Haszprus überblog

Haszprus überblog

feat. mainframe

feat. mainframe

Angels&Demons (2009) - A Da Vinci Kód sem jött be, a könyv lehet hogy hűdejó volt, nem olvastam (bár látatlanban ilyen áltudományos ponyva kategóriába dobnám), a film egész egyszerű Nemzet Aranya-ripoff lett (na nem mintha az olyan közel állna a szívemhez), kifejezetten vontatott és béna megoldásokkal. Na, a folytatás sem lett jobb, sőt. Egy-két jobb jelenettől eltekintve végig csak azt kapjuk ahogy mindenki Tom Hanks-et szivatja, senki nem kooperál, senki nem segít, mindenkinek könyörögni kell (holott ugye pont ők kérették őt oda a Vatikánba hogy megmentse a várost a pusztulástól). Ezen kívül persze mindenhonnan mindenhova rohannak, semmire nincs idő. (Csak arra hogy a csajjal a levéltárban kedélyesen megvitassák Galilei élettörténetét, amit már egy ötödikes is kívülről tud, majd ezután az egyik többszázéves könyvből a csaj lazán kitépi a szükséges lapot, a szokásos Nincs időnk felkiáltással...) Aztán bebasszák magunkat a nagy fekete autóba, és felhörgetik a motort a kamulatin kórusra, mert ez adja a fílinget, ugye.

További idióta nonszensz is várható, én pl. nem vagyok meggyőződve hogy az antianyag robban, illetve hogy ejtőernyővel kiugorva a robbanás előtt megúszható-e egy olyan detonáció, amivel egész Vatikánt akarták a földdel egyenlővé tenni. (Igen, spoiler. Igen, leszarom.) Emellé jön még az, hogy szánnivalóan kiszámíthatóak a történések. (Figyeljétek meg hogy sosem az a gonosz aki végig geciskedik a főhőssel, hanem aki a legtöbbet segíti. Remélem egyszer Hollywood képes lesz túllépni ezen a klisén, de félek hogy én azt már nem érem meg.) Ennek okán a végkifejletet majdhogynem végigaludtam, és megváltásként üdvözöltem a stáblista elejét.

Összességében be kell látnom hogy félig a műfajtól való ódzkodásom okozza a negatív benyomásokat, tehát valószínűleg a film jó egy random szombat estére, de ki kell hozzá kapcsolni az agyat, és elvárásokat sem szabad támasztani. Nálam ér egy ötöst, imdb-nek hetest. Szenzációhajhász B-múvi, semmi több.

Ghost Town (2008) - Tragédia ez a film, abszolút szerethetetlen karakterekkel, pocsékul megvalósítva. Úgy az első harmadáig bírtam, aztán del. 1/10, nincs mentség. (Ja, imdb szerint 7,1. Reális?)

The Fall (2006) - Nem fogok sokat írni róla, pedig lehetne. David Fincher jegyzi (ám a rendezéséhez ezúttal nincs köze mint megtudtam), akinek a számláján olyan filmek vannak, mint a Hetedik, a Harcosok Klubja, vagy épp a botrányosan tragikus Zodiac. Úgy éreztem (a korábbi két kiemelkedő filmje ellenére is) ez utóbbival végleg elvágta magát nálam, de most visszanyerte a bizalmamat.

Ugyanis ez a film tömény zsenialitás és művészet. Minden sora költemény, és minden képe egy festmény. A története kicsit hasonlít a Faun Labirintusára, amennyiben itt is a fantáziavilág keveredik a valósággal. Döbbenetes sztori, látvány, egy percre sem veszed le a szemed a vászonról. De ennél többet tényleg nem mondok el, mindenki nézze meg. Ennyire nyugodtan nagyon rég nem dobtam rá egy filmre sem a 10/10-et, de ez abszolút megérdemli.

From Dusk Till Dawn (1996) - Rodriguezes, Tarantinos, szerintem. Bizonyára rengetegen látták már (én is ezerszer terveztem megnézni, de csak most sikerült), ezért nem nyújtom hosszúra a témát. Nézhető krimi-akció sztorinak indult, lendületesen, jól, ahogy kell. Aztán a film egy pontján olyan fordulat jött, hogy percekig ültem ledermedve, és utána csak tapsoltam a röhögés közben. Mivel még semmit nem hallottam a filmről előtte (ne nézzétek meg az imdb oldalát, ha ti sem akartok spoilert, anélkül sokkal jobb), annyira meglepett hogy még. Zseniális húzás, váratlan, szokatlan, szóval már önmagában ez is (dacára az innentől kicsit szerényebb sztorinak és megvalósításnak, igaz ennek már 13 éve, szóval...) alaposan felhúzta a róla alkotott véleményemet. Az alakítások kiválóak, de hát ilyen nevekkel mint George Clooney (itt kifejezetten jó), Harvey Keitel, Tarantino (aki itt kurvajó ), és Danny Trejo (a sztenderd ragyás gonoszmexikói, tuti hogy mindenki ismeri) nem is lehet rossz. Nálam megér egy 7-est, ha kicsit korábban nézem, és még nem haladta ennyire túl a technika, akkor 8-ast is.

Hansel & Gretel (2007) - Koreai Jancsi és Juliska-feldolgozás. Meredeken hangzik, mi? Röviden és kevés spoilerrel szeretném tálalni, ezért mindjárt azzal kezdem: meg kell nézni. Akinek bejött a Faun Labirintusa, az ezt is imádni fogja, leginkább ahhoz hasonlít a látványvilág és a hangulat.

Amit negatívumként tudnék felhozni, az a dialógusok gyengesége, de ez valamiért mindig ilyen a keleti filmekben. Nem tudom hogy ennyire elütnek a kommunikációs szokások az európaiaktól, vagy a fordítás ennyire szar, de nekem úgy tűnt hogy minden beszélgetés olyan mintha a felek legalábbis erősen be lennének füvezve (értsd: teljesen ad-hoc váltogatják a témákat, nem válaszolnak egymás kérdéseire, csak ötödik megszólításra reagálnak, stb.). De ezen simán túl lehet lépni, a film amúgy sem dialógusban erős, hanem látványban és atmoszférában leginkább. Csak nagyon kevés helyen operál a sztenderd hirtelenijesztgetéssel, inkább a hagulatával próbál hatni az idő nagyobb részében. Az elejétől fokozatosan süllyedünk bele az egyre keményebb történésekbe, ha nagyon allegóriát kéne mondanom, akkor pont mintha mi is egyre beljebb mennénk a sűrű sötét erdőbe. Több érdekes fordulat van, ez első azonnal sejthető, de nyugalom, lesznek még meglepetések.

Mint az elején mondtam, feltétlenül nézzétek meg, ritkán talál az ember ilyen kellemesen parás, nyomott hangulatú, zseniálisan kivitelezett filmet. A Faun óta én pl. egyet sem, de remélem lesznek még. Adok rá egy 8-ast, simán.

Bruiser (2000) - Romero neve miatt néztem meg, elvileg thrillerhorror, szerintem simán gáz. Az alapötlet (csávót elnyomják, lekezelik, uralkodnak rajta, ezért egy nap mikor megmagyarázhatatlan módon az arca egy sima fehér maszkká változik, elkezdi törleszteni a számlát) még jól is hangzott, de a megvalósítás csapnivaló. Olyan volt az egész mint egy közepesen rossz B kategóriás TV-film a jellemzően elalvós műsorsávban. A horror-vonalat az ölte meg, hogy a főhős a gyilkos, akiről tudjuk hogy alapvetően nem rossz ember, tehát azt a 2-3 jelenetet leszámítva amikor a szokásos (és vérgagyi) módon hirtelen ott terem az áldozat háta mögött, nem is nagyon emelkedik meg az adrenalinunk. Akció alig van, az alakítások bénák, logikátlan az egész ahogy van, olyan mint valami sebtében összedobált fércmunka. Valószínűleg az is. Romerotól többet vártam. Imdb-n 5.1, nálam csak 3, legjobb esetben is.

Sok jót hallottam a fenti sorozatról, ezért (és mivel most ingyenesen lehetett kikölcsönözni a tékából ) úgy döntöttem megnézem az első évadot. Engem sajnos nem tudott megnyerni a dolog. (spoileres lesz, vigyázni!)

Quantum of Solace (2008) - (spoileres!) Sosem komáltam túlzottan a James Bond filmeket, valahogy nem jött össze nekem hogy a realitás talaján akarnak előadni olyan flikk-flakkokat amiket egy ötéves sem vesz be. Ez most sem változott, és egyre erősebben wtf alakú fejjel néztem ahogy Bond legyorsulja a rosszfiúk hightech motorcsónakját a randomra elkötött dzsunkás ladikkal, aztán begyaláz egy vadászgépet egy hasonlóan dzsunkás bolíviai teherszállító géppel, majd a hősnővel kettesben, egy ejtőernyővel kiugorva, azt úgy 5 méterrel a föld fölött kinyitva lazán lehuppan a földre, épp csak a martinispohár nincs a kezében...

The Mummy: Tomb of the Dragon Emperor (2008) - Szerintem már nagyon érett hogy elhagyjuk Egyiptomot, és ezt hál' Imhotepnek az alkotók is megérezték, így a főszereplőkön kívül minden változott (sőt, igazából Evey-t sem Rachel Weisz, hanem Maria Bello alakítja ebben a részben), ezúttal Kína van terítéken. (spoilerek alant, beware)