atleta: J2EE+JSP = jelen esetben van néhány enterprise bean-em, amit egy JSP-s webkliensből b*szogatok. A bean-ek közül néhány container managed persistence-szel rendelkezik és egy Derby adatbázisba pakolja magát. Nem egy nagy kaland, az egyik tárgyból házi feladat, és az előadó szerint 20 óra munkánál többet nem kéne belefektetni, de a villámgyors fordítás miatt én már lassan 50-nél járok
Ha az inkrementális fordítás alatt azt érted, hogy csak azokat a .java fájlokat fordítom újra, amelyek változtak, akkor azt használok, pontosabban a NetBeans gondolom így dolgozik. Nagyon ajánlom neki, hogy így dolgozzon.
Most éppen három és fél perc a build, plusz igen, pongyolán fogalmaztam, ebben benne van a WAR-EAR buildelés is (amin nem értem, mi tart eddig, tudtommal a JAR formátum a ZIPre épül, azt meg pillanatok alatt meg lehet csinálni), illetve az undeploy-deploy kör is. Az alkalmazásszerver szerencsére nem indul újra. De volt már olyan, hogy fordítás közben a NetBeans azt mondta, hogy timeout, ilyen sokáig nem lenne szabad fordulnia
Memóriahasználat: a top szerint a NetBeans eszi most a memória 37%-át (768 Mbyte a teljes, tehát a virtuális+fizikai memória), az alkalmazásszerver a 34%-át, a Firefox 5-öt.
Legszívesebben kidobnám a NetBeans-t a francba és vim-mel szerkeszteném a forráskódot, csak konzolból egyelőre csak homályos sejtéseim vannak, hogy hogyan megy a build meg a deploy, és időm meg nincs kideríteni, sajnos
Mindenesetre úgy veszem észre, hogy oké, hogy a J2EE szép skálázható meg minden, de ahhoz, hogy emberi tempóban fejleszthess alatta, atomerőműnek kell lennie az asztalodon, nem egy szimpla notebooknak. És ilyenkor persze reflexből sírok, hogy a Linux kernel gyorsabban lefordul a gépemen, mint az én kis szar házifeladatom
A PHP egyébként tényleg natív módon nem támogat skálázható architektúrákat, de azon gondolkoztam, hogy a load balancing ott is roppant egyszerűen megoldható: fogsz négy-öt szervert, felrakod rá a PHP alkalmazásodat (mindre), aztán eléjük pakolsz egy frontend szervert, ami mindig ahhoz a géphez továbbítja a kéréseket, aminek épp a legkisebb a load-ja. Nem próbáltam még ilyet élesben, de nem hiszem, hogy túl bonyolult lenne megvalósítani.