De nagyon sokszor a vevő már a legelején elcseszi a dolgot, mert egyből rossz hangvételt választ!
A probléma ott kezdődik, hogy a vevőnek hangvételt kell választania. Nem, a helyes metódus úgy zajlik, hogy azt mondják: igen, 1 héten belül meglesz a csere, odaszólunk önnek ha kész, és beküldjük a vásárlás helyére, hogy ne kelljen önköltségen az Üveghegyen túlra csalinkáznia egy
garanciális javításért. És aztán valóban így tesznek, és nem néznek hülyének. Ha pedig mégis, akkor ne legyenek már megsértődve, ha
nem megfelelő hangnemet választok
.
Egyébként nem voltam durva, egészen a vállalási határidő lejártáig, holott addig is a bolondját járatták velem. Sőt, még azután sem igazán, mert hiszen miért kiabálnék a telefonos kisasszonnyal, aki valószínűleg azt se tudja melyik végén forró egy forrasztópáka, nemhogy bármi köze lenne a lassú munkamenethez. Minden kegyetlenségem annyiban nyilvánult meg, hogy felhívtam a fogyasztóvédelmet. Akik szintén tehetetlennek bizonyultak. Úgyhogy marad a személyes ráhatás. Ami szintén fájdalommentes lesz, amíg nem vesznek hülyére. Azt rendesen a mindennapokban sem viselem el, akkor meg pláne nem, ha még fizetek is érte! Szóval ennyit a
nem megfelelő hangnemről
.
Ha egy 5 milliós autót megkapok 3 millióért, akkor nem fogom visszavinni a kereskedésbe, hogy gyorsan kopik a lábtörlő szőnyeg!
De basszus! Visszaviszem! Mert attól hogy akcióban vettem, nehogymár be kelljen érnem alacsonyabb minőséggel!!! Miért érdemelnék én kevesebbet azért, mert 2 millával olcsóbban vettem meg?! Nem a szép szememért adták olcsón, hanem mert az üzlet vezetősége így határozott. Akkor meg? Te tényleg kereskedő vagy, KillR?!
(...)aztán csodálkoztok, hogy ilyen a kereskedők hozzáállása!
Csodálkozunk bizony. Mert az itthoni eladószférának még köszönőviszonyban sincs a hozzáállása a kereskedőkével. Mert tudod, ez egy szolgáltatás. Ő árut ad, én pénzt. Neki addig van állása, amíg én elégedett vagyok. Mert ha egyszer megutálom a pofáját, akkor megdöglik éhen. Az a baj, hogy ez nagyobb skálán már nem így van, ez is lehet alapja a hozzáállásuknak.
Egyszóval amíg ő szívességet tesz nekem azzal, hogy szolgáltat (holott ÉN teszek szívességet neki, hogy hozzá viszem a pénzemet, vihetném sok más helyre, ma már nincs olyan szolgáltatás ami csak egy hely nyújt!), és rendszeresen átver, megkárosít, figyelmen kívül hagy, hülyére vesz (
Úgyis van még elég balek..
), addig én csodálkozom. Ha annyira meg vannak bántva a szegény magyar kereskedők, akkor miért nem próbálják meg csak egy kis próbaidőre úgy csinálni, mint a Nyugatiak? Szabályosan, gyorsan, gördülékenyen? Lehet hogy akkor nem basztatná őket senki... Ja, hogy azzal sok a meló? Hát én kérek elnézést...
Nyugat így, nyugat úgy, de ott nincs ennyi kihanemén gyökér, aki a fogához veri a garast, és 2 forintért teherbeejtene egy lovat!
Mert talán kis hazánkban olyan az anyagi helyzete a legtöbb embernek (de aki akciókban vásárol, annak tuti), hogy minden forintját szereti ő kezelni, és nem szereti ha lépten-nyomon ilyen-olyan indokokkal ezt mások teszik helyette (javítási költség, csereutalvány, másfél hónap szórakoztatás a szervizben). Ez nem
kihanemén gyökérség
, hanem annak az elvárása, hogy a vásárló azt tehesse, ami a nevében van: vásároljon. De ha ezt heti rendszerességgel ilyen kellemetlenségek követik, mint a fentebb felsoroltak, és még vagy kismillió, amiről a Homáron olvasni lehet (érdekes, oda se a kihanemén gyökerek szoktak írni, mégis van naponta 5-6 post), akkor inkább sz@rik az egészre, és rohadjon meg a
kereskedő
az árujával együtt.