film - 2006 - mainframe bejegyzései - 12 megfelelő bejegyzés

Mutass mindent

Jelöld be, hogy főbb mely kategóriákat akarod olvasni, vagy ha csak egyet: kattints a nevére. mainframe ezekben a témákban írt:


mindet
jan
feb
már
ápr
máj
jún
júl
aug
sze
okt
nov
dec
2009
-
-
-
-
-
-
-
-
mainframe

A Skorpiókirály

©   mainframe   |   film

The Scorpion King (2002) - Hát, srácok, ez kib@ gyenge eresztés. Képzeljetek el egy Xena-típusú világot, amit megpróbáltak annyira ókorira (5000 BC) csinálni, hogy az egész rendszer összeomlott, és láthatunk acélkardot, puskaport, katapultot, láncinget, alabárdot, miegymást. Gondoltam leírom tételesen mik a gondok a filmmel, de ez még az első tíz percben volt. Azóta rájöttem, hogy arról külön blogot nyithatnék. Ha ránéztek az imdb-n, ott fel lesz sorolva jónéhány, az tuti. De amúgy elmondható, hogy a film hozza amit ilyenkor vár az ember: olyan egyszerű sztorit mint egy képeskönyv, hasonlóan bonyolult karakterekkel (szokásos idegesítő sidekick, jónő, kissrác kombó megvan), és ráadásul olyan eredetiséget, hogy bármelyik pillanatban megállítva a filmet ki lehetne találni a következő 10-15 percet. Még a bucinagyember-beöltözik-háremhölgynek trükköt is eljátsszák benne, pedig az már a Looney Toonsban is bárgyú volt. Ja, meg az is tetszett, hogy a gonoszkatonák egy tetszőleges akcióval kivonhatóak a forgalomból. Ha az az akció a szökőkútba (5000 BC, teccikérteni) lökés, akkor az. A katona csöndben ottmarad a szökőkútban. Ja, és egy félkilós ilyen kis parázstartó háromlábat eldobva egyszerre 4-5 katona döthető le a lábáról. Ezt is most tanulhattam meg. Ejj, egy az egyben Xena...

Ilyen gyökeresen elbaszott, ostoba, bárgyú filmet keveset látni. Műértő társasággal sírvaröhögős, egyébként csendbenszánakozós. Kibiri-kibaszott nagy 1-es a 10-ből. Na jó, 2-es, mert a csaj tényleg jó benne, és izgi a ruhája.

UI: Jaj, egyvalami még, ki ne hagyjam már: Ti is úgy tudtátok, hogy I.e. 5000-re az akkádok már kihaltak?

mainframe

Asterix & Obelix 2: A Kleopátra-küldetés

©   mainframe   |   film

Astérix & Obélix: Mission Cléopatre - 2002. Nos, ez az a film, amit ha megemlítek, az emberek háromnegyede elfintorodik. Aztán megkérdezem: láttad? És erre kiderül, hogy nem, csak az első részt, és az után már meg sem nézték a másodikat. Oltári nagy hiba! Az első rész valóban gagyi volt, de én valami csoda folytán véletlenül fordított sorrendben néztem meg őket, ezért nem volt bennem előítélet.

Az első fontos dolog: szinkronnal nézzétek. Hihetetlen jóra sikerült a magyar szinkron, végig rímekben beszélnek, mint annak idején a Romhányi-féle művekben. Ez bárgyúnak hangozhat, és olyan Frédi & Béni-s fílinget kelthet sokakban, de megintcsak azt kell mondanom: nem, ez nem olyan! A poénok jól ülnek, a sztori is pörgős lett, a szereplők sem akárkik, itt már az amúgy is fajsúlyos Depardieu és Clavier páros mellé jött Monica Bellucci (aki egyébként is nagy kedvencem, annak dacára hogy filmes téren néha mellényúl), és a Caesart alakító Alain Chabat is jó, mint ahogy a két főgonosz, az egyiptomi főépítész és a légiós is. (meg mindenki más is, egészen az olyan kis szerepekig, mint a szakszervezetes nő és a bérgyilkos) Talán a kalózos vonalat kihagytam volna a filmből, egyrészt semmi relevanciája, másrészt kicsit gyerekszintre viszi a poénkodást, de ennyi belefér. A látványvilág képregényszerű, színes és irreális, de ez alapvetően ugye képregényadaptáció, ráadásul még vígjáték is.

Arra az esetre, ha valaki megnézné, a két kedvenc poénom az, amikor a légióscsávó meséli hogy mit álmodott, és amikor az ostromgépeknél ácsorgó légiósok az erőszak szükségességéről beszélgetnek. Az ilyen apró, mégis hatalmasat durranó poénok tették a szememben ezt a filmet a vígjáték skála tetejére. Már láttam vagy 10-szer, de még mindig nem untam meg. 10/10, és mint ilyen: Highly Recommended.

mainframe

Las Vegas, végállomás

©   mainframe   |   film

Leaving Las Vegas - 1995. Hát, srácok nem tudom mire kapta ez a film az Oscart. Nem érzem indokoltnak. Néztem. Nem voltam álmos. Próbáltam együttérezni vele. Nem ment. Pedig általában fogékony vagyok. Röviden annyi, mint az outline: Nicolas Cage egy alkoholista, aki beleszeret egy prostiba, holott az eredeti terve az volt, hogy halálra issza magát Vegasban. Történés nem nagyon van benne, és nem tudunk meg sokat a két főszereplő múltjáról sem, pedig sok utalás van rá. Zavarosan kezeli a film a sztorit is, ide-oda kapkod időben és térben, nehéz követni, de azért meg lehet oldani, de nem élvezetes semmiképp sem. Hogy ne mainstream romantikus film legyen, van benne egy-két erőszakos jelenet, de ennyi.(tisztázzuk: nem az erőszakot hiányolom a filmből, hanem a bárminemű történést) A film 85%-ában azt látjuk, ahogy Cage iszik, vagy épp ájultam fekszik (Persze fimes módra alkesz ám ő is, például csak egyszer hány az egész film alatt, soha nem nő meg túlzottan a borostája, illetve a ruhája is csak mértékkel koszos annak ellenére, hogy pl. épp az utcán aludt Vezetni meg pengén tud holtrészegen is.), vagy a csaj könnyes szemmel téblábol az utcán. Ez nekem kevés, sorry.

mainframe

Haláli hullák hajnala

©   mainframe   |   film

Shaun of the Dead - 2004. Apám, ez mekkora! Hihetetlen, hogy mennyire feldobja és megújítja a zombis alapötletet, hogy egy percig sem próbál komoly lenni. Ez kőkeményen comedy, de abból nagyon jó. Igaz, a poénok nagy része fárasztó, de az újszerű környezetben mind jól ül. A karakterek sokszínűek és érdekesek. A miliő (angol kertváros) és lakói annyira tipikusak, hogy öröm nézni. Rengeteg helyzetkomikum származik ebből. És a sztori vége, az valami frenetikus. Érdemes megnézni, mert zombis filmnek sem utolsó. Spoiler: Én például olyat még nem láttam, hogy egy szereplőt vágás nélküli jelenetben kibeleznek a zombik. Remekül hozza a hangulatot annak dacára, hogy ezek bizony az oldschool zombik: vontatottan csoszognak, morognak, és lassan reagálnak. Igazi veszélyértékük csak akkor lesz, amikor már tömegekben tűnnek fel, és ezzel együtt nő a feszültség is, egyre nyomasztóbb a hangulat. Remek film, no. Én kiírom, gondolván a jövőre, és az valamit csak jelent már...

mainframe

Közös filmnézés opcionálisan vodkával

©   mainframe   |   barátok buli fáradtság film life

Shamalt kolléga felvetéséből származik az ötlet, hogy az ÜberBlog teamje üljön le együtt megnézni valamilyen filme(ke)t. Közben igény szerinti alkoholfogyasztással lehetne súlyosbítani a helyzetet. Vitassuk meg, mit nézünk, mit iszunk, mi a célunk az egésszel! (az első pár komment áthelyeződött a Robotok c. bejegyzésből)

mainframe

Robotok

©   mainframe   |   film

Robots - 2005. Megnéztem, de nem hagyott bennem maradandó nyomokat. Szerintem ez kisebbeknek készült, mert mind a karakterek, mind a sztori nagyon gyermeteg és egyszerű. Ezt az aminációs filmet is a szinkronnal akarták befuttatni, elég nagy sztárokat sikerült hozzá megszerezni, de rápacsáltak, mert én szinkronnal néztem, mint ahogy szerintem a nézők 90%-a szintén. (lévén kis gyerekek) A poénok is megmaradnak tízéves szinten (...gépséges hölgyem...), és van persze naaaaagy tanulság, hogy sosem szabad feladni az álmainkat. Lesz egyszer olyan mese, amiben nem lesz a szánkba tömködve valami veretes bölcsesség? Nálam ezért vezet magasan az anime, mert ott ha van is valami konzekvencia, levonhatod magad, nem mondja el helyetted a fél szereplőgárda egymás után. (Itt igen. Súlyozottan igen. Zavaróan igen.)

A látványvilág szép, nagyon meg van csinálva minden, de tök illogikus az egész. Egy robot világban miért előírásszerű, hogy MINDEN robot legyen? Ilyenekre gondolok, mint dob, vagy tűzcsap. Mert itt az ilyesmi is robotból van. A tömegközlekedési módszereket hosszasan és látványosan taglalják, de én már a harmadik flikk-flakknál és röpködésnél a fejemet fogtam. Legyen elég annyi, hogy ezeket a robotokat olyan mérnökök rakták össze, akik nem tanultak sem Matematikai Logikát, sem Mesterséges Intelligenciát. Szóval megkapjuk a szokásos karaktereket, a szokásos sztorival (a világuralomra törő gonosz gyáros droiddal), a szokásos vonalvezetéssel (pl. utazás, menekülés, belógás rendezvényre, népfelkelés...), szokásos poénokkal. Kezdem azt hinni, hogy a komputeranimációs filmek egy szoftverrel készülnek. Rákattintanak egy .exe-re, feljön egy varázsló, ott paraméterezik a dolgokat, majd ráhúznak egy skint (lássuk csak mi nem volt még: legyen a következő bútoros! Vagy várjunk, mégsem, a konkurrencia csinált egy méhecskéset, akkor mi meg csinálunk egy darazsasat.), majd a gép 2 óráig renderel, aztán kiköpi a filmet. Majd lekódolok egy ilyet, és ez lesz a diplomamunkám.

Nem akarom senkinek elvenni a kedvét (de. akarom.), de azt kell mondjam, nem tudom ajánlani a cuccot. Mondjuk fáradtam néztem, nem is az én korosztályomnak volt szánva, de akkor is kevésnek találtam. Gyenge 4-es a 10-ből.

mainframe

Pofonok Földje

©   mainframe   |   film

Kung Fu Hustle - 2004
Genre: Action / Comedy / Crime / Fantasy
Tagline: A new comedy unlike anything you have seen before
Plot Outline: In Shanghai, China in the 1940s, a wannabe gangster aspires to join the notorious Axe Gang while residents of a housing complex exhibit extraordinary powers in defending their turf.
User Comments: Freaking fantastic.
User Rating: 7.8/10 (17,852 votes)

No ezen is túlvagyunk, de őszintén szólva nem látom, miért is akkora jó cucc ez. Pedig nagyon hypeolták, valami díjat is nyert, és állítólag frankón formabontó.

Spoiler is van benne, ha meg akarod nézni, ne olvasd el!

mainframe

Szezon

©   mainframe   |   film

A Soundtracken felbuzdulva megnéztem a magyar filmipar fent említett termékét... Hát srácok, egy fontos tanulság lejön belőle:

Ha filmet forgatnak az unalomról, a sodródásról és az üresjáratról, akkor a film is unalmas, sodródós, és üres lesz. Ha létezik bloatware, akkor léteznie kell bloatfilmnek is, és ez az. Kemény fél-egy perceknek kell eltelnie, hogy valami történjen. És ez a dialógusokra is igaz. Komolyan, hosszú 5-10 másodpercek telnek el, mire válaszol a beszélgetőpartner. Tehát a film tele van buta hallgatással. Ha pedig történik valami, annak sincs semmi jelentősége, nagyrészt. Megnézzük, ahogy a csaj elmossa a poharat, ahogy a srácok egy sörösdobozzal fociznak, vagy hogy ülnek a mezőn. Hurrá. A film története is olyan (ezért bloat), hogy az más filmekben elmegy egy 20-30 perces epizódnak, aztán tovább. Erről a semmiről (mert arról szól a film) képesek 1,5 órán át értekezni. Minden apró kis rezzenésből konfliktust akar sejteni az ember agya, mindegy mit, csak történjen már valami! Ennek ellenére egyetlen feszült szituáció van, az utolsó 15 percben. De az is csak úgy van, a semmiben.

Ha a film neadjisten életérzést kívánt volna átadni, nos üzenem: nem sikerült. Egy-két helyen be van vágva a soundtrack, ami jó, de abból is a legérdektelenebb részeket tették be. Ha meg nem az megy, akkor naaaagy csönd, a rendes IRL háttérzajjal (csörömpölés, léptek hangja). A realisztikus set-up megvan. A karakterek annyira nem sikerültek, hogy pár emberről még a végén sem tudtam, hogy kicsoda, és mi is a köze a sztorihoz. Az érzelmi mondanivalóval rendelkező jelenetek kb. annyira jönnek át, mint egy cserebogár az IFA szélvédőjén. Mert gondolom a félperces egymásszemébenézések azok az érzelmi tartalmat voltak hivatottak átadni...

Igazából félidőtől, amikor elkezdtem sejteni, hogy ebből film már nem lesz, elkezdtem negatív rekordkísérletként kezelni a dolgot. De ez még annak is csőd, annyira unalmas és semmilyen. Így nálam a Legyőzhetetlen Aranycitrom marad az Apám Beájulna. De higgyétek el istenbizonyra, hogy a magyar filmipar eme sajnálatos szemete méltó egy különdíjra...

mainframe

Aeon Flux

©   mainframe   |   film

Aeon Flux - 2005. Már volt erről egy sorozat '95-ben, de azt nem láttam. Charlize Theron az én ikozaéder alakú szívem egyik csücske, ezért mindenképpen meg kellett tekintenem a filmet. De sajnos csalódás volt. A színészi játék, a látványvilág, minden! Pedig roppantmód optimistán szoktam hozzáállni az ilyesmihez, de itt nem tudok felhozni semmit. Sci-fi-ről van szó, ahol egy utópisztikus városállamban él minden megmaradt ember, és az abszolút hatalmat a Goodchild dinasztia birtokolja már évszázadok óta. És akkor vannak ugye a jófiúk, a Monican-ok, akik a titkos ellenállók. Aeon Flux pedig a legjobb bérgyilkosuk. Elmegy megölni Trevor Goodchildot. De persze a helyzet korántsem ilyen egyszerű, mint amilyennek látszik. Az egész sztori kitalálható 5-10 perc alatt, szóval ne várjon senki katarzist.

Ha már sci-fi, akkor kell ugye hihetetlen technika, meg implant, meg tudomisén. No, van. De nem fogjátok megköszönni. Az egyik ellenálló csajnak például a lába helyén is kéz van, mert így ügyesebb. Aeon spécije (többek között) a szeme, mert a rendes szeme mögött van egy fekete, második is, amivel ilyen hiperlátása lesz. Szerintem ez is elég gusztustalan lett. Ilyen és hasonló bio-borzalmakra gondoljatok, ha a technikára vagytok kíváncsiak. Meg persze mennek a már megszokott 50 ütés után felkelések, egymozdulatos nyakeltörések, tölténykiszedés a sebből kézzel, többszázméteres esések, irreális triplaszaltók és felesleges flikk-flakkok. Mindezt még megfűszerezik egy kis flashbackeléssel, hogy még élvezhető se legyen. A képi világ is amolyan összehányt, seilyen-seolyan. Folyamatosan koncentrálnom kellett, hogy most mi is történik. A szereplők feléről ordított, hogy kétmondatos kiegészítő vagyok!, olyan kidolgozatlanok voltak. A színészi játék nulla. De tényleg. Aeon faarccal néz, Trevor elnézően mosolyog, és selymes hangon magyaráz, Oren (Trevor öccse, az iggazzy gonosz) pedig elvetemülten néz. Amin kicsit mosolyogtam, az Freya, Trevor személyi mittoménkije (testőrnő? titkárnő?), akihez nem illik ez az akrobatikus szétrúgom-a-segged-te-fehér-liba-stílus. Lehet, hogy az alakja jó, de a kerek arca miatt nekem valahogy mégis végig olyan érzésem volt, hogy egy molett csaj ugrándozik le emeletekről, és rugdos fejmagasságban. Szerintem nem is nagyon tudta megcsinálni, mert a harcjelentet olyan szinten vágták meg, hogy egy videoklipp sebessége ahhoz képest döglött ló.

Summázva az egészet, nem tudom rekommendálni a dolog megtekintését. Még Charlize Theron-rajongóknak sem, mert itt ő is kiábrándító. Szép, szép, de nem csinál semmit. Inkább töltsetek le róla egy képet, és nézzétek 5 percig. Az élmény ugyanaz, de nem kerül 1,5 órába.

mainframe

Mit tanítanak nekük a Szuperhősös filmek… szerintem.

©   mainframe   |   film

Betmen és társai, avagy mit nem tudnánk szuperhősök nélkül?

  1. Minden tudós gonosz (még ha csak tudat alatt is), kivéve a galambősz nagypapa- és a bomba nő-típusúakat. Utóbbiak közül mindnek szuperhős a barátja, előbbiek az utóbbiak apái. A kevés kivétel, aki nem ilyen, de jó, az első félórában/10 oldalon meghal.
  2. Az egyre fejlettebb, pöpecebb, high-tech szuperhős-kellékek csak úgy termelődnek vagy fejlesztik magukat a (negatív) hős szekrényében, mindenfajta emberi segítség nélkül. (Pókember is egy szál tűvel varrta a pókruhát. A Pingvin ujjak nélkül fabrikálta volna a trükkös esernyőit? Az egyetlen kivétel Batman, akinek saját tudóscsapata volt.)
  3. A szuperhősnek szuper-járgány dukál, ami ha lehet, minél feltűnőbb, hogy a gonoszok egyből kiszúrják. (mondjuk fura lenne amint Batman kiszáll egy Chevy Novából…)
  4. Miért akar egy szuperhős segítőt (sidekick), illetve miért akar bárki segítő lenni, ha annak az összes tevékenysége, hogy ki kell menteni a pácból, amibe a hősködés miatt került, vagy simán hülyét csinál magából, és a legvégén legtöbbször meghal? (Batman 3 Robint használt le képregényben)
  5. Mindenki tökéletesen elfedheti kilétét egy kb. 2 cm széles, szemkörnyéket elfedő maszkkal. (Pl. a környék menőcsávója hirtelen eltűnik a partiról egy félreeső szobába, majd egy pillanat múlva megjelenik a helyi szuperhős, csont ugyanabban a cuccban, a _maszkkal_, és jön a „Hű, ki lehet eeez?” effektus. [Zorro és Batman a legjobb példa])
  6. Minden testi torzulás, vagy baleset elmebajt és bűnöző hajlamot von maga után. Szélsőséges esetben egy kisebb csalódás is akár. Csak a főhősnél nem. (Kétarc, Poison Ivy, Rébusz, Madárijesztő, Pingvin… gyakorlatilag az összes Batman-gonosz)
  7. A szuper-gonoszok első dolga egyedi ruhatár összeállítása. (Teljesen általános szabály!)
  8. Mindenki, amikor szuper-gonosszá válik, félelmetes képességek birtokosa is lesz egyben. Lsd.: Harvey Dent „Kétarc” egyszerű ügyvédből félnehézsúlyú öklöző, és háborús veteránokat megszégyenítő géppuskás lesz egy csapásra, mert megmarta az arcát a sav. (Kiegészítés: Aki erős lesz, az egyből harcművész és akrobata is, nézd csak meg Pókembert és a Goblint)
  9. Minden gonosz, akinek saját ruhatára és/vagy testi torzulása van, hirtelen egy kiterjedt, jól felszerelt, profi, és olajozottan működő bűnszövetkezet élére kerül, akik feltétel nélkül tisztelik őt. Arról nem is beszélve, hogy a gonosz ruhatára „hirtelen” a bandatagokra is érvényes lesz. („Kezicsókolom, 60 darab függőlegesen kettéosztott piros-fekete símaszkot szeretnék varratni…” „Varrjá’ nekik Jolikám, biztos valami hokicsapat vezérszurkolói…!” Példák: Kétarc, Joker, Pingvin…)
  10. Minden gonosznak világrengető tervei vannak. Nem csalnak adót, nem hajtanak át a piroson (csak a magasabb cél érdekében), az snassz. A minimum a helyi város/ország teljes uralma, vagy egy kisebb háború, és persze egy halott szuperhős.
  11. Minden (katonai) kísérlet instabil, és ennek ellenkezőjét az összes fejlesztő tudós úgy akarja bizonyítani, hogy saját magán próbálja ki. Ha nem, akkor spontán laborbaleset áldozata lesz. Nincs menekvés. Mindkettő eredménye közismert. (Megjegyzendő, hogy egyedül ezeknek a tudósoknak általában nem is lesz magán-hadseregük. Goblin, Mr.Freeze, Poison Ivy… sokáig lehetne sorolni)
  12. Egy szuperhős (és a legtöbb szupergonosz) nem jár gyalog. Nagy távoldágokra ott a hiperjárgány, a szomszéd utcába azonban repülve/ugrálva/falon mászva/egyéb extrém módon megy. Nehogy már elvegyüljön a tömegben…
  13. Egy gonosz (és/vagy serege) csak és kizárólag high-tech fegyverekkel/egyéb eszközökkel van felszerelve (ide tartoznak a különböző titkos képességek is!), VAGY teljesen old timer a küzdőstílusuk. A kornak megfelelő haditechnika számukra nem elképzelhető. (Dobtáras gépfegyver a ’90-es évek végén? Miért ne? Biztos könnyű töltényt venni hozzá… A neonfény meg szériatartozék, hogy jól lássa őket a hős!)
mainframe

A sziget

©   mainframe   |   film

The Island (2005) - Megnéztem vasárnap reggel, és arra jó is volt. Ugyanazt tudom mondani, mint a lopakodóról, hogy persze-persze, egylövetü film, és van benne elvi hiba is bőven, de jó nézni. Mert szép. Jól meg van csinálva. És Scarlett Johansson is nagyon csini. A sztori engem meglepően emlékeztetett az Equilibriumra, ám ez itt kicsit konkrétabb, és kevesebb benne a hiba. De Sean Bean van benne. Csak itt gonosz. Ennél a szerepnél ő sokkal jobb, nem tudom miért vállal el ilyen sz@rságokat. Már a James Bondban (Goldeneye) sem tetszett. Boromirként viszont állat volt!

Genre: Action / Drama / Sci-Fi / Thriller
Tagline: They don't want you to know what you are.
Plot Outline: A man (Ewan McGregor) goes on the run after he discovers that he is actually a harvested being, and is being kept along with others in a utopian facility.
User Comments: Just Make Sure You Don't Think While You Are Watching It
User Rating: 6.9/10 (25,287 votes)