» Archívum: megjelenített kategóriák

Jelöld be, hogy mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére.


30 megfelelő bejegyzés.

MBA második félévi vizsgaidőszak lezárult Augusztusban azért még találkozunk egy kis vállalati pénzügyekre, asszem Amit nem bánok egyáltalán.

Ebben a félévben elvégzett tárgyak:

  • Hatékony vezetés - na ez egy kurvajó tárgy volt, ajánlom mindenkinek, aki vezetéssel akar foglalkozni
  • Emberi erőforrás menedzsment
  • Technológiamenedzsment
  • Változásmenedzsment
  • Gazdaságtörténet
  • Bankügyletek
  • És akkor ugye Vállalati pénzügyek még hátra van augusztusban

A Származtatott termékek és reálopciók c. tárgyat végül bár felvettem pluszba, de nem csináltam meg, nem érdekelt kellőképpen és nem éreztem kellően felkészültnek magamat egy vizsgához.

jún. 30. 18:08 azt hittem VP-ből kénytelen leszek aug végén menni de meglett hármassal Én meg itt készültem nagyban a pótlásra



Hogy milyen volt 2014?

Csak nagyon felületesen és röviden átfutva...

  • rengeteg interjú év elején, 8 helyről kaptam ajánlatot, 5 helyről itt Bp-n, 3 helyről külföldön, itt kiemelném hogy voltam Bécsben és Gibraltárban is ennek kapcsán (oda is, nagyon jó ajánlattal, ámde)
  • végül az EPAM-ot választottam itthon, számos okból
  • év eleje felé megpróbáltunk összehozni egy kis cégszerűséget (it was fun!)
  • kineveltem egy programozó-palántát
  • megkezdtem egy MBA képzést a BME-n (ez egy vezetői képzés, menedzsment, ha esetleg céget csinálnék valamikor, úgy gondolom jól jönne, illetve valszeg egy multinál is kamatoztatható, amilyen az EPAM is)
  • volt egy szakasz sok csajjal ki hosszabb, ki rövidebb ideig, természetesen továbbra is egy stabil kapcsolat esne a legjobban
  • nyugalom, stabilitás
  • voltam just for fun Lengyelországban és Barcelonában (hello Mf! )
  • rengeteget haverokkal, barátokkal, bulikban, sörözni, meg mindenfelé
  • kicsit előszedtem a fotózást mint hobbit
  • vettem egy mazda 6-ot, ami állat
  • fejlesztettem egy csomót hobbiból, just for fun, elkezdtem scalazni, de főleg angularozni, a blogra is készült pár új feature, mint pl. az istenes youlog (naptár és kiadás-nyilvántartó), amibe kb. fél éve egy csomó kis csinosítgatást teszek, habár nem a nagyközönségnek készül a cucc, de mégis élvezem fejleszteni
  • epamban elkezdtem interjúztatni
  • epamban megérett egy előléptetés
    • All of us were impressed with your skills and experience! Everything went excellent. After the session one guy from committee told: That’s a pity this guy is not in my team =)
    • Your subordinate Oliver shown impressive knowledge and experience. We are very happy to recommend him to D3 position.
    • Oliver did an excellent job during the interviews we had together. I think Oliver's soft skills are way above average and it is obvious he has significant tech interview experience, this showed through all the interviews. I was very glad to have him participate in our PHP interviews, I think his contribution raised the quality of these considerably.
  • egyéb fejlesztői projektek is voltak/vannak kapcsolatot szándékozom tartani a php világgal meg egyéb kihívásokkal

Ilyesmi. Hát ez így akár egész jónak is tűnhet. És remélem hogy 2015 még jobb lesz.

Ami még kéne: több idő. Még több idő. Korlátlan idő. 40 órás napok. Egyszerűen nem férek a napjaimba. Szeretnék a telekkel többet foglalkozni, megtanulni barkácsolni, építgetni, ilyesmi, rendbe rakni pár dolgot, fejleszteni a fizikai világban. Jó lenne ismét sportolni is, a tanulásra több időt szánni, tök jó lenne még többet programozni, még többet... többet mindenből.

Most épp vizsgaidőszak van mba-n, hát meg kell mondjam hogy rendesen szívás, itt helyt kell most állnom, és valami módon több szabadságot kell szereznem mert ez a meló + mba bedarál. A saját ütemezésemen változtatva is mondjuk sokat tudok itt nyerni egyébként, ezt be kell látnom hogy csinálhattam volna előrelátóbban.

Na, szóval a dolgok jó irányba mennek, így kell nyomni őket tovább.




Úgy adódott, hogy kaptam egy kis üzleti meghívást Gibraltárba, szerdától péntekig. A repjegyet, a két éjszakára szállást, a vacsit, a sofőröket, meg egy kis idegenvezetést egy cég fizette (a repülő 260e Ft, a szállás 82e Ft, a vacsira a limit 23e Ft, a sofőröket meg a vezetést nem tudom), nekem annyi dolgom volt, hogy álljam a próbát és hajlandó legyek négy repülőúton és két autóúton végigzötykölődni. Mit mondjak, nem fog bekerülni életem legrosszabb élményei közé.

Szerda 6-kor keltem, Ferihegyről Párizsba repcsi 1, Párizsból Malagába repcsi 2, Malagából a Spanyolország-Gibraltár határra elhozott egy sofőr, a határon elbúcsúztunk és a hotelhez eredeti tervem szerint el akartam gyalogolni, de végül inkább kértem egy taxit. 2 km 5 font. Hotel Caleta. Első este annyira fáradt voltam, hogy a vacsorára nem kerítettem sort, inkább a szobámban meghúzódtam.

Éjszakára elég hűvös lett, a szobában csak hűtő-fűtő légkondi volt, radiátor nem, de a légkondi valamiért nem akart meleget adni. Nem baj, túléltem.

Reggel kelés, meeting, majd egy körbenéztünk a szomszédos városban, La Lineaban. A hely érdekes, sok a rossz arc, anyagilag vannak gazdagok és mélyszegények. Egyébként Spanyolország szerintem gyönyörű, az emberek relaxáltak, nyugisak, chill van.

Tanultam négy évet spanyolul még gimiben, de az 14 éve volt, úgyhogy a spanyoltudásomra azért ráférne némi gyakorlás a mondatok megértéséhez. 1-2 mondatot viccből váltottunk spanyolul, de azt hiszem egyelőre nem lenne meg a felsőfok.

A körbevezetés végére azt kértem, hogy dobjanak el a cable-carhoz, ami egy lengő kötélpályás lift a Gibraltár közepén fekvő hatalmas szikla tetejére. A cable-car sajnos nem működött az erős szél miatt, a hiénák pedig pofátlan összeget akartak volna kérni. Hosszas belső tépelődés eredményeként nem vettem igénybe a szolgáltatásukat (milyen jól tettem), és már azt hittem, hogy visszatérek Magyarországra a hegy meglátogatása nélkül. Szerencsére azonban a sétálóutcában észleltem egy viszonylag szimpatikus fazont, aki official guided tourokat hirdetett, és elmondta, hogy megnézünk mindent, stb, begyűjtött még egy családot mellém, aztán irány, csapattuk. Ajánlom abszolút mindenkinek a fazont, q barátságos és nagyon odafigyel, hogy jól érezd magad az úton, és láss minden érdekességet, legyen időd fotózni (lehúzza az ablakot amikor megáll) stb.

A túra végén a botanikus kertbe kértem eldobni magam (mondta hogy akárhol kirak hisz kicsi a sziget), amit nem bántam meg, gyönyörű hely, nagyon érdekes növényekkel, és nagyon szépen, igényesen ki van alakítva az egész. Aki erre jár, azt gondolom, érdemes megnéznie. Ahogy egyébként a sziklát is, azon belül a majmokat, hát azok valami őrült jópofa teremtések, komolyan, nagyon vicces, vannak kisebbek-nagyobbak, a fiatalok még kíváncsiak és maguktól felugrálnak az emberre, felmásznak a fejére meg minden, remek fotólehetőség is, azon kívül meg hatalmas poén, nekem nagyon megcsinálta a kedvemet.

A szállodába végül egy leintett taxival tértem vissza, akitől megtudtam egyébként, hogy a határátkelés gyakran nehézkes gyalog is. Azt már jó ideje tudtam, hogy kocsival időnként 2-3 órát is kell várni, de úgy tűnik, hogy ez néha előfordul gyalog is. Szopóka lehet, a környéken rengetegen Spanyolországból ingáznak át minden nap ide dolgozni, a környező településről. Teljesen elfogadott hogy valaki fél órát utazik a határig, majd onnan begyalogol Gibraltárra. A határátlépés lassúságának az oka egyébként, hogy a határon sok mindent csempésznek át, legfőképp cigarettát – ezek ellen szoktak tartani nyomozásokat.

Este volt még egy-két élményem a szállodában, például hogy noha jártam már életemben egy-két étteremben, de aperitifhez még nem volt szerencsém, itt pedig egy kis fél decis pohárkában kaptam valami atom sűrű masszát, ami akár szósznak is beillett volna, a spanyol ajkú pincérlány pedig alig bírta elmagyarázni, hogy azt előtte kéne meginni My bad. Biztos megerősítettem a putriból jött kelet-európai képet benne.

A másik, hogy lementem a recepcióra, hogy a légkondim nem fűt. A recepciós on-the-fly fogta a kis cb rádióját, odaszólt az amigonak, hogy kéne szerelni egy kicsit, velem pedig közölte, hogy hamarosan ott lesz a szerelő. Fellifteztem a harmadikra (kb. 20 mp), és amikor a liftből kiszálltam, már hallottam, hogy valaki kopog az egyik ajtón a folyosón. Igen, az én szerelőm előbb érkezett meg, mint én magam. Na, ugye ez Magyarországon is ilyen, ha kihívod a szakit? 8 perc múlva volt fűtésem.

A visszautamra a sofőr éjjel 3:45-kor jött értem, szóval aludtam kb. 2,5 órát. A 1,5 órás Malaga felé vezető út közben - akárcsak a másik sofőrrel – tökjót dumáltunk. Check-in, 600 ember előttünk, azt hittem nem érem el a gépet, szétvetett az ideg, de meglett. Fél órás késéssel felszállás. Most épp ezen a gépen vagyok, és Párizs felé tartok. Párizsban kb. 7 óra 20 percet kell várnom a transzferemre, aztán irány Bp. Még nem tudom, mihez kezdek vele.

Ami azt illeti, a laptop egyébként a világ legjobb dolga, az eddigi két megtett repülőutamon végig akadálytalanul tudtam dolgozni, a mostanin (repcsi 3, péntek 6:45 - 9:25) pedig válogattam képeket és megírtam ezt a bejegyzést.

folyt köv



Nem volt az sosem kizárva, hogy a BME műinfó MSC-re ráhúzzak valamit. Újabban elkezdtem szemezni a BME MBA mesterképzéssel. Mi a véleményetek erről, mire lehet használni, milyen a megítélése stb? Az én szememben jó presztízse van, de nem tudom megéri-e, bejuthatok-e vele helyekre ahová máshova nem, stb.

Egyébként just for fun jó mókának tűnik.

Ma voltam tájékoztató előadáson Orcával és Beával, számomra impresszív volt, jól szervezett stb. Szó szerint a fun a legjobb szó amit most tudok mondani vele kapcsolatban. Persze nyilván elég kemény meló jól elvégezni, és az a kemény meló másba is lenne fektethető. Mindig úgy gondoltam, hogy aki jó a szakmájában, annak inkább abba érdemes energiát fektetni, semmint újabb papírok szerzésébe. Igazából az MBA mesterképzés számomra nem annyira a papírt jelentené, hanem a tudásom kiterjesztését menedzsment/gazdasági/üzleti irányba, ami jól jöhet akár egy vállalkozás futtatásánál, akár egy multinál a menedzsment régióba jutásnál.

Azt hiszem meg fogok kérdezni konkrét cégeket is, esetleg HR-es ismerősöket a dologról, és majd leírom hogy mire jutottam. Ámde addig is, ti mit gondoltok?



Sose jártam nyelvi magántanárhoz, vagy nyelvtanfolyamra, de hosszú évek óta tervben van, hogy majd egyszer, és most végre létrejött, egy arccal beszélgettem Skype-on, aki NY-ban született, és jelenleg is Amerikában lakik, és kifejezetten foglalkozik ilyesmivel. Ennél bár nem tudok konkrétabbat, de a csávóval tényleg jól el lehet dumálgatni, javasol nyelvi fordulatokat stb, korrigál, én meg nagyjából pont ezt kerestem, illetve nem tudtam hogy mit keresek, de most ez tökéletes. Jepp. Amúgy szerintem fogok keresni még további arcokat, rá akarok feküdni önmagam képzésére keményen. Ma vettem két angol nyelvkönyvet is, Scalaztam is (Play frameworköt feltettem, mysql-hez kapcsolódtam, lekérdeztem, csináltam benne routolást, új controllert, új actionnel, új template-tel), eredményes napot tudhatok magam mögött. Valahogy így képzelem a közeljövőt is. Power

Mint azt egy korábbi bejegyzésben említettem, a tudásom valahol felsőfok környékén van egy szintmérő teszt szerint (melóhoz napi szinten kellett is beszélnem angolul), a célom nem az hogy megtanuljam a nyelvet, hanem hogy tovább finomítsam és tökéletesítsem. Régen kifejezetten informatikai angolt szerettem volna tanulni, mostanra úgy gondolom, hogy azzal semmiféle problémám nincs, úgyhogy inkább az általános angol felé fordult az érdeklődésem, informatikára gyakorlatilag elég nehéz találni bárkit is, mert aki tud fejleszteni az aligha angolórákkal fog foglalkozni. A fejlesztés jobban fizet.

Egyébként ami a nyelveket illeti, 3+4 évet tanultam németül, ezzel párhuzamosan 4 évet latinul, később 4 évet középhaladóval kezdve angolul és 4 évet spanyolul. Angolból eredetileg a felsőfokot szerettem volna kapásból letenni, de beparáztattak hogy ott atomerőművek belsejéről kell beszélni meg ilyenek, úgyhogy középfokkal megelégedtem 12. osztályban. Később belekóstoltam még a franciába mp3-ak formájában, de pár lecke után elmúlt az érdeklődésem. Néha gondolok rá, hogy a többi nyelvemet is fel kéne eleveníteni, mármint a németet és/vagy a spanyolt. Bár mivel ezeken a nyelveken nem jön szembe semmi (se meló, se film, se slágerek, se semmi), így ezek aktívan tartása elég nagy kihívás lehet mind időben, mind pénzben, ami erőforrásokat lehet hogy jobban megtérülő dolgokba is be lehet fektetni.


Életemben először rendeltem fehérjeport. Kettlebell után be is vettem az első adagot. Kíváncsian várom a hatást. Holnapra. Köszönjük.

Egyébként vannak célok is. Ezek egyike, és legfőbbike, a kockahas. Az elkövetkezendő pár hónapban megpróbálom elérni hogy valami ilyesmim legyen. Nem lesz egyszerű, mert most pocakom van konkrétan. 78 kilóról indulok, 72 alá nem nagyon kívánok menni, bár lehet hogy muszáj lesz, meglátjuk. Megtartani nem akarom, elég ha egyszer lesz valami, lefotózom, és elrakom emlékbe.

A dologban segítségemre lesznek az élelmezési változások, amiket mostanra tervezek, ld. az én paleóm. A kettlebellen felül itthoni edzéseket tervezek minden napra, valamint konditerembe is szeretnék járni. Jó lenne még pár egyéb sportágban is szerepelni (squash, úszás, futás), de ezekre kevés esély van, na majd meglátjuk.


Kedden belekezdtem egy kezdő kettlebell kurzusba (Orca Bea és Jani társaságában), három hónapig tart, heti két órában. Az első óra laza bemelegítő volt, a másodikat most tartottuk, na ez nekem már durva volt, nem vagyok ilyen jellegű mozgásokhoz hozzászokva, meg eleve izomlázzal mentem mert ezen a héten eléggé rámentem arra hogy gyúrjak itthon, és még edzés előtt is gyúrtam egy kicsit.

Jó lesz? Jó lesz, az szerintem a maiból nekem bőven látszik, örülök hogy nekikezdtem. Kíváncsi vagyok a folytatásra.




Mentünk ma Judittal a diplomaosztómra BME-re, találkoztunk szüleimmel. Midőn vártunk, azt mondtam, nem látom értelmét itt lenni, úgy érzem, átvehettem volna a KTH-ban is és kész.

A terv egyébként az volt, hogy midőn átveszem a diplomámat, megbotlok, lerántom a vörös abroszt és leesek a pódiumról, de ez végül nem sikerült.

Viszont egyből láttam értelmét a dolognak, amint elmondta a dékán/rektor stb a saját beszédét, tiszta POWER volt, aztán az egy marhanagy feeling volt, amikor odaértünk, hogy átvehettem a saját diplomámat és azzal ülhettem vissza a helyemre. Ki ne hagyjátok.

ÜBERPOWER!

Jaj tényleg, ott volt FCS is (a számtech tanárom gimiből, a fia most diplomázott BSC-n), odajött és tök lelkesen gratulált Marha jó élmény volt.


Sokat változtam az elmúlt időkben, egyre-másra történtek velem a legjobb dolgok, amiket csak el tudtam képzelni. Ezeket a dolgokat én értem el.

A PersonalDNA teszten 2,5 év alatt Generous Realistből Animated Leaderré váltam (nagylelkű realistából ~életteli/lelkes vezető, for those who don't speak english ). Örülök neki. Úgy érzem szinte minden a legfaszábban megy, nagyon is jó irányban haladok, alapjában véve elégedett vagyok a dolgaimmal. A teszten elért mutatóim teljesen eltérnek a 2,5 évvel ezelőtti önmagamtól. Igazából alaposan meglepődtem, amikor megláttam az eltérést, de teljesen reális a dolog, számítottam rá hogy változtam ebben-abban, de arra nem, hogy gyakorlatilag teljesen átalakultam.

A PersonalDNA tesztem új eredménye.

POWER.

Ugyanakkor még mindig van amiben jelentős fejlődés áll előttem. Annak a végén vajon hogy fogom érezni majd magam?

Na itt ez a kép. A 2,5 évvel ezelőtti állapotot mutatja, de ha fölé viszed az egeret, akkor a mostanit. Egészen elképesztő, gyakorlatilag egy másik személy vagyok. Önbizalmam 4-ről 92-re ment (ez azt jelenti hogy a tesztet kitöltő 30 ezer ember 92%-a kisebb önbizalommal rendelkezik), nyitottságom 4-ről 52-re, extrovertáltságom 6-ról 84-re, a másokba vetett bizalmam 10-ről 62-re, a saját sorsom fölötti kontrollérzetem 42-ről 90-re. Ezeknek mindnek örülök mint az állat. Ezeket a dolgokat gyakorlatilag napról napra érzem magamban. Ahogy sétálok a folyosón, ahogy utazok a villamoson, ahogy zenét hallgatok, ahogy gondolkodom a jelenemről és a jövőmről. Az empátiám 60-ról 22-re csökkent, ez tök érdekes, és nem tudom pontosan megmondani, hogy mi áll mögötte (míg a fenti változásokat meg tudom magyarázni). Valamilyen szinten zavar, mert problémáim vannak belőle.

POWER.

És tudjátok mi még a nagyon fura? Hogy azt hiszem pesszimistából kezdek optimista lenni. A legkomolyabban mondom, hogy ez igencsak megdöbbentő számomra. Nyáron észleltem valamivel kapcsolatban ezt, és azóta erőteljesen felfelé ível a dolog.

Kéne járni gyúrni meg megjavíttatni a bringát, ha már egyszer lecseréltem a felét. Újra kedvem van ezekhez a dolgokhoz. Meg blogot fejleszteni. Meg a munkába még többet belenyomni. Tanulni ezt-azt. Fejleszteni magamon és visszaforgatni a megszerzett többletet. Építeni a dolgaimat, magamat. Nem véletlen az önmenedzsment címke sem (egy része trusted). Pár dolgot tényleg meg kéne valósítani. Pl. szakmailag szeretnék még rengeteget fejlődni mostanság. Mindig is szerettem volna. Hogy nagyszerű megoldásokat szállíthassak. Az energiám és a stabilitásom jelentős részét a munkámból nyerem (mint ahogy arra Bea rávilágított), ezért baromi fontos, hogy ott valami magas színvonalú dolgot hozhassak létre.


Úgy alakult, hogy külföldről be kellett szerezzünk valamit a fejlesztéseinkhez, és egybeköthettem ezt egy kis továbbképzéssel. Természetesen számomra utóbbi volt a lényeg.

Igazából nincs jelentős vezetési rutinom, ezer éve nem kommunikáltam angolul, külföldön sosem voltam egyedül, pláne nem autóval kombinálva. Úgyhogy kihívásnak ígérkezett a dolog, és megragadtam az alkalmat. Nagyon helyesen tettem.

23-kor érkezés a hotelbe, Linzben (Ausztria). Tervezetten 436 km, ennél valszeg kicsit többre sikerült, és egyéb problémák is akadtak. A hotel elég szép volt, közvetlen kilátás a Dunára, panoráma-függőfolyosó, HD TV (lekötött vagy 10 mp-re), kihasználatlan francia ágy. Elalvás paplanon, ruhában. Reggel tali a cég embereivel, akiket követtem Hagenbergbe, a Software Parkba, ami ugyanolyan mint az itthoni BME I épület és környékére ráhúzódó Infopark, azzal a különbséggel, hogy az embernek elég szegényes érzése támad a hagenbergi változatot látva. Nem is akarok többet írni erről, beszéljenek a képek magukért. (Mondjuk az tény, hogy az infopark üzleti épületeiben még nem voltam.)

(privacy power)hogy vagy?
Haszprusistenien
elégedetten
önelégülten
a világ tetején
és fáradtan
de átszellemülten
a gondok felett
egy álomvilágban

Update 14:38: Megcsináltam valamit, aminek eddig a közelében sem jártam.



Pénteki SZMM vizsgaeredmények. lol, enyém az egyetlen ötös, de nemhogy ez, hanem négyes nincs is, két hármas van, a többi 2+1

Meglepett, de örülök neki.

Mai Rendszerintegráció szóbeli is 5 lett.

Nice. I like.

Egyébként sztem kurvajó ez a tárgy (SZMM), azon belül is az előadáson rengeteg olyan apró megjegyzés hangzott el amit a magam részéről roppantmód hasznosíthatónak találtam. A labor részén meg megismerkedhettem a unit teszteléssel önálló házi feladatként, aminek szintén nagyon örülök, teljesen alkalmazható a melóban.)



Idén ismét megszemezgettem kicsit a történelem kategóriát, és a következőkre bukkantam:

  • Labort tartottam két harmadéves bme műszaki informatikus csoportnak Számítógép labor 5-ből (oracle, sql, xsql, jdbc, php), aminek a bevállalása így utólag életem egyik legjobb döntése volt: egy csomót profitáltam belőle szakmailag, és jót tett az önbizalmamnak is. Ezzel elindított egy folyamatot, amihez asszem egy csomó járulékos dolog köthető.
  • Elég sikeres tavaszi félévet zártam (35 kredit + számelm szig + labvez)
  • Voltam egy skandináv körúton
  • Bekerültem az 1.2 Rendszerfejlesztés szakirányra
  • Belekóstoltam kicsit a franciába (igaz, az őszi félévkezdés körüli bonyodalmak miatt felhagytam vele, de most már legalább tudom hogy bármikor folytathatom)
  • Szeptemberben lecseréltem végre a teleszkópot a bringámon, így visszanyertem a tekerési kedvemet, és csináltam is rögtön pár extrém túrát (hogy csak egyet mondjak: éjszakai hegyi bringa egyedül )
  • Idén is megismerkedtem néhány új arccal
  • Ismét szerveztem (szerveztünk) egy-két dolgot.
  • Beálltam 66 kg környékére, megtartottam egy relatíve egészséges étrendet, nem hagytam fel a tavaly megkezdett sportolással
  • Idén is megkerestek egy-két dologgal, ezek közül kiemelnék két állásajánlatot, amiket néhány nap eltéréssel kaptam. Az egyikről nem írtam publikusan, a másikról meg csak nyomokban, viszont bízom benne, hogy a jobbikat sikerült elvállalnom, és hogy szakmailag igen sokat fogok tőle fejlődni, amellett, hogy immáron lesz 5x8 órás munkatapasztalatom is. A legelején rövidtávon gondoltam erre az állásra, de ha sikerül összeegyeztetni a bme-vel, akkor asszem minden adott, hogy szívesen maradjak náluk hosszabb távon is.

És bár van még pár óra hátra, de boldog új évet mindenkinek!




Ma volt az első szglab5 amit én tartottam.

Most nem érek rá többet írni de KIBIRI KIB[censored] JÓ VOLT!!

Durván mélyvízbe kerültem egyből mert volt egy gixer ami miatt azt hittem meg fognak lincselni (nem lehetett logolni a feladatokat, pedig az kötelező része a mérésnek), meg volt egy srác aki az elején már az elfogyott tankönyvek meg más miatt eleve meg akart lincselni de végülis minden oké volt, szinte fütyörészve jöttem haza, és sztem annak az arcnak is megtetszett maga a mérés. Pedig szavajárásával élve azt hittem, meg fognak enni a hallgatók (A felmerült gixerek pedig nem az én hibámból voltak.)

Pl. a srác aki lincselni akart, egy idő után tök készségesnek bizonyult, sőt, segített pl. a szomszédainak. Meg tök interaktív volt az egész labor. Azt hittem lenyomom a kötelező rizsát és akkor majd egyrészt hazamennek mert nem érdekli őket, másrészt netezni fognak, meg ilyenek. És tökre nem ez volt. Orrba-szájba kérdezgettek, egyszerűen tömegkiszolgálási helyzetté alakult a labor, mert párhuzamosan jöttek a requestek. Szerintem a lincselő srácnak talán meg is tetszett a dolog, legalábbis kívülről úgy tűnt.

Örülök hogy eléggé közvetlen tudott lenni.

Aztán a beugrók. Informálódtam pár labvez kollégától hogy mégis milyen az óralátogatási meg bukási arány, és hát azt mondták hogy szórják az embereket rendesen. Én olyan beugrót készítettem ami bár relatíve könnyű volt, csupa olyan dologra kérdezett rá, ami szerintem hasznosítható. Most ezt nem akarom a nyilvánosság előtt túl pontosan definiálni, és példákat nyilván nem mondhatok, mert a jövő héten is lesz labor. Ott valszeg kicsit más jellegű beugró lesz. (Több labvez kollégával is megbeszéltem a beugrókérdéseimet és az elveimet, szerintük jól csináltam. Szerintem is.)

Szóval a beugrók. Szóltam nekik többször is, hogy a következő beugró nehezebb lesz, mert ez most nem volt durva megmérettetés, nem az apróbetűs lábjegyzet zárójeles dőltbetűs fejjellefelé olvasandó részéből kérdeztem, pedig simán megtehettem volna. Vannak biztos akik ilyeneket szeretnek kérdezni, nekem más elveim vannak. Egyáltalán nem az hogy mindenkit átengedjek (az oktatás színvonalát fenn kell tartani), hanem az hogy hasznosítható dolgokat kérdezzek. Volt egy srác akinek nem lett meg a 3 pontja. 2,5 pontja lett, amire válaszolt azt elég jól leírta, de volt két üresen hagyott kérdése. Azt hittem kénytelen leszek megvágni, de tök kellemetlen volt, mert úgy nézett volna ki mintha egy embert csak úgy demonstrációs céllal vágnék meg, hogy nesztek ilyet is tudok. Ilyenkor lehet szóbeliztetni. Feltettem neki egy olyan kérdést, amiről úgy ítéltem meg, hogy ha ezt tudja, akkor előttem igazolta hogy készült. És legnagyobb meglepetésemre tudta! Mindenki aki ott volt a laboron, úgy gondolom, megérdemelten ment át a beugrón. Nem a szivatásról szólt, és nem is arról, hogy átengedek mindenkit. Azért mentek át mert tudtak válaszolni általam fontosnak ítélt kérdésekre.

Visszakanyarodva kicsit az elejéhez. Én eredetileg nem a labortartás miatt vállaltam ezt (a labort) be hanem referencia gyanánt. A labortartástól kifejezetten féltem is, tökre ráparáztam az egészre, gyomorgörcs, önbizalmi problémák és hasonlók. Amikor decemberben Gajdos Sándor megkeresett, először nem is mertem elvállalni, mert úgy éreztem hogy ez nem az én műfajom (de egyébként én általában mindennel így vagyok). Aztán meg lettem győzve És most már marhára örülök neki! És annak is örülök hogy nem egy, hanem két labort tartok, pedig végig abban a hitben voltam (talán félreértettem), hogy egy csoportnak fogok kéthetente labort tartani, egyszerűen fel se merült bennem hogy két csoportom lesz.

Na. Szóval királyság van.

Kiváncsi vagyok a másik csoportomra. (Ha közűlük olvas valaki: vegye komolyan a felkészülést a beugróra.)


Labvezér leszek! Gajdos Sándor (Adatbázisok c. tárgy előadója) keresett fel még decemberben, és úgy döntöttem hogy elvállalom. Számítógép-labor 5-öt (alias 6-ot) fogok tartani következő félévben (tavasszal), hatodik féléveseknek.

Természetesen csak az adatbázis-részt (van a tárgynak másik fele is), ami annyit tesz, hogy kéthetente levezénylek egy-egy, összesen öt darab mérést, és mindegyik után kapok valamilyen típusú feladatokat javításra.

Vélhetően péntek 12-14-kor.
Az szglab5 adatbázisos része által érintett témakörök: Oracle, SQL, PHP, XSQL (XSLT, XML), JDBC.


Úgy különösebben nincs ingerenciám évösszegzést készíteni, úgyhogy csak röviden kinézem a blog történelmi bejegyzéseiből, hogy mi volt 2006-ban…

  • Átjöttem állami finanszra a bme-n. Ez egyelőre nem tett jót a tanulmányaimnak, de jót tett minden másnak.
  • Változtattam az étrendemen (ami azóta lényegesen egészségtelenebb mint akkoriban, de még így is sokkal jobb mint korábban).
  • Eljártam úszni (amíg nem volt konkurenciája ).
  • Fogytam 13,6 kilót (75,5->61,9), majd pedig visszaszedtem egy kicsit, a végleges tömegem még nem alakult ki, de nagyjából ilyesmi szeretnék maradni (67).
  • Vettem egy bringát májusban, amit számomra is meghökkentő mértékben (és célokra - 1 2) kezdtem használni.
  • Kurvajól töltöttem a nyaramat.
  • Megismerkedtem új arcokkal, szerveztem pár eseményt, köztük pár rendhagyóbbat is (éjszakai gyalog- (1 2) és bringatúra) és megejtettem az első házi szervezésű külföldi utamat is. Na nem mintha túl messzire mentünk volna, de a külföld az külföld
  • Év vége felé elkezdtem (komolyabban) kondizni, amit legalább jövő májusig szándékozok folytatni. A későbbiekről nem gondolkodom.
  • Kaptam pár megbízást. Pl. felkértek bme-n számítógép labor 5-ből laborvezetőnek. Erről eddig nem írtam publikusan (meg a többiről sem), úgyhogy most megemlítem. Az nem biztos, hogy be tudom vállalni.

Ezek mellett még történtek dolgok amiket akár meg is említhetnék, mert nem csak ennyi volt idén, de nem teszem. Akit érdekel, egy részüket megtalálja az archívumban

Röviden és lényegretörően: ez egy kurvajó év volt.

Nektek pedig BÚÉK!


(A fenti kép eredeti verziója)

Tűzijátékot fotózni meglehetősen nagy kihívás. Technikailag, és egyébként is. Mi kell hozzá a technikai oldalon?

  • lehetőleg egy jobbminőségű fényképező
    • ez foglalja magában, hogy manuálisan be lehessen rajta állítani a rekeszt, záridőt, iso-t, vakut (letiltani), de ez egy jobb gépnél nyilvánvaló
    • lehetőleg manuális fókusz
    • minél gyorsabban lehet sütögetni a képeket gyors egymásutánban, annál jobb
    • minél nagyobb felbontás, annál jobb. a képeket meg kell vágni utólag, jól jön a sok pixel.
  • méretes memóriakártya
  • jófajta, embermagasságú állvány
  • távkioldó (időzítő nem jó)
Egyéb kellékek
  • júzer, aki kellően gyorsan ki tudja értékelni a lőtt képeket és gyorsan rájön, hogy mely beállításokon kell korrigálni
  • júzer, aki az állandóan változó fényviszonyokhoz gyorsan és precízen megtippeli az új rekesz/záridő/iso értékeket
  • júzer, aki jól tud manuálisan fókuszálni
  • júzer, aki odamegy órákkal előtte helyet foglalni az állványnak
Fenti listából nálam nem minden teljesül. 2003-ban és 2004-ben is fotóztam tűzijátékot. Némileg fejlődtek a képeim, de érezhetően kihívást jelentett a dolog. Most már nagyjából napi szintű problémát jelent és állandóan ezen bosszankodom, hogy nincs egy normális, embermagasságú állványom.

(Fenti képek ISO 100 és 1600 között, 1/60 és 3 sec között, F3,5 és F29 között készültek. Meg lettek vágva, mégpedig 4:3 ill 3:4 képarányokra. Így volt praktikus. Sharpen nincs rajtuk mert elszarja.)


Túl vagyok a negyedik féléven. Életem legborzalmasabb időszaka volt ez. Ennyit még sosem tanultam, s ami a legfőbb, ennyi tanórám sem volt sosem. Bejárós ember vagyok, és nehéz volt összeigazítani az itthoni tanulást azzal hogy majd' mindennap késő délutánig benn voltam a bme-n. Muszáj volt, mert nem bukhattam el semmit. Persze végül mégis megtettem, de a lényeg nem ez, hanem hogy összejött a 4,0.

Egészen az utolsó percig nem reménykedtem benne. Ma reggel még azt hittem, meg fognak vágni depóból, de négyes lett. Örök pesszimista vagyok.

Költségtérítésre járok a bme vik műinfóra, ez nyilván annak aki kicsit is figyelmesebben olvassa a blogot, már feltűnt. Szerencsére ez már nem sokáig lesz így. Az állami finanszírozásra való áttérés feltétele hogy két féléven keresztül 4,0-s ösztöndíjat érjen el a hallgató, valamint legyen elég megüresedett állami hallgatói hely. Ez utóbbi feltétel vicces, mert triviálisan teljesül. Igen nagy lemorzsolódás van a bme-viken. (Egyébként a többi karon 3,5 elég az átvételhez. Érdekes.)

A félévvel és a 48 kredittel eredetileg az volt a célom, hogy majdnem végleg behozzam az első félévben generált irdatlan lemaradásomat. Azonban demian javaslatára stratégiát váltottam, és a szimpla tárgyelvégzések helyett az átlagra kezdtem törekedni. (A kettő nem ugyanaz.) Ezúton köszönöm neki a tanácsot, remek ötlet volt.

A következő félévben a 4,0 elérését úgy teszem könnyebbé, hogy nem 48 alaptantárgyi kreditet veszek fel - melyek triviálisan jóval nehezebbek a legtöbb választható, de főleg közismereti tárgynál -, hanem ez utóbbiakból lesz a tárgyaim fele. Hogy ez nem tesz jót az előrehaladásomnak, az most egy teljesen mellékes szempont.

Állami finanszírozottként az ember nem kell azon filózzon, izzadjon, rémeket álmodjon másfél hónapon keresztül a tárgyfelvétel véglegesítése előtt, hogy jól megfontolta-e a félévi stratégiáját (nem minden költségtérítéses hallgatónak könnyű kipengetni az ittlétének tarifáját). Nem kell azon parázzon, hogy elbukik egy tárgyat, megteheti. Az állami finanszírozott ösztöndíjat is kap, és még egyebeket is, ha anyagi helyzete úgy hozza. Legtöbbjüket nem fenyegeti az sem, hogy kiürül a kassza és ott kell hagyniuk hőn szeretett intézményüket.

Az állami finanszírozott létnek egyetlen hátránya, hogy nem nehezednek az ember vállára az elbukott kreditek súlyos összegei, s így nincs az a szintű ösztönzés a tanulásra. Ha mégis, akkor is csak egy ejnye-bejnye kategóriájú összeg formájában, de ahhoz is már elég szarul kell teljesíteni.

Nagyon megnyugodtam. Idegeskedéstől mentes nyaram lesz.

Ösztöndíjindex splash screen - way to heaven



» régebbi bejegyzések

a jövőben szeretnék napnyi bejegyzést látni a főoldalon.   Csak regisztrált felhasználóknak.