Túl vagyok a negyedik féléven. Életem legborzalmasabb időszaka volt ez. Ennyit még sosem tanultam, s ami a legfőbb, ennyi tanórám sem volt sosem. Bejárós ember vagyok, és nehéz volt összeigazítani az itthoni tanulást azzal hogy majd' mindennap
késő délutánig benn voltam a bme-n. Muszáj volt, mert nem bukhattam el semmit. Persze végül mégis megtettem, de a lényeg nem ez, hanem hogy összejött a 4,0.
Egészen az utolsó percig nem reménykedtem benne. Ma reggel még azt hittem, meg fognak vágni depóból, de négyes lett. Örök pesszimista vagyok.
Költségtérítésre járok a bme vik műinfóra, ez nyilván annak aki kicsit is figyelmesebben olvassa a blogot, már feltűnt. Szerencsére ez már nem sokáig lesz így. Az állami finanszírozásra való áttérés feltétele hogy két féléven keresztül 4,0-s ösztöndíjat érjen el a hallgató, valamint legyen elég megüresedett állami hallgatói hely. Ez utóbbi feltétel vicces, mert triviálisan teljesül. Igen nagy lemorzsolódás van a bme-viken. (Egyébként a többi karon 3,5 elég az átvételhez. Érdekes.)
A félévvel és a 48 kredittel eredetileg az volt a célom, hogy majdnem végleg behozzam az első félévben generált irdatlan lemaradásomat. Azonban demian javaslatára stratégiát váltottam, és a szimpla tárgyelvégzések helyett az átlagra kezdtem törekedni. (A kettő nem ugyanaz.) Ezúton köszönöm neki a tanácsot, remek ötlet volt.
A következő félévben a 4,0 elérését úgy teszem könnyebbé, hogy nem 48 alaptantárgyi kreditet veszek fel - melyek triviálisan jóval nehezebbek a legtöbb választható, de főleg közismereti tárgynál -, hanem ez utóbbiakból lesz a tárgyaim fele. Hogy ez nem tesz jót az előrehaladásomnak, az most egy teljesen mellékes szempont.
Állami finanszírozottként az ember nem kell azon filózzon, izzadjon, rémeket álmodjon másfél hónapon keresztül a tárgyfelvétel véglegesítése előtt, hogy jól megfontolta-e a félévi stratégiáját (nem minden költségtérítéses hallgatónak könnyű kipengetni az ittlétének tarifáját). Nem kell azon parázzon, hogy elbukik egy tárgyat, megteheti. Az állami finanszírozott ösztöndíjat is kap, és még egyebeket is, ha anyagi helyzete úgy hozza. Legtöbbjüket nem fenyegeti az sem, hogy kiürül a kassza és ott kell hagyniuk hőn szeretett intézményüket.
Az állami finanszírozott létnek egyetlen hátránya, hogy nem nehezednek az ember vállára az elbukott kreditek súlyos összegei, s így nincs az a szintű ösztönzés a tanulásra. Ha mégis, akkor is csak egy ejnye-bejnye kategóriájú összeg formájában, de ahhoz is már elég szarul kell teljesíteni.
Nagyon megnyugodtam. Idegeskedéstől mentes nyaram lesz.
Ösztöndíjindex splash screen - way to heaven
