London Luton reptéren ülsz a tranzitban. 25 órája ébren vagy. A géped 6 (!) órát késik. Már megetted az összes kajádat, megittál három sört, elolvastad az összes könyvet, amit a kézipoggyászodba tettél és végigtapiztad az összes notebook-ot, amit a Dixon's-ban árulnak, a laptopod pedig 20 perc múlva lemerül. Mit teszel?
Adjatok tippeket vagy szórakoztassatok el valamivel 
Update 10:40: a Luton Airport honlapján már 14:50-et írnak indulásra. Előbb még 11:50 volt. Ez egyre aggasztóbb.
Update 11:09: építjük az országimázst. A gépen utazna egy komplett cigányzenekar is, ők most éppen live unplugged show-t adnak a váróteremben a környékbeliek nagy örömére. Nekem meg mindjárt lemerül a laptopomban az akkumulá
Update 12:53: bedugtam a laptopot stukiban egy fali konnektorba, úgyhogy megint online vagyok. Az unplugged koncertnek hálistennek vége. A 14:50-es indulás tényleg bejött, most már a kijelzőn is az van. Úgy látszik, eddig nem merték bevallani, szerintem titokban lázadástól tartanak. De én résen vagyok, innentől kezdve árgus szemekkel figyelem a neten lévő információkat, és ha megint eltolják három órával az indulást, megkérem a zenekart, hogy egy kicsit alakítsák át a reptér berendezését is.
Update 14:54: köcsög BT Openzone elvette az IP-címemet és nem adta vissza egészen mostanáig. Egyébként rájöttem, ez az egész a Starbucks, a Dixons, a Burger King meg a többi shop összeesküvése, így maximalizálják a bevételüket. Amióta itt vagyok, annyi pénzt vertem el várakozás közben, mint Londonban két nap alatt. Ebbe mondjuk bejátszik az, hogy reggel kaptunk 8 font értékben kajajegyet a W***Air-től, hogy ebből reggelizzünk meg, de azt nem mondták, hogy osszuk be lehetőleg estig... Egyik utastársunk már a magyar tévéket hívogatja, hogy melyikőjüket érdekli a sztori.
Update 15:02: elfogyott a sör a bárban. Duplaplusznemjó.
Update 2006. júl. 04. 08:35: miután kiittuk Lutont az összes sörből, nem voltam már olyan állapotban, hogy bejegyzést írjak, de a lényeg az, hogy hazaértem épségben, összesen 8 óra 10 perc késéssel. A késés oka egyébként állítólag az volt, hogy vasárnap az esti varsói gép lerohadt, és a mi reggeli pesti gépünkkel vitték el a reptéren rekedt lengyeleket Varsóba. (Nincs ezeknek tartalék gépük, vagy mi?). Mondjuk gyanakodhattam volna, amikor hajnali négykor a check-in pult felé tartva lépten-nyomon lengyelekbe ütköztem, akik"W***Air is shit" és Don't go with W***Air
felkiáltásokkal próbáltak eltéríteni a szándékomtól az ősi lengyel-magyar barátság jegyében. Nyilván ők már tudták, mi lesz a reggeli budapesti járat sorsa. Nyilván a check-in pult mögötti leányzó tudta és ezért nem fizettetett a 12 kg túlsúlyért sem. Nyilván mindenki tudta, csak nekünk nem szóltak indulásig. Sebaj. Most már ezt is kipipálhatom életem todo-listáján.
