Haszprus überblog

Haszprus überblog

Ice Age - The Meltdown - 2006. 25 percig bírtam, aztán véget vetettem a szenvedésnek. Mondjuk nekem már az első rész se jött be.

Shamalt kolléga felvetéséből származik az ötlet, hogy az ÜberBlog teamje üljön le együtt megnézni valamilyen filme(ke)t. Közben igény szerinti alkoholfogyasztással lehetne súlyosbítani a helyzetet. Vitassuk meg, mit nézünk, mit iszunk, mi a célunk az egésszel! (az első pár komment áthelyeződött a Robotok c. bejegyzésből)

Robots - 2005. Megnéztem, de nem hagyott bennem maradandó nyomokat. Szerintem ez kisebbeknek készült, mert mind a karakterek, mind a sztori nagyon gyermeteg és egyszerű. Ezt az aminációs filmet is a szinkronnal akarták befuttatni, elég nagy sztárokat sikerült hozzá megszerezni, de rápacsáltak, mert én szinkronnal néztem, mint ahogy szerintem a nézők 90%-a szintén. (lévén kis gyerekek) A poénok is megmaradnak tízéves szinten (...gépséges hölgyem...), és van persze naaaaagy tanulság, hogy sosem szabad feladni az álmainkat. Lesz egyszer olyan mese, amiben nem lesz a szánkba tömködve valami veretes bölcsesség? Nálam ezért vezet magasan az anime, mert ott ha van is valami konzekvencia, levonhatod magad, nem mondja el helyetted a fél szereplőgárda egymás után. (Itt igen. Súlyozottan igen. Zavaróan igen.)

A látványvilág szép, nagyon meg van csinálva minden, de tök illogikus az egész. Egy robot világban miért előírásszerű, hogy MINDEN robot legyen? Ilyenekre gondolok, mint dob, vagy tűzcsap. Mert itt az ilyesmi is robotból van. A tömegközlekedési módszereket hosszasan és látványosan taglalják, de én már a harmadik flikk-flakknál és röpködésnél a fejemet fogtam. Legyen elég annyi, hogy ezeket a robotokat olyan mérnökök rakták össze, akik nem tanultak sem Matematikai Logikát, sem Mesterséges Intelligenciát. Szóval megkapjuk a szokásos karaktereket, a szokásos sztorival (a világuralomra törő gonosz gyáros droiddal), a szokásos vonalvezetéssel (pl. utazás, menekülés, belógás rendezvényre, népfelkelés...), szokásos poénokkal. Kezdem azt hinni, hogy a komputeranimációs filmek egy szoftverrel készülnek. Rákattintanak egy .exe-re, feljön egy varázsló, ott paraméterezik a dolgokat, majd ráhúznak egy skint (lássuk csak mi nem volt még: legyen a következő bútoros! Vagy várjunk, mégsem, a konkurrencia csinált egy méhecskéset, akkor mi meg csinálunk egy darazsasat.), majd a gép 2 óráig renderel, aztán kiköpi a filmet. Majd lekódolok egy ilyet, és ez lesz a diplomamunkám.

Nem akarom senkinek elvenni a kedvét (de. akarom.), de azt kell mondjam, nem tudom ajánlani a cuccot. Mondjuk fáradtam néztem, nem is az én korosztályomnak volt szánva, de akkor is kevésnek találtam. Gyenge 4-es a 10-ből.

Date Movie - 2006. Mindenfelé csak negatív kritikát lehet olvasni erről a filmről, úgyhogy itt megszakítanám a sort, mert szerintem elég jó. Momentán kapásból kétszer néztem meg, ami nem szokásom. A nyitány óriási, Kelis erőt és magabiztosságot sugárzó Milk Shake zenéjére (ami már önmagában is zsír) próbálja a nemkicsit túlsúlyos főszereplő csaj elcsábítani az utcán kószáló pasikat, csekély sikerrel, ellenben annál röhejesebben. Az a tánc, amit levág, valami eszméletlen Már önmagában ezért megéri megnézni.

Amit ezzel a filmmel kapcsolatban meg szoktak említeni, hogy kissé gusztustalan már itt-ott amiket poén címen leadnak. Ezt alátámaszthatom, de nem sok van ezekből. Idegesítően sok jutott viszont Sophie Monkból, aki bár nem néz ki rosszul, de a színészkedéshez nem sok köze van.

Dark Water - 2005. Remekül kidolgozott, sztorival (drámai vonallal) rendelkező horror iszonyat nyomasztó helyszínnel, de nem a székben ugrálós fajtából. It's all about atmosphere - és valóban, mestermű, nekem nagyon bejött.

The Man - 2005. Óriási, bazz, Samuel L. Jackson & Eugene Levy. A magányos utcai harcos FBI ügynök kénytelen bevonni az akcióba a balfék dumagép fogorvost, akinek persze nem igazán van ínyére a dolog. Nem szoktam filmeken hangosan röhögni de ezen simán

Rumor has it - 2005. Katasztrofális. IMDB rating alapján akár egy jó vígjáték is lehetne, a stáblistában több nagyobb színész is szerepel (kinek mi számít nagynak), gyakorlatban azonban nehezen bírtam hogy az utolsó háromnegyed órában mást se kaptam, csak kisírt szemeket, nagy egymásraborulásokat. A LOTR3 végét juttatta eszembe… Azt gondoltam, hogy ennek megfelelően majd nemek szerinti bontásban egészen eltérő rétingeket fogok látni az imdb-n, de legnagyobb meglepetésemre a hímek és a nőstények szavazatai átlag 0 pontos eltérést produkáltak. A lényeg, hogy szerintem nagy ívben kerüljétek.

16 Blocks - 2006. Nem túl izgalmas, nem túl hihető, nem túl eredeti, és Bruce Willis elég hülyén néz ki bajusszal. Ha Mos Def nem szövegelne egész végig, a film teljesen üres lenne.

The Hills Have Eyes - 2006. Oké, nem tudtam miről van szó, csak Balage ajánlotta hogy jó fosatós, meg imdb-n láttam hogy 6,4, 7000+ szavazattal, ami tekintve a horror/thriller műfajt, meglehetősen jónak számít. Namost ahogy az első képkockákból már látni lehetett, hogy itt valami gonosz torzszülöttek vérengzéséről lesz szó, nem sok jót reméltem. Miért kéne egy torzszülöttnek feltétlenül gonosznak is lennie? A texasi láncfűrészesben bevesszük, hogy gonosz, mert ugyan miért ne lehetne valaki egyszerre torz és gonosz. De hogy egy fél falunyi torzszülött egy kivétellel mind gonosz legyen… Szal itt bukik az alapsztori, innentől hiteltelen az egész, sajnálom, mert nagyon kiváncsi voltam rá pedig.

Pozitívumként megemlítem, hogy a film végére azért lesz egy főszereplőnk is aki bár eredetileg egy unalmas nulla, végül mégis sikerült elérnie hogy drukkolj neki

Osztán ajánlom-é? Nem igazán, de ha kedveled a gonosz torzszülötteket akkor tuti be fog jönni.

Hoppá hoppá mire bukkantam. Indiana Jones and the Temple of Doom - 1984, written by George Lucas. Ez az első Star Wars epizód után 7 évvel készült. A bárban a film legelső pár jelenete játszódik, majd miközben Dr. Jones menekül egy pillanatra villan be csak a neontábla Ben Obi-Wan Kenobi nevével, én is csak véletlenül vettem észre. Mindenesetre érdekes.

update: A Wikipedián is megemlítik, hogy a neve feltűnik a filmben

Kung Fu Hustle - 2004
Genre: Action / Comedy / Crime / Fantasy
Tagline: A new comedy unlike anything you have seen before
Plot Outline: In Shanghai, China in the 1940s, a wannabe gangster aspires to join the notorious Axe Gang while residents of a housing complex exhibit extraordinary powers in defending their turf.
User Comments: Freaking fantastic.
User Rating: 7.8/10 (17,852 votes)

No ezen is túlvagyunk, de őszintén szólva nem látom, miért is akkora jó cucc ez. Pedig nagyon hypeolták, valami díjat is nyert, és állítólag frankón formabontó.

Spoiler is van benne, ha meg akarod nézni, ne olvasd el!

Hitch - 2005. Az utolsó félórás szenvedést leszámítva végig pörgős és szórakoztató. Ajánlom.

The Waterboy - 1998. Jaj de nehézkesen fejlődő hőssztoriról van szó itten. Vígjáték? Ja, olyasmi, de nem a térdcsapkodós fajtából. Csak azt nem teljesen vágom, hogy mire föl a 20 ezer imdb-szavazat.

Miért van az, hogy Adam Sandler majdnem mindig gagyi filmekben játszik gagyi alakokat gagyi poénokkal? (Kivételek: Spanglish, 50 First Dates.)

Olyat tettem, mint amit már nagyon régóta nem. Leültem filmet nézni.

Tudni kell rólam, hogy szökőévente nézek filmeket, akkor is egyfajta alig leplezett kultúrsznobizmustól vezérelve szinte mindig olyat, aminek semmi köze Hollywoodhoz. A blogon elemzett filmek nagy többségéről még soha nem is hallottam (leszámítva a Donnie Darko-t meg a Dogville-t, most több nem jut eszembe), úgyhogy ebből kiindulva könnyen megeshet, hogy amiről most írni fogok, arról meg a Tisztelt Olvasóközönség nem hallott soha. A Mőbiusz című filmről van szó, legalábbis feltételezem, hogy ez a magyar címe, ugyanis angolul volt hozzá szerencsém. (Nem nyert a magyar címe az, hogy A Moebius-metró - Haszprus)

A Soundtracken felbuzdulva megnéztem a magyar filmipar fent említett termékét... Hát srácok, egy fontos tanulság lejön belőle:

Ha filmet forgatnak az unalomról, a sodródásról és az üresjáratról, akkor a film is unalmas, sodródós, és üres lesz. Ha létezik bloatware, akkor léteznie kell bloatfilmnek is, és ez az. Kemény fél-egy perceknek kell eltelnie, hogy valami történjen. És ez a dialógusokra is igaz. Komolyan, hosszú 5-10 másodpercek telnek el, mire válaszol a beszélgetőpartner. Tehát a film tele van buta hallgatással. Ha pedig történik valami, annak sincs semmi jelentősége, nagyrészt. Megnézzük, ahogy a csaj elmossa a poharat, ahogy a srácok egy sörösdobozzal fociznak, vagy hogy ülnek a mezőn. Hurrá. A film története is olyan (ezért bloat), hogy az más filmekben elmegy egy 20-30 perces epizódnak, aztán tovább. Erről a semmiről (mert arról szól a film) képesek 1,5 órán át értekezni. Minden apró kis rezzenésből konfliktust akar sejteni az ember agya, mindegy mit, csak történjen már valami! Ennek ellenére egyetlen feszült szituáció van, az utolsó 15 percben. De az is csak úgy van, a semmiben.

Ha a film neadjisten életérzést kívánt volna átadni, nos üzenem: nem sikerült. Egy-két helyen be van vágva a soundtrack, ami jó, de abból is a legérdektelenebb részeket tették be. Ha meg nem az megy, akkor naaaagy csönd, a rendes IRL háttérzajjal (csörömpölés, léptek hangja). A realisztikus set-up megvan. A karakterek annyira nem sikerültek, hogy pár emberről még a végén sem tudtam, hogy kicsoda, és mi is a köze a sztorihoz. Az érzelmi mondanivalóval rendelkező jelenetek kb. annyira jönnek át, mint egy cserebogár az IFA szélvédőjén. Mert gondolom a félperces egymásszemébenézések azok az érzelmi tartalmat voltak hivatottak átadni...

Igazából félidőtől, amikor elkezdtem sejteni, hogy ebből film már nem lesz, elkezdtem negatív rekordkísérletként kezelni a dolgot. De ez még annak is csőd, annyira unalmas és semmilyen. Így nálam a Legyőzhetetlen Aranycitrom marad az Apám Beájulna. De higgyétek el istenbizonyra, hogy a magyar filmipar eme sajnálatos szemete méltó egy különdíjra...

Donnie Darko - 2001. Izé, szóval asszem ez a második film életemben, amire aszondom hogy nem értettem. Az első a Mulholland Drive volt (by David Lynch), amit már menet közben se értettem. Itt menet közben még vágni véltem a dolgokat, aztán lehet hogy mégse. IMDB top#99-es filmről beszélünk egyébként. Spoilerek (kijelölöd, olvashatod): Volt ez a time travel téma, meg szörnynyúl, de végülis ki volt ez a nyúl és hogy a manóba került a sztoriba egy időutazás? Meg úgy általánosságban se vágom, nem az időutazik, aki benne ül a fémszerkezetben? De Donnie nem ült benne, mint ahogy az egész világ sem, szal I'm pretty confused. Ki volt Frank? Mi idézte elő, hogy az egész világ 28 napot visszazökkenjen az időben? Az időutazás után Donnie miért aludt otthon?

Aeon Flux - 2005. Már volt erről egy sorozat '95-ben, de azt nem láttam. Charlize Theron az én ikozaéder alakú szívem egyik csücske, ezért mindenképpen meg kellett tekintenem a filmet. De sajnos csalódás volt. A színészi játék, a látványvilág, minden! Pedig roppantmód optimistán szoktam hozzáállni az ilyesmihez, de itt nem tudok felhozni semmit. Sci-fi-ről van szó, ahol egy utópisztikus városállamban él minden megmaradt ember, és az abszolút hatalmat a Goodchild dinasztia birtokolja már évszázadok óta. És akkor vannak ugye a jófiúk, a Monican-ok, akik a titkos ellenállók. Aeon Flux pedig a legjobb bérgyilkosuk. Elmegy megölni Trevor Goodchildot. De persze a helyzet korántsem ilyen egyszerű, mint amilyennek látszik. Az egész sztori kitalálható 5-10 perc alatt, szóval ne várjon senki katarzist.

Ha már sci-fi, akkor kell ugye hihetetlen technika, meg implant, meg tudomisén. No, van. De nem fogjátok megköszönni. Az egyik ellenálló csajnak például a lába helyén is kéz van, mert így ügyesebb. Aeon spécije (többek között) a szeme, mert a rendes szeme mögött van egy fekete, második is, amivel ilyen hiperlátása lesz. Szerintem ez is elég gusztustalan lett. Ilyen és hasonló bio-borzalmakra gondoljatok, ha a technikára vagytok kíváncsiak. Meg persze mennek a már megszokott 50 ütés után felkelések, egymozdulatos nyakeltörések, tölténykiszedés a sebből kézzel, többszázméteres esések, irreális triplaszaltók és felesleges flikk-flakkok. Mindezt még megfűszerezik egy kis flashbackeléssel, hogy még élvezhető se legyen. A képi világ is amolyan összehányt, seilyen-seolyan. Folyamatosan koncentrálnom kellett, hogy most mi is történik. A szereplők feléről ordított, hogy kétmondatos kiegészítő vagyok!, olyan kidolgozatlanok voltak. A színészi játék nulla. De tényleg. Aeon faarccal néz, Trevor elnézően mosolyog, és selymes hangon magyaráz, Oren (Trevor öccse, az iggazzy gonosz) pedig elvetemülten néz. Amin kicsit mosolyogtam, az Freya, Trevor személyi mittoménkije (testőrnő? titkárnő?), akihez nem illik ez az akrobatikus szétrúgom-a-segged-te-fehér-liba-stílus. Lehet, hogy az alakja jó, de a kerek arca miatt nekem valahogy mégis végig olyan érzésem volt, hogy egy molett csaj ugrándozik le emeletekről, és rugdos fejmagasságban. Szerintem nem is nagyon tudta megcsinálni, mert a harcjelentet olyan szinten vágták meg, hogy egy videoklipp sebessége ahhoz képest döglött ló.

Summázva az egészet, nem tudom rekommendálni a dolog megtekintését. Még Charlize Theron-rajongóknak sem, mert itt ő is kiábrándító. Szép, szép, de nem csinál semmit. Inkább töltsetek le róla egy képet, és nézzétek 5 percig. Az élmény ugyanaz, de nem kerül 1,5 órába.

Transporter 2 - 2005. Irritál, ha a fizika legelemibb törvényeit figyelmen kívül hagyják. Plz ne ugráljunk már abban a repülőben fölfelé, ami éppen most csapódik be 1000 km/h-val a tengerbe… És még számos hasonlót említhetnék (Frank a levegőben lekapatja a bombát a kocsi aljáról, 40 emberrel 2 perc alatt egyesével végez, stb). A film látványos volt, de sajnos a jelenetek legtöbbjét a néző realitásérzéke egyszerűen nem veszi be. Ha filmet nézek, akkor nem egy tech demót akarok látni arról, hogy mire képes manapság a filmgyártás, hanem egy hihető sztoriba akarom beleélni magam, aggódni akarok a szereplőkért, de ugyan hogy aggódhatnék olyasvalakinek az épségéért, aki láthatóan a fizika törvényein is felülkerekedik, ha a szükség úgy hozza?

Derailed - 2005. Személyes érintettségem okán nem tudok objektív kritikát írni a filmről, de ilyennel eddig se próbálkoztam, úgyhogy elvileg nincs ebből gond. Jó családapa lúzercsávó a vonaton megismerkedik egy helyes hölgyikével, majd egyet ugorva a sztoriban (spoiler) leütik ill. megerőszakolják őket - az egészséges nézők elvárásainak megfelelően konkrétan Clive Owent ütik le, és Jennifer Anistont erőszakolják meg. Ennél többet elvből nem lövök le, csak annyit súgok meg, hogy a film 100%-os rekommendációmat élvezi. Pörgős, izgalmas, csavaros.

X-Men: The Last Stand - 2006. Szóval Jean Greynek azért kell meghalnia, hogy Főnix feltámadhasson . Azt javaslom, hogy csak az menjen el moziba és nézze meg a filmet, aki utána nem azzal kezdi, hogy mekkora hülyeség az egész. Igen, az egyik repülni tud, a másiknak kék a színe, a harmadik meg mozgatja a fémet. És akkor mi van? Ez képregény, annak pedig nagyon jó. Látványvilágban jobb, mint az előző kettő, és a sztori sem elcsépelt. Úgyhogy ajánlom mindenkinek, aki szereti a MARVEL-t, aki szereti az X-Ment és aki szereti az akciódús, de néha meseszerű képregenyeket (a francba is, a képregénynek az a dolga, hogy meseszerű legyen).

The Amityville Horror - 2005. Ez egy '79-es film remake-je, bár azt nem láttam. A 2005-ös verzió egy mai horrortól elvárható modern képi világgal rendelkezik. A feszültséget itt-ott megjelenő flashekkel és hanghatásokkal próbálja megteremteni, meglepetéseket ilyen téren nem nyújt, és szerintem azt sem képes elérni, hogy másfél órát rettegj a fotelben. Nem kifejezetten ajánlom, de egynek elmegy.

Underworld: Evolution - 2006. Láttam az első részt, őszintén szólva nem emléxem, hogy tetszett-e, de ez nem. Közben rájöttem hogy anno írtam róla: nem tetszett az sem Szóval másfél órába belezsúfolni ennyi célváltoztatást, visszaemlékezést, egyik percben még undorító lények, másikban szoft pornó, nemtom, azt gondolom, túltelített volt ez a film, ennek ellenére pont annyival előre kiszámítható, hogy az elimináljon minden izgalmat. Ja és hát az animációk, iszonyat lowcost. Ha nincs rá zseton, inkább tegyetek bele kevesebb effektet, de Pistike vérfarkasait senki se akarja nézni másfél órán keresztül.

Kötelező darab. Nem csak Clive Owen es Jennifer Anniston miatt, hanem a sztori miatt is. Tipikus példája annak, hogy hogyan kell viselkedni az életben. Vannak akik csendben hagyják, hogy keresztül menjenek rajtuk és vannak, akik bármi áron, de elégtételt vesznek. És persze vannak azok, akik tettetik, hogy balekok, aztán bármi áron elégtételt vesznek.