Haszprus überblog

Haszprus überblog

feat. mainframe

feat. mainframe

Van egy ilyen tárgy hogy Speciális Anyagszerkezetek, és amellett, hogy sok érdekeset lehet ott hallani, még van 3 laborgyakorlat is (a sok gépész nézett is rám unott arccal hogy mi a rákért lelkesedem én ennyire egy egyszerű mágneses anyagok laborért, vagy miért érdekel így az elektronmikroszkóp... na ja, én lehet hogy soha többé nem látok ilyen jó kis játékokat), sőt, még van egy field trip is, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe (KFKI). Ez Csillebércen található, festői helyszínekkel tartkított hosszas buszúttal közelíthető meg. Kb 3 órás programot szerveztek nekünk, körbevezettek, megmutattak mindent, csak ami igazán fájt az én kicsi szivemnek, hogy semmit nem kapcsoltak be.

Amúgy a hely maga is eléggé őspark jellegű, néhol elszórva egy-két épülettel. Egyáltalán nem ilyen hardkór kutatóintézet látszatát kelti, sokkal inkább egy szabadidőközpontét. Az egyetlen ipari jellegű épület (amivel találkoztunk) az atomreaktor volt, ahová nem is vittek be, mert oda annyira szigorú a beléptetés, hogy csak az ott dolgozóknak szabad, nekik is csak indokolt esetben. Egyébként a túránk kezdetén, belépéskor nekünk is rögzítették e névsorunkat és a személyi igazolvány számunkat. Szigor és fegyelem. Egy ilyen helyen kell is.

Röviden: láttunk tisztatereket, ahol mindenféle chipeket gyártanak, és ehhez kell ugye a tisztított víz, a szűrt levegő, esetenként a fény megszűrése, és a rázkódásvédelem, szóval egy egészen hatalmas és specializált gépház szolgálja ki azt az épületet. Ezután megmutatták nekünk a pásztázó alagútmikroszkópot, és messzebb, egy sötét szobában ott figyelt az elektronmikroszkóp is, de olyat már láttam a BME-n is. Majd még érdekességnek megnéztünk különböző amorf fém-szalagokat, meg mágneses erőtér-detektort (aminek az előbbi fontos komponense), majd jött a nap fénypontja: az ionimplanter.

De a továbbiakban beszéljenek helyettem a képek:

_{A bejárat Tűzjelzős alaprajz Kutatóhölgy munkában A kékláb-törzs hadiösvényen Park Pásztázó alagútmikroszkóp Fizikusbácsi detektorral Ionimplanter kezelőfelülete Az ionimplanter személyesen ...okosan néz.}

És az milyen már, hogy az ilyen 'mainstream' zenéknek újabban kilométerhosszú neve van? Gondolok itt arra a megoldásra, hogy XY versus N featuring Z (FG remix). El tudom képzelni a jelenetet, amint a szórakozóhelyeken (természetesen a hangos zenét túlüvöltve) próbál a nép egyszerű gyermeke zanét kérni a Dj-től.
Szeretném kérni a...(és jön a félórás számcím) - pontosabban jönne, ha azalatt nem tenne be már három másik számot a lemezlovász. Na ja, trendnek kell lenni...! (Igen, kondi közben roxyt hallgatok és nemszeretem. )

Update, kommentekből átemelve: A mainstream egyre inkább arra áll rá, hogy feldolgozás, meg remix, meg ha nincs jóhangú énekesünk, akkor cápázunk egyet, aki ráér… És ez nem jó szerintem. Ha zenekar, akkor legyen egyben, készen, és tudjon saját számokat írni, amiket nem kell ötször újrakeverni, hogy kibírjanak egy hetet a köztudatban.

Voltam egy ilyen túrán tegnap pár edzéstársammal, és elég jó volt, bár így elsőre (a szezonban) talán kicsit sok, nem voltam edzésben. Az idő ideális volt, sütött a nap, de nem égetett, esőnek nyoma sem volt. A túra kb. 15 km volt, elég jelentős szintkülönbségekkel (kézileg mértük térképen, semmi GPS vagy bármi), párszor jól eltévedtünk és fél-1 km-eket kóvályogtunk. Ja, közérdekű info: pár utat eltereltek valami új erdőrész telepítése miatt, úgyhogy a régebbi térképek adataiban nem feltétlenül lehet már megbízni! A Rám-szakadék jó volt, nincs semmiféle megáradt patak (ugye elmaradt a naaagy hóolvadás), meg egyéb horror. A láncokat lecserélték létrákra meg kapaszkodócsövekre, szóval felhasználóbarátabb lett a dolog. Sikerült megúszni esés nélkül. Összességében kb. 9től 5ig túráztunk, lazán, ráérősen, sokszor megállva.