Na, én most néztem meg. Wow. Na, ez is nagy hatást gyakorolt rám. Pár nüansznyi kis hülyeségtől eltekintve (a kajamániás mama, akinek az alakjáért a fél magyar nyugdíjastársadalom odaadná a fele királyságát) tökéletesen volt megszerkesztve, levezetve. A zene is pontosan ült, az effektek is elérték a kívánt hatást. A hitelességről egy drogost kéne ugyebár megkérdezni...
Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy nekem hitelesnek
tűnt
.
Az is érdekes, hogy ennek a filmnek nem kellett nagy neveket durrogtatnia, talán egyedül Jared Leto volt ismerős, de szerintem ő is későbbi filmekből.
Az tetszik benne, ami a Trainspottingban nem. Az a film öncélúan gusztustalan, és úgy próbál sokkolni. Pedig úgy könnyű. Így, elegánsan nehezebb, ahogy a Requiem teszi. Nem undorító (legalábbis a Trainspottinghoz képest sehol nincs), nem ijesztő (hűtőszekrény a legparásabb benne), még csak nem is meglepő igazából (minden fordulat hosszasan fel van vezetve), mégis összeszorul a szíved/gyomrod a végére. Én a 9/10-et simán rámondom.
JmC Mi köze a szőrmennyiségnek a film megértéséhez? (költői, nyilván tudom mire célzol) Ő öncélúan beszólt a filmre, Te ugyanolyan öncélúan szólsz be neki. Mi a különbség? Ehh, mikor jönnek már rá az emberek, hogy először meg kell próbálni normálisan beszélni egymással?