Haszprus überblog

Haszprus überblog

Edward Scissorhands - 1990. Na most már ez is megvolt. Kicsit későn. Gyermeteg nagyon. Nem jött be.

The Ringer - 2005. Csávókának jó cél érdekében pénzre van szüksége, és ráveszik, hogy induljon a paralimpián (amit a magyar szinkronban valami okból kifolyólag végig paraolimpiának mondanak). És innentől kapunk egy jó bő órát a fogyatékosok rosszabbnál rosszabb vicceiből, amik hatására a főhőssel együtt én is csak néztem ki a fejemből, hogy mi va'? Szvsz borzalmas.

Ginger Snaps - 2000. Mi lehet kellemetlenebb egy szép lassan farkasemberré változó nővérnél? Ennek a filmnek az utolsó 10 perce mindenképpen. Bűn rossz. Alacsony költségvetésű filmekből könyörgöm hagyjuk ki a szörnyek megmutatását, inkább elhisszük hogy létezik, de 2006-ban nem akarok vicsorgó gumibábukat nézni percekig…

Final Destination 3 - 2006. Az első részt még egy videopartin láttam és marhára bejött mindannyiunknak. Egy low budget movie-ról volt szó sztárok nélkül, és mégis tarolt, nincs is erre jobb bizonyíték, mint az imdb-n elért 22 ezres szavazatszám. A második részt nagyon vártam, ám kicsit erőltetettre sikerült, és a harmadik résztől ebből fakadóan nem vártam sokat. Talán ez volt a szerencsém? Legnagyobb meglepetésemre igen kellemes kis thrillert kaptam, már ami az első órát illeti, mert a vége felé kezdett kicsit sok lenni. Ettől függetlenül simán ajánlom. Akik pedig az első részről lemaradtak volna, azok feltétlen pótolják.

Inside Man - 2006. A bankrablós filmek egyébként is gyakran érdekesek, és maga a rablás minél brilliánsabban van kitervelve, a film is annál jobb lesz. Ez egy remekmű, végig feszült, nem előre láthatók a történések, és a végére is jutott egy kis meglepetés. 100%-ig ajánlott, az elmúlt hónapok egyik legjobb, ha nem a legjobb filmje.

Harry Potter and the Prisoner of Azkaban - 2004. Nemtom, nagy vagyok én ehhez vagy passzolom hogy mi, három részletben voltam képes megnézni, mondjuk már az első Harry Potter - mármint a bölcsek köve - se jött be. Mindenesetre valamikor megnézem a negyediket.

Freddy vs. Jason - 2003. Nem tudom sírjak vagy nevessek, kaszabolásból és vérből van elég, csak valahogy hiányzik az izgalom, nincs a filmnek semmi felfutása. Nemtom ezzel a produkcióval kb. egyenértékű lett volna kiállítani sorba 30 embert és szépen szétkaszabolni őket 2 perc alatt, megspóroltunk volna másfél órát. Persze a Péntek 13-sorozat kedvelőinek nyilván be fog jönni ez is. Én abból egy darabot nem láttam, és asszem nem is fogok. Beteg dolog nagyon.

Az IMDB filmajánlója nem tudom pontosan, milyen elven működik (azt hiszem valami social alapon), de érdekes módon a LOTR 3-mat ajánlja ehhez a filmhez. LOL?

The Exorcism of Emily Rose - 2005. Pakolhattak volna bele kicsit több effektet. Mert az Emily Rose-t alakító Jennifer Carpenter a film alapján még úgy különösebben hajlékonynak sem mondható, pedig próbáltak rámenni mindenféle hülye pózra, mint a megszállás jelére. Emily kicsavarodik az ágyban, Emily kicsavarodik a padlón, kár hogy ha leállítjuk a filmet akkor láthatjuk hogy voltaképpen olyan nagyon nincs is kicsavarodva, csak megfelelő szögből vették a jelenetet. Kis lájtos horror, nem rossz amúgy.

A Man Apart - 2003. Egész tűrhető akciófilm Vin Diesellel. Egyebet nem tudok.

It's All Gone Pete Tong - 2004. A film nem Pete Tongról szól, ő csak egy pillanatra szerepel benne. A központi figura Frankie Wilde, a süket DJ. No persze nem volt ő mindig süket, egykor sztár volt ibizán, aztán egyre szarabbak lettek a setjei, nem is csoda, mivel lassacskán teljesen fogalom nélkül kezdte keverni a számokat. De hogy mászik ki ebből, meg a drog és alkoholfüggőségéből? Egy áldokumentumfilmmel van dolgunk egyébként, based on a true story, mondja a felirat a legelején, olyan sztárok nyilatkoznak mint Carl Cox, Paul Van Dyk, Tiesto, és még sokan mások. Valódi fejlődéstörténet, olyan, amilyennel már rég találkoztam.

Ajánlom a fenti előadók kedvelőinek. Amúgy vígjáték.

Death Tunnel - 2005. Morajló basszus, kórterem, véres szike, csípő, harapó, fúró eszközök, omladozó falak, hiányos festés, plafonról csöpögő nyálka, beázó épület, víziók, kulccsal lezárt maszk, kísértetjárta hely, hirtelen szobát rázó mély dobbanás, dobhártyaszaggató sikoly.

Akinek bejön az ilyesmi, annak A halál alagútja szállítja a másfél órás dózist.

Egy idézet a filmből:

- bazd meg haver
- bazd meg te
- bazd meg
- bazd meeeeg!!

A film ereje nem a dialógusokban rejlik, hanem a képi világban, az atmoszférában.

Valahogy elmulasztottam az imdb ratingre vetni a szemem, mielőtt megnéztem, a film közben pedig tortilla chipset toltam, aminek a ropogása azt hiszem elég sokat elvett a parás hangokból. Mindegy, szal szerintem az éjszaka rettegni vágyóknak simán fogyasztható, annak ellenére, hogy imdb-n 590 szavazattal 2,9. Amin rendkívül meg vagyok lepődve.

Firewall - 2006. Harrison Ford most épp bankinformatikai biztonságtechnikával foglalkozik. Mivel a színész 64 éves, így számomra alapból nem tűnt kifejezetten hihetőnek a dolog, hogy ennyi idősen kb. hackeri/linuxbuherátori/hardkór programozói képességekkel rendelkezzen, dehát ugorjunk. Ford családját foglyul ejti egy profi banda, a szabadulásukért a banktól kell egy kisebb összeget (100 millió dollárt) észrevétlenül leakasztani különféle informatikai eszközökkel. Apróbb sérülésektől eltekintve a film bátran nézhető egy unalmas éjszakán.

The Squid and the Whale - 2005. Két tesó, szüleik minden előjel nélkül egyszercsak szétköltöznek. Ez itt az alapprobléma, és ezt olyan szinten nem tudják feldolgozni hogy innentől a kis hülye öcsike mindenhova odaveri meg hasonlók. 40 percnél megelégeltem a dolgot, és mindenkit arra kérek hogy saját épsége érdekében kerülje ezt a filmet (is).

Sick people make me sick.

Dawn of the Dead - 2004. Itt valami klasszikus remake-jéről van szó, imdb-n 7,3-mat kapott 25e szavazattal, ami horror terén kiemelkedően jó teljesítmény. Kicsit félek is hozzányúlni emiatt a témához, de megteszem, mert valakinek meg kell mondania a frankót. Ez a film egyszerűen unalmas, sablonos. Ahogy az egyik karaktertől elhangzik: mondjanak valami olyat, amit még nem tudunk. Megint kihagyták azokat a szereplőket, akikért a néző aggódhatna. Mindekiben van valami hiba, ami miatt nem igazán drukkolhatunk az életben maradásáért. Egy csaj kivételével, de őt meg az egész filmben sehol nem fenyegeti veszély. Végül kapunk egy teljesen izgalommentes félórás lövöldözést zombikra, ami kb. annyira volt érdekes mint a Black Hawk Down.

(Huh, ezzel a bejegyzéssel két legyet ütöttem egy csapásra.)

Joy Ride - 2001. Állítólag ez is egy horrorfilm, a változatosság kedvéért. Kicsit rágyúrtam a témára. Két hülyegyerek cb rádión átejt egy fazont, ám később kiderül hogy nem jól tették - itt kezdődik az idegölő hajsza az országúton, kukoricásban, motelekben. A film felének köze sincs a horrorhoz, a maradék meg számomra ingerküszöb alatt maradt.

Egyszer elmegy.

Haute tension - 2003. Francia film, ezzel tulajdonképpen akár már be is fejezhetnénk az értékelést, de tovább megyek. A cím szerintem elhibázott, az ember nem szereti, ha másvalamit kap, mint amire számít. Eléggé edzett idegekkel rendelkezem horror terén, emiatt a rettegés hazavágásához számomra az is elég volt, hogy az őrült gyilkos szemszögéből is kaptunk pár percet a filmben, legfőképp a zenén keresztül. Egy horrorfilmbe ne tegyenek már mulatós/zúzós zenéket plz. Mondjuk nem tudom enélkül vajon félelmetes lett-e volna, vér meg húspép az van rendesen, de attól az ember legfeljebb undorodik. Én még azt se. A végén meg olyan meglepetést tolnak az arcunkba az alkotók, amit nyilván meghökkentő fordulatnak szántak, csak sajna nem igazán passzol az addigi sztorihoz, meg amúgy is már kismilliószor ellőtték.

Végítélet: szerintem gyenge, kihagyható, de a baltás/pszichó darabolós műfaj kedvelőinek bejöhet.

A film kapcsán zenei ajánlat:

• Muse - New Born

Red Eye - 2005. Csaj (Rachel McAdams) a repülőjáraton tudja meg, hogy a mellette ülő csávókának nem a mosolya kell, és addig nem ereszti az ő apukáját, amíg a kérését nem teljesíti. Hát nagyjából ebben merül ki a sztori, érezték ezt az alkotók is hogy kevés lesz, 85 percet hoztak ki végül a dologból, annak ellenére, hogy meglehetősen hosszas rávezetéssel jön a most már számotokra is ismert nagy csavar…

Pay It Forward - 2000. A belem kifordul a deviáns/alkoholista szülőktől/emberektől, úgyhogy legnagyobb sajnálatomra nem tudtam szorítani egy happy endért. Ja és a vége… Kicsit Hollywood.

Wallace & Gromit in The Curse of the Were-Rabbit - 2005. 22 évesen asszem már kinőttem ebből, de gyerekeknek atomállat szórakozás, jópofa figurákkal meg ilyesmi. Ötletes, igényes, teljesen eredeti, felnőtteknek pedig tartalmaz pár utalást olyan klasszikusokra mint pl. King Kong, Frankenstein.