Haszprus überblog

Haszprus überblog

Kicsit összefolynak a napok… Rámjött valami vírusos cucc amitől rosszul voltam két napig, ettől függetlenül voltunk Beáéknál, megismertem a családját, meglátogattuk a nagyiját a kórházban (nővérével), sétáltattunk Bambit, vezettem Citroen Xsarát, jártunk az Árkádban és az Arénában (én most először), találkozott a szüleimmel, lecsekkoltuk az Olaszt, végül sikerült megint elkésni óráról és most irgalmatlan kialvatlan vagyok…

A kórházban hívott a fejvadász csávó (szeptember vége óta hívogat, hétfőn Bea bíztatására elküldtem nekik a házit amit kértek), hogy megnézték a házimat, és jövő hétre válasszak magamnak egy időpontot bármikorra, mert mindenképpen akarnak velem személyesen találkozni. Na, úgyhogy hétfő 15-re megyek is interjúra.

A mai nap fejleménye pedig az, hogy kiderült hogy egy teremmel melléjártam a szoftvertesztelés című órámnak, és integrált fejlesztés java platforma c. előadást sikerült hallgatnom helyette 5 héten át, és fel se tűnt, csak hogy elég szabadon értelmezik a tárgy címét.

Tegnap erre kolbászoltunk (Schloddi, ScoobyZoli, Gabi). Aztán gyereknap alkalmából felmentünk a HHH-ra, meg ki Csepelre.

Előzőleg este megbeszéltük, hogy akkor másnap túra. Tali 8:15-kor a Borároson. 8:11-kor sikerült is felébredni. Azt a pánikot, amit ez okozott…

Kiégetett, leszívott ez a nap is. A 20 km alatt húsig feltört sarkamról most nem közölnék fotót.

Schloddi: félek. komolyan. nem gondoltam volna hogy ennyire erős.
Schloddi: miért nem informatikusnak mentem?

Szia,

Tomán Gábor vagyok a the dethroners zenekarból. Most készül a második nagylemezünk borítója és az egyik számunkhoz eléggé illene ez az elmosódott monokróm tűzijátékos kép.
Amennyiben hozzájárulsz felhasználnánk, illetve szükséges lenne nagy felbontásban.

[...]

Kemény ez a munka, szétbasz az ideg…

TRES belső demo 13:30-kor.

Csak azért sem tettem rá a szánalmas címkét, pedig megérdemelné. (Akinek még új lenne a vírusmarketing szó, az olvasson utána)

Az történik ugyanis, hogy boldog-boldogtalan vírusmarketinggel hirdet, de olyan jó, prosztó balkáni fajtával. Ennek keretein belül létrehoznak kamu iwiw-es adatlapokat (Kovács Eszter [eszti], szeret bulizni, ismerkedni, stb., és egy mélyen dekoltált fotó mellé, nyilván), akiknek a nevében mindenféle kluboknak (azoknak is amiknek nem tagjai, mielőtt a klubadminok fikázásába mennénk át) körüzenetetket küldenek, hogy hű, nézd milyen jó kis oldalt/videót/cikket találtam, és akkor persze kapjuk arcba a reklámot, az AXE csokiszagú mittoménmijétől a potencianövelőkig (igen, komolyan, az is volt). És persze a sok egybites rá is kattint mert hát milyen jó nő küldte már. Engem meg csak simán idegesít hogy spamelnek. Egy ideig mindet jelentgettem be sorban a gépháznál, de úgy a 4-5. táján meguntam. Méghozzá annyira, hogy inkább kiléptem minden klubomból (mert eddig csak ilyen úton kaptam ilyen spameket). Kivéve az Überblogot, mert onnan még nem jött ilyen (talán a kis létszám miatt nem pálya a spammereknek). Ha beindul ez egyénenként is, akkor meg az egész iwiw-et hagyom a csicsába.

Két réteget tartok feltétlenül fontosnak elküldeni a kurvaanyjába. Az egyik nyilván a vírusmarketinges spammerek. De mindjárt a másik az iwiw gépház, akik még nem léptek fel ez ellen semmilyen értelmes eszközzel (autentikáció, felülvizsgálat, meghívások szigorítása (pl. ha fél éven belül törölni kell azt aki tőled kapta a meghívót, akkor téged is törölnek)), holott ez nyilvánvalóan közérdek. Vagy ritka impotens a banda, vagy meg lettek véve kilóra. (Ami meg ellentmond a vírusmarketing alapvető céljának, miszerint nem kerül semmibe, szóval...) A lényeg hogy fel vagyok baszva agyilag, de asszem ez érthető.

Úgy néz ki hogy az Egyetemistahatározó című mókás fikázóblog ugyanolyan sorsra jutott mint a Dugnám blog. Bár ez hivatalos levételnek kevésbé néz ki, inkább hacknek, vagy fenyegetés nyomán történő önkéntes felégetésnek. Legalábbis szomorú, de inkább szánalmas, hogy itthon senki nem áll olyan biztos talajon önértékelésileg, hogy megkímélje magát az ilyen blogok okozta idegességtől. Aki egy ilyenen felhúzza magát, annak szerintem ez kéne legyen a legkisebb probléma az életében. (Ez nyilván felhívás keringőre, fikázzátok Mainframe-et, hátha kiakad, és meghazudtolja önmagát. )

Szóval szomorú idők járnak a mi úgynevezett szólásszabadságunkra. Vagy legalábbis az internetes részére. Ami pont elég.