Haszprus

Tudásideál

©   Haszprus   |   life
28

A spórolástannal párhuzamosan olvasom, hogy '56-ról ill. az utóbbi 50-60 évről nem sok fogalmuk van a fiataloknak, mert egyszerűen kimarad a tananyagból.

Csak minden ötödik magyar diák tanult saját bevallása szerint az 1956-os forradalomról - derül ki egy felmérésből, melyet a Népszabadság ismertet. […] A világháború utáni történelemre gyakorlatilag nem marad idő az iskolákban. Olyan diák is akadt, aki Petőfit és Kossuthot is az '56-os forradalmárok közé sorolta. […] A fiatalok hónapokon át tanulnak az ókorról, viszont nincsenek ismereteik a mai életüket is befolyásoló 1956-os forradalomról.

(Origo - Petőfit is '56 hősének hiszik a tudatlan diákok)

Azt gondolom, valami bűzlik az oktatással. Olyan dolgokon van hangsúly, aminek az életben semmi haszna nincs, a hasznosítható ismeretek átadására senki sem koncentrál. Valamiféle tudásideált követnek, ami köszönőviszonyban nincs a mindennapokkal.

28 hozzászólás

RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 28 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

1) mainframe
Összevonni: Ének,Rajz -> Művészet és művészettörténet
Eltörölni: Osztályfőnöki(semmi értelme, az osztályt érintő ügyeket meg lehet beszélni szünetben, vagy órák után, akkor legalább motivált az osztály, hogy gyors megoldás szülessen) -> helyette Pénzügy
Kicserélni: Testnevelés -> Tesi egyetemi módra: választasz valami külső sportot, és azt csinálod, amiért megkapod a jegyedet.
Matek és Magyar felső szintjeit csak azoknak, akik ide akarnak továbbtanulni. Máris milyen sok időnk lett!
Belefér még az én ötletem is, a retorika, érveléstechnika, és konfliktuskezelés oktatása, hogy az eszmecserék ne a köcsög szóból álljanak nagy százalékban.
ui: Jut eszembe: legyen mindenhol kötelező angol! Ma már mindenhol, mindenhez kell! Nem kéne folyton kínlódni az ilyen tükörfordított használati utasításokkal, meg idióta szoftvermagyarosításokkal.
válasz

2) mainframe
Mi sem tanultuk '56-ot. (mondjuk én nem sorolnám ide Petőfit, de szerintem ennél nagyobb böszmeségeket is mondtak már diákok /értsd: iskolába jár, de ennyi/)
Ez a hír bizony szomorú realitás. Ellenben kétszer tanultuk az ókort. Nem lehetne szabványosítani az általános és a gimi anyagát, hogy össze lehessen kötni rendesen, és ne az legyen, hogy Pisti meg Zoli még nem tanulták a Perzsa Birodalmat, akkor elkezdjük elölről?
Én például az angolt is háromszor kezdtem el, tök elejéről. Simán beleférne ez is az alaptantervbe. Ma már hol nem kell angol? Meg is írom a másik bejegyzésbe is!
válasz

3) Montana
mainframe: Matek és magyar felső szintjei... Nem tudom, milyen iskolába jártál, de mi volt ott matekból, amit nem kéne tanítani? Nálunk a határértékszámítás volt az egyetlen, ami talán _nem annyira_ fontos. Magyarból meg, hát, inkább a nelvtan-irodalom arányával kéne valamit kezdeni, de nehogy már irodalomból óraszámcsökkentésről beszéljünk.

Kötelező angol? Nem hülye ötlet, de a használati utasítások akkor is (tükör)fordítógéppel készülnének, egyszerűen mert olcsóbb.
válasz

4) Ralesk
mainframe: hát de mi lenne akkor a Kommunikációs Álfőiskolával, vazze?
válasz

5) Napkelet Csillaga
Alapvetően az zavar ebben az egészben, hogy képzeld el a következő szituációt. Van egy kölköd. Pici, olyan három éves, mondjuk. Azt akarod, hogy normális tanárok között, normális dolgokra tanítva nőjön fel. Hogyan kivitelezed ezt a vágyadat?

Egyfelől ugye megtehetnéd, hogy olyan oviba-isibe járatod, ahol nem szemetet tömnek az agyába (ld. mezopotámiai birodalmak finomságai, kőmíves kelemen, stb.), hanem olyan anyagot, ami szerinted a legjobb neki. Alkotmány adta jogod ugyanis, hogy megválaszd a gyerek oktatásának nézőpontját, kapitalizmus adta jogod meg az, hogy a minőségét.

Na mit tehetsz? Elárulom: SEMMIT!!!
válasz

6) Haszprus
A Spórolástan topicból áthoztam pár kommentet.

Montana Montana..: Szerintem összeadáson és szorzáson kívül más nem kell ha nem műszaki pályára mész úgyhogy általános másodiktól már lehetne szakosodni Persze ezzel az a probléma hogy 7 évesen csak kevesen tudják hogy valójában felnőttként mit fognak dolgozni Szóval most itt túloztam. De ha végzel a suliban és hazamész vagy boltba vagy akárhova, hol kell logaritmust számolni, sorok és sorozatok, integrálás, deriválás, stb? Műszaki pályán kívül hol van erre szükség? Vegyünk az alapokhoz még ide geometriai készségeket, mert az jó ha az ember tud rajzolni. Bár ez lehet hogy rajz keretein belül is tanítható, kevésbé tudományosan. Meg hát azért az első 8 évben mindenképpen kell valami alapozás mert ott még 90%-os eséllyel nem tudja a gyerek hogy mit fog dolgozni felnőttként…

Egyébként a megszokáson kívül mi indokolja a magyar felső szintjeit? Egész komolyan kérdezem. Nem tudom elfogadni válaszként azt, hogy alapismeret, vagy általános műveltség, ezek ugyanis egy folyamat eredményeként jönnek létre, és pont ez az a folyamat amit most megkérdőjelezünk, hogy vajon megfelelő dolgokat ad-e át.

Szerintem a világ túlhaladott az általános műveltség szükségszerűségén, azáltal hogy mindenki roppant egyszerűen roppant széles tárházból válogathatja meg hogy mi az ami érdekli, amiről többet óhajt tudni, ráadásul ezer féle forrásból a saját szája ízének megfelelően tájékozódhat minderről.
válasz

7) Tamás
Szerintem összeadáson és szorzáson kívül más nem kell ha nem műszaki pályára mész
A pszichológián elég kemény matstatot tanulnak, ha nem tévedek. A közgazdászok is integrálgatnak-deriválgatnak időnként.
Egyébként a sznobságon kívül mi indokolja a magyar felső szintjeit?
Pl az, hogy a gondolkodásmódodat sok esetben befolyásolhatják azok a gondolatok, amiket kortárs vagy nem kortárs regényekben, novellákban, versekben, filozófiai eszmefuttatásokban olvasol. Néha akaratod ellenére is. Nem tudom, milyen ember lett volna belőlem, ha annak idején más lett volna az irodalomtanárom középiskolában (mondjuk olyasvalaki, aki csak ledarálja az anyagot, de nem követeli meg, hogy mögé nézzek), de valószínűleg teljesen másmilyen - hogy jobb-e vagy rosszabb, azt nem tisztem megítélni. Mindenesetre azt tudom, hogy előtte a hátam közepére se kívántam a regényeket, most meg néha antikváriumokba járok bevásárolni, és egyáltalán nem bánom, hogy nem csak szakkönyvek vannak a polcomon. Az irodalom tanulása egy lehetőség, hogy más ember váljon belőled, mint amilyen vagy, aztán mindenkinek az egyéni döntésén áll, hogy él-e ezzel a lehetőséggel vagy nem.
A középiskolákban egyébként nem tanítják a magyar nyelv vagy az irodalom felső szintjeit, legalábbis érzésem szerint erősen csak a felszín kapargatása az, amit a legtöbb diák kap ott. Lehet, hogy itt-ott rossz helyen van a súlypont, de úgy önmagában az arányokkal nekem személy szerint nincs bajom. Van sok hülyeség, amit meg kell tanulni, de az leginkább azért van, mert az ember úgyis csak kb a 10%-ára emlékszik abból, amit meg kell tanulni, és kell az a maradék 90% felesleges dolog, hogy legalább a lényeges 10% megmaradjon
válasz

8) benczurzs
Én is emellett a felszín kapargatása mellett vagyok.
Az érettségiig mindenből csak egy alapot tanulunk, ami az általános műveltséghez kell.
Nagyon nehéz ebből vágni. És szerintem minden ember a saját pályája miatt másból vágna, és másból szeretne többet taníttatni.
Én a legtöbb embertől elétrően más pályán vagyok, és itt is tényleg kemény integrálás, deriválás folyik. A gazdasági folyamatokat, és a termelés pénzügyi részét is deriválni kell, hogy megkapjuk mennyit érdemes termelni egy bizonyos árszinten.
válasz

9) mainframe
Montana Jó, igaz, én nyolc osztályos gimibe jártam, ahol azért eléggé elszállt dolgokat is tanítottak. De én olyanokra gondolok, hogy aki nyilvánvalóan bölcsész lesz, azt minek szivatják geometriával, trigonometriával, meg hasonlókkal? Jó, laapműveletek, hatványozás, gyökvonás, kamatszámítás, ilyesmi kell, de több tényleg nem. Engem meg mérnöklétemre mit kellett buzerálni fél tonna idióta verselemzéssel? Nem mondom, hogy nem ment (full 5ös voltam végig irodalomból), de elvesztegetett időnek érzem. Versek megtanulása, memorizálása lehetne Retorikán belül. Nyilván a nemzet nagyobb íróit/költőit ismerni kell, de az meg mehetne a Történelemmel. A irodalmi korszakok és technikák meg a Művészettel. Gondoljatok bele: nekem miért kéne ismernem, sőt, értelmeznem Voltaire Candide-ját?(elolvasom ha akarom, tetszik ha jó, megértem ha utánagondolok... ilyen egyszerű) Az én életemben az irodalom és költészet legfeljebb hobbiként fog megjelenni, soha de soha nem fognak elvárni tőlem ilyesmit. Leszögezem: nem irtózom az irodalomtól, vagy ilyesmi, szoktam olvasni, szeretem a verseket, de itt most elvekről van szó, és ésszerűségről.
Szóval a magasabb szintet erre értettem: egy minimális alapműveltséget szerezni mindkét tárgyból, és utána csak azoknak tanítani, akiknek kelleni fog. A többi úgyis csak unatkozik rajta, és/vagy ez rontja le az átlagát, holott lehet hogy brilliáns tehetség lesz a maga területén.
Most hogy jobban megnézem, az irodalmat is szépen szétosztottam, így az nem kéne így külön tárgyként. Nyelvtan viszont igen, bár azt is lehetne a Retorikával együtt oktatni.
Haszprus
Nem tudom elfogadni válaszként azt, hogy alapismeret, vagy általános műveltség, ezek ugyanis egy folyamat eredményeként jönnek létre (...)
Így van. Erre egy villanykaron tanító prof azt mondta egyszer haveroméknak, hogy az általános műveltség egy érdekes dolog, mert őt simán bunkónak néznék, ha azt merné mondani, hogy nem ismeri Petőfi verseit. Ám ha valaki nem tudja elemi szinten sem, mi a frász is történik, amikor felkattint egy lámpakapcsolót, arra csak egy elnéző legyintés és egy együttérző mosoly (én is utáltam a fizikát) a válasz. Akkor most ez miért is nem alapműveltség?
Tamás, benczurzs
A felszín kapargatásával csak az a baj, hogy nincs sok értelme. Ezért kéne művészetként oktatni, ahol nyilvánvaló lenne hogy ez csak a felszín, és akit érdekel, az majd alámerül. Mert most sokan hiszik szerintem, hogy az irodalom ennyi, amit elmondanak róla a gimiben. Holott az kevés bármihez, a gondolkodásmód megváltoztatásához meg végképp (imho).
És még egy érdekes kérdésem van: az irodalom ugyebár művészet. Miért van az iskolákban ez ekkora túlsúlyban a többi művészettel szemben? Mit lát még a diák? Minimális szobrászatot, festészetet. Még minimálisabb zenét. Hol marad a filmművészet? A mozgásművészet? Az iparművészet? Ezek nagy része legalább akkora, vagy még nagyobb mértékben tudják befolyásolni a gondolkodásmódot, mint az irodalom.

Tudjátok mi lesz? Kidolgozok egy vázlatos tervezetet arra, hogy hogy képzelem el az új tárgyakkal az oktatást, és hátha idetéved egyszer az oktatásügy...
válasz

10) Montana
Tamás Tamás, Te honnan tudtad, mit akarok írni? Hozzátéve, hogy nekem nem nagyon volt szerencsém az (magyar) irodalomtanárokkal. Színtiszta belemagyarázás ment legtöbbször, mind műelemzésnél, mind az osztályozásnál.

Haszprus Haszprus: Ha továbbtanulás szempontjából nézzük, egyedül a hitoktatói szak olyan, ahol nem kell matek egyáltalán. OK, lehet, hogy a kántoroknak se kell.
Nálunk középiskolában szinte egyáltalán nem volt deriválás-integrálás. Logaritmust nemtudom, mihez kell. De mondjuk próbálj meg két hitelkonstrukciót összehasonlítani négy alapművelettel. Vagy kiszámolni, hány nm szőnyegpadlót kell venned. Most nem azt mondom, hogy aki 8 éven át ötös matekból, az ezeket tudja. Nem feltétlen, és éppen ez a baj. Ha a százhuszadik mechanikus matekpélda mellé odaírnának egy _életszagú_ szöveget, (ld: x önrész, y kamat, z futamidő) lehet, hogy több haszna lenne, és nem kéne ezért óraszámot csökkenteni. Persze ehhez az is kell, hogy a tanárnéni meg is magyarázza, miről szól a feladat. (Már megint a spórolástannál tartok.) Kedves-okos-jótanuló ismerősöm jelentkezett egy ilyen gyakorlattal egybekötött iskolába. A felvételi beszélgetésen volt egy ilyen kérdés, hogy a x b méretű asztalunk van, 20 centi lelógással számolva hány méter kell az y széles anyagból, hogy kijöjjön a terítő. És nem tudta kiszámolni... Érdemes volt huszadjára is téglalapok területét számoltatni vele éveken át? Fizika ugyanez pepitában.
Bocs, de a gyengém, ha az iskolai matek-fizika-kémia oktatást támadják. (Pedig utóbbi kettőt de utáltam!)

általános műveltség: csatlakozom.

Vissza az elejére, 56. Nekem hiába tanítottak (volna) róla bármit is, úgyis az fog megmaradni, amit a nagyszüleim meséltek. És ha esetleg olyan érettségielnököt fogok ki, aki saját maga is _emlékszik_ a dolgokra, honnan tudjam, mit akar hallani?! De a háborútól a Benes-dekrétumokig sorolhatnám az ilyeneket. SZVSZ: a tanítással talán meg kéne várni, amíg kihal a személyes érintettség. Ne kelljen dolgozatot írnom abból, hogy vették el a nagyszüleim házát-jószágát. A 2. világháborútól kezdve én nem tanítanék törit a klasszikus módon: mutassanak korabeli újságkivágásokat meg korabeli felvételeket, hívják be a nyugdíjasklubot az iskolába beszélgetni a régi dolgokról -ilyen volt nálunk, köszi, ofő! De aztán hadd ne kelljen elfogadni egy etalon véleményt az egészről.
(Jáááj, mit fogok ezért kapni!)
válasz

11) Haszprus
Montana Montana, nem kapsz érte semmit Nekem is megfordult a fejemben a személyes érintettség, arról az oldalról, hogy a tanár esetleg a saját meggyőződésének megfelelően ferdítve adja vissza az akkor történteket. Dehát ugyan mi az, amit nem ferdítve kapunk? Mindent ferdítve kapunk, legfeljebb nem tudjuk ütköztetni más véleményekkel. Egy párszáz évvel ezelőttről iderepített ember egész biztosan más megvilágításban mesélné el az akkor történteket, mint ahogy most tanuljuk Ez van, emberek vagyunk. Legrosszabb esetben megoldható lenne egy nemzetileg elfogadott írásos vagy felőlem akár multimédiás tananyag kiadása az utóbbi 50-60 évről, amihez szintén központilag elfogadott feladatsorok tartozhatnának. Nem muszáj ezeket előre kidolgozni, különböző technikai megoldásokkal lowcost módon biztonságosan elrejthető a puskázók elől.

Másrészt. Ha az érettségi elnök vagy dolgozatjavító vagy akárki mégiscsak szubjektíven megítélhető kérdéseket tesz fel és rossznak ítéli a feleletedet, hát akkor kapsz egy rosszabb jegyet, so what, mintha ilyen sose történne az oktatásban
válasz

12) Tamás
De én olyanokra gondolok, hogy aki nyilvánvalóan bölcsész lesz, azt minek szivatják geometriával, trigonometriával, meg hasonlókkal?
Vegyük példának a saját életpályámat. Tíz-tizenkét éves koromtól kezdve triviális volt, hogy informatikus leszek. Ennyi erővel sz*rhattam volna a biológiára, földrajzra, ilyesmire, sőt valljuk be, sz*rtam is. Most ugyan végzett informatikus mérnök vagyok, de többek között számítógépes agykutatással is foglalkozom, és biza k*rva jól jött volna egy-két éve, amikor belekerültem ebbe a témába, ha lett volna egy megalapozott, átfogó ismerethalmazom mondjuk az idegrendszer működéséről. Nem volt. Tanulhattam volna meg újra az egészet nem kis munkával.
Tizenéves korodban még nem tudhatod, mi lesz belőled. Lehet, hogy nyilvánvalóan bölcsész leszel, aztán bölcsészként elkanyarodsz mondjuk a tudományfilozófia felé, és máris jól jönne, ha lenne némi fogalmad az egzaktabb tudományokról is. Ma már annyira összeérnek a szakterületek és annyira összefügg minden mindennel, hogy szerintem luxus bizonyos területekre azt mondani, hogy ezt hanyagolni kell. Kivéve persze, ha nem értelmiséginek készülsz, de szerintem az itt jelenlévők többségére ez nem igaz.
Ám ha valaki nem tudja elemi szinten sem, mi a frász is történik, amikor felkattint egy lámpakapcsolót, arra csak egy elnéző legyintés és egy együttérző mosoly (én is utáltam a fizikát) a válasz. Akkor most ez miért is nem alapműveltség?
Igazad van, szerintem ez épp úgy az alapműveltség része. Az más kérdés, hogy az emberekben van egy hallgatólagos megegyezés arról, hogy a műszaki tudományokat és az ezzel kapcsolatos tárgyakat (matek, fizika) valamiféle misztikus köd övezi, és ehhez csak a beavatottak érthetnek, a többieknek esélye sincs.
És még egy érdekes kérdésem van: az irodalom ugyebár művészet. Miért van az iskolákban ez ekkora túlsúlyban a többi művészettel szemben? Mit lát még a diák? Minimális szobrászatot, festészetet. Még minimálisabb zenét. Hol marad a filmművészet? A mozgásművészet? Az iparművészet?
Sajnos (?) az irodalom a mainstream a művészetek között. Bármikor bemehetsz egy könyvesboltba és vehetsz magadnak könyvet, még normálisat is, nem csak ponyvát. De szobrot, festményt nem nagyon vehetsz (már csak az áruk miatt sem), a filmművészet legnagyobb része szerintem túlságosan absztrakt ahhoz, hogy középiskolában tanítható legyen, a mozgásművészet talán még inkább. A zene (pontosabban a komolyzene, mert a mai könnyűzene kevés kivétellel nem hordoz túl sok mondanivalót) szintén nehezen hozzáférhető és nehezebben értelmezhető. Az irodalom az, ami kézzelfogható, elérhető árú, és epszilonnyi esély van arra, hogy a diákra hatással lehet. Szerintem. De én most nyilvánvalóan magamból indulok ki.
válasz

13) nahua (nem regisztrált)
Nekem szinte jogom sincs hozzászólni a témához, egyrészt mert 16éves vagyok, másrészt fingom sincs az életről. Én szinte biztos, hogy magyar irodalom tanár leszek. Ezt szeretem a legjobban, és még nem is kell olyan sokat tanulni hozzá. Szlovákiában élet, két nyelvet kell tanulnom, egyik az angol, amit egyáltalán nem tudok, másik a magyar, mivel még ezt is tanulom. A tájszólást nehéz leküzdeni. Ehhez jön még plusszba a szlovák. Egy, amiből jó vagyok, az a magyar. Kell az irodalomóra hozzá, hogy útmutatást kapj, hogy mit is érdemes elolvasni. Nem menne nélküle. Nekem nagyon sok mű megváltaoztatta a gondolkodásomat.
A matekkal, fizikával, kémiával hadilábon állok. Be kell vallanom, se tanulni nem tudok, se logikám nincs. Az osztályban én vagyok a legrosszabb tanuló, na jól vanm, nem a legrosszabb, de közel állok hozzá. Minden tantárgyat fontosnak tartok, csak kevesebb óraszámmal jobb lenne. Heti négy fizikánk van, ami szerintem felesleges. A matek is. 2irodalom, 1 nyelvtan. 3 angol, 3 szlovák. A nyelveket úgymond elnyomták a reáltantárgyak. Informatikánk meg egyáltalán nincs, pedig én érzem szükségét. Mindenképp növelném a nyelvek óraszámát. Komolyzenét és könnyűzenét tennék a tantervbe. Engem érdekelne a film is, főleg a művészfilmek. De én személyszerint mégis az irodalmat tartom a legfontosabbnak, akármilyen nyelven is legyen. A romantikától lehet élvezni a verseket, szerintem. Összefoglalva nincs is mit összefoglalni. Mindenki más irányzatot szeret. Igy van jól
válasz

14) Tamás
Heti 4 fizika? :-o Az durva. Nekünk heti kettő volt, matek tagozaton. Informatika mindenképp jó lenne, mert az ma már (sajnos?) alap. A nyelvek is.
Filmmel kapcsolatban: nekünk ezt annak idején úgy oldották meg középiskolában, hogy néha az iskola finanszírozásából megnéztünk egy-egy komolyabb filmet. Pl így láttam először A napfény ízét. A filmművészet tanítása talán nem lenne hülyeség, de szerintem max egy félév elején, a 11-12. osztály környékén, annál előbb egyszerűen felesleges, mert a diákok nagy része nem tudná értékelni. (Kb olyan lenne, mint nyolc-kilenc éves gyerekeket elvinni Rómába). Nekünk pl utolsó félévben volt heti 1 óra filozófia, azt simán el tudnám képzelni úgy, hogy bele lehetne keverni azokat a művészeti formákat, amire az alaptanterv nem tér ki.
válasz

15) mainframe
Tamás
de többek között számítógépes agykutatással is foglalkozom, és biza k*rva jól jött volna egy-két éve, amikor belekerültem ebbe a témába, ha lett volna egy megalapozott, átfogó ismerethalmazom mondjuk az idegrendszer működéséről.
Ööö...ne haragudj, de ennyi erővel tanítsunk mindent egyetemi szinten már a középsuliban, mert egyforma esély van minden lehetőségre, hogy az (általad is írt) összefonódott szakterületek hogyan érintik egymást. Szóval ez nem járható út, szerintem. Lehet hogy nekem is kelleni fog biológia a munkámhoz, de akkor a vonatkozó területet megtanulom, és sűrűn örülök, hogy nem mentek el rá évek az életemből, hogy a többi, nem idetartozót is megtanuljam.
nahua, Tamás
Számtech az kéne, bizony.
Nahua, örülök hogy Te is támogatod a Filmművészetes ötletemet. Tamás, igazából nem kizárólag hardkór művész-rétegfilmekre gondoltam, nálam már tanítható kategória lenne pl. a Harcosok Klubja, és hasonlók is. (nyilván megfelelő kortól) Ha a tényleg szélsőségig ponyva filmeket (Ilyen James Bond típusúakat, amik minden mondanivalótól mentesek) kivesszük a sorból, még mindig rengeteg marad, olyanok is, amit akár már általánosban is lehet nézni, mégis van mondanivalója. Szóval szerintem nem elvetélt ötlet.
Nekünk pl utolsó félévben volt heti 1 óra filozófia
Te már gimiben is féléves bontásban kaptad a tantervet?
Másik dolog meg az, hogy 1 évbe mi férne bele, ha a filozófiát a maradék művészettel összevonnád? A filozófiából se fér semmi a filozófia órába!
válasz

16) Tamás
mainframe:
Lehet hogy nekem is kelleni fog biológia a munkámhoz, de akkor a vonatkozó területet megtanulom, és sűrűn örülök, hogy nem mentek el rá évek az életemből, hogy a többi, nem idetartozót is megtanuljam.
Ez is egy szempont. Ebből is látszik, hogy nem lehet mindenkit kielégítő oktatási rendszert alkotni
Hülyeséget félretéve, azért nem ugyanaz a helyzet, nekem egy olyan dologra lett volna szükségem, amit jelenleg tanítanak, és tanítottak is nekem, csak megvolt rá a lehetőségem, hogy elszórakozzam (mert a tanár azt vallotta, hogy csak attól kéri számon, aki ilyen irányba megy továbbtanulni). Nem egyetemi szinten kell tanítani a dolgokat a középiskolában, csak megadni azokat az alapokat, hogy utána onnan bármerre tovább lehessen menni megerőltetés nélkül. Például szólhatna erről az első 10 év, és utána lehetne szakosodni a gimi utolsó két évében, amikor az ember már kb látja, hogy mi lesz a következő lépése.

Filmművészet: az a baj, hogy rengeteg időt elvenne szerintem. Egy film önmagában minimum másfél óra, de inkább több. Ha csak megnézeted a filmeket a júzerekkel, az is heti két tanórát elvisz, és akkor még nem volt rá reflexió, ami minimum heti +1 óra. És akkor még csak a filmekről van szó. Aztán utána jöhetne a veszekedés azon, hogy melyik film kerüljön be a tananyagba és melyik nem.
válasz

17) Haszprus
SW EP 1-6 ^ (speciális + bővített + eredeti) + LOTR 1-3 ^ (bővített + eredeti), ezzel a kettővel asszem ki is lenne töltve ez a tárgy néhány éven keresztül

Nekünk filóból ami emlékezetes, név szerint, az az Amerikai história X és a Trainspotting.

Ezek nagyjából helyt is állnak, esetleg még kéne a Requiem for a dream, Memento. És szerintem filmeket nézetni nem hülyeség, mivel ezek legalább néha aktuális dolgokat/problémákat feszegetnek (nem a Kocka trilógia). 1984? (Nekem nem jött be de az most mindegy.)
válasz

18) dankoi
Huhh.. így egyben végigolvasva kicsit elvész az ember egy ilyen témában, de remélem nem felejtettem el sokat abból, amit mondnai akartam

Az általános műveltség valóban igen érdekesen van meghatározva (a köztudatban), és valóban ki vannak hagyva belőle a mindennapi dolgok, amik nem humán tárgyakban jelennek meg.
Az, hogy mit is kéne tanítani, és milyen mennyiségben, igen nehéz meghatározni, ami már a fenti hozzászólásokból is igen erősen látszik. A legnyagobb probléma szerintem az, hogy egy általános iskolás, sőt még egy középiskolás gyerek sem igazán tudja eldönteni, hogy mivel szeretne foglalkozni 5-10év múlva. Persze a szülők, vagy tágabb család, esetleg tanárok behatására elképzelhető, hogy valaki úgy gonodolja, hogy valamely terület neki tökéletes, de a tapasztalat azt mondja, hogy ez nem így működik. Ahogyan egy életszakaszban egy meghatározó személy/esemény elindíthat valakit az egyik irányba, úgy később egy másik egy akár homlokegyenest más irányba. Ilyenkor pedig a nekem ez úgysem fog kelleni jellegű tantárgyak lehet, hogy mégis szükségesek lennének, de akkor már késő... Ugyanígy az sem megoldás, hogy csak azok tanuljanak magasabb szintű matematikát, akik egyetemen fognak továbbtanulni! Szerintetek hány 8ikos gyerek tudja azt megmondani, hogy ő egyetemre fog járni???? Igazából a többséget nem is érdekli...
Tehát egy jól működő, stabil alapot kéne adni mindenkinek, amiből aztán a lehető legtöbb irányba tud továbbfejlődni.

Az irodalom és egyéb művészetek problémájával egyetértek, ezzel foglalkozni kéne...
Kicserélni: Testnevelés -> Tesi egyetemi módra: választasz valami külső sportot, és azt csinálod, amiért megkapod a jegyedet.
Ezzel nagyon nem értek egyet!!! Ez nagyon amerika, de szerintem mi nem akarunk oolyanok lenni, fizikailag, mint ők... Már így is igencsak rossz irányban haladunk ezen a téren, nem kéne ezt tovább rontani! Nyáron uszodában a kisgyerekeknek legalább fele olyan mértékben kövér volt, hogy egy idő után már nem tudtam hogyan szörnyedjek el rajta... A rendszeres testmozgás igenis nagyon fontos! Legalább annyira, mint a történelem, irodalom, matek, fizika, stb.! A sportnak legalább olyan, ha nem nagyobb személyiségformáló hatása van, mint a többi tantárgynak. Ha azt mondjuk egy középiskolás gyereknek, hogy válasszon magának sportot, és csinálja, akkor abból nagy valószínűséggel rendszertelen vagy semmilyen testmozgás sem lesz. A másik, hogy ezt a valahol végzett valamit meg aztán képtelenség lenne értékelni. A jelenlegi azonos feladatokon és elvárásokon alapuló rendszert is kritizálják, hogy nem megfelelő az értékelés...
válasz

19) Tamás
Szvsz a testnevelést nem kell számszerűen osztályozni, mert rengeteg olyan tényezőtől függ az eredmény, amiről a diák nem tehet - például ha nem megfelelő testalkat adatott meg neki. Itt elég lenne egy bináris osztályzás, olyasmi, mint az egyetemen az aláírás. Ha látja rajtad a tanár az órai munkád alapján, hogy igyekszel, nem akarod ellógni az egészet, megadja, és kész.
válasz

20) Shamalt
az oktatas elegge ketoldalu folyamat, amikor en voltam altalanos iskolas/gimnazista, akkor is szamos peldat lattam arra, hogy a diak egyszeruen nem akart semmit megtanulni, kivaloan erezte magat sajat kis szellemi egyugyusegeben. azota ez a jelenseg mintha eszkalalodott volna. az altalanos muveltseget pedig nem (illetve nem csak, nem foleg) az iskola adja, sokkal inkabb te, sajat magadnak.
válasz

21) dankoi
Tamás Pontosan erről megy/ment a huzavona, hogy ne legyenek jegyek. Ez valahol érthető, de akkor mégis mi adja a motivációt??? Akinek nincsenek olyan fizikai adottságai, annak úgyis elég a 2es, de a fizikai adottságoktól függetlenül is ki lehet tűzni egy célt, amit el akarunk érni! Erre valók az osztályzatok is szvsz. Gondolj bele, ha csak aláírás lenne, akkor elég hamar ugyanaz lenne, mint az egyetemen, vagyis a sportolókon kívül mindenkinek csak nyűg az a kötelező 4 félév, mert minek az, meg most minek szórakozni azzal a vacak alárással, tessék-lássék bejárok azt adják meg...
A másik oldalon, akik szeretik csinálni, azok is elvesztik a motivációt, mert mégis minek fussa le teljesítőképessége határán a Coopert, ha az aláírást akkor is megkapja, ha az éppen megfelelő szintet eléri?? Ezzel szépen elérik, hogy akit otthonról nem terelnek vmilyen sport felé, vagy nem akar magától menni, az nem is fog, a tesiórát ellötyögik, aztán meg 10-15 év múlva meg majd eszükbe jut, hogy lehet, hogy mégiscsak jó lett volna sportolni...
válasz

22) mainframe
dankoi
(...)a nekem ez úgysem fog kelleni jellegű tantárgyak lehet, hogy mégis szükségesek lennének, de akkor már késő...
Hát akkor felveszi a másik szakosodott irány tárgyait következő évtől. Ha meg utólag jön rá, amikor ezt már nem teheti meg, akkor már édesmindegy, a mostani aktuális szisztémában is. Szerinted a mai oktatási rendszerben odafigyel az ilyen órákon, és haszna van belőle egy ilyen átálláskor, mint amit írtál?!
Szerintetek hány 8ikos gyerek tudja azt megmondani, hogy ő egyetemre fog járni???? Igazából a többséget nem is érdekli...
Ez baj. Komoly baj! Ma elég esetleges a pályaválasztás, de ezen a neveléssel és a megfelelő tájékoztatással lehetne változtatni. Tudatosabban kell készülni.
Ezzel nagyon nem értek egyet!!! Ez nagyon amerika, de szerintem mi nem akarunk oolyanok lenni, fizikailag, mint ők...
Miiiiicsoda? Nem tudom hogy megy amerikában, de egy átlag iskolásnak milyen kondíciót ad a testnevelésóra? A kislabdadobástól és a zsámolyon-átugrálástól nem lesz elhízott, mint az amcsik? Meg a félévente egy távolugrástól, meg cooper-futástól?! Nehogymá...
Ellenben ha egy rendes sportot csinál, atletizál, evez, vagy hacrművészetet tanul, az rendben tartja a kondiját, és tudni fog egy sportot normálisan, nem ilyen látszattevékenységeket csinál, mint ami manapság a tesiórákon megy. Ha megkérdeznek, hogy sportolsz-e és azt válaszolod, hogy persze, vannak tesióráim, nem röhögnének nagyon szembe szerinted? Vagy nálatok kemény gyúrás ment tesin?
Rendszerességet és értékelést rém egyszerű lenne megoldani.
Rendszerességet eredményezne, ha kötelező lenne. Nem hozol az edződtől rövid összefoglalót és értékelést év végén -> megbuktál.
Értékelés: Egyetemi alapon ez is: Megvan/Nincs meg. Minek ezt tovább ragozni?
Ha kicsit még fasisztább irányba mehetnék így reformügyben, akkor mindenkinek megfelelő sportot írnék elő. Tehát aki el van hízva, nem mehet asztaliteniszezni, vagy sakkozni, menjen futni meg úszni. Aki meg gizda, az menjen testépíteni, meg csináljon harcművészetet. Aki meg alapból bika alkat, az tanuljon mozgáskultúrát. Ja, és sakkozzon.
válasz

23) dankoi
mainframe
Szerinted a mai oktatási rendszerben odafigyel az ilyen órákon, és haszna van belőle egy ilyen átálláskor, mint amit írtál?!
Nem, nem figyel oda, pedig azért van ott, dehát ezt akkor még nem értjük.. sajnos ez alól nagyon kevesen kivételek (én sem)
Ez baj. Komoly baj! Ma elég esetleges a pályaválasztás, de ezen a neveléssel és a megfelelő tájékoztatással lehetne változtatni. Tudatosabban kell készülni.
Ez így jól hangzik, de akkor is maximum terelni lehet a gyereket valamilyen irányba, amit a szülők úgy gonodolnak, hogy jó lesz neki, de ez nem garancia arra, hogy azt 2-3év múlva szeretni fogja, vagy egyáltalán tudja csinálni.. A gyereknek nem célja és nem is feladata ilyen korban tudni, hogy mit akar/fog szeretni 10-15 év múlva szvsz.

Innentől idézhetném a hozzászólásod többi részét egyben vagy részletekben, de nem akarom nyújtani az oldalt

Az tény, hogy heti egy testnevelés óra nem sokat ér, de legalább mozog MINDENKI, és lehetősége van megismerni többféle mozgásformát, ami alapján választhat magának aktív sportot! Mindemellett egy alapszintű mozgáskoordinációt is el lehet azért sajátítani, ami alkattól független (ld kislabdadobás és a zsámolyon-átugrálás pl).
Ha megkérdeznek, hogy sportolsz-e és azt válaszolod, hogy persze, vannak tesióráim, nem röhögnének nagyon szembe szerinted? Vagy nálatok kemény gyúrás ment tesin?
Nos, ez attól függ, milyen iskolába járt az illető. A példa kedvéért én sporttagozatos általános iskolába jártam, ami heti 4 (tanóra keretein belüli) testnevelésórát tartalmazott, plusz (már nem emlékszem pontosan) kb4 délutáni edzést (nem tesióra jellegűt). Ez azért jócskán elüt az átlagtól ,de ha már a tanóra keretein belüli rész meglenne többé kevésbé mindenhol, az azért látható lenne.
Értékelés: Egyetemi alapon ez is: Megvan/Nincs meg. Minek ezt tovább ragozni?
Erre már fentebb válaszoltam ha jól tudom.
Ha kicsit még fasisztább irányba mehetnék így reformügyben, akkor mindenkinek megfelelő sportot írnék elő.
Ezzel most pont magadnak mondasz ellent.. Az előbb még mindenki válasszon, mostantól pedig mindenkinek Te választasz??? A fizikai adottságok nemhinném, hogy a kövér-sovány, gizda-izmos kategóriákká korcsosíthatók...
válasz

24) Balage
Ezek már azért nincsenek benne a tananyagban, mert az érettségi felé van, és idő híján kimaradnak már a 2vh után a dolgok Mint nálunk is Bár a fősulin be lett ez pótolva kőkeményen
válasz

25) Haszprus
1. Sport
Én nem értek hozzá de nem vagyok meggyőződve arról hogy nincs-e szüksége egy egészséges szervezet (csontozat, izmok, testtartás, etc.) létrejövetelének azokra a gyakorlatokra amiket a 12 év tesi nyújt. Ebben az időszakban fizikailag változás (jó esetben fejlődés ) alatt áll a gyerek, úgyhogy nem mindegy hogy mit kezd magával.

Ez csak annyit tesz, hogy akármit nyilván ne lehessen tesizni. Én kombinálnám a külső sportokat a sulin belül végezhetőkkel, mint ahogy azt nálunk meg is tették. Vittek minket hónapokig úszni (kötelező volt vízijártasságit szerezni), aztán evezni, kajakozni, konditerembe, bowlingozni. Utóbbit nem tekintem hasznosnak, de tény hogy oda is vittek Bár helyette squasholni is lehetett volna. Ezeket jó hogy kipróbáltatták velünk, csak még több ilyen (más külső sportok is) kellett volna. Már csak azért is, mert így belekóstolhat az amúgy sportra nem túl fogékony, vagy esetleg önbizalomhiánnyal küzdő gyerek is, hogy mik vannak még, és hátha bejön neki valami…

2. Egyéb tárgyak
Szerintem ha valamiről később kiderül, hogy szükséged lenne rá, akkor azt bármikor bepótolod. Ne vicceljünk már, egy középiskolai félév tananyaga tipikusan egy százoldalas könyv (irodalomból több, de az jóval könnyebb olvasmány), ezt egy egyetemista bepótolja akármikor pár nap alatt (ha akarja).
válasz

26) Montana
Haszprus: Haszprus, én középiskolámban nagyon ment az a hozzáállás, hogy csak úgy csinálunk, mintha tanítanánk, de ez a tárgy úgyse kell senkinek később. A baj csak az, hogy a legtöbb tárgyból ezt adták elő, a német meg talán a töri kivételével. (Töri a másik véglet volt.) Úgyhogy én próbáltam, milyen a 3? 4? év fizikaanyagát bepótolni. Máig nem sikerült, pedig akartam.
válasz

27) Haszprus
Oké vannak tárgyak amikhez nagyobb elhatározás kell
válasz

28) mainframe
dankoi
Az tény, hogy heti egy testnevelés óra nem sokat ér, de legalább mozog MINDENKI, és lehetősége van megismerni többféle mozgásformát, ami alapján választhat magának aktív sportot!
Miért, az én rendszeremben nem mozogna mindenki?
Másrészt szerintem nem a tesiórai élmények alapján választ sportot az ember. De persze lehet.
Ezzel most pont magadnak mondasz ellent.. Az előbb még mindenki válasszon, mostantól pedig mindenkinek Te választasz???
Nem a választáson van a hangsúly, hanem azon, hogy ne tesióra legyen. Hogy innentől előírás, vagy választás kérdése, mi lesz az adott sport, részletkérdés. Inkább csak az értelemszerűség a lényeg, hogy egy túlsúlyos gyerek ne punnyadhasson. Ennyi, igazából a kategorizálás is elég ránézésre alapon, és elég kizárni olyan sportokat, amikre nyilvánvalóan nincs szüksége a kölyöknek.
Egyébként ha megnézed, a Tamás-es kommenttől nem tudtam már reagálni, mert akkor már írtam az enyémet. Ezért lehet, hogy vannak benne olyan felvetések, amik ezekben is benne vannak, vagy olyan kérdések, amikre már válaszoltál.
válasz
Hozzászólásod:


Nem vagy bejelentkezve, de...

A)
hozzászólhatsz regisztrálatlanul...

B)
ha regisztrálva vagy, bejelentkezhetsz...