Az XSQL nehéz téma. Nagy anyag, és összefügg. Aki a kis komponenseket sem érti/ismeri, az nem fog tudni átlátni egy komplett tervezési folyamatot, nem fogja tudni kombinálni az XSQL, SQL, XSLT, XPath, XML, HTML ismereteket. Oracle-ből nem igaz, hogy aki nem tudja valamelyik kiskérdésre a választ, az nem fog tudni kattintgatni egy felületen, és aki SQL-ből nem tudja mi az a decode, attól még 30-ból 25 lekérdezést vígan megír. XSQL-nél a helyzet gyökeresen más, ezért jogos (lenne?) kemény beugrót íratni. Abban a laborban, amelyikben én mértem anno, 15-ből 12 ember elhasalt a beugrón. Nálam ma ennél egyszerűbb volt a helyzet, egyrészt mert már két hete mennek az XSQL-mérések szóval sejthették milyen beugrókra lehet számítani, másrészt 12-ből 4-en így sem feleltek meg, aminek egyébként értem az okát (ld. a tavalyi írásomban). A bentmaradóknál is látszott, hogy kapásból nem teljesen tiszta, hogy most akkor mi is van, miként működnek együtt ezek a technológiák, de szerencsére ezt néhány mondatban nagyon egyszerű felvázolni azoknak, akik külön-külön tudják hogy nagyjából mi mit csinál.
A mérések tehát nehezednek, ráadásul egyéb tárgyakból is kezdenek befigyelgetni a zh-k, ez meglátszik az alábbi grafikonon is, ami a mérésenkénti beugróeredmények alakulását szemlélteti.
A színek az adott laboron elért eredménynek felelnek meg (ötös, négyes, stb.), a sávok vastagsága pedig annak, hogy hányan érték el az adott eredményt. A vízszintes tengely az időtengely, oracle az első, sql a második, xsql a harmadik labor, és még kettő hátra van (jdbc, php).
Szerintem érdekes lehetne az egész évfolyamra vonatkozóan is készíteni egy ilyen ábrát.
