Montana Jó, igaz, én nyolc osztályos gimibe jártam, ahol azért eléggé elszállt dolgokat is tanítottak. De én olyanokra gondolok, hogy aki nyilvánvalóan bölcsész lesz, azt minek szivatják geometriával, trigonometriával, meg hasonlókkal? Jó, laapműveletek, hatványozás, gyökvonás, kamatszámítás, ilyesmi kell, de több tényleg nem. Engem meg mérnöklétemre mit kellett buzerálni fél tonna idióta verselemzéssel? Nem mondom, hogy nem ment (full 5ös voltam végig irodalomból), de elvesztegetett időnek érzem. Versek megtanulása, memorizálása lehetne Retorikán belül. Nyilván a nemzet nagyobb íróit/költőit ismerni kell, de az meg mehetne a Történelemmel. A irodalmi korszakok és technikák meg a Művészettel. Gondoljatok bele: nekem miért kéne ismernem, sőt,
értelmeznem Voltaire Candide-ját?(elolvasom ha akarom, tetszik ha jó, megértem ha utánagondolok... ilyen egyszerű) Az én életemben az irodalom és költészet
legfeljebb hobbiként fog megjelenni, soha de soha nem fognak elvárni tőlem ilyesmit. Leszögezem: nem irtózom az irodalomtól, vagy ilyesmi, szoktam olvasni, szeretem a verseket, de itt most elvekről van szó, és ésszerűségről.
Szóval a magasabb szintet erre értettem: egy minimális alapműveltséget szerezni mindkét tárgyból, és utána csak azoknak tanítani, akiknek kelleni fog. A többi úgyis csak unatkozik rajta, és/vagy ez rontja le az átlagát, holott lehet hogy brilliáns tehetség lesz a maga területén.
Most hogy jobban megnézem, az irodalmat is szépen szétosztottam, így az nem kéne így külön tárgyként. Nyelvtan viszont igen, bár azt is lehetne a Retorikával együtt oktatni.
HaszprusNem tudom elfogadni válaszként azt, hogy alapismeret, vagy általános műveltség, ezek ugyanis egy folyamat eredményeként jönnek létre (...)
Így van. Erre egy villanykaron tanító prof azt mondta egyszer haveroméknak, hogy az általános műveltség egy érdekes dolog, mert őt simán bunkónak néznék, ha azt merné mondani, hogy nem ismeri Petőfi verseit. Ám ha valaki nem tudja elemi szinten sem, mi a frász is történik, amikor felkattint egy lámpakapcsolót, arra csak egy elnéző legyintés és egy együttérző mosoly (
én is utáltam a fizikát
) a válasz. Akkor most ez miért is nem alapműveltség?
Tamás,
benczurzsA felszín kapargatásával csak az a baj, hogy nincs sok értelme. Ezért kéne művészetként oktatni, ahol nyilvánvaló lenne hogy ez csak a felszín, és akit érdekel, az majd alámerül. Mert most sokan hiszik szerintem, hogy az irodalom ennyi, amit elmondanak róla a gimiben. Holott az kevés bármihez, a gondolkodásmód megváltoztatásához meg végképp (imho).
És még egy érdekes kérdésem van: az irodalom ugyebár művészet. Miért van az iskolákban ez
ekkora túlsúlyban a többi művészettel szemben? Mit lát még a diák? Minimális szobrászatot, festészetet. Még minimálisabb zenét. Hol marad a filmművészet? A mozgásművészet? Az iparművészet? Ezek nagy része legalább akkora, vagy még nagyobb mértékben tudják befolyásolni a gondolkodásmódot, mint az irodalom.
Tudjátok mi lesz? Kidolgozok egy vázlatos tervezetet arra, hogy hogy képzelem el az új tárgyakkal az oktatást, és hátha idetéved egyszer az oktatásügy...