Tamás

A magyar oktatási rendszerről

©   Tamás   |   life

Olvasgatom sHaMaLt blogján a bejegyzést az érettségiről, és vegyes gondolatok kavarognak bennem. Egyrészt egyetértek, mert tényleg, az utóbbi évek érettségi feladatait nézve valahogy úgy érzem, hogy nevetségesen könnyüek ahhoz képest, amikor nekem kellett átesnem rajta. Másrészt pedig nem értem, mi az oka, hogy ennyien, ilyen vehemensen szidják a magyar oktatási rendszert, holott még mindig mérföldekkel magasabb színvonalon állunk, mint a nagy nyugati országok, beleértve Angliát, az USA-t és mondjuk úgy egész Európát, talán a skandináv államokat leszámítva. Igaz, hogy ha így folytatjuk, tíz-tizenöt éven belül mi is sikeresen fel fogunk zárkózni a nyugati színvonalhoz, és mielőtt politikai irányba vinnénk el a dolgot: ennek semmi köze ahhoz, hogy éppen melyik párt adja az oktatási minisztert, ennek kizárólag ahhoz a tipikus magyar mentalitáshoz van köze, ami most kezd begyürüzni az általános- és középiskolákba. Arra célzok, hogy mi magyarok imádjuk, ha a lehető legkisebb erőfeszítéssel lokálisan a legnagyobb előnyt tudjuk kicsikarni egy helyzetből - például ha a lehető legkevesebb tanulás befektetésével tudjuk elérni azt a szintet, ami ahhoz kell, hogy az ember végigcsinálja az alapoktatást. Nem tudom, hogy ennek az időzítésnek van-e köze ahhoz, hogy most kezd felnőni és domináns szerepet kapni az iskolákban az a generáció, amelynek a tagjai már gyakorlatilag egy az egyben a rendszerváltás után élték az életüket - de mindenesetre nem hinném, hogy véletlen lenne. Húgom jövőre fog érettségizni, és néha látom rajta, hogy finoman próbálgatja, mi az a minimális tanulási mennyiség, amivel éppen meg tudja ugrani azt a szintet, amit a környezete elvár tőle (szerencsére ez a szint elég magasan van, de ez más kérdés).

Mindenesetre egyelőre még nem értem a fanyalgást. A magyar oktatási rendszerben megszerezhető általános müveltség (ami szerintem nem csak müveltségi vetélkedőkbe jó, hanem arra is, hogy egy átlagosnál kifinomultabb ízlésü társaságban az embert ne tekintsék síkparasztnak) még mindig nagyságrendekkel szélesebb, mint amit mondjuk egy angol diák kap meg itt Angliában. Volt már, aki megkérdezte tőlem, hogy Magyarország még mindig a monarchia része-e, vagy már függetlenedtünk. Volt, aki azt hitte, hogy disszidálnom kellett, hogy Angliába jöhessek. Néha többet tudok az angol irodalomról, mint az angolok maguk, pedig nem angol költők életrajzait olvasom nap mint nap. És nem tudom igazából, hogy például mit lehet elvárni egy külföldi tudásától Magyarországgal kapcsolatban, de azt hiszem, annyit legalább illene, hogy mondjuk össze tudják kapcsolni Magyarországot Budapest nevével - de van, akinek még ez is nehézséget okozott. Nem mondom, hogy nem voltak pozitív tapasztalataim, de negatív is volt bőven, és én egyelőre még nem temetném a magyar oktatási rendszert és nem akarnám sürgősen megreformálni. Egyelőre még jól állunk, legalábbis a többiekhez képest. Nem mondom, hogy nem lehetne jobbá tenni, de vészharangokat kongatni vagy éppen a rendelkezésre álló emberanyag silányságát felemlegetni felesleges. Nem vagyunk mi még annyira öregek, hogy azon nosztalgiázzunk, hogy bezzeg a mi időnkben...

Az egyetemi oktatás már merőben más kérdés. Több helyen is kifejtettem már (de azt hiszem, itt még nem), hogy Angliában már eljutott a rendszer abba a fázisba, hogy boldog-boldogtalan kaphat diplomát, csak a megfelelő(en szar) egyetemet kell kiválasztania, és megfelelő mennyiségü pénzt lepengetnie. Itt ugyanis nem ingyenes a felsőoktatás, és az ösztöndíj fogalma is ismeretlen (legalábbis olyan formában, ahogy nálunk otthon van). És mivel diplomával nem megy az ember ablakot pucolni, pincérkedni meg vízvezetéket szerelni, az így kieső munkaerőt Kelet-Európából, Afrikából, Ázsiából pótolják. Nekik könnyü, megtehetik, és igazából rá kellett jönnöm, hogy nem merő jófejségből nyitották meg a munkaerőpiacukat az új EU-s tagállamok munkavállalói előtt, hanem mert iszonyatosan rá vannak szorulva. A gond az, hogy otthon is ugyanez a folyamat zajlik le, és tíz év múlva nekünk is lehet, hogy külföldről kéne importálni a szakmunkásokat. Akik egyébként semmivel nem érnek kevesebbet, mint egy diplomás mérnök vagy éppen müvelődésszervező. A probléma ott lesz, hogy nekünk majd nem lesz honnan importálni, addigra Románia és Ukrajna is EU-tag lesz, és ha én a helyükben lennék, biztos nem Magyarország lenne az első, ahova dolgozni mennék.

RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 28 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

Azert azt vedd figyelembe, hogy nem vagy egy altalanos tesztalany. Sokkal kevesbe, mint egy atlag nyugati diak Magyarorszagon. Nekunk, ha ki akarunk jutni, akkor kemenyen hajtani kell, nyelvet beszelni, es teljesiteni kulfoldon. Minek eredmenyekeppen azok a magyar diakok (kelet/kozep europai diakok), akik nyugat-europaban tanulank, azok nagy esellyel tobbet tudnak, vagy jobban hajtanak ottani vetelytarsaiknal. Ezt latom en is itt Hollandiaban, a holland haver panaszkodott, hogy olyan versenybe kenyszeritjuk bele oket, hogy belepusztulnak.

Ezzel szemben egy nyugati diak szerintem altalaban bulizni jon Magyaro-ra => nem o fogja a szellemi elitet kepviselni a hazajabol. Vagyis egyaltalan nem jo alap ez a nemzetek altalanos tudasanak osszehasonlitasara.

Munkaeroimport es diplomastulkepzes: egyetertek, sajnos attol tobbnek erzik magukat az emberek, ha van egy papirjuk egy egyetem/foiskola elvegzesetol. Holott nem az szamit, hanem a szaktudas, es egy jo asztalos, szerelo van olyan fontos, mint egy csillagasz, aki 2-esekkel sunnyogott at.

Én leginkább a lemaradásokkal küszködöm, ezen javítani kéne.

Egy észrevétel:
vegyes gondolatok kavarognak bennek

egyreszt kosz a linket, masreszt pedig amig teljesen hetkoznapi es altalanos dolog a hallgatok koreben, hogy derogal nekik olvasni (foleg peldaul a bolcseszkaron, ahol tenyleg kulcsfontossagu lenne), addig nem fogunk elorebb jutni. az utobbi nehany ev oktataspolitikaja is meglehetoseg sokat rontott a helyzeten. a liberalis szemlelettel nincs baj, de ketlem, hogy barkinek is hasznara valna, hogy peldaul az alsos gyerekeket szovegesen ertekelik, vagy nem buktathatjak meg.

balu: Erasmussal viszonylag konnyen ki lehet jutni kulfoldre cserefelevre, es nem is kell hozza olyan eszveszejtoen jo tanulmanyi eredmeny, foleg nem a gyengebb egyetemeken. (de BME-n se tul bonyolult megcsinalni, nincs akkora tuljelentkezes). tehat tolunk is kb szerintem ugyanaz az emberanyag megy kulfoldre tanulni, mint akik onnan jonnek. az Erasmust legtobben a magyarok kozul is bulinak fogjak fel es nem egy olyan lehetosegnek, amivel elni kell. az mas kerdes, hogy aki viszont komolyan veszi, az tenyleg belekenyszeritheti egyfajta versenybe az ottani hallgatokat - de szerintem sokszor nem azert, mert o a jobb, hanem mert a kulfoldiek nincsenek felkeszulve ekkora energiabefektetesre.

(sztori 1: beszelgetunk a csoporttarsaimmal az itteni Further Inference and Bayesian Methods zh elott, hogy ki mennyit keszult ra. a keszules mennyiseget egysegesen azzal mertek le, hogy ki hanyszor ment vegig az elore kiadott mintafeladatsoron. nekem ebbol kb az jon le, hogy ugy gondoljak, hogy a mintafeladatsor bemagolasan keresztul szerezhetik meg azt a tudast, amiert egyetemre jottek)

az itteni londoni magyar egyetemi hallgatok masik reszerol en ugy lattam, hogy nagyreszt azok kozul kerulnek ki, akik kijottek ide egy evre au-pair-kedni, aztan valahogy itt ragadtak. roluk sincs okom feltetelezni, hogy az otthoni atlagnal jobb kepesseguek lennenek, itt megis kitunnek.

(sztori 2: a koszovoi valsag idejen rengeteg ottani menekult jott Londonba, es az o gyerekeik itt kezdtek tanulni. abban a par evben erezhetoen megugrott azoknak az osztalyoknak az atlagos teljesitmenye, ahova ezek a gyerekek kerultek. nem az ujjambol szoptam, a hazinenim iskolapszichologus, o meselte. es o is elismeri, hogy Kelet-Kozep-Europa nagysagrendekkel veri oktatasi szinvonalban a Nagy Nyugatot)

de egyebkent lehet, hogy ez Hollandiaban mashogy van, ott meg nem lattam belulrol egyetemet de ha van most pillanatnyilag ok, amiert hazamegyek innen folytatni a PhD-met, az az, hogy itt egyszeruen nem akarok PhD-t csinalni, mert ugy erzem, hogy otthon tobb tudast adnak at vele.

Mefi: koszi!

Shamalt: igen, az olvasassal szemben tanusitott mela undort en is eleg aggasztonak tartom. azzal viszont nem teljesen tudok egyeterteni, hogy az utobbi negy ev oktataspolitikaja meglehetosen sokat rontott a helyzeten, egyreszt mert erre nincs objektiv meroszam (hacsak nem ulsz ott minden diak mellett stopperral, es figyeled, hogy mennyit van konyv a kezeben), masreszt mert szerintem az oktatas szabalyozasaban van egy kis kesleltetes, es a valamikor meghozott intezkedesek tobbnyire nem azonnal, hanem szerintem minimum 5-6 ev kesessel hozzak meg a hatasukat, amikorra mar egy ujabb generacio kerul az iskolakba. persze ez nyilvan nem vonatkozik olyan radikalis, azonnali hatast kivalto atalakitasokra, mint mondjuk az uj erettsegi rendszer, de az alsosok ertekelesenek modja tipikusan ilyen. ahhoz, hogy pontosan lassuk, milyen hatasokat valt ki ez a modszer, meg kell varni, amig felnonek a gyerekek. nem mintha en egyetertenek azzal, hogy ne lehessen buktatni. de peldaul ha jol tudom, a finneknel sincs buktatas az altalanos iskola elso nehany eveben, es megis a finn oktatas az egyik legjobbnak minositett Europaban.

de mivel nem ilyen iranyu a vegzettsegem es nem ertek az oktataspolitikahoz, tekintsuk ugy, hogy en most csak innen a partvonalrol kiabalok be szurkolokent

(szandekosan) en sem utobbi 4 evet emlitettem, hanem utobbi nehany evet

Az új érettséginek is van késleltetése mert nem fognak 5 év múlva is botrányt csinálni abból hogy hú mennyiféle érettségi, át se lehet tekinteni, és hogyhogy nem kerültünk be a középszintüvel a közgázra, ezt nekünk senki se mondta, és blahblah, valamint az új érettségire való felkészítésben is csak évek múltán lesznek eléggé tapasztaltak a tanárok, beleértve azt is hogy talán nem fogják szerencsétlen közgázra készülő diákoknak a középszintüt ajánlgatni hogy az úgyis elég.
Volt, aki azt hitte, hogy disszidálnom kellett, hogy Angliába jöhessek.
És nem kellett?
szakmunkásokat. Akik egyébként semmivel nem érnek kevesebbet, mint egy diplomás mérnök vagy éppen müvelődésszervező.
Mindenki szakmája annyit ér amennyire nehezen elsajátítható, és amennyire szükség van rá. Tipikusan ha mindenféle 5 éves tanulás nélkül ki tudod festeni a szobádat, akkor... (és most itt elnézést kérek a szobafestőktől )
ha van egy papirjuk egy egyetem/foiskola elvegzesetol. Holott nem az szamit, hanem a szaktudas,
Ha azt a papírt nem a matériára értjük hanem arra a tudásra ami mögötte van, garantálom neked hogy otthon önszorgalomból nem fogod azt megtanulni amit egy egyetemen rádkényszerítenek. (Igaz, ez nem jelenti, hogy van gyakorlati értelme megtanulni ezeket a dolgokat.)

Nagyon jó írás, Tamás

Mindenki szakmája annyit ér amennyire nehezen elsajátítható, és amennyire szükség van rá. Tipikusan ha mindenféle 5 éves tanulás nélkül ki tudod festeni a szobádat, akkor...
azt hiszem, a kulcsszo itt az amennyire szukseg van ra. ugyanis lehet, hogy nem kerulne olyan rohadt nagy erofeszitesembe kifesteni a szobamat, de tfh dolgozo ember vagyok hetfotol pentekig es a hetvegemet pedig szeretnem ertelmesebb dolgokkal tolteni (peldaul tekerek egyet a szabadban. nem jointot, hanem biciklit). ekkor en igenis hajlando vagyok megfizetni a szobafesto idejet es a szaktudasat azert, hogy kifesse helyettem a szobamat. es megbecsulom a munkajat, mert legalabb annyira fontos, mint az, hogy en a biteket tologatom, kulonben nem fizettem volna erte. (en vagyok a kozgazdasagi tankonyvekbol ismert racionalis fogyaszto manifesztacioja
garantálom neked hogy otthon önszorgalomból nem fogod azt megtanulni amit egy egyetemen rádkényszerítenek
nemreg megvilagosodtam, hogy azert kell a sok sz*rt is megtanulni az egyetemen az erdekes dolgok mellett, mert:
a) sosem tudhatod, mikor lesz ra szukseged (bar ez mondjuk a ritkabb eset, de nekem mar volt olyan, hogy szembejott egy olyan problema, aminek kapcsan orultem, hogy valaha tanultam szabtechet. konkretan Parkinson-kor agyi modellezese kapcsan)
b) az ember ugyis elfelejti a 90%-at annak, amit megtanult. a sok toltelek azert kell, hogy a megfelelo 10% azert megmaradjon a vegere

sajna nem volt most időm minden hozzászólást elolvasni mer épp tanulás közepébe vagyok, de mint pedagógia szakos hallgató szükségét éreztem hogy hozzászóljak a topikindito blogbejegyzéshez. nemtom haszprus honnan szerzed az információit a különböző oktatási rendszerekről és azokat milyen szempontok szerint hasonlitja össze de figyelmedbe ajánlanám pedagógiai tárgyú folyóiratok olvasgatását ha mélyebben érdekel a téma pl iskolakultúra, amit a mi tanszékünkön csinálnak pécsen. szóval lényeg a lényeg hogy igen a tapasztalataid alapján jogos az a meggyőződésed, hogy más országok diákjai sik hülyék, de ez valszeg azért van mert talán kevés a tapasztalatod a mai diáksággal nálunk. mostanában járok hospitálni középiskolákba és hát nem látom nagyon azt hogy sokkal okosabbak lennének a mieink. évek óta rágják a tudományterületen a 2000-ben készült ún PISA teszt eredményeit amiben mi nagyon fosul teljesitettünk. a lényege volt ennek, hogy főképp a (asszem) nyolcadikos gyerekek szövegértési képességeit vizsgálta és ebben maradtunk nagyon alul leginkább. ez azért van valszeg mert nagyon nagy lexikális tudást próbálnak beletolni az emberbe és pl a hugodnál és mindenki másnál tapasztalható jelenség is ezért van, mármint az hogy minimumra törekszenek, mert nem érdekli őket a legnagyobb része az anyagnak, mert nem tudják hasznositani a későbbi életükben. nálunk még mindig uralkodik a frontális oktatási módszer szal hogy kiáll a tanár és beszél az osztálynak ez máshol már jórészt túlhaladott módszer, több drámapedagógiai, komprehenziv meg ilyenolyan módszereket vezettek be, amúgy nálunk is van sok helyen ilyen de még nem ez a jellemző. a bejegyzésedből az jött le nekem hogy nagyjából azt a régi álláspontot képviseled, hogy az iskolának minél nagyobb tárgyi tudást kell átadnia. na az itthoni iskolarendszer átadja az biztos, csak éppen ezt nem fogják a diákok. manapság (illetve az utóbbi kb 10évben) a tudományág véleménye nagyjából az, hogy az iskola feladata elsősorban nem a nagy tudás átadása hanem kiegyensúlyozott ön és világképpel rendelkező emberek termelése, a társadalmi különbségek csökkentése és nem konzerválása, annak megmutatása a gyereknek hogy ő maga miben tehetséges és annak biztositása hogy az érdeklődési körének megfelelő területen tudjon minél több tudásra szert tenni stb stb. ezekben a mi rendszerünk általában kb elégtelenre vizsgázik.

Neked lehet hogy ugyanannyira fontos (persze ezt még te magad se hiszed el ) de hány ember fogja hasznát venni a szobád kifestésének, és hány ember fogja hasznát venni a parkinson-kóros kutatásaidnak?

persze nem kutathatnál ha szobát kéne fessél de öö

Dan Dan, nem én írtam a bejegyzést

tíz év múlva nekünk is lehet, hogy külföldről kéne importálni a szakmunkásokat. Akik egyébként semmivel nem érnek kevesebbet, mint egy diplomás mérnök vagy éppen müvelődésszervező.
ezzel nagyon egyetertek, a magukat rendkivul okosnak gondolok ezt a jelenseget diplomas munkanelkulisegnek nevezik. a multkoriban a duna tv-n volt egy dokumentumfilm, es a vege fele beszelgettek egy borsodi szakmunkassal. komolyan, olyan szeretettel szerintem nem mindenki tud a cnc esztergarol beszelni. buszkeseg toltott el, hogy vannak meg ilyen emberek.
nyolcadikos gyerekek szövegértési képességeit vizsgálta és ebben maradtunk nagyon alul leginkább.
lehet, hogy extrem pelda, de amikor en jartam nyolcadikba, az osztalyomban volt olyan 7-8 ember (24 fobol), aki meg folyekonyan olvasni sem tudott. remelem, ez az arany nem altalanos.

Shamalt Shamalt: ha azt mondom neked, hogy az osztályban hárman vagyunk, a huszonháromból, akik havonta legalább két könyvet kiolvasnak, akkor mit szólsz?

azt, hogy az o'vodas mondoka szerint a konyveket nem kiolvasni, hanem elolvasni szoktak, mert az elso esetben nem maradna bennuk betu egyebkent nem lepodok meg.

Kötekedünk, kötekedünk?

Ehhez kapcsolódhat még az is, hogy szünetekben olvasni szoktam, és az egyik nap odajött egy tanár, hogy mit csinálok a könyvvel. Mondom, valószínüleg olvasom. Erre ő röhögött, és megjegyezte, hogy utoljárra három éve látott diákot olvasni.

Dan: orulok, hogy valaki olyan is hozzaszol a bejegyzeshez, aki ezt tanulja, en ugyanis, mint azt egy-ket kommenttel feljebb leirtam, hozza nem erto laikus vagyok es ezt el is ismerem (persze ettol meg velemenyem van a temarol).
hogy szepen vegigmenjunk a kommenteden: az informaciokat igyekszem sajat tapasztalatbol venni, az Angliaval, illetve Finnorszaggal kapcsolatos tapasztalatokat legalabbis elso kezbol szereztem (most per pill a Kingston University-n es a Birkbeck College-ban vagyok felallasban itt Londonban). de ezek nagyreszt az egyetemi hallgatok korosztalyara vonatkoznak, azt csak az otthoniak elmondasabol probalom levonni, hogy kb mi a helyzet jelenleg mondjuk az altalanos iskolai kepzesben. (ezert is orulok, ha valaki ki tudja egesziteni vagy meg tudja cafolni, amit leirtam)

ami a lexikalis tudast illeti: amikor meg en jartam kozepiskolaba, egyaltalan nem ereztem, hogy olyan mennyisegu lexikalis tudassal terheltek volna az agyamat, aminek soha eletemben nem latom majd hasznat. pedig ez azert mar nem most volt. es igen, tenyleg nem gondolom ugy, hogy az iskolanak az lenne a feladata, hogy annak biztositása hogy az érdeklődési körének megfelelő területen tudjon minél több tudásra szert tenni, ugyanis ennek lehet, hogy az lesz a vege, hogy szakbarbarokat nevelnek, akik a sajat erdeklodesi korukben adott esetben mindent tudnak, de mas teruletekrol viszont semmit, es emiatt nem latjak az osszefuggeseket sem. legalabbis en ettol felek, hogy ez lesz a vege, de feltetelezem, hogy ezen trend mogott megalapozottabb megfontolasok vannak, mint az en par soros gondolatmenetem - de akkor sem ertem, miert jobb ez a modszer. en igy hat ev tavlatabol visszatekintve orulok, hogy annak idejen annyi minden, akkor feleslegesnek itelt dolgot megtanittattak velem (irodalombol, tortenelembol).

amiben en is bajokat latok: a magyar rendszer feltehetoleg tenyleg nem mutatja meg a diakoknak, hogy miben tehetsegesek, legalabbis annak idejen az en ismeroseim kozul rengetegen kuzdottek azzal a dilemmaval, hogy gimnazium utan merre tanuljanak tovabb, mert sejtelmuk sem volt rola, mihez ertenek, mi erdekli oket. (de itt lehet, hogy megint befigyel a tovabbtanulasi kenyszer is). de igazabol nem tudom, hogy ezt a dontest egy iskola hogyan tudna elosegiteni.

ha mar igy szoba kerult egyebkent, mi a velemenyetek arrol az elgondolasrol, hogy az iskolanak nem a tudast, hanem egy egeszseges tudas<i>vagy</i>at kellene kialakitania a diakokban (es nem csak egy adott teruletre, hanem ugy altalaban a vilag dolgaira vonatkozoan)? ez egybe is cseng valahol a kiegyensulyozott on- es vilagkeppel, amit emlegettel a kommentedben, legalabbis szamomra, az en ertekrendem szerint egybecseng. de van mar olyan oktatasi rendszer a vilagon, ahol ezt megvalositottak? en jobban orulnek egy ilyen rendszernek, mint annak, ahol elsosorban a lexikalis tudast eroltetik, de meg a lexikalis tudas eroltetese is mindig jobb, mint amit itt tapasztalok Londonban.

Tamás, nem lenne rossz, ha a diakok jelentos reszenek tudasvagya nem merulne ki a monikaso megtekinteseben, majd a quake 9 orokelet-kombok felkutatasaban.

A másik probléma a korai szakosodással (mit szeret a gyerek) az, hogy tudjátok ugye hogy egy csomó ember több egészen eltérő szakra is ad be jelentkezéseket felsőoktatásba? (Most látom ezt Tamás is említi) Hogy van aki 10+ helyre jelentkezik? Jó, eltekintve ettől az extremitástól, a lényeg annyi, hogy korán szakosítani a gyereket nem célszerü mert tipikusan fogalma sincs hogy mi akar lenni 2 év múlva, nemhogy egész életében. Pl. ha engem 10 évesen szakosítottak volna, lehet hogy ma épületeket terveznék Vagy ami rosszabb, hogy esetleg rájöttem volna hogy az IT jobban érdekel, de hajj, már késő, mert nem szereztem ehhez a területhez szükséges alapismereteket.

Nem biztos hogy egy ember azt szereti csinálni munkaként vagy hobbiként, amiben skillje is van. (Pl. önjelölt jogászok (Shamalt ))

Tamás a) szabtech, szabtech… szeretem, mert látom, hogy mindenben benne van; és mennyire sajnálom, hogy a matematikája túl magas nekem!

Haszprus, en tenyleg szeretek a jogra jarni

az iden is volt hasonlo extrem jelolt, nagysagrendileg 80 helyre adta be a jelentkezeset. kivancsi lennek, az ilyen mennyi onbizalommal rendelkezik, vagy ugy egyaltalan, mit var az elettol?

Off: Shamalt, esetleg csak akart 15 perc hírnevet, vagy ez valami nagy médiahack (tiltakozás a felvételi procedúra módja ellen) stb

15 masodperc hirneve sem volt, nevet nem emlitettek. masreszt meg vannak hatekonyabb reklamozasi modok is 240ezer forintert (3 ezer egy B-lap, jol emlekszem?)

Shamalt: mondom, egeszseges tudasvagy
Ralesk: nem a matematikaja annyira lenyeges, azt barmikor kilesheted egy konyvbol. a szemleletmod a lenyeg, hogy van olyan, hogy szabalyozasi kor, meg hogy nem mindegy, hogy a szabalyozasi hibat hogyan kompenzalod, meg ilyesmik. es igen, itt ez pl tipikusan mar a lexikalis tudasnak az a foka, amit egyreszt felesleges a diak fejebe beleverni (mert ugyis elfelejti a vizsga utan ket hettel), masreszt meg kell, mert igy legalabb a lenyeg megmarad. es ha az ember ezzel foglalkozik nap mint nap, ugyis elobb-utobb fejbol vagja majd a szukseges matekot is.

Shamalt lehet h 50 db fölött kedvezményt kapsz, esetleg tavalyról már törzsvásárló volt, vagy akármi
(bocs az offért, lehet moderálni (de akkor gyilok lesz ) )

Tamás:

Ugy erzem nagyban fugg az a kep, amit tapasztalunk a szakteruletunktol. En a sajat teruletemen (asztrofiz) azt latom, hogy aki kimegy nyugatra tanulni, az hajt, mert tobb lehetosege van igy az embernek.

Erdekes, hogy tolunk TTK-rol alig mennek Erasmusszal, szinte senki, mig jogi karon meg ugy is mennek, hogy nem osztondijjal.
Ezen kivul kulonbozo szakiranyoknak mas-mas a szinvonala, egy reszecskefizikus elegedett lehet az elte-s oktatassal, asztrofizikuskent kulfold az irany. Lehet, hogy ez annak koszonheto, hogy a szakterulet maga igenyli a ralatast, es az, hogy egy-egy hely adott temara koncentral megkoveteli azt, hogy utaznia kell annak, aki ki akar emelkedni.

Az oktatas szinvonala megint egy mas dolog, en mar a vegzos/phd-s eletbe latok jobban bele, a kozepiskolarol lovesem sincs. De szerencses vagyok, mert kvazi jo iskolaban vegeztem, ugyanakkor nem tudnam megmondani, hogy milyen egy atlagos pesti iskola. viszont az itteni phd lehetosegek messze az otthoniak felett vannak, akar osztondij, akar szakmai minoseget tekintve. Csak egy rovid pelda: az egyetem mellett van a holland urkutatasi intezet egyik epulete, ahol a rontgen muholdak muszereit raktak/rakjak ossze. Ergo ha valaki rontgencsillagaszattal akar foglalkozni, akkor itt nagyon jo helye van. Es ilyen hely meg sok van szerte europaban, ahol az adott szakterulet kiemelkedoen jo.

az, hogy a renszer elosegitse a gyerereknek abba az iranyba orientalodasat amit szeret, nem jelent szakbarbarsagot, az a lo tulso oldala. most viszont az van a sulikban (azaz a fiatalabb tanaroknal annyira mar nem de a regieknel meg mindenkeppen), hogy ha mondjuk egy gyerek nem jo matekbol akkor elhiteti a gyerekkel hogy o teljesen tehetsegtelen -> ez oriasi karokat okoz az onbecsulesben. most sajna megin nemtok tobbet irni mer ismet tanulok majd meg olvasgatok vissza a tobbi kommentet.

de akkor ez inkabb a tanar egyeni hibaja, nem? vagy az az elmelet, hogy a regi rendszer ugy kondicionalta a tanarokat, hogy igy viselkedjenek?

Én jövő héten érettségizek, egy betűt nem tanultam.. stb stb.. de ezt már sok helyen leírtam. A magyar oktatással egy nagy gond van, nincs mögötte mentalitás. Ennek része az is, hogy a tanári karokban egyre inkább túlsúlyba kerülnek a sejeltek, a vérfrissítés nem elég nagy volumenű, a lelkes tanárjelölteket egyszerűen elnyomják.. stb. Nincs motiváció, (látszólag nagyon) nincs értelme.
Bizonyos életkor felett már fel-felteszi a kérdést a nebuló, hogy mi a facé' csináljuk ezt? Mért nem CS-zünk egész nap otthon? Stb.. mikor jönnek a tipukus válaszok, hogy mert kell a diploma, ebben a bizonyos korban simán arconvihogják a kijelentést tevőt.. és valahol igazuk is van...

Szóval lehet, hogy az UK-ból nem tűnik úgy, hogy kegyetlenül nagy szükség lenne egy sor kemény reformra, de innen a szar közepéből erősen úgy tűnik, hogy lépni kellene.. pl. a sulinban van egy garantáltan alkoholista és totálisan inkompetens tanár, francia szakos, papíron. Van egy info tanár, aki amúgy mat-fizes, de azokhoz nem ért, és mikor be akarta kapcsolni a laptopot, várta, hogy magától kinyíljon a kijelző része.. stb. Van olyan irodalom tanár a suliban, aki egyszerűen emberileg nem állja meg a helyét, rosszindulatú, aljas, stb.. és ez 8 év tapasztalata.

félreértés ne essék, ez a bejegyzés nem olyannak volt szánva, hogy én innen a nagy UK-ből pofázok vissza, főleg mivel augusztus végén megyek haza befejezni a PhD-met. mielőtt kijöttem volna, én is hasonlóan láttam a dolgokat, de amióta láttam, hogy itt mi van, inkább hálát adok a sorsnak, hogy otthon még nem tartunk ezen a szinten
ami a tanári karok összetételét illeti: én nem csodálkozom, hogy annyi pénzért, amit otthon fizetnek egy tanári munkáért, nem sokan mennek tanárnak, és aki marad, az sokszor csak a selejt. vagy nagyon elhivatottnak, vagy nagyon semmirekellőnek kellhet lenni otthon ahhoz, hogy valaki tanárnak menjen. de ennek a reformálása mindössze annyiból állna, hogy a tanároknak meg kéne adni azt a fizetést, amit megérdemelnek cserébe azért a munkáért, amit belefektettek abba, hogy tanárok lehessenek. de ez sem oldaná meg a dolgokat azonnal, gondolom itt is kéne jópár év, amíg az új tanári generáció kitermelődik.
(nekem egyébként a tanáraim kompetenciájával soha nem volt bajom sem gimnáziumban, sem egyetemen, de tisztában vagyok vele, hogy valószínűleg szerencsém volt.)
Hozzászólásod:


Nem vagy bejelentkezve, de...

A)
hozzászólhatsz regisztrálatlanul...

B)
ha regisztrálva vagy, bejelentkezhetsz...