Haszprus überblog

Haszprus überblog

feat. mainframe

feat. mainframe

8mm 2 (2005) - No ez is érdekes menet volt, már a film nézése közben fogalmazódott bennem a kritika. Eléggé végig kellett szenvedni azt az X percet, és persze köze nincs a 8mm-hez (az első részhez), sem történetben, sem szereplőkben. Itt is van pornográfia mint téma, igaz elég érintőlegesen. Ellenben van Görög Zita, szívem egyik csücske, illetve sok magyar színész, és totál magyar környezet. Az egészet itthon vették fel ugyanis, és ez érdekessé teszi a dolgokat, ahogy az ember felismeri a helyeket (Gellért tér, Váci u., kisföldalatti, stb.).

Maga a történet elég vontatott, és kicsit talán kisstílű és logikátlan is. Abszolút a nem ajánlom kategóriába tettem volna, egészen amíg a befejezést nem láttam. Az kicsit felhúzta az egészet, sőt, nagyon. Egy sok szálon futó, kicsit kusza, zavaros történetet úgy lekerekítettek a végére, hogy még. Ötletesen, jól. Tetszett (a vége). Így mindent egybevéve talán egy 4/10-et ér. Egyszer meg lehet nézni, ha nincs jobb, vagy végigkattingatva, pörgetve megéri azt a fél-egy órát. Bár Görög Zita alig van benne. De akkor legalább meztelen.

Natural Born Killers (1994) - Egy jó régi film, ami alapműként van számontartva filmes körökben, így kénytelen voltam én is megnézni.

Igazából az első fele egy rendezői agymenés, Tarantino korai elmebaja (amiről később kiderült hogy igazából sokkal inkább köthető Oliver Stone nevéhez, ld. kommentek), amitől komolyan szédültem. Epilepsziára hajlamosaknak nem ajánlott. Durva effekt- és kép-orgia, de közben szép lassan bontakozik ki a cselekmény. Külön megjegyezném a hősnő családi hátterét boncolgató jelenetet, amit ilyen Rém Rendes Család stílusban csináltak meg, szerintem hatalmas ötlet.
A második félben pedig már egy letisztultabb cselekményt kapunk, sok akcióval, kevesebb drámával, filozófiai háttérrel, jól.

Aki kérdezné miért a rendezőit néztem és nem a simát: mert ez volt kéznél. Nekem bejött, nagyjából. Meg szerintem ennek most van itt az ideje. '94-ben ez még keményen megelőzte a korát. Ja, és így a Kill Bill után nézve pláne mókás, mert a csaj szinkronja ugyanaz mint Uma Thurman-é szokott lenni, és a sztoriban is vannak párhuzamok (már a cím önmagában sejtet egyet, ugye...). Adok rá 8/10-et, mert teljesen nézhető volt, pedig egy 14 éves film.

Oscar (1991) - Régi darab, de hihetetlenül meg van csinálva, minden olyan elemmel együtt is, amik esetleg negatívumok lehetnének (túljátszás, néha elcsépelt poénok). Jómagam legalább 10-szer láttam, de még mindig térdcsapkodós. Sylvester Stallone egyik legjobb alakítása, amivel megmutatta hogy nem csak az akcióhős skatulyába fér bele. 10/10-es kötelező cucc, fogyasztását magyar szinkronnal ajánljuk.

Because I said so (2007) - Itthon Férjhez mész mert azt mondtam címmel fut. 0:45 táján feladtam, szar volt. Ennyittokmondani, kéremkapcsojjaki.

I am Legend (2007) - Röviden: egyszer nézős. Hosszabban: Ez tipikusan egy olyan film, amit megcsináltak, de minek. A téma megint egy 1024-szer lerágott csont (gyilkos vírus, elpusztult emberiség, mutáns 'zombik', stb.), a történet pocsék és félbehagyott, a kivitelezés korrekt, de ez így önmagában már kevés. Sok a lírai rész Will Smith magányáról, kevés az akció és/vagy bármilyen egyéb történés. Amikor történik valami mozgalmas, az pedig olyan totális sötétségben történik, hogy meg kellett csekkolnom kap-e még jelet a monitorom (DVD formátumban néztem, még csak nem is szar rip-ben). A fejlemények logikátlanok és csak úgy elénk vannak tolva. (Nesze, itt egy csaj. Nesze, itt egy okos zombi. Nesze, itt egy működő vakcina. Stb.) Az egész rövid, és mondom: totálisan minden szál (Will Smith visszaemlékezései, a világ sorsa, a kolónia kérdése, minden) félbe van hagyva. 5/10, és jóindulatú voltam.

Enchanted (2007) - Jó, tudom, nem friss, már tavalyi. De hogy ne megint csak fikázás legyen (az eXistenZ kritikáról van szó), beszélek egy jó filmről is, az idei szilveszteri választásunkról kedvesemmel, ez pedig az Enchanted (magyarul Bűbáj címen fut).

A legklasszikusabb rajzfilmek világát ötvözi a könnyed romantikus filmekével (asszem ezzel nem lőttem le nagy poénokat), és az első hallásra bizalmatlanságot kiváltó keverék meglepően fogyaszthatónak bizonyult. Ugyanis a film a legkisebb mértékben sem veszi magát komolyan, talán pont ettől jó. A rajztechnika eleinte nosztalgiát, később a CGI részeknél (ilyen is lesz, igen) meglepetést okoz, mert nem hittem hogy egy alapvetően nem erre épülő filmben ezt ilyen igényesen meg tudják csinálni. Van pár poén, azok elég jól ülnek, a romantikus jeleneteket nem vitték túlzásba, nem émelyítően szirupos, a helyzetkomikum sem a maga ordenáré amerikai módján az. (Mint pl. az idegbeteg Férjhez mész mert azt mondtam c. alkotásban, melyről csak azért nem írok kritikát, mert 3/4 óra után kilőttem és lemondtam róla, annyit meg nem írthatok mégse, hogy 0:45-nél feladtam, szar volt. Bár végülis, miért ne?) Szóval jó, én akár még pasiknak is ajánlom megtekintésre, persze nem kanbulin, hanem csajjal. Ha van, akkor azért, ha még nincs, akkor azért. Van benne kiemelt smárolós jelenet, hajrá!

A film meg legyen 8/10, mert élveztem, és kész.

eXistenZ (1999) - A Mátrix egyik elődjének mondott film, ehhez mérten magas elvárásokkal indultam neki, itt bukhatott meg az egész. Érdektelen, szarul összerakott, szarul eljátszott, zagyva történet, ami nélkülöz minden filozofikus felhangot (amit nagyban vártam, de ez igazolódott be legkevésbé). Gondoltam a kora lehet mentség, de '99 annyira nem volt rég. 2/10, mert az utolsó 10-15 perc kirántotta valamelyest a mély érdektelenségből, de nem eléggé egy 3-ashoz.

Ha már filmnek szar, legalább itt egy érdekes adalék: a film címét nem véletlenül írják úgy, ahogy. Pár magyar munkatárs vette rá a fejeseket hogy így legyen, ezzel becsempészték az 'isten' szót a nagybetűk közé. (A film témája is kb. ekörül forog, hogy mi a valóság, meg lehet-e különböztetni a virtualitástól, szabad-e ilyet tervezni, vagy ezzel márt istent játszik az ember, stb. Tudom, így érdekesen hangzik. Na, a filmben nem.)