Haszprus

Linux for desktop usability test 2007

©   Haszprus   |   hwsw
21

Tegnap este gyorsan bebootoltam egy Ubuntut, amelyre cd-ről lehetőségem nyílt a rendszer telepítése nélkül. Ez nem újdonság, ilyet régóta tudnak egyes disztribek. Annak idején azért dobtam ki rövid úton valamelyik linuxot (talán az uhut), mert az adsl belövéséhez kénytelen voltam feliratkozni egy levlistára némi segítségért. Azelőtt meg azért, mert nem kezelte a scsi cd-írómat és emiatt nem tudott bebootolni (!). Azelőtt meg azért mert a demolinux fél óra szenvedés után lefagyott.

Hol tart a linux 2007-ben? Nos, az adsl kapcsolat létrehozásához először is a helpben kellett kotorásznom, majd a választ megtalálva parancssorba kellett valamit bepötyögni, majd egy karakteres felületű programban állíthattam be a kapcsolat paramétereit, közben olyan hétköznapi kérdésekre válaszolva, amiket műszaki informatika szak ötödik félévében tanul az ember számítógép-hálózatokból (packet méret stb.)

Ezen a ponton véget is ért Haszprus 2007-es 'linux for desktop' tesztje. Ezt a rendszert olyan emberek tervezik, akiknek egyszerűen nem jut el az agyáig, hogy az átlaguser kurvára de kurvára nem fog tudni válaszolni ilyen kérdésekre, de ami ennél is fontosabb, hogy egyszerűen nem akar válaszolni ilyen kérdésekre, ő azt akarja hogy menjen a net és kész. És ezt a fejlesztők nem fogják, mert nyomorult monitorfejű kockák, akiknek a legtermészetesebb dolog hogy tudják a kapcsolatukhoz optimális packetméretet. És az egész 'linux communityben' nincs egyetlen épeszű ember, aki szólna nekik, hogy srácok, ezt talán pakoljátok egy advanced opció mögé.

A fogalom nélküli koncepciótlan fejlesztés ott is tökéletesen megmutatkozik, hogy noha a felhasználónak ismernie illene a packetméreteket, azért az online doksiban olyan dolgokat magyaráznak neki, hogy mi az a bal egérgomb:

Left mouse button: The button on the left side of a mouse device. This is the main mouse button, used for selecting, activating, pressing buttons etc... When you are told to "click" it is implied that you should click with the left button, unless specifically stated.

Ha a termékünk célközönségébe szeretnénk bevenni azokat, akiknek el kell magyarázni hogy melyik a bal egérgomb, akkor tőlük ne kérdezzük már meg hogy mekkora packetméretet szeretnének, mert nemhogy a méretével nincsenek tisztában de azt se tudják mi az a packet! Bakker!

Megkérem azokat a linuxfanokat, akik linuxot nem használnak (!) a saját gépükön, vagy mellette fenntartanak egy windowst is, hogy ezt a tényt jelezzék az esetleges linux mellett kardoskodó hozzászólásukban. Köszönöm.

ps. nem arról beszélek hogy a linux használhatatlan, hanem arról, hogy mari néni soha de soha nem fog tudni válaszolni arra a kérdésre, hogy mekkora packeteket küldjön az ő kedvenc oprendszere, különösen ha ezt egy olyan ablakban kell megtennie, amelyben az egérrel nem lehet kattintgatni (!) (2007-ben). És noha én nem vagyok mari néni, nekem egyszerűen csak nincs kedvem ilyen kérdésekre válaszolni. És a net belövése még csak egy legalapabb feladat, nekem is ez volt az első dolgom a rendszer telepítése után.

21 hozzászólás

RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 21 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

1) Tamás
Az ADSL beállítása egyike azon dolgoknak, amiken még évek alatt sem sikerült semmit egyszerűsítenie az Ubuntu Linuxnak (azért írom az Ubuntut, mert más disztribúciókban már van hozzá GUI és sejtelmem sincs, hogy miért, mert kb két óra alatt össze lehetne dobni egy megfelelő grafikus felületű programot hozzá.

Viszont: az online doksi és az ADSL parancssoros beállítófelülete egyáltalán nem függ össze. Amit te láttál, az minden valószínűség szerint a pppoeconf nevű script, amit még anno a Debian Linuxhoz csináltak, és nem egységsugarú juzernek szánták - ez abból is megnyilvánul, hogy kotorásznod kellett, hogy megtaláld Nem az Ubuntu készítői fejlesztették (ellentétben a doksival, amit ők írtak, de én itt nem látom a fogalom nélküli koncepciótlan fejlesztést), csak benne van csomagként, egyrészt azért, mert az Ubuntu Debian-derivative, másrészt nem fáj az a plusz pár tíz kbyte senkinek. Ha valaki venné a fáradságot a Canonical-nál, hogy csináljanak helyette rendes GUI-s ADSL-beállítót, akkor ahhoz is lenne ugyanilyen hülyebiztos help, csak még senki nem vette a fáradságot (sajnos).

Az ADSL, mint olyan, egyszerűen hanyagolva van az Ubuntuban, számomra rejtélyes okokból (és persze egyáltalán nem értek ezzel egyet, de mit lehet tenni). Tippem van csak: jobb helyeken (értsd: nem Magyarországon) ha otthonra rendelsz DSL-hozzáférést (ami eleve ritkaság, mert vannak ennél fejlettebb technológiák is, csak idehaza akarják úgy eladni a DSL-t, mintha az lenne A Létező Leggyorsabb Szélessávú Hozzáférés), akkor defaultból adnak hozzá egy egyszerű routert tűzfallal, innentől kezdve a géped csatlakoztatása egy szimpla DHCP kérés elküldését jelenti a router felé, az meg majd intézi a betárcsázást.
És ezt a fejlesztők nem fogják, mert nyomorult monitorfejű kockák, akiknek a legtermészetesebb dolog hogy tudják a kapcsolatukhoz optimális packetméretet. És az egész 'linux communityben' nincs egyetlen épeszű ember, aki szólna nekik, hogy srácok, ezt talán pakoljátok egy advanced opció mögé.
Ezt betudom annak, hogy nem volt időd rendesen utánajárni a dolgoknak - a problémáról természetesen tudnak, vannak is specifikációk a helyzet javítására, az más kérdés, hogy ezek nem éppen top prioritáson futnak. Pl: EasyUsbAdsl - Ubuntu Wiki
válasz

2) Levente
Az tény, hogy ADSL-t még sose próbáltam beállítani Ubuntuban, de ettől eltekintve szerintem egy teljesen egyszerűen használható rendszer, és a legtöbb dolgot ugyanolyan egyszerű megcsinálni benne, mint Windowsban.
(És igen, van Windows is a gépemen, mert sajnos a .psd-ket nem lehet rendesen megnyitni Linuxból(GIMP nem kezeli elég jól).)
válasz

3) Haszprus
1. Az online doksiban, amit neten, a böngésző megnyitásával, hosszas brózolás után érsz el, vajon mit keres az, hogy mi a bal egérgomb? Ez tutira nem koncepcionális hiba? Tutira elfér ott? Szerintem ami nem kell ott legyen, az ne legyen ott, mert nem az a baj hogy elfoglal 100 bájtot a webszerveren, hanem az hogy növeli a doksi tartalomjegyzékének komplexitását. Nem ástam bele magam jobban a doksiba, de ez nem pusztán a felhasználó hülyének nézése, hanem egy olyan dolog leírása, amire tuti hogy senkinek semmi szüksége nincs, aki feltehetően a bal egérgombbal elkattintgatott az online doksiig. Azaz koncepcionális hiba. És merészen meg merem tippelni hogy ha egy ennyire alap dolgot elcsesztek, akkor bizonyára hemzseg a help a hasonló hülyeségektől mert - ismét - nincs egy épeszű ember a környéken aki felhívná a figyelmüket hogy figyu skacok, gondolkozzatok már el ezen.

2. Mi az hogy nem fut top prioritáson egy olyan dolog, ami a felhasználók kézzel fogható részét kapásból elrettentheti a teljes rendszertől? (USB Adsl modems are quite common in Europe. - idézet az általad linkelt wikiből, nem járok utána, a saját lapjukon írnak róla, ezek szerint őket nem érdekli Európa?) Ez olyan dolog mint hogy 10 éve egyszerűen meghalt a scsi cd-írómtól a bootolás. Miért. Érdekli a felhasználót hogy miért? Ne nézzük már az összes felhasználót rendszerbuzerátornak, hackernek, meg programozónak, miközben a bal egérgombot magyarázzuk nekik az online helpben. (Bezzeg azt nem tudtam 5 percen belül egyértelműsíteni a helpből hogy pl. fel fog-e menni ntfs-re az ubuntu, ezért is inkább cd-ről futtattam. Hogy egyértelmű lenne erre a válasz? Szerintem aki nem tudja hogy mi a bal egérgomb, annak biztosan ezt is le kéne írni.)

3. Érdekli a felhasználót hogy miért nem megy? Egyáltalán nem. Van neki alternatívája, úgy hívják hogy windows, és ha ő nem egy kocka, hacker, programozó, akkor az első adandó alkalommal visszabootol windowsba (például amint meglátja a pppoeconfot, márpedig esetemben ez az első dolog amit meglátok a rendszerből). Hogy akar így teret nyerni a linux/ubuntu?

4. Nem hiszem azt sem hogy pont belefutottam a disztribúciók legrosszabbikába, és ezért jött szembe velem ez a parancssoros szörnyűség. Tutira veszem hogy ha 2007-ben ezt még nem volt idejük megoldani, akkor ezek a rendszerek ezer más sebből is vérzenek. Így logikus.

5. Ha történetesen nem írok blogot és nincs a környéken egy jóltájékozott linux hacker programmer coder műinfós phd guru, akkor fel sem merül bennem az, hogy az ubuntu sajátossága lenne ez a pppoeconf, vagy hogy ez nem is akkora baj, vagy hogy ez a probléma egy elszigetelt jelenség (amit egyébként elvi okokból mégis kizárnék), hanem mindezek helyett egyszerűen ott lezáródik a nagy os-switching hogy elkönyvelem hogy a rendszer 2007-ben még mindig ráérő hacker gyerekek játékszere és visszabootolok windowsba.

6. Bele se merek gondolni hogy ha ez nem top prioritású probléma akkor vajon a top prioritású problémák mik lehetnek…
válasz

4) webmotion
Xandros 3, Linspire (esetleg Freespire, de azt még nem próbáltam), illetve leginkább Mandriva One. Ezek használhatóak sztem.
válasz

5) Haszprus
Nem állítottam hogy az ubuntu vagy bármely linux használhatatlan lenne
válasz

6) dankoi
DSL-hez nekem még windózban se sűrűn volt szerencsém (és akkor se a saját gépemen), de a villanásnyi tudásomból, amit hasonlóan szereztem, azt merem mondani, hogy az Ubuntu nem valami jó (de legalább elfér 1 CDre ).

Személy szerint egy SuSe linux figyel a polcomon, winyóra applikálva. Első körben Live verzió, aztán gondoltam egy merészet, és egy kallódó merevlemezre feltelepítettem. Szép volt, jó volt.. míg nem akartam visszamenni az ablakokba, a linuxos hardwer eltávolítása után. Ugyanis nem sikerült. Néhány napos szenvedés után sikerült ugyan megmenteni a helyzetet, de kemény lecke volt. A telepítés elején ugyanis nem közölte velem, hogy a bentfelejtett windowsos winyónak olyan részére fog firkálni, amiről addig alig hallottam.

Kitató ember lévén, sikerre vittem a témát, minden működött, lehetett felfedezni a linuxot
Kábeles netemet hip-hop, pár kattintásból helyretette, így kell ezt. Szép felület, rengeteg program, többféle böngésző, képszerkesztő, miegymás. Nagy örömömben szerettem volna filmet nézni.. (nem kellett volna). Ugyanis alapból nem volt képes divX-es avik lejátszására, atelepítéssel pedig újabb boldog órák teltek el. A zenelejátszás valamivel jobb volt, de az sem felhőtlen.

Szerencsémre a program, amiért az egész hajcihő elindult, hiba nélkül települt és futott.

Összességében azt mondanám, hogy a Linux minimál usereknek tökéletes (és persze hardcore usereknek), írhatnak leveleket, készíthetnek táblázatokat, prezentációkat, stb., de mást ne nagyon akarjanak csinálni.
válasz

7) maat
Mi élvez nagyobb prioritást az adslnél? Például a dokumentáció konszolidálása.
Az adsl egyértelműen hanyagolt terület a Canonical részéről. Nekik az alapvető célcsoportjuk az amerikai üzleti felhasználók és talán az oktatás. Szóval ennek kiváltása a közösség feladata lesz.
A hacker lusta és önző ember. Neki két percet vett el az életéből az adsl beállítása, semmivel sem többet, mintha kattintgatott volna. Neki semmivel sem lesz attól jobb, ha ugyanezt úgy végezheti el, hogy hárommal kevesebb entert és eggyel kevesebb sudo pppoeconfot kell beírni. Ezért nem fog napokat ezzel szórakozni. A közösségi opensource programok jó része azért készült, mert a fejlesztőnek szüksége van rá, esetleg szórakoztatja. Ez nem ilyen feladat.
Az használjon Ubuntut, aki hatékonyabban tud vele dolgozni, vagy nem tudja/akarja vele kitermelni a Windows árát. Rám például jelenleg mindkettő igaz. Hosszú távon tervezem egy darab windows licenc beszerzését. Virtuális gépbe jó lesz.

dankoi windows is szó nélkül tönkreteszi az mbr-t, de ő még nem is teszi bootolhatóvá a régi rendszereket. A te eseted komplikált volt, mert nem számított arra, hogy kiszeded alóla a bootloadert (grubot).
válasz

8) Tamás
Előre szólok, hosszú lesz
1. Az online doksiban, amit neten, a böngésző megnyitásával, hosszas brózolás után érsz el, vajon mit keres az, hogy mi a bal egérgomb? Ez tutira nem koncepcionális hiba? Tutira elfér ott?
Élek a gyanúperrel, hogy az online doksi egyúttal elérhető nyomtatott változatban, illetve ott figyel valamelyik csomagban is a CD-ről feltelepítettek közül - azért csak gyanítom, mert én soha nem szoktam felrakni a dokumentációkat, mondván, hogy úgyis elérhető neten
Bezzeg azt nem tudtam 5 percen belül egyértelműsíteni a helpből hogy pl. fel fog-e menni ntfs-re az ubuntu
Ez egy tipikusan olyan kérdés, amit egy egységsugarú juzer nem fog feltenni. Egyébként nekem se jutott eszembe soha ilyesmi, minek használnék egy proprietary fájlrendszert, amikor van helyette ext3 vagy reiserfs?
(Azért nem megy fel egyébként, mert nincs rendes NTFS írás support jelenleg Linux alatt, ugyanis nincs megbízható dokumentáció az NTFS-hez. Vannak gányolt megoldások, mint a captive-ntfs, ami a windowsos drivert (!) használja, na de hát erre mégse mernék alapozni egy oprendszert. Érdekes módon az Apple-féle HFS+-t prímán viszi a Linux, meg ezer más fájlrendszert, amihez a fejlesztők nem átallottak rendes dokumentációt csinálni (pl XFS)).
ha ő nem egy kocka, hacker, programozó, akkor az első adandó alkalommal visszabootol windowsba
Nagyon helyes. Nem is neki való a Linux. Aki meg a Linux desktop évéről hype-ol, annak meg nem kell hinni. Én személy szerint remélem, hogy a Linuxból soha nem lesz olyan kattintgatós desktop rendszer, mint a Windows. Maradjon meg a hozzáértők oprendszerének, akik már láttak parancssort életükben és nem rettennek meg egy karakteres felületű programtól.
Tutira veszem hogy ha 2007-ben ezt még nem volt idejük megoldani, akkor ezek a rendszerek ezer más sebből is vérzenek. Így logikus.
Sebek minden rendszerben vannak, attól függ, mire fókuszálnak a fejlesztők. Nézd meg a Minix 3-at (annak is van live CD-je). Atombiztos kernel, és ha valamelyik driver megfekszik, az OS észrevétlenül újraindítja úgy, hogy a felhasználói programok ebből észre sem vesznek semmit. Cserébe viszont a GUI, mint olyan, ismeretlen (bár tudtommal az X11-et már portolták rá), nincs C++ fordítója stbstbstb. Más a célközönség. Nézd meg a Windowst, az XP-ig bezárólag egy rossz third party driver mindenféle rejtélyes fagyásokat okozhat, a Vista UAC-je egy elbaszott koncepció, amit mindenkinek első dolga lesz kikapcsolni, cserébe ha csak hétköznapi feladatokra használod a gépet, soha nem fogsz parancssort látni. Nézd meg az OS X-et, fél giga memóriával néha úgy befagy swappeléskor, hogy fél percig kell várni, mire feléled, képtelen sok windowsos PDA-val szinkronizálni (főleg nem Bluetooth-on), és nem tudod kikapcsolni az eyecandy-t akkor se, ha teljesítmény kéne - cserébe viszont ott van alatta egy teljes Unix-like parancssor, amit használhatok, a legtöbb megszokott unixos-linuxos eszköz fut rajta, ott az XCode mint fejlesztőkörnyezet, van egy nagyon jól megcsinált audio magja is, és így tovább. Döntsd el, hogy mi kell neked és használd azt. Ha megijedsz egy konzolos beállítóprogramtól és cserébe elviseled a tudatot, hogy warezolt oprendszer van a gépeden (Campus licensz gondolom csak addig tart, amíg le nem diplomázol), vagy van pénzed egy Windowsra, használd azt. Ha nincs, vagy nagyobb flexibilitás kell, és cserébe hajlandó vagy egy kis kellemetlenséget elviselni, ha kernelfrissítéskor borul minden, akkor ott a Linux. Ha meg a kettő között kell valami kompromisszum, akkor meg a makkosiksz. Minden oprendszerben vannak hibák, szerintem nagyságrendileg ugyanannyi, függetlenül attól, hogy közösségi fejlesztésű vagy kereskedelmi. A lényeg az, hogy egyes oprendszereknél ezek a hibák azon a területen vannak, amiket te használni akarsz (vö. ADSL-beállítás), másoknál meg nem. Nekem pl soha életemben nem kellett ADSL Linux alá, de ha kellett volna, nem zavart volna a pppoeconf - cserébe viszont zavar, hogy nincsenek normális (nem bloatware) fejlesztőeszközök Windows alá, vagy amik vannak, azok meg mind GNU eszközök, amiket ennyi erővel használhatok más oprendszer alatt. Ezért használsz te Windowst, én meg nem.
válasz

9) keepcop
Az én hozzászólásom nem a Linuxszal kapcsolatos, de az operációs rendszerek témába vág. Mivel Ti már elég sokat tanultatok az operációs rendszerek működéséről, meg tudnátok magyarázni, hogy miért nem képes a Microsoft több, mint egy évtizede egy olyan Feladatkezelőt írni, amely meg is felel a feladatának? Vagyis ha egy program teljesen befagy, akkor 1. egyáltalán be lehessen hozni 2. képes is legyen kiütni a folyamatot - gondolom mindenkinek ismerős az, amikor egy teljesen halott programnál csak nyomkodja a gombot, a Feladatkezelő minden alkalommal visszakérdez, de semmit sem tud tenni (ilyenkor jobb esetben szabályos shutdown-nal megúszható a dolog, de sokszor csak a hardveres kikapcsolás segít). Szintén vicces az, hogy bármely programozói fórumon található olyan kód, amely elrejt egy folyamatot a Feladatkezelő elől. Ha a Feladatkezelő eléggé az operációs rendszer része lenne, nem lehetne ilyen probléma, hiszen a Windows csak tudja, mit futtat. Valaki akinek kellő elméleti tudása van, meg tudná magyarázni ezeket?
válasz

10) Haszprus
keepcop a holtpontmegelőzés jelentős erőforrásokat vesz igénybe. Minél stabilabb egy rendszer, tipikusan annál több erőforrásra van szüksége és/vagy annál lassabb. Fejlesztés során ez egy tervezői döntés, ahol a stabilitás és a gyorsaság a csúszka két végén van. A feladatkezelő a tipikusan előforduló eseteket meg tudja oldani, a maradék vélhetően túl ritka ahhoz, hogy miattuk tovább lassítsák a rendszert. Én ezt válaszolnám, bár nekünk ez az egész téma mindössze néhány oldal egy méretes könyvben…

Tamás
Minden oprendszerben vannak hibák, szerintem nagyságrendileg ugyanannyi,
erről van szó. Akkor viszont nem kéne annyira hype-olni egyiket sem, mint azt egyes fanatisták teszik. Engem leginkább ez zavar. De ebben egyet is értünk, mint azt leírtad.
válasz

11) dankoi
maat Valóban, ez egy kölcsönös félreértésem volt a Linux-szal Nem számítottunk rá, hogy mit fog csinálni a másik. Tény, hogy keveset tudok a Linux ilyen dolgairól, de a GRUB választó menüben telepítéskor egy 'fonts', vagy 'figyelem' megjelölésű dolgot igazán lehelyezhettek volna, hogy azt lehessen mondani, a user volt a hülye, nem olvasta el
válasz

12) Gejza (nem regisztrált)
A fenti iromanybol szamomra egyetlenegy dolog jott le tenykent: nem te vagy a celkozonsetg
válasz

13) Haszprus
Gejza ha neked ez jött le akkor te vagy az egyetlen, aki még nem futott bele linux fanboyok fórumos/levlistás/msn-es/stb győzködéseibe hogy használjon mindenki linuxot mer windoz sux linux rlz, és semmivel se problémásabb a linux mint a windoz. ld. Tamás:
Aki meg a Linux desktop évéről hype-ol, annak meg nem kell hinni.
tehát sajnos nagyon sokan vannak akik megpróbálják úgy beállítani, mintha a desktop userek a linux célközönsége lenne. maguk a linux disztribúciók fejlesztői sem tesznek mást: ráaggatnak a rendszerre csicsás theme-eket stb, nyilvánvalóan próbálnak a home usernek kedvezni.
válasz

14) Napkelet Csillaga
2010. január elsején gyertek majd vissza ide, ebbe a topicba.
válasz

15) adamo
Hmm.. változás2010?
BillGates monnnyon le!
válasz



18) Haszprus
maat ha csak annyit írtam volna hogy feljegyeztem naptárba akkor valszeg viccnek gondolnák néhányan.
válasz

19) Napkelet Csillaga
Aszondom, hogy legkésőbb addigra nem lesznek ilyen gondok linuxon.

Zavar nagyon ez a dolog,
Megyek haza, jókat fúrok.

Az a nagy baj van, hogy ha nagynéha linuxot telepítek (mert linuxot ugye általában nem telepítünk, hanem klónozunk, mert így átjön onnan az összes számunkra szimpatikus beállítás), egyszerűen folyton elfelejtem ezeket a dolgokat. Packet méret? Legyen 1400, annyi még tuti belefér, aztán majd kísérletezünk vele. PPPoE compression? Persze, hogy igen, ártani nem árthat, kivéve, ha nagyon alacsony számítási teljesítményű routeren dolgozunk nagy sávon. IP tulajdonságok? Dhcp van? Nem baj, ha nincs, akkor is jönnek a pppoe handshakeből. Egyszóval ezek nagyon egyszerű kérdések.

Ezzel szemben engem ilyenkor egy sokkal bonyolultabb probléma foglalkoztatnak: Eléggé hasonlítani fog-e a KDE a windowsra, ha anyukám ül elé?

És miközben ezen jár az agyam, már el is felejtem ezeket az egyszerű hálózati és más konfigurációs kérdéseket.

Persze, ha anyukám leülne elé, akkor valószínűleg nem tudná használni, de azért nem, mert ő valójában a windowst se tudja használni, csak úgy tud tenni, mintha tudná. (Pl. Szeret elfelejtkezni a megnyitott ablakokról és csak nyitogatni az újabb és újabb programokat… Brr)

Ezzel szemben apukám azért a windowst tudja ám használni. Felrakott egy ubuntut. És lőn, most már csak a játékok miatt van windows a gépén.

Nem tudom, hogy a packet méretes kérdést hogyan kerülte ki. Abban biztos vagyok, hogy nem tudja, mi az a dhcp. Bár úgy rémlik, mintha egy régen egy ilyet kérdezett tőlem volna.

Szóval a probléma alapvetően nem ilyen tragikus, mint ahogy Haszprus állítja. Amit ezzel szemben állítok az az, amit csak egy matematikai modellen keresztül tudok megmagyarázni.

Szóval vegyünk az emberek számítástechnikai affinitás szerinti sűrűségfüggvényét. Itt egy nyilvánvalóan alapvetően haranggörbe-szerű eloszlást kapunk. Ezt vegyük fel úgy, hogy 1/sqrt(2*pi)*e^-x^2 legyen. Ez legyen a(x). Ez, mivel sűrűségfüggvény, egy olyan nemnegatív valós értékű függvény, aminek a valós számokon vett integrálja 1.

Aztán nézzük a linux felhasználói szintű kezelési képességének a számítástechnikai affinitás szerinti eloszlásfüggvényét. Itt egy növekvő függvényt kapunk, mivel nyilvánvalóan minél hozzáértőbb valaki, annál valószínűbb, hogy a linuxot is tudja kezelni. Ez legyen L(x).

Ugyanezt tegyük meg a windows felhasználói szintű kezelésének képességével is. Nyilvánvalóan itt is egy növekvő függvényt kapunk, hiszen nyilvánvalóan minél hozzáértőbb valaki, annál valószínűbb, hogy a windowst is tudja kezelni. Ez legyen W(X).

Mivel ugye eloszlásokról van szó, ezért ezek a mínusz végtelenben 0-n, a plusz végtelenben 1-ben álló, monoton növő valós függvények.

Konyhanyelven megmondva tehát, ahogy az it-affinitás a mínusz végtelenből a plusz végtelenhez tart, úgy a windows és a linux hozzáértés is a teljesen lehetetlentől a teljesen biztosig változik.

No most a bökkenő ott van, hogy a windows esetében ez az ugrás korábban következik be. Tehát bármely hozzáértési szinten a windows szakértelem valószínűsége magasabb a linux szakértelem valószínűségénél (kivéve persze a profikat, akiknél már nem jó ez a modell - én most itt csak a felhasználókról beszélek, tehát manci nénitől a power userig bezárólag).

Mi következik ebből? Az, hogy ebből egyszerű kombinációval megállapítható az emberek linux és windows affinitásának eloszlása. Vagy a sűrűsége (ki melyiket szereti jobban látni). A sűrűség a linux és a windows esetén is haranggörbe, csak éppen a windows haranggörbéje lejjebb van. A két haranggörbe igazából az a(x) haranggörbe két oldalán helyezkedik el. Ez azért van így, mert jelenleg a linuxot sikeresen kezelni tudók szakértelemének várható értéke az átlagos felhasználói szakértelem fölött, míg a windowst sikeresen kezelni tudók szakértelmének várható értéke az átlagos felhasználói szakértelem alatt helyezkedik el.

Régen mindkét várható érték az átlagos szint alatt volt, de a windowsé akkor is alacsonyabb volt a linuxénál. És hát a haranggörbe úgy néz ki, hogy ezért a felhasználók frontján már akkor is lenyomott bennünket.

Ezért végső soron tehát azért van, mert eloszlásában, tehát a felhasználók számában, megelőzi a linux eloszlásfüggvényét.

Igen ám, de ahogy telik az idő, az oprendszerek egyre egyszűrösödnek, egyre könnyebben kezelhetővé válnak.
válasz

20) Napkelet Csillaga
No most a linux nem a megelőző, hanem a következő lépcsőfok. Ma divatos szavakkal kifejezve: egy web2.0 alapú operációs rendszer. Abban az értelemben, ahogy a fajok sokfélesége édesgyermeke a darwini evolúciónak, úgy édesgyermeke a linux az internet önszerveződésének.

Egyszóval a windowst ez alapján a modell alapján, tehát a rövidtávú jövőben valószínűleg nem tudjuk lenyomni, de előnye monoton csökkenni fog. Lenyomni csak akkor tudnánk, ha történne egy olyan csoda, hogy valami forradalmi újítással (érdekes módon valahogy csaknem mindig a linux körül vannak hamarabb ilyenek, ld. ipv6, transzparens cryptelt protokollok, stack noexec, virtualizáció, OO 3d gui, rekordoptimalizált filerendszer) sikerülne a linux kezelhetőségét/telepíthetőségét a windowsé alá nyomni.

Meg van egy másik gebasz is. Mint korábban már említettem, régebben mind a windows, mind a linux kezeléséhez átlag fölötti szakértelem kellett. Idővel mindkét OS kezelhetősége fejlődik. Jelenleg már csak a linux kezeléséhez kell átlagon felüli hozzáértés, a jövőben pedig várhatóan mindkét rendszer hozzáértésigénye az atlagos szint alá süllyed.

Ettől a pillanattól kezdve egyre kevésbé fog számítani, hogy az adott OS, amit telepítesz, mennyire bonyolult, mert mindkét esetben elég egyszerűek lesznek ahhoz, hogy ne ez a kérdés foglalkoztasson, amikor OS-t választasz. Ehelyett más szempontok kerülnek majd előtérbe - ár, szabadság, nyitottság, support -, amelyek többségében már megint a linux vezet.

Te pedig, Haszprus, azt fogod látni, hogy amikor 2 év múlva - de a legrosszabb esetben is max. 4 év múlva - már megint felraksz majd egy linuxot, és az meg már pont nem fog tőled kérdezni semmi packetméretet. Kár a megváltást várni, egyszerűen eddig se történt semmi csoda és ezután se fog, ez egyszerű technikai törvényszerűségek következménye. Elkerülhetetlen szükségszerűség.
válasz

21) Napkelet Csillaga
Azt hiszem, az IT-történészek majd valamikor az ezredforduló és 2003 közé teszik az IT-világ microsoft-domináltból a poszt-microsoftiba való átmenetének kezdetét. Ez egy olyan, átmeneti időszak lesz, aminek az elején a microsoft dominálta a piacot, a végén pedig egy sokpólusú világ lesz, amiben a microsoft csak egy helyi központ.

Továbbá még egy olyan jóslatom lenne, hogy ez lesz az exponenciális növekedésű IT időszakának záró fejezete.

Továbbá még egy olyan jóslatom lenne, hogy akkoriban meg fog jelenni valami más, valami új, ami az IT-ből nő ki, de túlmutat rajta, és egy új exponenciális növekedésű időszakot indít majd meg. Nem tudom, hogy pontosan mi lesz ez, de a jelenlegi lehetőségek alapján számomra az látszik valószínűnek, hogy ez egy, a Web2.0 mögött mozgó önszervező, kaotikus struktúrák automatizált szabályozásával összefüggő dolog lesz az IT felől nézve.

Remélem, nem ismertek fel intelligenciámról.
válasz
Hozzászólásod:


Nem vagy bejelentkezve, de...

A)
hozzászólhatsz regisztrálatlanul...

B)
ha regisztrálva vagy, bejelentkezhetsz...