Haszprus már írt erről a filmről, de tegnap én is megnéztem, igaz nem vásznon (de ígérem megnézem ott is, és ha meggyőzően más, akkor update-elek), és teljesen eltérő véleményen vagyok, úgyhogy eldöntöttem: megírom én is a kritikámat. Aki még nem látta, ne olvassa el, mert lesz benne jónéhány spoiler, és nem akarom őket ki [spoiler]-ezni, mert úgy nézne ki a poszt mint egy ementáli.
2007 március - mainframe bejegyzései - 4 megfelelő bejegyzés
Jelöld be, hogy főbb mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére. mainframe ezekben a témákban írt:
Az alábbi dolgokkal találkoztam nemrégiben, gondoltam legyen ilyen képes poszt, megosztom veletek.
Jelentem megcsekkoltam hogy tudja-e még a polszkim a mágikus egy-zéró-zérót hozni. A Szabadkikötő úton sikerült, óje.
(Rossz ember vagyok, szabályt szegtem. Felköpök és aláállok.)
El Laberinto del Fauno (2006) - Mielőtt valaki erre a filmre eltévedne véletlenül gyerekkel, hadd szóljak: nagyon keményen 18+-os.
A sztori két szálon fut, amik persze számtalaszor keresztezik egymást: egy részről a kőkemény fasiszta spanyol valóságban, ahol a főszereplő kislány és anyja egy vidéki kastélyba költöznek, mert az anya újdonsült párja, a náci kapitány aki a helyőrséget irányítja, közel akarja tudni őket magához. Nem is csoda, mert az anya az ő gyerekét várja. Tovább spékeli a helyzetet, hogy a kastély körüli erdőbe bevették magukat az ellenállók. Nem kicsit feszült helyzet... A másik vonal a fantáziabirodalom, ahová csak a kislány nyer betekintést, és aminek (mint az kiderül) ő is fontos része. A kapcsolatot a két világ között a címben szereplő faun biztosítja, aki időről időre kapcsolatba lép a főhőssel.
Maga a faun is elég jól van ábrázolva, mint minden a fantáziavilágban, ahol semmi sem egyértelmű. Nyugtalanító, ámde szép a látványvilág, és az is bejön hogy nem valami dimenziók közti utazással intézik az ide-oda ugrást a valóság és a varázsvilág között, hanem fizikailag is közel esik egymáshoz a kettő (pl. a labirintus mindjárt a kastély mellett van). Az ért még egy nagy jópontot, hogy minden mellékszereplő ki van fejtve egy ésszerű szintig, nincsenek töltelékkarakterek. És minden színész elég hitelesen alakít, a legkisebb szerepekig. Pedig ők aztán tuti nem hollywood-i szupersztárok. Még.
Nehéz nem lelőni poénokat a filmből, ezért csak röviden lehet írni róla, de ami tuti: rengeteg vér, szenvedés és erőszak van a filmben, ez teszi korhatárossá. Ugye már az alaphelyzet feltételezi hogy itt nem baráti cívódás lesz a nácik és az ellenállók között, de néhol olyan szintű durvaságok fordultak elő, hogy én is meglepődtem (pedig általában bírom az ilyet).
Mindent egybevetve nagyon rendben van a film, bár nem való mindenkinek, még a felnőttek közül sem. De nálam simán kap egy 9/10-et, mert megfogott, és átadta amit át akart.