mainframe

Eldobható

©   mainframe   |   life

Elgondolkoztam hogy mi van ha egy addig szűkös erőforrásból hirtelen sok áll rendelkezésre. Bár a jelenség lehet időszakos, az erőforrás mégis elveszti a szűkös jellegét. Lássuk a borotvák példáján, mert a vezérfonal nélküli filozofálásból secperc alatt egzisztencializmus lesz.

Villanyborotvát használsz. Egy van, ha az nincs, nincs mivel borotválkozni. Nincs lehetőséged sok ilyet venni (hiánycikk, drága, nincs időd elmenni megvenni, akármilyen okot kitalálhatunk), ezt csak azért hogy valóban szűkös erőforrás legyen. Ennek megfelelően vigyázol rá, használod minden nap, ilyesmi. Aztán egy nap mittudomén, rádjön az ötperc, és veszel 10 csomag eldobható borotvát. Vagy kapsz. Mindegy, lesz. Elkezded azt használni. Az eldobhatósága predesztinálja hogy állsz hozzá: nem (annyira) tisztítod, tartod karban mint a villanyt. Nem tragédia ha véletlenül egy másikat veszel ki a csomagból mint amit eddig használtál, mert igazából mindegy is hogy melyik van épp a kezedben, a végén úgyis mind kidobódik. Amint a legkisebb hibája lesz, nem keresel rá megoldást (szerelés, szervizbevitel, akármi), hanem kidobod, mert hiszen van még egy csomó. Ezt az egyetlen villanyborotváddal nem feltétlenül tennéd meg. Aztán az is érdekes hogy mi lesz azzal a villanyborotvával. Mert ugye az eldobhatókat használod, és alapesetben mondjuk be is jönnek. Nincs már szükséged a villanyra, vagy inkább pontosítanék: a villany már semmiben nem különbözik akármelyik eldobhatótól. Esetleg az adhat hozzá valamit a villanyhoz, hogy ha még emlékszel rá hogy milyen sokba került anno. De ha ez megfelelően régen volt, vagy megfelelően jók az eldobhatók, igazából lehet hogy fel sem merül, és mivel nincs rá szükséged, porosodik a polcon, vagy eladod, esetleg ki is dobod.

Na, ma erre lehet rácsavarodni filozófiailag. Ha nem tetszik, lapozz tovább.

Azt még leszögezném hogy ennek a bejegyzésnek nincs köze senkihez a blog közönségéből, mielőtt még valaki magára venné.

RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 17 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!


Mármint? Komolyan mondom, semmi blog-related.

mainframe, na jó, csak h felmerült h egyáltalán köze lehet.

Egyátalán, miért használna valaki eldobhatót, ha az elektornyos is beválik?

Az eldobható éle relatíve hamar tönkremegy. A zümmögősé nem; de miért? Miért nincs örökélű eldobható borotva? (Borbélyéknél van, gondolom azt fenik néha.) Megéri vacakolni a habbal azért a pár tizedmiliméterért, amiennyivel többet leszed az eldobható?

Haszprus Tudod milyenek az emberek. Egyből itt lett volna húsz komment hogy Velem van bajod? Jobb megelőzni.
Pas Már majdnem bekapcsoltam az absztrakciós layert hogy értelmezzem amit írtál, aztán rá kellett jönnöm hogy Te nem kapcsoltad be amikor olvastad.

Szerintem is jobb az elektromos.
Nem kell habozni, vizezni, pancsolni…
Na meg a bőröm is jobban szeresse.

Absztrakciós layer meg kikapcsolva, és a példa se túl jó.
Akkor már visszaváltós üveg vs eldobós. Vagy cserélhető fejű borotva vs eldobós.

WiZARD Nekem ez jutott eszedbe, neked meg az. Ha érted, érted, ha nem, akkor nem. Mi a különbség?


MF-ről van szó, tehát tuti valami nőügy.

WiZARD Olthyer Nem megfejteni kell hanem a jelenségről beszélgetni. Annyit mondok, h Olthyer azt jól gondolja hogy valójában nem borotvákról (hovatovább akármilyen tárgyakról) szól.

De értettem a posztot, csak kicsit offtopic kérdeztem. Amúgy meg - bazdmeg - ne borotvákról írjál, ha nem arról akarsz választ kapni. Vagy írjál halmazokról, formulákról és ilyenekről

Én egy ideig próbálok vigyázni még az egyszerű eldobható dolgokra is. Mert még új. Mert ha vigyázok rá, akkor sokáig új marad, és akkor nem kell másik, vagy a többi is sokáig kitart majd, és jó lesz. De tapasztalat, hogy a lelkesedés szépen alábbhagy, és aztán nem tartanak a dolgok olyan sokáig, mintha a kezdeti figyelmességgel gondoznám őket.

Pl. műanyagpalack. Veszek valami lónyálat. Hazaviszem a palackot, kimosom, reggel megtöltöm teával. Hazamegyek kimosom. Majd újra. Aztán egyszer csak lusta vagyok kimosni, és lerakom. Aztán reggel inkább kidobom, és tea nélkül megyek be.

Hirtelen nem jut eszembe semmi, ami szűkös erőforrást képvisel, de hirtelen megnő az elérhetősége, és nem borotva

Plusz, nem értem a dilemmádat. Ha az a gond, hogy morálisan oké-e megszabadulni valamitől, aminél találtál jobbat, akkor szerintem ez nem kérdés, ha amúgy semmi más változást nem okozol ezzel.

(Ha mondjuk jóga-klubról van szó, eddig csak egy volt, most lett nyóc, akkor ugye azáltal, hogy váltasz, lehet, hogy a régi klub kicsit depresszióba zuhan, de ez az élet rendje.

Ha barátokról van szó, eddig volt egy, most lett 42, akkor ugye nem olyan éles a váltás. Nem dobod ki. Nem gátol meg semmi abban, hogy néha a régi baráttal is sörözz egyet. Persze, ha a régi barát féltékeny lesz, és megromlik a viszont, akkor a porosodó borotva ugrott a kukába magától, nem a te hibád.

Ha még komplikáltabb a dolog, mert az új dologra áttérés teljes negálását kívánja a réginek, akkor meg mérlegelni érdemes/kell. A régi dolog sérelme vs. a te hozamod.

Viszont ha nem váltasz, és neked ez rossz, akkor ez hosszútávon esélyes, hogy visszatérő mintaként, minden kedden a tudtam, hogy a másik autót kellett volna vennem gondolatokkal térsz nyugovóra. Ettől esetleg morcos leszel, és figyelmetlenségből nekihajtasz a sivatag közepén egy tökéletesen egymagában ácsorgó oszlopnak. És ugrott az autó.)

Pas
Ha barátokról van szó, eddig volt egy, most lett 42, akkor ugye nem olyan éles a váltás. Nem dobod ki. Nem gátol meg semmi abban, hogy néha a régi baráttal is sörözz egyet. Persze, ha a régi barát féltékeny lesz, és megromlik a viszont, akkor a porosodó borotva ugrott a kukába magától, nem a te hibád.
Bár a helyzet nem pont ilyen egyszerű (pl. nem biztos hogy én vagyok aki vált, én csak feldobtam a témát), de azt hiszem ezt kinevezhetjük megoldásnak.
Köszönöm hogy időt és karaktereket szántál rá! :|

Fu fu fu, mecsoda felozófia!

Nézzük a lehetőségeket!

1.) Ha a borotvának nem rossz, hogy ott porosodik a polcon, és neked sem bántja a szemed sehogysem, akkor rendben. Kérdés persze, hogy nem lehetne-e jobban hasznosítani, ha már egyszer van egy vellanyberetvád, ami nem kell, de másnak kellhet. Különben meg, ha ez lenne a helyzet, és semmi gondod nem lenne vele, nem dobtad volna fel ezt a témát.
2.) Ha a borotvának rossz, mert így eltompul, s neked sem nem kell már, ajándékozd el másnak, aki hasznát veszi.
3.) Ha a borotvának rossz, mert eltompul, de mégis használni akarod, élesítsd ki!
4.) Ha mindenképp rossz nézned, hogy ott áll hasztalan, akkor függetlenül a borotva lelki állapotától, nyilván csak a sajátodra építve: add má' oda valakinek, hogy ne nyomja a lelked, hogy mi van, ha ott csorbul ki a polcodon, együltőhelyibe'!
5.) Ha egyáltalán nem is akarod használni, szintén felmerül a kérdés, hogy minek tartod.

Azé' mos' má' kíváncsi vagyok, hogy miről van szó.

En mar a villanyborotvanal elvesztettem a fonalat :-)

mainframe, szívesen, remélem nem túl nagy sületlenségeket hordtam össze

16) kristof2 (nem regisztrált)
Papírzsebkendő! Ha egész nap tüsszögsz, akkor finoman szólva másként kezeled a pzs készletedet, amikor 2 db van nálad egész napra, illetve amikor egy százas csomag van a táskádban. Előbbi esetben 30X belefújsz/tüsszentesz egybe - opcionális és mindenre elszánt esetben akár meg is száríthatod a már használtat -, az utóbbiban pedig kényelmesen, egy zsepi - egy fújás módszerrel dolgozol, és sorban hajigálod ki a használtakat. (A modell kedvéért: venni/szerezni nem tudsz aznap.) Én ezt a feelinget éreztem a hozzászólásból.

Hozzászólásod:


Nem vagy bejelentkezve, de...

A)
hozzászólhatsz regisztrálatlanul...

B)
ha regisztrálva vagy, bejelentkezhetsz...