The GuNN

Olvastam: Világok harca

©   The GuNN   |   film

Kaján vigyor jelenik meg az arcomon mindig, ahányszor csak úgy kezdi valaki egy adaptációval kapcsolatban a post experience-t, hogy Nem ismertem az alapsztorit., még akkor is, ha ezt a Józsi mondja (írja). Hiszen ilyenkor jogosan merül fel a kérdés az olvasó individuumban; vajon akkor mégis mit vár a filmtől az adott esztéta? Mert én speciel az Odüsszeusz c. filmtől sem azt vártam anno, hogy Homéroszt (illetve barátját Odüsszeuszt) bevarázsolja 1997-be, hanem azt, hogy ami már megvan könyvben x ezer éve, azt most láthassam filmen is (miután ismertem az alapsztorit, teszem hozzá). Szóval az, aki csak azért mert 2006 van, megkérdezi Odüsszeusztól, hogy mit lámázik annyit azzal a kurva hajóval, az már bocsánat a szóért, de fogalom nélkül van.

Szerény meglátásom szerint egy _adaptáció_ pont azért az ami, hogy 2006–ban (or wheneva’) visszaadja nekem azt, ami nem 2006–ban lett megírva, elképzelve. Éééés igen, amikor beülök az 1898–as War of the Worlds _adaptációra_ akkor pontosan azt várom, hogy jöjjön a sok butuska de hatékony warmachine, pusztítson, gyújtson, taposson, az összes puhatestű meg szaladjon és sikoltson ahogy bír. Legyen káosz, legyen rombolás, aztán pedig egy pillanat alatt tűnjön el minden és lőn világosság. EZÉRT FIZETTEM, EZT VÁROM A WAR OF THE WORLDS-TŐL, és nem pedig azt, hogy mivel most már 2006-ot írunk, a film vége felé egyszer csak eszébe jusson valakinek, hogy mivel lehet kiírtani a gonosz erőt és megelőzni a fenyegető igát. Éppen ezért nem tudom elfogadni azt a teóriát sem, hogy Spielberget leírhatnánk egy impotens kóklernek, főleg nem egy olyan életmű után, mint az övé. Hiszen nem csinált mást az arc jelen esetben sem, mint fogott egy könyvet, ami tetszett neki (és még rengeteg más szerencsétlennek) és áttette az ő idejébe az ő elképzeléseivel, amibe nyilván nem fér már bele, hogy megváltoztassa azt, ami körül az egész matéria realizálódott. És guess what, ha Spielberg szobrász lenne, akkor egy életnagyságú tripod szobrot csinált volna 2006-ban, úgy, ahogy azt ő a könyvben olvasta. (gyk: ha elmegyek egy depeche mode koncertre akkor utána nem írom meg, hogy bazmeg, nem ákos énekelt)

Adaptáció a kulcsszó, amit kerestek drága feleim. Alapigazság ez, melyet nem szabad szem elől téveszteni hosszú útunkon ami ezen a koszos és görbe ösvényen vezet.

Függöny!

RSS: hozzászólások ehhez a bejegyzéshez 13 hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

Egy 2006-ba elhelyezett filmben 2006-os logikát akarok látni.

Egy 2006-ban játszódó filmben ráncolni fogom a homlokom, ha a szereplők szerint a Föld lapos és a peremén leesünk az űrbe.

Hasonlóképp egy 2500-ba elhelyezett filmnél hülyén fogok nézni, ha a mai korral mindenben megegyező környezetet / használati tárgyakat / stb-t látok és a szereplők összes problémája megegyezik a mai emberekével.

Ha egy filmet 2006-os környezetben forgatok, akkor alap, hogy a cselekményeket is 2006-os normák szerint fel kell újítani. Ha ezt nem akarom, akkor a filmet régi díszletek közt kell forgatni.

szerencsesebb huzas lett volna megmaradni a konyvvaltozat erajaban, es nem kihagyni par apro, de jelentos magyarazatot a filmbol.

Valahol középúton helyezkedik el a véleményem. Szerintem alapvetően nem lenne baj, hogy áthelyezi 2006-ba, de az azért durva, hogy a végére biggyesztette azt a happy endet. Annál én is megfejeltem az asztalt. Ennyire nem illik eltérni a forrásműtől.
Ugyanez a baj a közelgő 300 c. Miller-művel. Szép, szép, hogy csak adaptációja a Thermopülai csatának, de azért ne csináljunk zombis-fantazis kétórás limonádét 300 valódi, létező hős halálából... Írjuk át a neveket, a helyszínt, az egyszeri amcsinak úgyis tökmindegy, valószínűleg még sosem hallott Spártáról. De ez így nemkicsit zavar.

Azért én nem írnám le a 300-at csüppet odatette magát a trailerrel, én már nagyon várom! majd utána eldönthetjük, hogy korhű volt-e vagy sem...

mainframe, mit ertesz egeszen pontosan nagy elteres es happy end alatt?

adamo a 300at vastagon le lehet írni korhűség szempontjából, ezt jobb ha tőlem tudod. Olvastam pár sneak peeket, és beszámolót, és ilyen apróságok tűnnek fel, mint zombik, rinocéroszon lovagló perzsák, Xerxész, mint nagydarab piercinges nigga (megalol), perzsa sereg bombázása 3 emeletnyi hullával... Mondom, ha ez fantasy lenne, beleférne. De ehhez feltétlenül meg kell gyalázni a Spártai hősök emlékét?
Shamalt Afaik az eredeti műben elpusztul az emberiség, (a novellából készült zenés feldolgozásban mindenképp, azt hallottam) a filmben meg ugyebár a végén jön a váratlan fordulat, hogy az idegeneket megfertőzik a földi vírusok, és meghalnak.

mainframe, hm, az en konyvverziomban a vegen szinten meghalnak a foldi bakteriumoktol.

mainframe Én azt mondom elválik, a kiszínezéstől még vissza tudja szerintem adni azt a katarizist, hogy ők ott maradtak és helytálltak a Thermopülai szorosnál.
Na most találtam egy The 300 Spartans (1962) -t is ezt is meg kék nézni csak persze sehol se elérhető.

Shamalt Fura. Több helyről hallottam h nem... De én Neked hiszek. A zeneműben (szörnyű, nehogy meghallgassa bárki is) úgy van vége, hogy elsüllyesztik az utolsó csatahajót, és jaaaaj, vége az emberiségnek, nem maradt remény. Vagy 2 kazettás lett volna?
adamo Állítólag az (is) inspirálta a 300-at. De katarzis ide vagy oda, megint az ilyen szintű elszállás a történettől engem irritál. Ugyanez volt a Trójában. pl. Mi az, hogy Achilleusz bemegy a falóban? Meg hogy Agamemnon ilyen gyáva szar diktátor a hátsó sorban? Majdnem mindenki tök máskor és máshogy halt meg (pl. Menelaosz), mint az Iliászban, holott a film tök ugyanolyan lett volna, csak a fáradságot nem vették hogy hűek maradjanak hozzá. Ettől nem nézték volna meg kevesebben.
Szóval félre ne érts, nem azt mondom, hogy ez egy szar film lesz, csak azt, hogy nem fair a módszer, és hányingerem van tőle, hogy Hollywood mindent bedarál, teljesen tekintet nélkül arra, hogy annak milyen gyökerei, jelentése, vagy hagyománya van, aztán úgy köpi vissza, ahogy az neki tetszik. És ami Hollywoodnak tetszik, az tetszik a tömegeknek is sajnos.
Éljen az új generáció, akikben majd úgy fog vizualizálódni töriórán az ókor, hogy Agamemnon egy nagypofájú nyúlszívű zsarnok, és Xerxész egy piercinges néger az orrszarvú-hadosztály élén. Gratulálok.

Akkor lényegében ezen eszmefuttatásként kihámozhatjuk hogy a film mindegy hogy rossz-e vagy jó, csak az számít hogy eltér-e az eredetitől?

Amikor ott Hollywoodban nekiállnak egy filmnek akkor a producereknek nem az a céljuk hogy minél hűebb legyen a forrásműhöz, hanem hogy minél nagyobb frekvenciával csilingeljen a kassza. És ebben biza zéró faktorral működik közre, hogy az eredetihez hűek maradnak-e avagy sem, a döntő tényező az lesz, hogy a film jó-e vagy sem. És a tisztelt nézőnek is az a jó, ha a film amire beül, jó. (És itt most nem Mf által említett Spártáról beszélek ami valóban megtörtént dolog/hely/sztori, hanem maradok a Világok harcánál, ami eleve egy fikció tehát nincs ilyen kérdés hogy vajon torzít-e a történelmen stb.)

Ha valahogy jobbá lehet tenni valamit, akkor azt tegyük is jobbá. Nehogymár az legyen a szempont hogy egy 150 éve született csóka vajon hogy képzelte el az akkori körülmények között. Az autók se voltak olyanok mint manapság de jöttek sorra a mérnökök meg a kreatív elmék és eljutottunk oda hogy az autók manapság kényelmesek és gyorsak. Bár nem pont úgy működnek, mint 100+ éve, az igaz, de ez senkit nem háborít fel.

Úgyhogy nem is értem ezt a forráshoz való hűség dolgot. Nem a hűség a lényeg hanem hogy a film jobb lett-e a változtatásoktól vagy sem. Szvsz.

Zenéknél nemtom mennyire fogadjátok megbotránkozva, ha egy számból készül valami más mix…

mainframe, A wikipedia szocikk szerint is marslakohalal a vege.
The narrator then travels into a deserted London where he discovers that the invaders have abruptly succumbed to terrestrial disease-causing microbes, to which they have no immunity. The narrator is unexpectedly reunited with his wife, and they, along with the rest of humanity, set out to face the new and expanded universe the war has thrust upon them.

Haszprus
És ebben biza zéró faktorral működik közre, hogy az eredetihez hűek maradnak-e avagy sem, a döntő tényező az lesz, hogy a film jó-e vagy sem.
Pont ezt magyarázom én is, csak a másik oldalról megvilágítva. Mibe került volna ha pl. Agamemnont hitelesen ábrázolják, vagy nem mondanak olyat, hogy Spárta kikötője (gyk: Spártának nincs tengerpartja)? Kevesebb lett volna a nézőszám? Az eredetihez való hűség egyedül és kizárólag akarat kérdése, nem pénzé (elvégre lovat meg rinocéroszt is ugyanannyi pénz CGI-ozni). Ugyanannyiba kerülne, és ugyanannyi profitot termelne, ha hiteles lenne, elvégre a jó rendezőnek nem kell zombi ahhoz hogy moziba csalja az átlagembert. Csak kis pluszként az is megvalósulna, hogy az a maroknyi kevés filmbarát, aki ért az adott témához, nem arcát a kezébe temetve ülne a fél film alatt. Ld.pl. a Mag-hoz írt kommenteknél írt egetverő hülyeség esetét: mennyibe lett volna megkérdezni egy ismerőst/havert IT területről, hogy Te mondd, ez nem hangzik hülyén egy hacker szájából? Semmibe, viszont nem röhögne mindenki a hackeres jeleneteken.
Nehogymár az legyen a szempont hogy egy 150 éve született csóka vajon hogy képzelte el az akkori körülmények között.
Ez fura, hogy így gondolod. Elvégre az Ő MŰVÉT dolgozzák fel, és ez feltételez némi alázatot. Ha meg a rendezőnek annyira elszáll az alkotó fantáziája, és annyira fontos a művészi szabadsága, akkor olyan filmet csináljon, amihez az eredeti művet legfeljebb mint inspirációt nevezi meg. Ha elég jó rendező, megnézik így is. Ha meg nem, akkor tudja a sorrendet, és maradjon meg az eredetinél ha egyszer az már bevált x éven át. Ha meg az sem vált be, és nem hozza a mozirajongót, akkor szar a témaválasztás/rendezőkijelölés.
jöttek sorra a mérnökök meg a kreatív elmék és eljutottunk oda hogy az autók manapság kényelmesek és gyorsak
Azért a mérnöki tudományokat és a filmkészítést ne állítsuk párhuzamba, kicsit messze állnak egymástól.
Zenéknél nemtom mennyire fogadjátok megbotránkozva, ha egy számból készül valami más mix…
Ez egy érdekesebb párhuzam. Ez attól függ mit és mivé dolgoznak fel. Britney I Love Rock&Roll-ján egy fél világ hördült fel. A Himnusz remixén meg az egész ország. Ellenben ha Tiesto vmelyik mixét egy DJ újragondolja, senkinek szeme se rebben. Azonos kategóriában lehet csinálni dolgokat vakulásig. Ld. a Carpenter-filmek feldolgozásán max. azért sírtak ha szar lett. Nem azért, mert feldolgozták.
Shamalt Ok, ok, mondom, my bad, meghalnak, rendben.

Hozzászólásod:


Nem vagy bejelentkezve, de...

A)
hozzászólhatsz regisztrálatlanul...

B)
ha regisztrálva vagy, bejelentkezhetsz...