hogy ez a jövőkép félelmetesen reális, persze nem ebben a túldimenzionált formában, de tény, hogy a társadalom nagyrésze (a 'tömeg') folyamatosan butul. (Ld. még erről: ezt a videót.) És ez ellen nem lehet semmivel sem tenni, csak ha önmaga, a butuló ember látja be a szükségességét hogy változtasson. Ha más nem, ezért a tanulságért, és illusztrációképpen érdemes megnézni a filmet. Úgy amúgy egy 7-est adnék neki a 10-ből, mert eredeti az ötlet, és a két főhős színészi játéka is rendben volt. (A többieké is, csak azok a szerepek szörnyen idegesítőek voltak. )


Värttinä - Ilmatar

©   mainframe   |   zene

A Värttinä nevű finn zenekar majdnem teljes repertoárját végighallgatva (ami nem kevés) arra a végeredményre jutottam, hogy a sok jó album közül a legjobb és egyben a legfogyaszthatóbb is az Ilmatar című, 2000-es alkotás. A zenéjük határozottan folk, és egyes albumait nem is ajánlanám bárki fülének, mert hajlamosak néha elmenni a visítós hardkór népzene irányába. Ám ez az album tudja megfelelően ötvözni az egyes elemeket úgy, hogy nem esik át a ló másik oldalára, és nem lesz belőle valami Nox vagy Crystal-szerű átlagpop. Természetesen így is erős rétegzene marad a cucc (bár ezzel a kifejezéssel próbálok óvatos lenni, mióta múltkor a Deleriumot tituláltam annak (mondjuk arról is kiderült közben hogy a nép nagyrésze csak a remixeit ismeri, de mindegy... )), tekintve hogy végig finn nyelven tolják, és hát ugye népzenei alapokon.

Kedvenc trackjeim a 03.Laiska, ami leginkább engem munkadalra emlékeztet, ezáltal szigorú ritmusa van, és magával ragadóan hömpölyög végig mind a 4 percen. Tetszik hogy egyenként léptetik be az elemeket, ezt sok zenéjüknél játsszák el. Elkezdi egyszál magában egy szólóénekes, jön alá egy ritmus, majd egy szólóhangszer, majd egy kórus, majd a többi hangszer, esetleg mégegyfajta ritmus, és egy második kórus. (Kis eltérésekkel így van pl. a 06.Aijo-ban, ami másik nagy kedvencem.) Én nem értek a zenéhez, lehet hogy ez valami alap trükk, csak én nem ismertem, de bejött. További kötelezően meghallgatandó számok: a 04.Liigua, és a 08.Linnunmieli, illetve még a 11.Meri, az utóbbi azért, mert ez egy sirató, és egy részben a sirató asszony magyarul beszél, bár elég nehezen kivehető ha az ember nem figyel oda direkt.

No, egyszóval a teendő: hallgassátok meg ezt az albumot. Ha ez nem jön be, ez nem a Ti zenétek. Ha ez viszont bejön, érdemes megpróbálkozni az együttes többi művével is (11 album, hajrá! ). Második lépésként talán az Oi Dai című albumot ajánlanám. Végső konklúzió: nagyon kellemes kis cucc, nem túl népi, de azért összességében népi, és mint olyan, legalábbis érdekességként érdemes egy próbára.


Borat

©   mainframe   |   film

Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan - 2006. Hát, nem lehet rossz ha ennyieknek tetszik (7,9-es átlag@38000 vote, ebből a fele 10-es). Nekem speciel nem jött be. Néhány esetben vicces volt a szóhasználata, vagy maga a sztori (a cigánykönny-vonulaton majdnem hangosan röhögtem), de jobbára fárasztó. Némelykor a poénkodás ostoba burleszkfilmes szintre megy, pl. amikor a régiségboltban szerencsétlenkedik. Az egész film egy hosszú buzivicc. Mondjuk a zsidós dolgok már poénosabbak voltak. Olyan szinten gáz dolgokat csinál a figura, ami már Kazahsztánban is kínosnak számít, ebben biztos vagyok. Szóval még hiteltelen is, imho. A kazahok joggal vannak kiakadva.


Futárposta...

©   mainframe   |   life

-----Original Message-----
From: Mainframe [mailto:CENSORED]
Sent: Wednesday, June 21, 2006 3:22 PM
To: [CENSORED]
Subject: javítás

Jó napot, Tanár Úr!
Idén hallgattam Önnél [egy tantárgyat], és szeretnék javítani holnap szóban, ha még lehet. Ugye 15-17-ig van a fogadóóra az [egyik épület egyik termé]-ben?
Üdvözlettel:
[mainframe]

From: [CENSORED]
Sent: Tuesday, January 16, 2007 5:41 PM
To: 'Mainframe'
Subject: RE: javítás

Kedves [mainframe]!
ŐŐŐőőőőőő, hát nem én tartottam ebben a félévben az órát, hanem [valaki más], őt kellene e kérdésben megkeresni.
Üdvözlettel:
[CENSORED]

Hát, igazság szerint ezt a levelet előző félévben adtam fel, 2006.06.21-én. : ) Szóval már nem aktuális a dolog. : ) (anno sikerült is szóban javítanom.: ) )
De mindenesetre köszönöm a választ, még mindig ez a jobbik eset. A legtöbb helyen nem-válaszolni szoktak. : )
Minden jót kívánok:
[mainframe]

Kedves [mainframe]!
Hát ilyen a net ördöge, ismét megkaptam levelét, valahol keringhetett.
Na mindegy, a legjobbakat kívánom!
[C.]

Szóval értitek (dátumokat figyeljétek az elején, később ahol már nem volt releváns, nem tettem ki)... kicsit megkésett a válasz, bár gondolom anno is kaptam rá választ, ha egyszer sikerült javítanom anno. Természetesen az [ilyen] zárójelek közti részeket én cseréltem ki, adatvédelmi okokból. Jó, kicsit paranoidra sikerült, de biztos Haszprus van rám rossz hatással.


A 6230 vajonmiiiii?

©   mainframe   |   hwsw, life

Mondja meg valaki, miért ver engem a sors? Egy órája sz0pok egy mobilos midlettel, amivel e-bookot tudnék kényelmesen (és amúgy egyáltalán) olvasni a telefonomon. Ebben minden létező verzió és modell támogatva van, még a 6230-nál sokkal régebbi modellek is (pl. 3410 (!) lol). De csak nem tud olyan .jar fájlt készíteni, amit megenne a telóm. Az rendben van, hogy amíg 5510-esem volt, semmit nem kaptam hozzá, mert az egy evolúciós oldalág volt, de ez egy nem túl lejárt, ellenben nagyon elterjedt, mainstream telefon. Miért hiányzik ez egy támogatottsági listáról?



Amerikai Psycho

©   mainframe   |   film

American Psycho (2000) - Tegnap láttam m1-en, reklám nélkül (kegyeleti okok? ). Ez egyrészt szerintem nyíltan Psycho tribute (főszereplők neve: Patrick Bateman <-> Norman Bates, meg persze a filmek címei), bár tök más sztorival és indítékkal, de kb. ugyanazt a jelenséget láthatjuk. Nem rossz a film, Christian Bale megint kitesz magáért. Egész máshogy őrültködik mint pl. a Gépészben, de ezt is tökéletesen nyújtja. Egyre feljebb kúszik a toplistámon ez az ember, komolyan. Nem boncolnám a sztorit, legyen elég annyi, hogy ez egy 'átlagos' horror-történet, de van benne minden ami kell, sőt, még csavar is! Vér és trancsír mérsékelten, félelem is inkább csak suspense-esen. Inkább thriller ez, mégis. A megvalósítás helyenként hagy kívánnivalókat maga után, pl. (najó, egy jelenet, de több tényleg nem) amikor a ház közös folyosóján meztelenül, véresen, járó láncfűrésszel a kezében kerget egy csajt, az nekem kicsit sok volt.

Készült ennek egy magyar utánérzése Nexxt címmel, azt még régebben láttam, és ezt nézve ötlött fel bennem hogy az ilyen remake-szerű volt, bár tök más szemszögből és rövidebb történettel mutatta be ugyanezt a témát. Sok tekintetben jobb volt, bár egy-két helyen le is maradt az eredeti műtől. A Nexxt inkább művészfilm, nem kifejezetten horror vagy thriller. Akinek bejött az AP nézze meg azt is, tetszeni fog.


Ordít

©   mainframe   |   life

Valaki, aki ért a gyerekekhez, magyarázza el nekem, hogy ezek miért csak üvöltve-ordítva-sikítva tudnak játszani? Egy óvodával szemben lakom (mondjuk a 4. emeleten, és már 22 éve szóval megszoktam), és ezek valahányszor kint vannak az udvaron, ettől hangos a kerület. Nem úgy néz ki, hogy ez 1-2 renitens kölök lenne, mind rendesen üvölt, mintha ez lenne a dolga. Nincsenek illúzióim afelől, hogy bent, teremben is ezt csinálják, szóval együttérzésem minden óvónőnek.


Megszokás

©   mainframe   |   hwsw

Otthoni 21"@1600x1200 után itt barátnőmnél a 15"@1024x768 konkrétan olyan érzés, mintha kulcslyukon keresztül nézném az internetet. Ejj, könnyű beleszokni a jóba.
A hangminőségről (a Genius 5.1 után a Hama 2.0 sztenderd-recsegős) már szót sem merek ejteni.


Eragon

©   mainframe   |   film

Eragon (2006) - Hát, IMDB 4,9 pontra tartja, én még kevesebbre. Nagy része Gyűrűk Ura, vagy esetleg Legend of Earthsea koppintás (És itt nagyon durva értelemben értendő a koppintás. A város egy az egyben Minas Tirith például, hogy csak az első eszembe jutót mondjam.), és minden egyes jelenet klisé, klisé, klisé. A karakterek elég bénán vannak összerakva, a történések iszonytatóan kiszámíthatók (Pl. Brom már fél órája tanítja a srácot sárkányos dolgokra, és egy emelkedett jelenetben jön a nagy leleplezés, hogy tadaaaaam: ő is sárkánylovas volt. Hű, baz, tényleg?! ), a sztori meg a szokásos sablon. És az egészen nagyon látszik hogy a fiataloknak készült. Nézzetek valami jobbat a szabadidőtökben. Ez egy gyenge 3-as.
UI: A sárkány hangja tényleg jó volt. IMDBs kommentek is ezt emelik ki főleg...
UI2: Rá kellett jönnöm, hogy az IMDBs pontozás azért nem lehet reprezentatív, mert az emberek nagy része binárisan pontoz. Vagy jó volt (10) vagy nem (1), és rányomja. A userek töredéke ad más pontszámot mint 1 és 10. Objektívebbnek kéne lenni.
UI3: És itt elolvashatjátok a különbségeket a film és regény között. Spoileres.



» régebbi bejegyzések

a jövőben szeretnék napnyi bejegyzést látni a főoldalon.   Csak regisztrált felhasználóknak.