Haszprus überblog

Haszprus überblog

feat. ScoobyZoli

feat. ScoobyZoli

Nyáron kaptam az egyik ismerősömtől egy adaggal ebből a gombából, azóta családom a gombafogyasztás és azt övező tevékenységem miatt hiszékeny, habókos, hipohondernek tart, lehet, hogy igazuk van. A szakirodalom szerint a kaukázusi emberek régóta fogyasztják a kristálygomba levét, és részben ezzel magyarázzák páratlan egészségüket és a magas életkorukat.

A nedü elkészítésének lényege, hogy kb. 1 liter cukros vízhez kell hozzáadni a 6 evőkanálnyi áttetsző kristályokat, 5-6 szem mazsolát vagy egy fügét kell belerakni a műanyag- vagy üvegedénybe. 2-3 nap múlva lehet fogyasztani az italt, érdemes még citromkarikát is belerakni az érlelés előtt, amit a leszűrésnél belefacsarok a lébe.

Nyáron folyamatosan ittam, úgy éreztem, hogy kellemes közérzetet ad, néhány hét után elfeledkeztem róla, de most ismét folytatom a fogyasztását.

Saving Private Ryan - 1998. Egy lélegzetelállító, könnyfakasztó történet, amelyet mindenkinek látnia kell és elgondolkodnia rajta. Csak szuperlatívuszokat tudnék róla beszélni, mély érzelmeket hozott ki belőlem, látványban és színészi alakításban is páratlan a film.

The Departed - 2006. Egy középesen jónak mondható történet, kellemes alakítások, igényes képi világ, de a dramaturgia szerintem nagyon gyenge. Különös, meghökkentő fordulat nincs is a filmben, pedig lehetett volna még jobban fejére állítani a történetet. Viszont nem unatkoztam a cirka 140 perces játékidő alatt, ami az akció jeleneteknek köszönhető. Összességében az alkotás mondanivalója lehangoló, és nagy igazságok vannak benne.

A Belvárosi Színházban került megrendezésre a Apple termékbemutatója, délelőtt digitális fotózással kapcsolatos előadás volt, utána pedig zeneszerkesztésről, elsősorban a Logic szoftverről esett szó és kép. Én csak az utóbbin vettem részt, egyszerű regisztráció után megkaptam a head-setet(angol anyanyelvű az előadó), útban a ruhatár felé volt néhány jellegtelen termékkiállítás, az előtérbe bezsúfolt pár hangszer, és egy tucat fotósállvány egyáltalán nem keltette fel az érdeklődésemet.

A bemutató összesen 2 órás volt,hangban és képben elég korrektül megismertették a GarageBandet és a Logic-ot. Nekem főként az hiányzott, hogy 90%-ban előre rögzített sávokkal demonstrálták a lehetőségeket, semmilyen hangszer hangját nem rögzítették a helyszinen. Túl sok újdonsgágot nem tanultam, érdekes volt a Logic párhuzamos audió- és videoszerkesztési szolgáltatása. Számomra csalódást okozott, hogy a nagyobb hardverigényű folyamatoknál(pl. mastering, komolyabb VSTi futtatása)a MacBook Pro-ról az előadó mindig átkapcsolt a Mac Pro Quad-Core Intel Xeon-ra(aminek ára 800e forint körül mozog). Vajon, ha egy felsőkategóriás notebook is nehezen bírkozik meg ilyen feladattal, akkor a MacMiniről miért állítják,hogy teljesértékű zeneszerkesztési szolgáltatást nyújt?

Összességében érdekfeszítőbb prezentációra számítottam, a zeneszerkesztés felszínét kapargatták, lehetett volna még több tartalommal is megtölteni a Workshop-ot. Több információhoz jutottam a bemutató előtt néhány széksorral odébb ülő 2 férfi beszélgetéséből, melynek egyik tagja Frei Tamás volt. Tudom, nem szép dolog hallgatózni, de baromira unatkozatm, így megtettem:-))

Egy msn-es beszélgetőpartnerem a következőket írta:

,,Elegem van ebből a ruppótlan országból, el akarok költözni''

Vajon tényleg ennyira rossz a helyzetünk? Ti milyen kilátásokat reméltek a jövőt illetően?

!!NO POLITIKA!!

Szombat este belenéztem a két kereskedelmi tévéadó hasonlatos (táncos) műsoraiba. Azt már megszoktam, hogy amikor az egyik társaság elindít egy új műsorsorozatot, akkor a másik is előáll egy hasonló alternatívával. Ezzel még alapjában nem is lenne baj, hiszen kemény verseny folyik a nézők meghódításáért és a készítőket akár minőségi produkciókra is ösztönzhetné. De mint tudjuk, annyira alacsonyan van a színvonal, hogy a gagyi alapanyag szép becsomagolásával tömegeket lehet leültetni a képernyő elé.

Az RTL klub féle Szombat esti láz szereplői szambát táncoltak, ami egy tradicionális és értékes műfaj, de ebből keveset adtak át. Egyfelől a zenekar egyáltalán nem a klasszikus szamba műveiből játszott, hanem néhány kifutott slágert (pl. Ricky Martin vagy Shakira dalai) adtak elő, melyeknek véleményem szerint semmi köze a fent említett műfajhoz. Másfelől olyan igénytelen hangszerelésben szólaltak meg a számok, hogy egy átlagos vendéglátózó együttes is különbet produkál. Mindennek tetjében még ott van Stohl buci, akinek jelenlétét a médiában erőltetettnek és károsnak tartom.

A TV2 Megatánca jobban tetszik, lelkes fiatalok versengnek, van benne némi dárma, de összességében keveset lehet megtudni a táncról. A műsorszámok elején kiírják, hogy pl. bluest táncolnak, de még egy rövid ismertetés sem hangzik el az adott műfajról, annak jellegzetességeiről. Ha döntenem kellene a kettő között, akkor nálam a mérleg nyelve erősen a TV2 műsora felé hajlana, de egyiktől sem vagyok elragadtatva.

Talán ideje lenne összehozni egy összejövetelt, régóta látogatom az oldalt, de személyesen egyedül Haszprust ismerem.
Lenne kedvetek hozzá?

The Crow: City of Angels - 2006. A klasszikusként emlegetett Holló első részét sajnos még nem láttam, de az Angyalok Városában tetszik a borongós-, sötét hangulatot teremtő képi és a zenei kifejezőelemek. A színészek alakítása jó, de nálam a történet elégge gyenge, egyáltalán nem mondható fordulatokban gazdagnak. 5/10

Super Size Me - 2004. A filmet azoknak tudom ajánlani, akiket érdekel az egészségtelen táplálkozás, a multinacionális cégek térhódítása és a termékek globalizálódása, valamint foglalkoztatja az, hogy milyen lehet egy átlagos amerikainak a táplálkozási szokásai.

Ez egy dokumentumfilm, de a szomorú valóságot néhol a humor eszközeivel mutatja be, ezért megdöbbentésnek és némi szórakoztatásnak is kitűnő.

Megismerhetünk például egy olyan fickót, aki egy évben több mint 700 BicMacet eszik meg, eddig összesen kb. 18.000-et fogyasztott el, és ráadásul még büszke is erre a rekordjára.

The Barber of Siberia - 1998. Egy igazán megható történet, amelyen keresztül ízelítőt kapunk a 19. század végi Oroszország kultúrájából és berendezkedéséből. Egyáltalán nem az a film, amelyhez komolyabb történelmi ismeretek kellenek az adott korról, nincsen teli zavaró évszámokkal és utalásokkal.

A film hemzseg a vicces, kedves jelenetektől, de ugyanakkor kemény érzelmek vannak előtérben, nagyon látványos, egyszerűen zseniális.

Annak ellenére, hogy a film 160 perces, nincs benne üresjárat, a történet végig a képernyő elé szegez.

Nálam a 10 pontból 10.

Az M0 keleti szektora egy 26,5 kilométeres szakasz, amely megépítésével jelentősen tehermentesíthetők lennének Budapest útjai, mivel az átmenő forgalmat csökkentené.

Sajnos jelenleg ott tart a dolog, hogy a napokban kötelezte a Fővárosi Bíróság a Nemzeti Autópálya Zrt-t, hogy állítsa le a munkálatokat. Ez egyfelől azért szomorú, mert csúszhat az átadás, másfelől az erre a célra kapott EU-s támogatást is elveszíthejük, ha az út nem készül el 2008 végéig. Felháborodásomban még pénteken írtam egy levelet és ma kaptam rá választ egy illetékestől.

Részlet a levélből:

Teljesen megértjük Önt! Mi is azt szeretnénk, és mindent megteszünk azért, hogy minél hamarabb megépüljön EU-s finanszírozással az M0 keleti szektor. Reméljük, hogy az engedélyezési folyamatok gyorsan lezárulnak és reméljük, hogy belátják a néhány embert maguk mögött tudó civil szervezetek is, hogy az állampolgárok zsebéből 70 milliárd forintot is kihúzhatnak, ha tovább akadályozzák a mindenképpen megépülő körgyűrű építését.

A SZIKE Környezet- és Természetvédelmi Egyesület támadta meg a jogerős építési engedélyt. Pontosan nem ismerem azt, hogy miért fordultak a bírósághoz, de ha egyszer a határozat jogerőre emelkedetett, akkor miért kellett azt visszavonni? Lehet, hogy igaza van SZIKE-nek, de azokra az emberekre nem gondol, akik pl. a belvárosban élnek és a nagy forgalom megnehezíti az életüket?

• Figyelő Net
• M0.hu

When a Stranger Calls - 2006. Egy tinédzser bébicsősznek gazdag szülők gyermekeire kell vigyáznia egy luxusvillában, aznap este ismeretlen hívásokat kap, amelyek szép lassacskán a tapasztalt felvigyázót is rettegésbe ejtik. A film utolsó harmadában megjelenik a gonosz, és elkezdődik az élet-halál harc. A filmnek vannak igazán félelmetes jelenetei, a hangulat végig feszült, amit részben a jó vágások, a zene és a hangeffektek okoznak. Összességében brutális jelenetet a film végefelé látunk, azt megelőző gyilkosságokra csak utalások vannak,a vér is minimális. A történetben kevés az unalmas jelenet, nagyjából végig fordulatokkal teli a cselekmény. Aki szereti a horrort az ne hagyja ki, mert félni is lehet, de mellette elgondolkodtató is!

Az IMDB-n jelenleg 4,4 pontja van, nem értem miért. Igazán ezt a műfajt annyira nem ismerem, meg különösen nem is kedvelem. Lehet, hogy a horror kategóriában eléggé gyenge alkotás?

The Lake House - 2006. Hétfő este néztem meg a filmet és a következő napon is hatása alatt voltam. Műfaját tekintve romantika, misztikum és fantázia elegyéből áll. A fent említett kategóriájú filmeket kevésbé kedvelem, de ez az alkotás mégis más. Egy tóparti ház első tulajdonosa üzenetet kap, amelyből az derül ki, hogy már lakott valaki a kéróban. Tehát mielőtt a földhivatal hibájával vagy illegális házfoglalással magyaráznánk a helyzetet, el kell mondani, hogy az egyik szereplő 2006-ban a másik pedig 2004-ben él. A két különböző korban élő ember közti összekötőkapocs a ház postaládája, ahová üzeneteiket rakják, és kibontakozó szerelemük alapját ez a kapcsolattartás alapozza meg. A film hemzseg a rejtett és szimbolikus üzenetektől. Elgondolkodtató, tipikusan az a film, amit, ha többször nézel meg, akkor is találsz benne újdonságot és sokféleképpen értelmezhető. Egyetlen negatív kritikám az utolsó 8-10 percet illeti, amikor (spoiler) hirtelen minden megoldódik és a két szerelmes egymásra talál. Egy gondosan felépített történetet teljesen bezárnak, talán ezt nem kellett volna, de mint tudjuk az amerikai nézősereg az ilyet szereti...