Az átlagos Haszprus-blog bejegyzésektől eltérően ezúttal lelki állapotommal foglalkozó írás következik.
Az az utóbbi időben nem túl szokásos dolog állt elő, hogy elég boldog napjaimat élem.
Ez nem azért van, mert kiváló lett az Anal 2 ZH-m.
Mint már leírtam, a BME-n, és úgy egyáltalán az utóbbi években, kicsit kisiklottak a barátkozási szokásaim az általam normálisnak tartott kerékvágásból, nevezetesen leálltam az ismerkedéssel, baráti kör kialakításával, stb. Lsd. bejegyzés no. 479, 480, 486, 487. Ezek a bejegyzések kissé depis napjaimból valók, konkrétan 2003. december 30-ról.
Csak nevek nélkül. Aki járatos az ügyekben az tudni fogja hogy kikről beszélek, aki meg nem, annak nem lényeges tudnia.
Az utóbbi hét, illetve a második félév fejleménye, hogy valahogy úgy alakult, hogy először erősebbre építettem egy haveri kapcsolatot a BME-n valakivel, akivel sok tárgyra együtt járunk. Rendeztünk magánkonzultációt is. És egyáltalán, egyre jobban összeszokunk ahogy az idő halad.
Magánkonzi téren azonban nem ő az egyetlen, mert van más is, akivel ilyen célból rendeztünk találkozót.
Volt most egy harmadik ember is, akit pokoli régóta ismerek netről (legjobb netes barátom volt egy időben), de élőben nem jöttünk ki túl jól, részben azért, mert ő nem Budapesten lakott, részben más dolgok miatt (egész konkrétan: élőben valahogy nem tudtunk elbeszélgtni, bár ez javult mióta ő itt van Bp-en). Vele csökkent a fizikai távolság, mivel 2003. szeptemberben BME-s lett, Sch-es, és azóta találkoztunk párszor, minden esetre vele is tartottam egy magánkonzit a héten, aminek nagyon örültem. Vele nyilván javul az élő közös témák hiánya, hisz most majdnem egy helyre járunk, igaz, nem egy szakra sajnos.
A mai napon pedig új barátra tettem szert, a felsorolásomban ő most a negyedik személy. Az illetőt fél éve ismerem, azonban általában egy harmadik illető társaságában találkoztam vele órákon, és számomra csak mellékszereplő volt. Úgy adódott azonban, hogy a harmadik illető nem jött be utóbbi 1-2 közgáz előadásra, és dumálni kezdtünk [jut eszembe egy ilyen közgáz előadás volt már 2003 vége felé is valamikor], aztán közgáz után is dumáltunk egyet. A mai napon pedig úgy adódott, hogy aki mellett szoktam Progon ülni, amellett most nem volt hely. A szituációt cseppet sem bántam, mert már jópár hete el akartam mellőle költözni, tekintve hogy úgy hadar a srác, hogy egyszerűen a szövegének a 70%-át nem értem füllel hogy mégis mi az eget mond… ami kínos helyzeteket szül, és már untam a dolgot. Szóval ma leköltöztem az új személy mellé, megin jót dumáltunk (Prog helyett, ehhhh!), meg utána is (Fizika eleje helyett .
Konklúzió. Az utóbbi időben, főleg utóbbi egy hétben, tehát időben meglehetősen koncentrálva, több emberrel kötök szorosabb kapcsolatot, az itt felsorolt 4 emberrel úgy tűnik elég jól kijövök. És ez már eléggé hiányzott az utóbbi 1-2 év felszínes haveri kapcsolataiban.
Téves következtetés lenne azt hinni, hogy érdekbarátságokról van szó, noha 4-ből 3 embernél szerepet játszott a jó viszony fejlődésében a magánkonzi. A magánkonzi egyszerűen azért játszik szerepet, mert egyrészt ilyenkor levágja az ember, hogy vajon szívesen segítenek-e neki (márpedig feltehetően annak segítenek szívesen, aki nem senki számukra), másrészt ebben a konkrét helyzetben tényleg szívesen segítenek neki, harmadrészt pedig a magánkonzikon kívül tulajdonképpen bme-sekkel nem-igen töltöttem az órákon kívül plusz időt.
Update 23:00: Ráadásként a héten további, egyelőre nem túl jelentős személyekkel is megismerkedtem, meg úgy egyáltalán a második félév hozott jópár új arcot.