nekem a háborús jelenetek tetszettek (bár következetlenek, pl. egy kurva acéllemez a pilótafülke előtt megmenthette volna Mifune kapitány életét - ki tervez ilyen szar nyitottra egy mechát?), de a Neo vs. Smith párbaj kicsit a Dragon Ball korai részeit juttatta eszembe, és szerintem a trükkök ott már kicsit lelanyhultak.
Meg a végére Neo is már totál el volt telve a saját prófétaságával, már úgy csinált mindent, hogy tudta, h tuti nem hibázhat, nem tévedhet. Az első rész értetlenkedése jobban ült.
DE szerintem az egész trilógia egyben kerek, ezt így írták meg, és így élvezhető. Nekem a 2 is tetszett.

ui.: de a Vektor a legnagyobb király!!