Olyan esetem volt hogy megkészültök ((c) Belgä)! Elmentem a családdal húsvét alkalmából lazítani egy ilyen wellness-szerű hotelbe. Ott volt egy ilyen rendezvény, hogy általános állapotfelmérés. Na most erről kiderült hogy egy ügyesen bújtatott termékbemutató (hangsúlyozom semmi ilyen hülyeségről szó nem volt, ez egy rendes, fizetős (ráadásul nem is keveset fizetős) tartózkodás volt). Itt a sztori, hallga csak!
A dolog neve Voll-módszer. Elismert meg forradalmi, meg minden. Nyilván. (Elég gyenge marketing lenne az a szöveg, hogy kicsit új, de még nem jóváhagyott...
) Ez azon alapszik, hogy a kézen (konkrétan az ujjakon) lévő akupresszúrás (ők akupunktúrásnak hívják, bár mivel nem történik szurkálás, szerintem ez nem helyes) pontok energia-tekintetben direkt összeköttetésben állnak az egyes szervekkel, szervrendszerekkel (rezeg már a léc?). Ők fogják, áramkörbe kötnek, és az akupresszúrás pontba toll-elektródával gyenge ingeráramot vezetnek, ezzel vizsgálják az adott szerv szöveti ellenállását, amiből kikövetkeztethetők a kóros elváltozások, mint a gyulladás vagy a sejtelhalás. (Figyelitek mennyi szépen hangzó szakkifejezést sikerült megjegyeznem? Nem véletlen...) Na most ez úgy néz ki, hogy fogok az egyik kezemben egy üreges, egyik végén zárt fém (gyanítom réz) csövet, a másik kezem megfelelő pontjára meg rányomják azt a fémvégű tollszerű képződményt, és akkor felrajzolódik a mágikus grafikon, amin az 50-65 közötti érték a jó. Eddig még esetleg lenyomható a torkomon a történet, rendben. De most figyeljünk, mert jön a poén:
Ugyanis ha nem jó az érték, az baj. Azt korrigálni kell. Készítményekkel, mi mással. Ez úgy zajlik, hogy fogják a készítményt (sokféle különböző alakú van, ilyenolyan tabletták, kapszulák, kis üvegcsében folyadékok, miegyéb), majd _beledobják a csőbe (igen beledobják, igen a csőbe,igen bazmeg!)_, és újra mérnek. És az eltérő lesz. Azért, mert a jó készítmény van a kezemben lévő csőben. Azért. Mert korrigálja az áramot, azért. Nyilván. Főleg amikor beledugják nyakkal előre a kis üvegcsét (szigetelő vagy mifene) a csőbe, az különösen. Saját következtetés: nem azért szeretjük a gyógyszert, mert megfelelő hatóanyag van benne, hanem mert pont kiegyensúlyozza a problémás szerv ellenállását. Ehh...
Most képzeljétek el mennyire uralkodtam az arcomon közben hogy ne röhögjem szembe közvetlen közelről a mérést végző nőt... Tehát miután így minden értéket beállított a szerekkel a megfelelő tartományba (a nyirokrendszert nem sikerült neki, ha! ), felírja hogy ezeket kell szednem ha élni akarok. És persze gyógyszertárban nem kapható. De itt és most olcsóbb, persze. 13e helyett 11e, de csak hogy Neked jó legyen. És jó zsírok vannak benne, hántolatlan gabonák héjából sajtolva, meg lipidek, meg midikloriánok. És kérés nélkül sorolja hogy mitől jó a készítmény: hogy egy kutatócsoport fejlesztette ki (Melyik gyógyszert nem? - ötlött fel hősünkben), X éve, azóta szabadalom, mondja a professzorok névsorát, persze van köztük magyar is, stb. Nekem már 5 perc után kiakadt a bullshit-számlálóm (hogy kollégámat idézzem), és beálltam egy félig érdeklődő, félig kifejezéstelen arcra, és egy megfelelő frekvenciájú bólogatásra, és már ott, on the fly fogalmaztam a posztot fejben. (Addikt-e vagyok? )
Eleinte sajnáltam az erre kidobott 20-25 percet, de azért megvártam hogy apám értékelése milyen lesz. Lássatok csodát, ő, 50+X évesen, zéró sportmúlttal, Y kiló túlsúllyal, Z év erős dohányzással a háta mögött, szignifikánsan jobb értékeket kapott mint én. A mérőasszony összekacsintott vele, hogy a mai fiatalok máris mennyivel rosszabb állapotban vannak, én pedig kihasználtam azt az időt amíg nem rám nézett, hogy az arcomat a kezembe temessem. Körülbelül ez, és a poszt címe a végkövetkeztetés. Kerüljétek el messzire az ilyen és hasonló idióta, nyerészkedő, áltudományos, alaptalan kuruzslást. Még akkor is ha elismert.