» Archívum: megjelenített kategóriák

Jelöld be, hogy mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére.


7 megfelelő bejegyzés.

Shamalt kolléga felvetéséből származik az ötlet, hogy az ÜberBlog teamje üljön le együtt megnézni valamilyen filme(ke)t. Közben igény szerinti alkoholfogyasztással lehetne súlyosbítani a helyzetet. Vitassuk meg, mit nézünk, mit iszunk, mi a célunk az egésszel! (az első pár komment áthelyeződött a Robotok c. bejegyzésből)


Hotdog blogok

©   mainframe   |   fejlesztés, life

Nos, feleim, mint azt tudjátok, utolsó kis műblogger vagyok, és nincs is rendes blogom. A Hotdog.hu című, fiataloknak szánt, színes szagos interaktív portálon próbálok valami blognak látszót elkövetni, eleddig inkább kevesebb mint több sikerrel. Na de ma gondoltam merészet és nagyot, és megnéztem, kik is ott az ászok a blogscene-ben. Már csak azért is, mert az én blogomat a siralmas 600valahányadik helyre osztályozták. Nos, íme két kép. Ez a bloglista . Ha csökkenő sorrendben kérdeziktek le az eredményt, akkor jön a frankó, ami mindent elmond.

A legdurvább dolog, hogy 16 blogger 30 felett van a Top20-ban!! (2006.06.26. 2:14-es információ) Ha megnézitek a Hotdog imidzsét, és úgy alapvetően a tálalását (itt láttam viszont először az Apám Beájulna című remekmű szlengnek nevezett műszavait), ordít róla hogy 25 év felett ez már nem neked való. Komolyan. Ha 25 fölött még mindig a Hotdogon fogok browse-olni, lőjetek agyon. Elképzelem, milyenek ezek az emberek. Az a típus lehet, aki 40 évesen is az e-klubban nyomul, meg beleszuszakolja magát egy kivágott, feszülős rózsaszín topba, mert ha ilyen van rajta, majd biztos 20-nak nézik. Peeeersze. Nem akarom túlragozni a dolgot, szerintem értitek azt a benyomást, aminek nyomán ez a bejegyzés született...

És itt az első helyezett blog. A dizájn, és a tartalom is külön-külön büntet. Mondjuk az előbbi bocsánatos bűn, a Hotdog elég nehezen formázható. Most már sejtitek, honnan az én nagy meg-nem-értettség érzésem? Ha összehasonlítási alap kell (a Mire föl nagy a pofád?-kezdetű kérdéseket megelőzve, bár ez nem olyan platform... ) itt az én blogom

(A világ legügyetlenebb, bújtatott önreklámját olvashattátok...) Persze ez nem komoly. Tényleg ki vagyok akadva, és csak másodsorban fogjátok megnézni emiatt a blogomat.


Tegnapi hír a londoni Evening Standard-ból: két angol szurkoló Németországban egyszerűen elvesztette a kocsiját. Történt ugyanis, hogy a meccsre igyekezvén leparkolták a kocsit egy eldugott kis utcában, aminek persze előrelátóan megjegyezték a nevét - legalábbis ők úgy gondolták. Meccs után azonban csodálkozva vették észre, hogy Németországban ezen a környéken bizony minden második utcát úgy hívnak, hogy Einbahnstrasse.

Magyarul: egyirányú utca.



Ukrán tinilányok, szevasztok!

©   Tamás   |   hwsw, life

Az utóbbi három napban négy tökismeretlen ex-szovjet (értsd: ukrán, orosz, kazah stb.) leányzó kattintott rám ICQ-n. Egyiknek sem válaszoltam, de elgondolkoztam, hogy ennek az az oka, hogy a valaha volt Szovjetunió területére bevezették-e végre a szélessávú netet (lásd még Malajzia: hét-nyolc éve az összes nemzetközi IRC csatorna ráérő maláj tinikkel volt tele), vagy pedig valamiféle újfajta spambottal állunk szemben, amely ukrán kurvának adja ki magát. Úgyhogy feltenném a körkérdést ICQ-zó férfitársaimnak: nálatok is ez van most, vagy a spammermaffia megszerezte az ICQ-számomat? Esetleg azzal van összefüggésben a dolog, hogy az adatlapomon pár napja ott van, hogy United Kingdom, és azt hiszik, hogy valami gazdag angol pasit fogtak ki a képemben?



Szóval az a helyzet, hogy itt egy kifejezés, sokan használják, és kifejezetten utálom. El is fogom mondani, miért utálom, és Ti jól reagáltok, hogy hülye vagyok-e. Ez egy ilyen kísérlet, értitek... Ha bejön, a jövőben is járulok elétek hasonló dolgokkal. Ha nem, akkor nem.

Szóval az első kifejezés, amit utálok, az a megtanul, mint ige, így, egy szóban, nem igekötővel. Példamondat: Na, megtanultál már kisfiam? Nem valamit, egy konkrét dolgot (pl. vizisízni), csak így. Nos, ezt már elég sok helyen hallottam, hálisten szüleim keveset használják, talán mert minden alkalommal elmondom, mennyire utálom. Hogy miért? Ímhol:
Három dolgot sugall (szerintem, és innentől végig szerintem, nem fogom irogatni) a kifejezés:

1. A kérdező nem tudja pontosan, miről is van szó. A dolog lehet szorzótábla, vers, de akár még fogalmazás _írása_ is. Sőt, továbbmenve: nem is érdekli. Ha érdekelné, akkor odamenne, és megnézné miről van szó, hogy nevesítve kérdezhesse, tárgyas igével (úgy emlékszem így hívják). Pl: Megtanultad a szorzótáblát? Ebből azt szűrném le, hogy a kérdező tisztában van a feladattal, és érdekli is az eredmény. Maga az eredmény, nem a folyamat lezáródása. Mert ugye hogy is ellenőrizhetné az eredményt egy ilyen kérdés után: Megtanultál? Ha erre Igen. válasz érkezik, akkor mi a diskurzus folytatása? Akkor mondd fel! ? Ez nem szerencsés mateklecke estében például...

2. Mélyebbre nyúlva könnyen kiderülhet: a kérdező nem is érti a megtanulandó dolgot, ezért nem nevesíti. Ez mondjuk kevésbé van így szorzótáblánál (reméljük), de amint a 17.sz-i Franciaország belpolitikája a kérdés, sokkal nyilvánvalóbbá válik a helyzet. Ilyenkor megint a fenti probléma áll elő: hogy értékel egy olyan dolgot, amiben inkompetens? Ha meg nem tudja értékelni, miért kérdezi? Ha beéri egy sima igennel válasz gyanánt, akkor nincs értelme kérdésnek. Legalábbis ilyennek biztos nem. A baj az a Megtanultál? kérdéssel, hogy céltalan. Egy esetleges tanulási folyamatot ilyen kérdéssel megszakítani legalábbis idegesítő. Persze ez sarkított példa, de ismeritek az érzést, amikor kódoltok/áramkört raktok össze/beadandót írtok/stb., és fölétek hajol egy árnyék, hogy Készvanmáááár...? Ugyanaz a téma.

3. A kérdés feltételezi, hogy a tanulási folyamat véges. Én legutóbb általános iskola alsó tagozatban találkoztam véges tanulási folyamattal. Azóta mindent egy bizonyos mélységig sajátítok el, és minden területen _sokkal_ mélyebbre lehetne még leásni, ha akarnék. Ergo egy ilyen kérdés önmagában hibás, és ennélfogva irritál. 1000 oldalas Mesterséges Intelligencia könyv az öledben, és jön a Megtanultál?. Igen, én lettem az MI-isten, már nincs mit tanulnom, nekem nem lehet újat mondani. Valami ilyesféle válasz lenne logikus egy ilyen kérdésre. Nem?

Egyszóval véleményem szerint ez a kérdés legalábbis felesleges. Vagy nem ilyen formában kéne feltenni, vagy egyáltalán fel sem kéne tenni. Miért kell ezzel zargatni szegény tanuló kölyköket? Nem elég baj nekik, hogy tanulnak, még rendszeres jelentést is tegyenek? Ha meg a szülő valóban kíváncsi az eredményre, akkor kérdezze ki, segítsen neki. De ehhez semmi szükség a Megtanultál? kifejezésre...

Ha egyetértetek a véleményemmel, tegyétek feketelistára a kifejezést, és igyekezzetek visszaszorítani a használatát. Én dolgozom rajta. Egy szebb, értelmesebb magyar nyelvért. Mert hiszem, hogy a bazmeg-en túl is van élet.



» régebbi bejegyzések

a jövőben szeretnék napnyi bejegyzést látni a főoldalon.   Csak regisztrált felhasználóknak.