Haszprus überblog

Haszprus überblog

Észleltem egy olyan személyes levélnek álcázott típusú spamet ami valahogy átjutott a szűrőn, és mindjárt keresetlen válaszra is méltattam (naivan bízva abban hogy nem spambot csinálja, és ezúttal be is igazolódott a gyanúm), majd továbbküldtem a Homárnak. Igaz, nem az én bejelentésem alapján, de lehozták a dolgot. A spammerem azonban gyorsabb volt, és válaszolt. (Ami azért nem mindennapos, ezért is gondoltam hogy megírom ilyen backstage-finomság gyanánt a levelezésemet vele.)

Nemrég írtam egy levelet a BKV-nak arra a problémára magyarázatot illetve megoldást remélve, hogy ugyan miért az orrom előtt gördül ki rendszeresen a végállomásról a buszom, holott én vagyok az első aki a HÉVről átér oda. Nagyjából kifejtettem nekik hogy ez a naaaagy menerendigazítósdijuk előtt nem így volt, hanem inkább logikusan megvárta a HÉV közönségét, illetve hogy gondolják át hogy mi máshoz érdemes igazítani Csepelen a menetrendeket mint a HÉVhez. Erre kaptam az alábbi választ, amit vágatlanul közlök, majd pár szóban le is reagálnék:

Vasárnap megvettem (ezúttal tényleg) Tarjányi Péter könyvét, és mivel igen rövid, fél nap alatt abszolváltam. A tapasztalataim róla röviden alább.

Úgy néz ki hogy az Egyetemistahatározó című mókás fikázóblog ugyanolyan sorsra jutott mint a Dugnám blog. Bár ez hivatalos levételnek kevésbé néz ki, inkább hacknek, vagy fenyegetés nyomán történő önkéntes felégetésnek. Legalábbis szomorú, de inkább szánalmas, hogy itthon senki nem áll olyan biztos talajon önértékelésileg, hogy megkímélje magát az ilyen blogok okozta idegességtől. Aki egy ilyenen felhúzza magát, annak szerintem ez kéne legyen a legkisebb probléma az életében. (Ez nyilván felhívás keringőre, fikázzátok Mainframe-et, hátha kiakad, és meghazudtolja önmagát. )

Szóval szomorú idők járnak a mi úgynevezett szólásszabadságunkra. Vagy legalábbis az internetes részére. Ami pont elég.

Haza fele elmentem lőni néhány fotót, igaz sehova se lehetett bejutni, de azért kirakok párat. Emléknek és érdekességnek jó lesz.

És az megvan, hogy a Magosz blokáddal fenyegeti a nagyfelvásárlókat és a feldolgozókat, ha nem emelik a gyülölcsök felvásárlási árát? Erről csak nekem jut eszembe a védelmi pénz intézménye, vagy a közönséges zsarolás/terrorizmus (persze ez is csak amolyan suttyó lightweight nyugatbalkáni módon)? Meg amúgy alapjáraton is a belem fordul ki az ilyen primitív, erőből történő megoldásoktól. Ez nem a kőkor, hogy van nagy traktorom, akkor elállom az utat, és én vagyok a jani. Nem tartom szerencsésnek, hogy lassan 20 éves kapitalizmusunkban a gazdák még mindig úgy érzik, valami kiemelt rangjuk van, és nekik járnak olyan pénzek, jogok, juttatások, amik senki más ugyanolyan egységsugarú kereskedőnek nem. Ők kapnak kártérítést mindenféle környezeti tényező alapján, stb. Miért, ha egy cégvezető meglép a kasszával, és emiatt elveszítik az értéküket a tőzsdén lévő részvények, akkor a brókereket kárpótolják? (ha igen, akkor is hosszas pereskedés és huzavona után) Vagy a tűzijátékon kitört vihar áldozatául esett kézműveseket, akiknek odalett több havi munkájuk, kárpótolták?

Most éppen az a Magosz problémája, hogy szerintük a gyümölcsfelvásárlók kartell-gyanúsan tartják alacsonyan az árakat. Namost ezzel kapcsolatban két dolog: Ők meg nem pont kartell-gyanúsan (és akkor még számba sem vettük a blokádot) próbálják felverni az árakat? Akkor most ki dönti el hogy ki csinál rosszat? Óvónéni? Illetve: nem lehet, hogy azért csak ennyiért veszik meg a felvásárlók, mert más helyről kicsit drágábban, de ugyanúgy beszerezhetnék? (külföld, stb.) Ennek sem az a megoldása, hogy hőbörgünk meg elálljuk az utakat traktorral, hanem hogy felhozzuk a termelési színvonalat (támogatás, juttatás, stb., és azért nyilván valahogy majd el lesz adva az a gyümölcs, annak az árát is be lehet forgatni) európai szintre, hogy versenyképesek legyenek az itthoni árak, nem? Ha meg ez annyira lehetetlen, akkor sajnálom, de lehet hogy más után kéne nézni. Nem véletlen hogy Uganda kevés szilíciumchipet gyárt. Ha nálunk drágán megy a mezőgazdaság, akkor vagy megoldjuk hogy versenyképesek legyenek a termékeink (alacsony ár és/vagy jó minőség), vagy becsődölünk. Kapitalizmus, az van. Meg kéne vele barátkozni, mert mi akartuk.

(A téma előmoderált, kérjük mellőzzük a köcsöggyurcsányozást (értem ezalatt az összes már unásig csépelt aktuálpolitikai kirohanást), és kíséreljünk meg az adott problémával foglalkozni. Lehet benne Gyurcsány ha muszáj, de legyen értelme, plz.)

Elmondom mi a bajom a mai Gay Pride felvonulással, de nem az amire gondoltok. Hanem az, hogy emiatt áll a nagykörút (egyéb helyszínekkel egyetemben). Igen, a 4-6-os is (illetve kétrészletben, pótlóval, háromnegyed szakaszon, stb.). Valaki magyarázza meg, hogy akárkinek támad valami ötlete, érzése, gondolata, akármije, annak miért kell ezt feltétlenül valami felvonulásban kiélnie? Ez ennyire jó buli? Miért van, hogy ha valaki elégedetlen a kormánnyal, vagy csak simán a választott pártja rendezvényére megy el tömegesen, vagy meleg, vagy akármi, az azonnal összeverődik egy párszázas-ezres tömegbe, és végigvonul a város egyik létfontosságú ütőerét képező főúton?

És ide tartozik az összes idióta városi rendezvény, a nevetséges másfélkilométeres futóversenyek elhízott belvárosi kispolgároknak, a futáshoz tudvalevőleg ideális (not) aszfalton, a tapinthatóan sűrű szmogban, illetve az amúgy támogatandó Critical Mass is. Miért, ó miért kell azzal felhívni a figyelmet magára mindenkinek, hogy egy napra megbénítja a város amúgy sem jól működő közlekedését? (jó, tudom, a BKV ilyenkor nem termel veszteséget, legalább ) Miért nem tudtak a melegek pl. a Városligeten át vonulni?

Tudom, hogy ez így van Nyugaton is (minden amerikai filmben egy felvonulás forgatagában rázza le az üldözőit a főhős), meg hogy ez kell hogy felhívja a figyelmet, meg miegyéb, de szerintem nem mindenáron. És szerintem az ilyenkor dugóban/lezárt utcában/akárhol megrekedt autós hangos kurvaanyázása teljesen jogos. Ha holnap eszünkbe jut, hogy az Überblogot még nem ismerik elegen, és ezért végig akarunk menni gyalog a Róbert Károly körúton, akkor mi a fasz van? Mindenki állj, mi most megmutatjuk magunkat? (És pontosan ezért sz@rom le hogy épp a melegek vonultak fel. Tőlem lehetett volna a Alkoholista Fókaidomárok Önismereti Köre is.) Értitek...

(Tudom, beszóltam a Critical Massre. Tépjetek szét.)

Hirtelenfelindult poszt, mert Mf unalmában beleolvasott egy villamoson utazó néni válla fölött a sztármagazinjába (fujjnemszabad), és két egymást követő oldalon két olyan személlyel találkozott, mint XY, a Fábry Show-ban bemutatott vécésnéni (sic!), illetve YX, az M1 Telesportjának az egyik műsorvezetőnője (aki terhes, ez a hír). A mi sztárjaink, kéremszépen....

A kommentek között pedig olvashattok egy kezdeményezést a női pólus kiegyensúlyozására itt a blogon.

Mainframe izgalmas akcióba kezd(ett): Budapest metróhálózatában 20 alkalommal fog ellenőrzésen áthaladni lejárt bérlettel, azt szabályosan felmutatva az ellenőröknek. Tessék kommentben megtippelni, hogy ebből hány alkalommal fog fennakadni a rostán. A legközelebbi tippet adók között egy barátságos mosolyt és egy vállveregetést sorsolunk ki. (A nyugtalankodók kedvéért megjegyzem hogy a lejárt bérlet alatt van egy szép szabályos, aktuális is, a durva konfrontációk elkerülése végett.)

Nem tudom mennyire ismeritek a Memento Parkot, régebbi nevén a Szoborparkot, de én úgy vettem észre, hogy mi, magyarok többsége nem is tud a létezéséről, vagy ha már hallott róla azt se tudja mi az, és hogy merre van. Azonban ha már itt lakom a környéken, akkor gondoltam írok róla pár sort, hátha valakinek kedve támadnak meglátogatni, ha nincs ötlete, hogy hová menjen.

Helyileg a régi balatoni (más néven 70-es) út mellett van, közvetlen Budapest határában a Tétény-fennsík közvetlen szomszédságában, nagyjából 6-7km-re a Budaörsi úttól.

A múzeum nagyszerű hely az idősebbeknek a régi ifjúságuk felidézésére, a fiatalok pedig rengeteg új ismeretet szerezhetnek a szocializmusról, ha már középiskolában úgyis kimaradt ez a rész. Gondolom mindenki emlékszik arra, hogy negyedik évvégén mindig lóhalálában próbálják meg a tanárok befejezni a második világháborút, esetleg még tartanak 1-1 órát 1956-ról, aztán huss, vége az évnek, jöhet az érettségi. Ennek a hiánynak a pótlására remekül alkalmas ez a kiállítás.

Két részből áll a Memento Park: az egyik az 1993-ban megnyitott szoborpark, ahová a rendszerváltás után eltávolított kommunista szobrok, jelképek, táblák és szimbólumok kerültek. A másik pedig egy kortörténeti kiállítás, ami végig vezet minket a történelmen 1956-tól 1990-ig. Itt mindenféle fotó van, megemlíti a fontosabb eseményeket, valamint leírja a szocializmus jellemzőit.

Sajnos szerintem a Sztálin csizma előtti Tanú térre, meg a tribünre elfogyhatott a pénz, mert úgy tudom, hogy a teret valamilyen burkolókővel be kéne fedni, meg hát szerintem se teljesen van rendjén az, hogy tisztára úgy néz ki az egész, mint ha még most is építenék. Másrészt elég nevetséges, hogy a tribün betonja 1,5 év után nem bírta a hideget és kezd szétmállani, vélhetően valaminek kéne még kerülnie rá, ami megóvja és szebbé varázsolja.

Összefoglalva érdemes ide kilátogatni, ha valaki kicsit retrózni szeretne, vagy csak új ismeretekre szert tenni. Sajnos a jegyára nem túl olcsóak, ahhoz képest, hogy fél óra alatt végig lehet járni az egészet. Felnőtteknek 1500 Ft, diákoknak 600 Ft, a családi jegy pedig 2000 Ft. Nyitvatartás 10-től sötétedésig.