Persze az afterlife túlvilágot jelent, és itt most inkább a life after (her) lenne a helyes cím. Megpróbálom elfoglalni magam. Mint tudjuk, vezetek egy excel táblát arról, hogy melyik nap mit csináltam. A világos sárga azt jelenti hogy valamilyen társasággal voltam (legalábbis minimum két emberrel magamon kívül, de nem magamon kívül (!)), a narancssárga pedig hogy valakivel f2f talim volt. A kék buli, a zöld kondi vagy valami egyéb egészséggel kapcsolatos cucc, a többi szín pedig most nem részletezendő.
Az imént a World War Z-t néztük Balázzsal és Sonickal, kibiri kibaszott kikúrt jó volt, azt kell mondjam, egész végig vigyorogtam egyszerűen annyira lenyűgözött. Nem tudtam hogy ilyesmiről fog szólni, és hihetetlen pozitív meglepetésként ért. Nagyon régóta az első film, amire azt mondom, hogy újra megnézném. Talán a tavalyi Hobbit volt ilyen, amit háromszor megnéztem egy hét alatt imax 3d-ben. Na mindegy is. (Amúgy ezt a filmet is 3D-ben nézzétek mert úgy üt 
)
Mint látható, igyekszem azért eléggé elfoglalni magam. Kaptam kölcsönbe egy ASP.NET könyvet (thx Hevi!), amit valszeg forgatni fogok, illetve mint tudjátok még múltkorában vettem pár elmélyülős könyvet, azokat is ideje lenne szaporábban fogyasztani, de alapvetően a társas programokat preferálom.
Ebben az egy, vagy kicsit több mint egy hónapban új barátságokat szőttem, felelevenítettem pár régi barátommal a kontaktot, és alapvetően megpróbáltam visszaidézni azt a fajta életet, amit egyébként imádtam élni, például 2011-ben, amikor a Sanoma előtti utolsó héten 22 különböző sörözésen/bulin/programon vettem részt (1, 2) úgy, hogy több más meghívást kénytelen voltam időhiányban lemondani.
A dolog onnan indult, hogy 2003-ban vagy valamelyik évben észre vettem, hogy a nyári szünetben alig csinálok valamit, és eldöntöttem, hogy változtatok ezen. Sikerült.
Idén nem akartam, hogy ez a szakítás maga alá gyűrjön, pedig könnyedén megtehette volna.
Ma este tökjó kedvem van, hosszú idő után először. Talán mert kezdem úgy érezni, hogy feladom azt a küzdelmet, amit folytattam. El akartam érni, hogy teljesen vége legyen ennek a küzdelemnek, és sikerült, nagyjából. Persze majd akkor lesz teljesen vége, ha már nem tartom ezt megemlítendőnek. Addig tudjuk, hogy a moziból hazafelé most is elfogott a rettegés hogy akarom őt vissza és hiányzik. Nagyon gazdag évünk volt vele, azt gondolom mindent csináltunk amit egy kapcsolatból ki lehet hozni, nem tudok ennél teljesebb kapcsolatot elképzelni. Természetesen nyilván volt valami, amin bukott a dolog, de ez most már mindegy.
Igazából ha nem lennék általában teljesen kimerülve, jelenleg úgy érzem, hogy átolvasgatnám az egész éjszakát. Annyi mindent csinálnék. Tele vagyok energiával, és ma van az első nap, hogy úgy érzem, hogy egyedül el tudnám foglalni magam jól, belülről jövő jó érzésem van. Egyébként felhagytam a red bullal a szakítás utáni napon. Addig napi 3-at megittam az utóbbi időben, azóta talán összesen 5-öt ittam közel másfél hónap alatt.
Talán hozzájárul ehhez az is, hogy múlt héten végre elkezdtünk kondizni meg squasholni, amihez van saját ütőm (tőle kaptam tavaly névnapomra, és azóta most használtam először), meg tökjó cipőm, és közel van a terem, és jó érzés. Szabad vagyok. A múlt heti első kondi még jobb volt. Kell nyomni, mert most ebben látom azt, amire szükségem van.
Látok újra nőket az utcán, pedig egy hónapig egyszerűen vak voltam.
Építkezek. Megint építek valamit, ami jobb lesz, mint előtte. Építem magamat, tudatosan. Ebben állítólag jó voltam régen (egyébként én is így gondolom), és megpróbálom újra.
Amúgy van nálam egy fasza kis kölcsön autó is (thx to you know who you are), tökjó, happy vagyok. És megint egy mozgalmas és eseményekben gazdag napot tudhatok magam mögött.
A hétvége se volt semmi, ott ragadtam egy házibuliban két éjszakára, azaz péntek estétől vasárnap délig Meg még sok más is történt. Basszus, a dolgok egy részéről nem írhatok, de kár, annyi minden lenne mesélnivaló...
És most hosszú idő után először írtam egy blogbejegyzést is, tartalommal. És volt hozzá kedvem. Mik vannak...
Basszus, annyi minden van amire büszke vagyok mostanában (olyan emberekkel vagyok és olyan helyekre jutok el), és nem írhatom le egyszerűen privacy okok miatt. (DE ITT MÉGIS! Afterlife - the trusted side)
ps. még így lapzárta után befutott, facebookon Ludmilla lájkolta egy checkinemet 
Mekkora..
