Haszprus überblog

Haszprus überblog

feat. Montana

feat. Montana

Ezen a helyen Montana egyik bejegyzése szerepelt Csajblog címmel, de nem ütötte meg a szintet, ezért kitakarásra kerül az alábbi felületi elem által. - A Szerk.

Mikor gyerek voltam, és időnként későn mentem haza suliból, mindig azt kérdezték a szüleim: Mi van, téged meg bezártak? -Hát így x évvel később ugyan, de most az egyszer tényleg bezártak.

Ezúttal félúton le kellett szállni, mert egy utas rosszul lett. Sikerült bő két órás kését begyűjteni, imádtam. (Arról nem is beszélve, hogy reggel fél háromkor keltem, brrr.) Most már komolyan csak a gépeltérítés hiányzik. De megérkezve akkora csokor virág várt, hogy alig bírom el.

Anyám jár kézimunkaszakkörbe. (Nem röhög! Komolyan.) Karácsonykor mindig szoktak egymásnak valami apróságot vinni, de persze ilyen helyre nem lehet boltban vett dolgot, kézzel kell, hogy készüljön. Anyám idén marha egyszerűen elintézte: Montana.igazi.neve, ugye megcsinálod? Mindegy, hogy mi, legyen 14 egyforma ajándék. Így esett, hogy a hétvégét gyertyaöntéssel töltöttem. Na de azért nem volt ez ilyen egyszerű.

Nem északról jön, hanem Spanyolországból.
Nem rénszarvasszánon, hanem hajón.
Nem a Krampusz kíséri, hanem a Zwarte Piet-ek.
A többi stimmel.

Ha egy probléma megoldhatatlannak tűnik, akkor is igyekezzünk kontrollálni. Hát ezért legális errefelé a fű, persze bizonyos keretek között.
Arra kijelölt helyen, vagyis coffeeshopban szabad árulni, fejenként naponta maxiumum 5 grammot. Ennyi a saját fogysztás. Ezt ott helyben elszívhatod, vagy hazaviheted, és otthon teszed, de egyéb helyen tilos.

Számok. 130 km^2, ebből 30 víz: Ij, Amstel, és a csatornák (Grachtok). 744 411 lakó, 173 nemzetiség. 600 000 bringa. 165 csatorna, 1.281 híd, ebből 8 fából készült és nyitható. 121 lakóhajó. (Lásd még: Észak velencéje)
1215 kocsma és bár.
Januári középhőmérséklet 2,2C, júliusi 17,4 C, több, mint 100 mm csapadék havonta.

Vidéken busz, nagyobb városban villamos, városok között vonat. Randstadban metró, meg elővárosi vasút.
A vonatközelekdést kettő dologgal jellemezném: a vasúttársaság honlapján két hétre előre órára pontosan kiírják, hol-merre-meddig lesz karbantartás, plusz éppen most hol van előre nem látott zavar. A másik: ha tudom, hogy nem kell átszállni, indulás előtt nem nézek menetrendet: Kimegyek az állomásra, és jön a vonat. :-) (Átszállós utaknál azért érdemes, mert bár jó csatlakozások szoktak lenni, sose lehet tudni.)

Hat órás késés vajon mi? 20:30-ra volt kiírva a gépünk. Még szerencse, hogy jóval (~3 óra) előtte odaértünk a repülőtérre, mert Montana vásárolgatni akart. Nézem a kijelzőt, ki van írva, hogy késik, 0:15. Jó, hát negyed óra nem a világ, ez legyen a legnagyobb baj. Csomagfelvételnél kiderült, hogy a várható indulás időpontját írják ki, különben is, azóta frissítették, és 02:05. Áááááá!

Végigjártam a létező összes ruha- és csokiboltot; a ruhák nagy részéről azt se tudtam, melyik darabomra kéne felvenni, és chilis csokit se kaptam sehol. (Bocs, MF...) Később, már a tranzitban odajött egy talán koreai srác, hogy adjak neki aprópénzt, mert elaludta a csatlakozását, és felhívná a szüleit. Ez mekkora szívás, rögtön be is állítottam az összes telefont, hogy ébresszen fel, ha elaludnék. A meditation center nevű szobában elkezdtünk egy filmet, DaVinci-kód, egynek jó volt. Össze akartam haverkodni a takarító személyzettel, hátha felülhettem volna a kis akkus kocsijukra, de az ember nem engedte. Jó időben kimentünk a kapuhoz, ahonnan indultunk. Nem volt ott egy szál személyzet se, vicces dolog jönni-menni a csipogó kapun keresztül. (Amikor azt kell hallgatni, hogy mások csipogtatják, az már nem annyira.) Film második felénél jöttek, hogy azért csak meg kéne nézniük az útleveleinket meg a táskákat. Sorbanállás közben már egész nagy társaság nézte velünk együtt az utolsó negyed órát. Aztán meg azt, ahogy a mozgójárdán hülyültünk, belépőt kellett volna szedni, mert szerintem mindenki rajtunk röhögött. Kiderült, hogy hiába a jó oldalon vettem üdítőt, attól még nem vihetem fel a gépre. Mondjátok meg, van értelme ennek a marhaságnak, hogy nem vihetek fel folyadékot, zselét, krémet, kutyafülét, csak amit ők megengednek?!

Végül háromkor sikerült felszállnunk, szép volt Amszterdam kivilágítva, meg a napfelkelte a felhők fölött. Itthon vártak az elgyötört szülők: az enyémek még nem is annyira, de MrMontana családja igazán nagyon szívott. Felkeltek reggel négykor, munka, utána egyből indultak elénk. Mire utolértük őket telefonon, addigra már nem volt érdemes visszafordulniuk. Így autóban aludtak, és attól tartok, hazaérve megint egyből dolgozni mentek. :o

Schiphol még mindig baromi nagy, a kijelzőkre írják, hogy attól a táblától hány perc séta a kapu, ahonnan az adott gép indul. A miénk 25 percre volt, és ez nem a legnagyobb távolság.
Eddig még egyetlen utunk sem ment simán: otthonmaradt útlevél, összetört bőrönd, valami ilyesmi mindig van, de volt, hogy csak simán lekéstük a gépet. A csomag elvesztését még nem próbáltam, de nem is szeretném mostanában.

Most olvasom Tamást, lehet, hogy nekem is online kellett volna közvetítenem?

A holland uralkodóház, vagyis az Oranje - Nassau – ház színe a narancssárga. A királynőnek hatalmas személyi kultusza van, pozitív értelemben. Így adódik, hogy a piros-fehér-kék trikolór mellett a narancssárga is nemzeti szín. Építve az igen erős nemzeti öntudatra, ezekkel a színekkel gyakorlatilag bármit el lehet adni. Kezdve a mosóporreklámtól, ami otthon kiviszi a pörköltszaftot, itt viszont ugyanolyan narancsszínű marad tőle a szurkolópólód a következő focieseményre is. És még nemzetiszínű arcfestéket is adnak a mosószerhez, veszik is ám, ha kell, ha nem. Ha egy bolt akcióz valamit, narancssárga cédulán írja ki, narancssárga a +akárhány % felirat, narancssárga a pontgyűjtő matrica, meg egyáltalán, ami csak lehet, tartalmaz narancssárgát. Olyan szinten, hogy a gumicukor, a sütemény is kapható színezve, persze a vajas kenyérre való „egérkaki” is, de még ruhacsipeszt is lehet kapni piros-fehér-kék összeállításban. Van egy csomóféle üveges (húsra való) szósz, ebből a csípős, kapros, zöldfűszeres mellett van oranje ízű is. Érted, kaja, amit csak a színe miatt vesznek meg. (Mondjuk mi is használunk időnként paprikát csak azért, hogy jó színe legyen a krumplistésztának...)
Full narancssárga dizájnnal működik háztartási bolt, barkácsbolt, műszaki üzlet, de még bank is. (Aki időnként úgy akcióz, hogy a mittudoménmilyen lekötés mellé ajándék bicikli –lehet találgatni, milyen színű.)

Szóval, ha bármit el akarsz adni a hollandoknak –fesd narancssárgára! (Esetleg adhatsz hozzá ajándékba valami piros-fehér-kéket is. )

Elhatároztuk, hogy a következő olyan napon, amikorra nem mondanak esőt (és nem hétfő), kirándulni megyünk. Na ennek kb. másfél hónapja.

Két úticélunk volt: a VOC hajó és a Heineken-múzeum.

A legutóbbi biciklis témához írt kommentekből ollózok. (Az volt a kérdés, hogy itt hogy állnak az emberek a biciklizéshez illetve az időjáráshoz.)

Az égiek itt nem igazán kedveznek a fedetlen közlekedésnek, egyrészt a szél, másrészt a sok eső miatt. Most éppen 8 napja minden nap esik, és a következő hat napban sem lesz ez másképp. (Utána se, de azt még nem írja az időjárásjelentés.) Emellé 12-19 fokos nappalok vannak, pedig itt is június vége van. De azt kell mondjam, a rossz idő nem gátolja meg a hollandokat abban, hogy biciklizzenek ugyanúgy, mint normális időben.
Persze van mindenféle vízhatlan ruha: Legjobb a teljes testet fedő, oldalt patentos overall, az alatt tuti nem ázol meg. Második leghatékonyabb a leszarom tabletta: Szoknyában, zokni nélkül, esetleg a fejen valami nejlon fityulával járnak a legtöbben, kit érdekel, hogy esik-e. Esernyővel is szoktak próbálkozni, de azt könnyen kifordítja a szél.

De akkor vajon miért ennyire népszerű mégis a kerékpár?

Biztonságos, egyrészt mert van rendes bicikliút-hálózat, lehet tudni, hogy akárhová mész, nem kell kétsávosnál nagyobb utat lámpa nélkül kereztezned. Amint azt Balage említette,

Hollandiában kéremszépen 6000km kerékpárút van, a leghosszabb pedig 230km (Elfstedenroute).

Mindez 41.528 km² -en, aminek 18,41% -a víz. Másrészt mert az autós nem fog fellökni, ugyanis betartja a szabályokat. Egy átlag holland nem tudja elképzelni, hogy egy szabályt megszegjen, és felháborodik, ha más megteszi. Pl. Hiába ül a buszon a legelső ülésen, és hiába nem száll fel senki elöl, akkor is a hátsó ajtónál száll le, mert az van kiírva. És persze kiszámíthatóan közlekedik: nem parkol tilosban vagy kerékpárúton, nem megy át a piroson, nem megy gyorsabban a megengedettnél. (Viszont ha mégis megtenné, nem csak szégyenében süllyedne el, de rommá is büntetik.) Hozzájön még, hogy autós-biciklis baleset esetén 99%, hogy az autóst büntetik meg. Emiatt egyrészt autóval baromira kell vigyázni, másrészt sokan ész nélkül bicikliznek. Nem kell körülnézni, hisz elsőbbségem van.

Nagyon sok kiegészítő kapható, amitől könnyebb az élet két keréken. Vehetsz mindenféle táskát, amivel akár nagybevásárolni is lehet, és ha kinnhagyod a biciklin, nem viszik el. (A táskát. a biciklit de, ha nem zárod le. Nem nagyon lopnak errefelé semmit, de biciklit, azt nagyon.) Számtalan féle biztonságos gyerekülés van, így az se gond ha a kölyköket is viszed. Külön lámpa van mindenhol, ami a te sebességedre van beállítva, előremehetsz a piros lámpánál, és erre külön felfestés is van. A benzinkúton van külön bicikliszelepes kompresszor. Egyszóval egy csomó olyan körülményre fel vannak készülve, amiről otthon álmodni sem merünk.

Kényelmes, mert a legnagyobb emelkedők a gátak és a hidak, illetve itt nálunk az autópálya fölötti híd. Jellemző, hogy a faluból, ahol lakom, kétféleképp lehet bejutni a városba: biciklivel és autópályán. 10 km alatt nem nagyon ülnek autóba. Az emberek, főleg az idősebbek sokkal jobb kondiban vannak, mint egy hasonló korú magyar. (A fiatalok viszont kövérebbek! )

Miért jó még biciklizni? Nem kell buszra várni vagy parkolódíjat fizetni. (Meg buszjegyet venni és parkolót keresni se.) Útiköltség-térítést akkor is kaphatsz, ha biciklivel kvázi nincs útiköltséged. (Nyilván kell költeni egy kerékpárra is, de nem lehet megmondani, hogy egy oda-vissza út mennyibe kerül.) Sőt, van olyan cég, ahol x idő után jár céges bicikli. Egy jó láncvédő, és már öltönyben is tekerhetsz, szóval nyakkendős munkahelyre is simán járnak bringával. Nem az a presztízs, hogy milyen Audival jársz -mert az van minden jöttmentnek- hanem, hogy van-e 2500 euros biciklid. Kényelmes mert nincsenek nagy emelkedők, mert van hova lezárni, a munkahelyeden van lehetőség lemosakodni, ha úgy adódik. Amíg az asszony vásárol, lehet sörözni, ez fontos szempont. Itt vidéken nincs éjszaki tömegközlekedés, ezért bulizni is érdemes biciklivel menni. (Taxi jó drága.)

És hogy miért alakult így? Ha valahol, akkor itt muszáj volt alternatívát találni az autóra: kicsi ország, sok ember, vagyis kevés a hely az utakon és a parkolókban is. Az ország környezetvédelmi stratégiája pedig azon alapul, hogy legalább arra vigyázzunk, amit eddig nem sikerült tönkrevágni, emiatt is fontos hogy ne füstöljön boldog-boldogtalan. Plusz képzeld el Budapest levegőjét Amszterdam levegőjének páratartalmával. Kézenfekvő megoldás: 16 millió ember, 16 millió kerékpár.

Maradt még indok az autó mellett? Képzeld el, hogy elindulsz hétvégén kirándulni, és eszedbe sem jut megnézni előtte, van-e arra bicikliút. Mert biztos hogy van, és úgy ki van táblázva, hogy nincs szükség térképre. Vagy ha mégis, akkor az rajta van a táblán.

A németek a 2. világháborúban porig bombázták (többek között) Rotterdamot, lakónegyedestül-mindenestül. De a hollandok nem ezt sérelmezik máig, hanem hogy hadizsákmányként elvitték az összes biciklit, amit találtak. Állítólag tavaly a foci eb-n a holland szurkolók el-elkötöttek néhány német bringát, és a helyére tettek egy táblát: Visszaszereztük!

Upd: Youtube: lol
Arról van szó, hogy mekkora problémát okoz a rengeteg kerékpár nap mint nap, kezelhetetlen dugókat, meg minden. És micsoda borzasztó, hogy akinek nincs megszokott helye egy biciklitárolóban, annak már nem is jut, és kénytelen az utcán, tilosban parkoltatni a bringáját. Amit utána persze elszállítanak, ha nem sokáig nincs gazdája. És hogy nagyon kell vigyázni, mert ha csak úgy otthagyod valahol, akkor lehet, hogy ellopják előled. Az egyik komment vicces volt, kb: Most három zárral van ugyanaz, mint ötven éve zár nélkül.

• Tömegközlekedés holland módra

Sziasztok! Én lennék a legújabb társszerző. Először is szeretném megköszönni mindazoknak, akik bíztattak és támogattak , de főleg Haszprusnak, hogy ideenged. Egy pár szót magamról: BME műszaki infó, most éppen bizonytalan időre jegelve, Fernuni Hagen, infó félgőzzel. Fórum-, blog- és csokifüggő vagyok, szívesen főzőcskézek, szeretek kirándulni és utazni. Tőlem nem fogtok olyan szép fényképeket látni, mint a többiektől, legfeljebb szemléltetés céljából, ha nagyon muszáj. Nem fogtok szakmai témáról olvasni, hadd ne részletezzem, hogy miért. Filmekről se, hacsak nincs számottevő érdeklődés az Oroszlánkirály 5 vagy a Gagyi romantikus vígjáték 32 iránt. És hogy örüljetek, smink- és randitippek, horoszkóp és divat témákról se. Jó, de akkor miről?!

Mint az a kommentjeimből is kiderült, egy ideje Hollandiában élek, így adja magát, hogy az itteni dolgokról írjak időnként egy-egy posztot. Nem ígérem, hogy rendszeresen, azt se, hogy érdekesen, de azért igyekszem. Most jelzem, nem fogom minden alkalommal körülírni, hogy a legtöbb holland ilyen, persze akadnak kivételek, úgyhogy nem akarok általánosítani. De, általánosítok és kész, egyszerűen a hollandok. Szóval, mi jut eszedbe, ha Hollandiára gondolsz? Sajt, szélmalom, bicikli. (És persze fű ) Nagyjából ezek körül fognak forogni az írásaim.