» Archívum: megjelenített kategóriák

Jelöld be, hogy mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére.


7 megfelelő bejegyzés.

Aranykor

©   mainframe   |   life

Tudjátok, elgondolkoztam már egy ideje azon, hogy vajon nem valamiféle aranykorban élünk-e, csak nem vesszük észre. Mindenki sír hogy milyen rossz, közben pedig:

  • Nem akar senki megölni, például. Sem azért mert háború van, sem azért, mert senki le se szarja ha eggyel kevesebb ember van, sem pedig azért, mert ez egy gettó, ahol a golyóálló mellényt nem vagányságból veszi fel az ember.
  • Nem éhezel, holott a világban ez azért sok helyen így van még mindig. Sőt, igazából valami sztenderd-szar munkával is egy elég jó színvonalon el tudsz élni. Jó, nem lesz plazmatévéd, de basszus, ez mióta természetes igény?
  • Szabad vagy. Oda mész, ahová akarsz, senki nem akadályoz meg benne. A világ nyitva áll. Nincs városfal, országhatár, vagy akár tenger, óceán, aminél megáll az élet, és onnantól kezdve tabu/here be monsters/kihalt préri.
  • Legnagyobb bajunk, és beszédtémánk (akár pro akár kontra) a hülye sztárok, politikusok, újkeletű filozófiai irányzatok és vallások buktatói, csajok és pasik viselt dolgai, miegyéb. Csupa kis hétköznapi dolog, de ezek mozgatják az életünket. Nem kell minden nap ezerrel tervezni, hogy melyik szomszédos birtokra költözz át, hogy kevesebb legyen a dézsma.
  • És ha már itt tartunk, azt mondasz amit akarsz. Anyázhatod a vezető politikusokat, a legnagyobb vallásokat, senki le se fog bagózni. De pláne nem kerülsz hóhérbárd alá, vagy máglyára. És ezt ma milyen természetesnek vesszük, mi?
Persze tudom, hogy sok tekintetben romlott a világ állapota réghez képest, de hasonlítsd össze, és rájössz, hogy a legtöbb sopánkodás alaptalan, és valójában már rég egy olyan jólétben csücsülünk (megszorításokkal, mindennel együtt), ami elég irigylésreméltó, csak azért nem értékeljük, mert a világ pár részén még ennél is jobb a lét. Aki akar sírjon hogy nem úgy megy itthon mint Dubaiban, én azért örülök, hogy nem koncolnak fel az erdőszéli zsiványbandák.


Veszély az utcákon! Újabban minden reklámkészítő kisiparos mint az őrült ki letépte láncát gyártja az ordasabbnál ordasabb hülyeségeket. Lássunk belőlük pár gyöngyszemet:

  1. A Media Markt eddig sem a finoman és szőr mentén történő perszuazív technikáiról volt híres, de a mostani, 10 éves születésnapjára emlékeztető Hülye aki nem ünnepel! szlogen nálam tuti bukás. Figyelitek, hogy eltűnt az indirekció? Már nem az a nem-hülye aki ott vásárol, hanem egyenesen hülye aki nem. Eredeti, és megkapó... Azt tudom elképzelni, hogy a 10. születésnap alkalmából egy 10 éves gyereket vettek fel PR és reklámigazgatónak, mert csak az képes ilyen reklámra rábólintani. Szerintem ő is csak nagyobb mennyiségű csokoládé ellenében.
  2. A Lopedium gyógyszer hasmenés ellen való. Ez mind szép és jó, egészen addig amíg nem tapétáznak ki vele komplett járműveket. A reklámon pedig segítőkészen, gyengébbek (retardáltak?) kedvéért ki is fejtik ám, hogy mi az a hasmenés, nehogy már véletlenül ne tudj róla, hogy neked ez a gyógyszer kell. Szóval utazom reggel, és minden oldalról a pofámba van tolva, hogy a hasmenés az bizony miből is áll. Ha elfordítom a fejem (ami ugye alkotmányos jogom, és ilyen helyzetben azt hiszem kötelességem is), akkor ott a másik reklám, mert persze 10 centinként ki van téve. Nincs menekvés. Hasmenés minden reggel, jövet-menet, ha akarod, ha nem. Marketingeseket leváltani, és bocsánatot kérni. Ez lenne a minimum ezért a merényletért. És miért van, hogy a legtöbb gyógyszerreklámnak gusztustalannak kell lennie? (ld. régebben Ásóka és hasonlók)
  3. Vadiúj krédója van a Reeboknak is ám, miszerint Fuss lazán!, avagy eredetiben Go run easy! Ez mind jó is lenne, de azzal a szöveggel óriásplakátot csinálni, hogy Gratulálunk, fel sem bírsz állni..., igen nagy merészség. Amihez én is csak gratulálni tudok nekik. Nem kéne rábízni az emberekre hogy mit és hogyan csinálnak, és/vagy nem egy pofátlan lekezeléssel indítani a leendő vásárlók felé? Komolyan aggódom hogy milyen emberek dolgoznak ma a reklámscene-ben. Ennél még én is sokkal maradandóbbat (és normálisat) tudnék alkotni, és akkor egyáltalán nem volt nagy a pofám. Alacsony a léc.
  4. Két szó: Apa, kezdődik!(...). Egyszer láttam, neten, elég is volt. Ezt ki az istennyila engedte kijutni a médiába? Még él?
  5. Alig hittem a szememnek, amikor nemrégiben a TVben megláttam hogy (asszem) a Coop csinált egy olyan régi, klasszikus éneklős-táncolós reklámot. Valaki szóljon nekik, hogy nem véletlenül tűntek el az ilyenek már évek óta (többségükben). Aki ilyennel próbálkozik, az gyakorlatilag megásta a saját sírját. Amellett, hogy előtte még szénné is égeti magát, mert ez az a vonal, amit még a retro sem tudott/akart visszahozni a köztudatba. És még objektíve is ízléstelen.
  6. Már láttam párszor, de csak most vettem a fáradságot, hogy idevegyem a Burger King soviniszta reklámját is. A nagybetűs rész még hagyján, miszerint Dupla élvezet (vagy vmi ilyesmi), és emellé az illusztráció egy srác, aki egy csajjal smárol miközben annak háta mögött fogja egy másik kezét. Már ennél is rezeg a léc, mert innen már csak az következhet, hogy a házi 2on1-ból is kapunk ízelítő képeket. De ami igazán szívetmelengető, az az apró betűs rész alul. (Oda miért kell szlogen egyáltalán?) Ott egyenesen ezt mondják: Egyél úgy mint egy férfi, élj úgy mint egy férfi. Ójessz. Elérkeztünk ehhez is, hogy a férfiakat fogják kategorizálni, és általánosítva bigámista zabagépeknek nézni. Ez a férfias élet, csalom a nőmet, és a Burger Kingben tömöm a fejem super size hamburgerrel, mert így vagyok menő. Mikor alakul meg az első maszkulinista érdekvédelmi szervezet? Mondjuk a Tűsarok mintájára hívhatnák mondjuk Acélbetétes Orr-nak. (Erről a Tűsarok szervezetről az első benyomásomat sosem fogom elfelejteni: egy beszélgetős műsorba egy olyan nőt küldtek el őket képviselni, aki nemcsak buta és aggresszív volt, de nőre sem nagyon hasonlított. Én bottal sem nyúltam volna hozzá, ezért elég furán vette ki magát, amint arról hőbörgött, hogy a reklámok a nőket szexuális tárgyként kezelik. Szerintem ő sokat megadott volna azért, hogy szexuális tárgyként kezeljék, de nekem meg rossz a májam. Mindegy, ennyit mára a feminizmusról, amit utálok.) A lényeg az, hogy ez a reklám szánalmas, és baromi gyorsan le kéne venni. Nem vagyok konzervatív (ezen a téren legalábbis, reklámtéren meg egyenesen vadliberális vagyok), de ez még nekem is nagyon túlmegy a határon.
  7. Igaz, nem reklám, de ritka idegesítő, ezért ideveszem a BKV azon zseniális ötletét, hogy a 4-6-on mostanában tök random időpontokban Süsü a sárkány hívja fel a gyerekek figyelmét (és ennél a pontnál szoktam összenézni a szemben álló koszos overállú, 40es, szétcsúszott szobafestővel), hogy adják át a helyülket a rászorulóknak. Hogy milyen megfontolásból célcsoportja egy ilyen reklámnak pont az a gyerekréteg, akik sztem baromira nem foglalják a helyet az idősek elől, nem tudom. Hogy miért Süsüvel kell ezt csinálni, és nem plakáttal, nem tudom. Hogy miért hallgat gyerekreklámot egy full tömött villamos, mikor a 98%-ához nem szól, nem tudom. Kérem kapcsojjaki.
  8. Újabb falhoz állítandó delikvensünk van, mégpedig úúúújra gyógyszerreklám. És megint az összes létező tömegközlekedésen kiplakátolva. ACC. Ugye már be is villant mindenkinek? Árulják el, miért kellett azt, hogy KÖHÖGÉS?, narancssárga turhával kiírni? PC akart lenni, mert narancssárga, de a turha az turha. És nemhogy nem akarok vele mindennap találkozni 50 példányban, de szerintem reklámba egyáltalán nem kéne tenni. Tudjátok mit? Legyen olyan, hogy gyógyszerreklámot mostantól csak az ilyen patikai biszbaszokba meg hasonló helyekre, jó? De tömegközlekedésre semmiképp. Legalábbis addig amíg meg nem tanulnak reklámot csinálni.

Ennyit akartam mondani, tisztelt esküdtszék. Ítélet?

UI: ha eszembe jutna még pár, majd hozzáírom...




Dinamikus építészet

©   Haszprus   |   life

Lenyűgöző. Szintenként forgatható felhőkarcoló. A szintek közt szélturbinák, melyek a felhőkarcoló lakókkal együtt vett energiafogyasztásának kb. 6-12-szeresét termelik meg. Az épület legyártása nagymértékben automatizált, felhúznak középen az épület teljes magasságáig egy kellő erősségű vasbeton magot, majd erre automatizáltan felrakosgatja egy gép a gyárban elkészített szinteket fentről lefelé haladva*. Fantasztikus, oda vagyok meg vissza.

A honlapon található egy hétperces videó, érdemes megnézni teljes felbontásban.

* Mekk Elek évtizedekkel megelőzte a korát.



No munkához idő kell

©   mainframe   |   life, szánalmas

Történt egy nap, hogy egy mesterember kezdett fúrni a ház előtt, és láttam, hogy egy ilyen kapaszkodókorlátot installál a lépcső mellé. Na mondom, akadálymentesítés, épp a napokban beszélgettünk róla Haszprussal. Az egész nap tartó zajt elviselem, mert Európa, ugye... Mire jövök le délután, látom hogy ott a korlát, de először rossz helyre fúrta fel, és áttette odébb, otthagyva az előző fúrás nyomát, ahogy volt. Este jöttem vissza, a korlát már sehol, ellenben ott fúrt a szomszéd lépcsőháznál, és ugyanazt a korlátot applikálta fel. Sokfélét gondoltam akkor, de elsősorban nem értettem mi a helyzet. Aztán amikor most, hetekkel később sincs korlát, se itt, se a szomszédban, ellenben a fúrásnyomokat meg a munka után maradt hulladékot itthagyta, másfajta gondolataim kezdtek lenni. Összeb@ssza itt a házat, ideszemetel, zajong egész nap, és lófasz eredménye sincs. Ugyanezt eljátszotta a szomszéd lépcsőházzal, és még ki tudja hánnyal. Vagy mert nem találta a címet, vagy mert piált, vagy mert simán egy hülye. Képzett munkaerő, óje.



» régebbi bejegyzések

a jövőben szeretnék napnyi bejegyzést látni a főoldalon.   Csak regisztrált felhasználóknak.