Haszprus überblog

Haszprus überblog

feat. mainframe

feat. mainframe

Kattintsatok a képre hogy megcsodáljátok a vatera egyik új szolgáltatását, nevezetesen hogy automatice kiegészíti a levelet üdvözléssel és elköszönéssel. De nem ám akárhogy...

Aki nem értené amit lát (Addig remélem eljutottunk hogy a privacy-kobold lefestette a címzett nevét zölddel, és a feladóét feketével. Amit nézni kell, azok a halványpirossal kiemelt részek.), annak kifejtem szóban is: Igen, az automatikusan rátett rész más amikor írod az üzenetet, mint amit végül elküld. Vatera, thou faileth epicly. (Listázási díjat bezzeg volt agyuk bevezetni, no comment.)

Az index képein némelykor jókat lehet derülni, itt már a képaláírás önmagában adja az ívet, az alt tagot nem is feltétlenül kellett volna a megfelelő helyről előugrasztani.
Ha még nem láttátok az előző hasonlót, akkor mars megnézni.

A pletyka többé nemcsak a restek és a gonoszok kenyere, hanem üzletté vált, amit ipari méretekben, pimaszul űznek.(...) Csupán azért, hogy az érzéketlen és lusta emberek elfoglalhassák magukat valamivel, hasábok tömegét töltik meg meddő pletykával.

Ezen a téren – mint az üzleti élet más ágazataiban is – a kínálat teremti meg a keresletet. Az ily módon illetlenül ellesett pletyka minden egyes cseppje maggá válik, amiből még több sarjad ki, és a terjesztéssel egyenes arányban rombolja az erkölcsöt és a társadalmi normákat. Még a látszólag ártatlan pletyka is sokat tud ártani, ha széles körben és kitartóan terjesztik. Lekicsinyít és eltorzít. Kicsinyít azáltal, hogy ellenkezőjére fordítja a dolgok viszonylagos fontosságát, eltörpítve az emberek gondolatait és törekvéseit. Amikor az egyes személyekre vonatkozó pletyka a nyomtatás révén mintegy magasabb rangot kap és elfoglalja a közösség szempontjából valódi érdeklődésre számot tartó dolgok helyét, nem csoda, hogy a tudatlan és mások iránt tapintatlan emberek eltévesztik, mi fontos és mi nem az. Mivel a pletykát könnyű megérteni, és az emberi természetnek azt a gyenge oldalát veszi célba, ami sohasem huny szemet egészen mások botlásai és balszerencséje fölött, nem lepődhetünk meg azon, hogy a tehetséges elmék érdeklődését is kiváltja. Banalitásával lerombolja a gondolatok szilárdságát és az érzések finomságát egyaránt. Hervasztó hatása alatt semmiféle lelkesedés vagy elragadtatás sem szökkenhet szárba, és nem juthat kellő táplálékhoz semmiféle emelkedett, nemeslelkű fellángolás.

Warren & Brandeis: A magánszférához való jog (1890)