Hf-javítás
© Haszprus | labvezNem tudjátok elképzelni, milyen jó érzés egy tökéletes, részletes, igényesen dokumentált házi feladattal találkozni.
És hogy mennyire borsot tör az ember orra alá amikor azt látja a logfájlból, hogy az illető 20 perccel a határidő előtt (!) kezdett neki az amúgy fél hétvégére méretezett munkának, ofkorsz késve adja be, és talán nem is teljesen saját erőből csinálta meg egy részét (mert az a rész könnyen másolható és feltűnően igényes volt a többihez képest), dehát erre nincs bizonyíték, és eléri a kettes alsó ponthatárát, és kénytelen vagyok átereszteni.
A kiemelkedő diákokat megpróbálom díjazni a saját korlátos lehetőségeimen belül - megérdemlik hogy kapjanak pár jó szót a beadott feladataikról, hiszen ez marha jól esik.
Ugyanígy egyébként megelégedettséget okoz ha a csoportomnak jók az eredményei, és rossz érzés, ha rosszak, hiszen ez utóbbinál felmerülhet hogy valamit esetleg nem magyaráztam el jól, míg előbbinél személyes sikernek tekintem a dolgot (Egyes feladatoknál bizony sok szerepe lehet benne a laborvezetőnek.) Ez azonban nem befolyásolja az osztályzási folyamatot, vagy az elvárásokat.
Arra jöttem rá továbbá, hogy a hallgató bármiféle becsmérlését minden körülmények közt kerülni kell (eképp is cselekedtem), hiszen a javító/oktató nem tudhatja hogy vajon mi az oka a gyenge teljesítménynek - lehet hogy nagyon is védhető, ill. az adott körülmények közt nagy teljesítménynek számít még az a kevéske is, azonban a diák védekezés helyett valószínűleg általában inkább bölcsen hallgatva elkerüli a további konfrontációt, így a tanári tévedésnek esélye sincs kiderülni.