Haszprus überblog

Haszprus überblog

Az elmúlt néhány hetet Franciaországban illetve Hollandiában töltöttem. Mivel Párizsról Haszprus írt már régebben egy összefoglalót, Amszterdamról meg én tavaly ezért úgy döntöttem, hogy a beszámolókat (remélem lesz időm többre is) a Párizstól nem messze lévő Disneylanddel kezdem.

Az egész úgy kezdődött, hogy vegyes érzelmekkel indultam el EuroDisney-be, mert úgy hallottam, hogy ez a park inkább kisgyerekeknek szól, és ha jól akarok szórakozni felnőttként, akkor menjek inkább a nem túl távoli Asterix Parkba. Ezt az érzést tovább rontotta, amikor kifizettem a hév megállóban a 12 eurós oda-vissza jegyet, azaz kettőnkért 24 eurót. Nagyon ideges voltam, mert ennyi pénzből simán kimehettünk volna autóval és még a világ legdrágább parkolója se tehetett volna túl ezen az áron, nem beszélve arról, hogy ezerszer kényelmesebb, nem kell állva nyomorogni a héven s este 10-kor, amikor az ember hulla fáradt szívesebben visszaérne a szállásra 1,5 óra helyett 20 perc alatt.

A parkba belépve az érzéseim nem sokat változtak túl sok kis gyerek, béna Disney figurák,és sok várakozás a kisvonatra, ami körbe visz minket a parkban. Azonban amikor leszálltunk róla és elmentünk a Space Mountain nevű hullámvasúthoz teljesen megváltozott a véleményem. Először azt hittem ez is valami kis béna hullámvasút lesz, még gondoltam le is kamerázom az egész menetet, mert abban a tévhitben éltem, hogy gyorsul egyet az emelkedőn (kívülről ennyi látszódott) aztán vége is az egésznek. Igen ám az elképzelés első fele meg is valósult, csak azzal nem számoltam, hogy ebben a viszonylag kis épületben egy marha nagy hullámvasút van kiépítve, ami mindvégig a sötétben megy. Így nyakamban a fényképezőgéppel jobb kezemben a telefonnal száguldoztunk végig, sokat nem láttam csak néha éreztem, hogy a fejem nem fent van, hanem vagy fejjel lefele, vagy a talajjal párhuzamosan. Rettenetes volt, mert ugye kapaszkodni se tudtam a fejem rázkódott össze-vissza, ez meg közben ment, mint az állat és sehogy sem akart vége lenni. Az eredmény egy kisebb fajta hányinger, de ezt leszámítva tényleg nagyon jó volt, és ha tehettem volna, még egy körre benevezek, de sajnos idő híján erre nem volt esély. Szóval ez utána a menet után teljesen másképpen gondolkodtam és alig vártam, hogy a következő hullámvasútra is felülhessek.
Sajnos egész Disneylandre az jellemző, hogy mindenhol marha nagy sorok vannak, minimum felet, de inkább egy órát kell várni a jobb játékokra. Ennek a hosszú sorban állásnak a kiküszöbölésére a park ilyen quick pass automatákat helyezett ki a népszerű játékokhoz. Ez tulajdonképpen arra jó, hogy a mágnes csíkos belépődet belé dugva kapsz egy időpontot, hogy mikorra menjél vissza és így egy külön kapun el lehet kerülni a hosszú sorban állást. Általában az adott időponttól 1-1,5 órával későbbre adtak jegyet, azonban volt olyan játék is, amire már délután egykor is csak este 11-re volt szabad hely. Így nem volt más választásunk itt szépen ki kellett állni az 1 órás sort. Egyébként nagyon jó ötlet szintén a vezetőktől, hogy a bejáratnál ki van írva, hogy kb. milyen hosszú a sor, így könnyebb eldönteni, hogy érdemes-e most beállni vagy jöjjek vissza később. Amit kiírnak egyébként meglepően pontos, mert amikor beálltunk a Big Thunderhöz az volt kint, hogy a sor 50 perc hosszú és tényleg, 52 perc múlva már a hullámvasúton ültünk.
Most nem szeretnék abba bele menni, hogy melyik játék milyen, melyik a legjobb, mert akkor még holnap is itt ülnék és írnám a bejegyzést. Ha röviden össze szeretném foglalni, akkor a 49 eurós (1 parkos) belépőért valóban megkapom azt a szolgáltatást, amit az ember elvárhat. Látszik, hogy mindenre rengeteg pénzt költöttek, nem sajnálták semmire. Minden nagyon modern és látványos. Naponta kétszer van ilyen kisebb fajta parádé Disneylandben, ahol végig vonul ilyen kis kocsikon az összes mesebeli figura és élőlény, este pedig tűzijáték (ezt nem vártuk meg).

A park alapterülete egyébként hatalmas, az ember nem győzi sétával, mi a nap végére majdnem elaludtunk a héven olyan fáradtak voltunk, de úgy láttam mások is teljesen kikészültek. Hogy adjak egy sanszot, hogy kb. mekkora a park, van benne egy marha nagy tó, aminek a közepén van egy hullámvasút (oda a víz alatt száguld át) és ezt körbe lehet hajózni a part mentén egy rendes, nagy 3 szintes oldallapátos hajóval, ami szerintem a Balatonon is nagynak számítana. Ha valaki esetleg arra felé jár, ezt semmi esetre se hagyja ki, egyszerűen fantasztikus volt az út és közben jókat lehet romantikázni.

Röviden összefoglalva, ha valaki Párizs környékén jár és megengedheti magának, hogy ellátogasson ide, semmi esetre se hagyja ki a park meglátogatását. Egy teljes nap feltétlenül szükséges hozzá, ha Disneyland Studioba is el akarunk látogatni, akkor inkább vegyünk két napos jegyet, ami nem sokkal drágább, mert egy nap alatt a kettőt meglátogatni képtelenség, csak rohangálás és idegeskedés lenne a vége és akkor elveszik az egésznek a varázsa.

Batman: Gotham Knight (2008) - Nem, nem Dark Knight. Ez egy friss és szernitem remekül kivitelezett rövid rajzfilm-pakk, mint anno az Animatrix volt. Minden rész egy kis epizódot jár körbe, és ezek az epizódok lazán összefüggenek. Minden részt más és más technikával, ábrázolással készítettek el, így részről részre eltérően néz ki mindenki, ami nekem kifejezetten bejött. Sajnos kicsit betett az alapvetően darkos hangulatnak hogy Batman sosem öl, ő sem halhat meg ugyebár, tehát nehéz volt komolyan venni a szorult helyzeteket.

Az egész pont fogyasztható hosszúságú, látványos, ötletes. Imdb 7-et ad rá, én 8-at is, simán.

You Don't Mess with the Zohan (2008) - Két szó: Adam Sandler. Emiatt nálam máris -1 pont, bocsi. Valójában a végéig nem találták ki hogy akkor most abszolút idióta vígjátékba megyünk át (A báránysültek hallgatnak, Top Secret, Nagy durranás 1-2), vagy azért próbálunk mondani is valamit (fő téma ugyanis a palesztin-izraeli ellentét). Így kicsit kaptunk mindkettőből, kicsit egyikből sem. Ez szerintem nincs jól így.

Van egy-két szokásos Adam Sandler trédmark amit itt is végig kell kínlódnunk, a sorozatos péniszviccek, szex, ha kell ha nem (és kikkel, omg) stb. Ott van még a mellékszereplő csávó aki a 50 first dates-ben is volt, ő mondjuk pont elég jó. De ha ezeket próbáljuk nullra tenni, akkor egész élvezhető cuccot kapunk, amolyan Ali G/Borat-ripoff, kicsit aktualizálva. Ez alapvetően jó tulajdonság kéne hogy legyen, mégis magában hordozza a tényt, hogy a film jó 90%-a másolat, utánérzés. (A kecskét sem sikerült kihagyni, ofkorsz.)

Ami legalább 1-2 ponttal felvitte a végső értékelést, az nem más mint Emmanuelle Chriqui. Ő a fodrászcsaj. Ha csak őt kéne értékelni, akkor 11/10. A filmre 6-nál nem tudok jobbat adni (és már így is jobb volt a szívem az imdb-s 5,4-nél). Pár évvel ezelőtt sokkal jobban értékeltem volna ha Hollywoodban valakinek ilyen szinten elborul az agya, de ez ma már csak a sorba való beállás. Egyszer megnézhető akinek bejön a stílus, de én nem erőltetném.

Update: Legyen az inkább 8, mert ahogy többedszer is megnéztem (és ez önmagában is jelent valamit), egyre többet röhögök rajta. Szóval mégsem rossz, meggondoltam magam. Inkább jó.

The Chronicles of Narnia: Prince Caspian (2008) - Nyilvánvaló volt hogy lesz folytatás (meg most is nyilvánvaló hogy lesz). Szerintem sikerült megütniük az előző rész szintjét, nem romlott le a dolog. Mondjuk ez mindjárt annyiban hátrány is, hogy kb. ugyanazt kapjuk mint az előző részben. Kis értetlenkedés és ismerkedés a világgal, kis utazás, kis barátkozás, sok harc, és persze még mindig mese az egész, kardozó egerekkel és egyéb gyermetegségekkel (mondjuk van akinek ez jön be... ). Engem a főszereplő kölykök még mindig idegesítenek, de ez már szerintem egyéni problémám. A látvány megint elég minőségi, vannak feszült jelenetek, melyeknek egy részét azt hittem egy ilyen (gyerek)filmben nem merik meglépni (a kastély első megrohamozása). És még valami: tuti hogy Lewis és Tolkien együtt szívták a hobbit pipadohányt az erdőben (egyébként adalékinformáció: valóban barátok voltak, nem csak kortársak), mert itt is megkapjuk az enteket, meg a folyót megárasztó varázslatot, kísértetiesen ugyanúgy megvalósítva mint a Gyűrűk Urában. Egyszer már bejött, csináljuk ugyanúgy, nem?

Akinek bejött az 1, annak ez is be fog, akinek nem, annak ez sem. Tőlem megkapja a 7-et.

No Country for Old Men (2007) - Ha igazán át akarnák adni a film hangulatát, az lenne a címe, hogy Ain't no c'ntry f'r ou'd men, ugyanis ez töményen két óra a legautentikusabb (és szerintem rém idegesítő) cowboy-angolból, ami csak létezik. Lehet hogy ezért nem sikerült élvezni sem, de az a benyomásom, hogy roppant vontatott, tökéletesen összefüggéstelen jeleneteket tartalmazó, kevéssé érdekes filmről van szó.

The Forbidden Kingdom (2008) - Egy jópofa kung-fu mesefilm, teljesen korhatárbarát. Az ilyen jellegű filmek szokásos betegségeit ez is hozza (látványosan műanyag fegyverek, a drótos repülőtechnika túlerőltetése, stb.), de ettől elvonatkoztatva kifejezetten eltalált cucc. Főbb pozitívumként fel tudnám hozni a látványos, remekül felvett (nem csak videoklipes hadonászás, mint amcsiéknál), hosszas harci jeleneteket, és a fehér hajú gonosz csajt, aki szerintem bőven csinosabb mint a jókislány. Ja, és vééééégre Jet Li és Jackie Chan egy filmben. (És megint van drunken fist, igaz csak egy kicsit.)

Nem szabad elfelejteni egy percig sem, hogy mesefilm, és ehhez mérhető elvárásokkal kell eléülni, de úgy megérdemel egy 7-est. (imdb szerint is)

The Bucket List (2007) - Nem rossz, bár szerintem rövid. Egy dráma legyen 2+ óra. (Ez másfél, mondom, úgy néz ki ez most trend.) Az alapötlet ismert (to-do lista), de szerintem elég sablonosan lett megvalósítva, és nem is kellően részletesen lett ábrázolva. Van benne 1-2 filozofikus beszélgetés, ennél több kéne. De persze Morgan Freeman és Jack Nicholson már önmagában elviszi a filmet, szóval nem lehet nagyot hibázni azzal ha megnézzük. Imdb-n 7,6, tőlem is megkapja a 7-est. (utólag meggondolva inkább csak a 6-ost, mert pl. nem szívesen nézném újra)

Wanted (2008) - Másfél óra nettó faszság, pont ahogy gondoltam. Egyébként az első fél órát az Office Space-ből, az utolsó felet meg az Equilibriumból nyúlták, egy az egyben. Külön kiemelném az egyik utolsó mondatot, amit a főhős narrációként mond az egyszeri nézőnek:

Six weeks ago I was ordinary and pathetic, just like you.

Ez egy gyenge 3/10. Imdb-n képes volt 7,4-et kapni... Döntsétek el kire hallgattok.

Kung Fu Panda (2008) - Jópofa, sok grafikus poénnal és látványelemmel operáló mesefilm, sztárszikronokkal (angolul, persze). Ez is nagyon rövid, alig másfél óra. Ami nem jó, hogy nagyon a főhős körül forog, a mellékszereplők eléggé háttérbe szorulnak. Tanulság persze megint van, de hálisten nem erőltetik túl. A végét érzésem szerint sebtében kerekítették le, bár nem tudom, lehet hogy csak a rövidsége hagyott űrt maga után. Egyszeri megtekintésre feltétlenül alkalmas, többszörire... hát, fene tudja. Én 7-et adok rá, mert azért jó volt.

21 (2008) - Kellemes-átlagos film a lassan szokásossá váló áthúzós-rendszerátverős koncepció vonalán. Szerintem meglehetősen kiszámíthatóak a történések, átlátszóak a karakterek (sejthető ki kivel mit és mikor fog csinálni). Az egész nincs kellő részletességgel ábrázolva, az egészből annyit kapunk, hogy ülnek az asztaloknál, és (hűha!) nyernek. Szóval kicsit felületes, sablonos, és nem kellően fordulatos. Leszögezem: nézhető, nem úgy álltam fel előle, hogy kidobott idő volt, de nem ez lesz amit újranézek Kevin Spacey-vel, hanem bármi más. (Ide valami konkrétat akartam írni, de egyszerre ugrott be a K-Pax, a Usual Suspects, az American Beauty, és persze a Se7en.) Erre meg adok talán 5-6 körül valamit.

Vantage Point (2008) - Mindig is szerettem a valami módon térrel és/vagy idővel manipuláló filmeket, és ez ilyen. 8 ember szemszögéből követhetjük végig (sokszor) kb. 23 perc eseményeit, minden egyes újranézéssel újabb információhoz jutva. (Én valójában csak 6-ot számoltam, de mindegy is.) Ez is meglepően rövid film, újabban úgy tűnik ez lett a divat, hogy szűk 1,5 órára méreteznek.

Jól indult, tényleg sötétben tartanak és finoman adagolják a tudást, ezzel kitöltve kb az első órát. De utána szerintem túlságosan beindul a sztori, és átfordul a legsablonosabb, legidiótább akcióba, amit csak Hollywoodtól kaphatunk. A jófiúk látványosan életben maradnak minden körülmények között, van hatalmas autós üldözés, lövöldözések kifogyhatatlan tárral, minden ami kell. Meg még pár hülyeség (a fél várost felrobbantó és százakat megölő terroristák félrekapják a kormányt egy útra szaladó kislány miatt, nyilván...). A végét szerintem kegyetlenül elszúrták. Ezért lesz csak 6/10.

Wall-E (2008) - Több jó ötletet kombinál. Jól meg van csinálva a látványvilág, mégsem hagyatkoznak rá zavaró mértékben. Pont kellemesen rövid (nincs 1,5 óra sem), nincs üresjárat (néha azért lelassul kicsit). Lehet hogy kicsit túl nagy volt a hype előtte, mert szerintem egyáltalán nem lett korszakalkotó, vagy bármilyen tekintetben kiemelkedő. De ettől még egy nagyon aranyos és élvezhető (végre felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt), eltalált animációs film. Nálam 8/10.

The Happening (2008) - M. Night Shyamalan újabb filmje (az előzőekről itt olvashatsz: a Falu, Lány a vízben). Kicsit (najó nagyon) félve kezdtem neki, mert egyrészt a legutóbbi 'Lány a vízben' hatalmas csalódás volt, másrészt erről a filmről kizárólag negatív kritikát hallottam eddig, még olyanoktól is, akik amúgy Shyamalan fanok.

Meg kell mondjam, kellemesen csalódtam. Még úgy is élvezhető volt, hogy pár poént már szóban lelőttek nekem előtte. Egyedi elképzelésű katasztrófa, durva jelenetek (pár helyen komolyan vártam hogy félrenéz a kamera, de nem), csak 1-2 helyen olyan szokásos székből-felugrós, de végig nyomasztó. Engem sikerült a hatása alá vonnia. Az egyedüli ami nem tetszett benne az az, hogy nagyon korán kitalálják hogy mi a katasztrófa oka, és akkor is teljesen banálisan. Egy 1.0-ás átlagember (totális mellékszereplő) bedobja mint ötletet, és onnantól tényként kezelik hogy úgy van.

Egyszeri megnézésre simán javaslom, úgy 7,5/10-et adnék neki. Csak azért nem 8, mert semmitől nem lesz különösen emlékezetes. Egy jó katasztrófafilm, és kész. (Cloverfield azért jobb volt. )

The Prestige (2006) - Bennem úgy élt hogy ez egy friss film, aztán látom hogy már két éves. Hiába no, nehéz lépést tartani.
Pozitívumok röviden: Christian Bale, Hugh Jackman, Michael Caine, Scarlett Johansson, David Bowie, Andy Serkis (őt többen ismerik Gollam néven... ), szóval eszetlen sztárparádé. Eredeti környezet (bűvészek világa, valamivel jobb ötlet mint egy n+1. titkosügynökös sztori), csavaros történet, kiváló látványvilág, izgalom, akció, mindez úgy, hogy közben többnyire megmaradunk a realitás talaján. Engem több helyen is leültetett, meglepett, tudott olyat mutatni amire nem számítottam. Mondanám mi tetszik még nagyon, de az már durva spoilerezés lenne. Majd kommentekben, ha valaki más is látta és tetszett neki.

Egyetlen negatívumként talán a végét említeném meg. Meg lehetett volna oldani elegánsabban is, így egy kicsit pofáncsapós. Én legalábbis rájöttem egy jó alternatívára...

Imdb-n 8.4/10 (114,452 szavazattal), nálam simán megkapja a 9-est, a 10-est is talán csak a vége miatt nem, de lehet hogy jobb kedvemben azt is megadnám. A film közelíti a perfektet, mindenképp ajánlanám megtekintésre.

10000 BC (2008) - Négy szó: mamutokkal építik a piramisokat. 2/10

(Kicsit hosszabban úgy tudnám kifejteni, hogy sok duma, kevés akció, eszméletlen földrajzi és korok közötti bakugrások, lapos sztori. Nem tudom javasolni.)

Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street (2007) - Már a plakát és az alapötlet megismerése után biztossá vált hogy megnézem, Johnny Deppet is bírom, Helena Bonham Carter isteni volt a Fight Club-ban, és akkor még ott van Alan Rickman (Piton von Harry Potter) és Timothy Spall (Pete Pettigrew ugyanott) (ez a figura újabban egyre több filmben játszik, és mindig ugyanazt a karaktert ), Tim Burton rendezte, szóval nagy mellényúlás nem lehet a dologból.

Stardust (2007) - Először az alapnovella írójának, Neil Gaimannak a neve fogott meg, és elhatároztam hogy ezt meg kell nézni. Ekkor még nem is tudtam a parádés szereposztásról (Michelle Pfeiffer, Robert De Niro, Claire Danes, Peter O'Toole, Ian McKellen (a narrátor), stb). Aztán amikor megnéztem, nem bántam meg. Kicsit aggódtam, mert azt mondták, ez egy olyan klasszikus fantasy, ami inkább kicsit mesébe hajlik. De ez végül egyáltalán nem jelentett gondot, teljesen élvezhető volt. A kisebb szerepek és történések tökéletes kiegészítői a főszálnak (kedvencem De Niro az égi kalóz, a csávó valami hihetetlen ), jól ülnek a megfelelően adagolt poénok, és nincs sok üresjárat, sem pedig cukormázas édelgés. 1-2 durvább mozzanattal (pl. a vége felé a boszorkány a fekete bábuval) megfelelően komoly szintre emelték az egészet, és elintézték, hogy ezt a filmet meg akarjam nézni még a jövőben, többször is. És hogy adjak rá egy jóféle 9-est. Mert megérdemli.

Eastern Promises - 2007. Ezt láttuk ma The GuNN-nal. Kb. átlagos téma (orosz maffia etc), kurvajó megvalósításban. Check.

Viggo Mortensen, Vincent Cassel, Naomi Watts. User Rating: 7.9/10 (36,566 votes)

Több kritika nincs, mert minek - nem az én műfajom.

Cloverfield - 2008. Ezt néztük ma The GuNN-nal, és amilyen szarul kezdődött (komolyan kellemetlenül éreztem magam amiért nyomattam ezt a filmet), olyan kurvajó részek voltak benne. Például amikor… De nyilván nem spoilerezek, annyit mondok, hogy rengeteg helyen vigyorogtam attól hogy mennyire jó már. Volt benne durvulás rendesen Nekem a trailer keltette fel az érdeklődésemet, és ahhoz képest mondjuk egész mást kaptam. A remegő kamerából belefért volna sokkal kevesebb, vagy legalább a képminőség lehetett volna jobb, láthattunk volna többet a történésekből, de épp ezzel az elvonással érték el hogy egy csomószor nyújtózkodtam a székemben, hogy hogy láthatnék még többet

A moziból végül úgy jöttem ki, hogy kúúrvajó volt. Bár az első negyed órát utólag se értem, hogy minek kellett (ha otthon nézitek, skip).

A 10-es skálán tökéletesen elhelyezhetetlen, gőzöm nincs

Suliból hazafele jövet a Budapest című brazil-portugál-magyar film forgatásába sikerült botlanom, melynek főszereplője Leonardo Medeiros és Hámori Gabriella. Az egész nem is lenne olyan érdekes, ha nem lenne a film kelléke egy hatalmas Lenin szobor, amelyet éppen ott jártamkor úsztattak le a Dunán, és persze hol máshol, mint a parlament előtt. Ha pedig már itt járunk, akkor megemlíteném, hogy a film operatőre Lula Carvalho aki előző munkájáért (Elit osztag - Tropa de Elite) kapta az idei berlini filmfesztivál Arany Medve díját.
Persze én se tudom kik ezek, de legalább elmondhatjuk, hogy megint van „híres emberes” post a blogon.

A 4. napon (csütörtök)

• BME
• Olasz
• Mátrix
• Rambo - The GuNN

Az 5. napon (péntek)

• BME - Tibi, Olthyer, Aston, Viktor, Andor, megalapítottuk az szmmfUnclubot (szoftverminőség és menedzsment labor négyfős csapat ), Takó, Gatza
• Mátrix
• Polárvétel
• Esti kurvajó bringa - most először éreztem jól magam nagyon hosszú idő óta bringázás közben (nem szeretem a telet és nem is vagyok kondiban)

A 6. napon (szombat)

• Bringa - kormánycsavaró szél, 0 fok, de a frizura mégis tart: elegendő volt az aláöltöző, két rövid mez, és a polár. Nomeg maszk persze, termogatya, térdmelegítő, és egy alsó aláöltöző (hétfőn újítva). A téli tekerés roppant megerőltető, el is aludtam utána

A 7. napon (vasárnap)

• Istállóskő - Norby, Gabi, Schloddi

A 8. napon (hétfő)

• BME - Aston, Takó, Andor; amőba 3:2 Takónak (Évek óta nem játszottam, de bejött )
• Mátrix

A 9. napon (kedd)

• BME
• Mátrix - megint letettem valamit az asztalra Kaptam feladatot, főnök kérdezte mikor lesz kész. Mondom 1 nap. Na jó max 2 nap. Kérdezi a főnök, hogy a héten biztosan készen lesz-e, mondom igen-igen. Elkezdtem csinálni, fél óra után azt hittem hogy pénteken kénytelenek leszünk visszaállítani a projekt keddi állapotát, mert annyira átláthatatlan és reménytelen lesz addigra az egész. Ehhez képest 3 óra alatt meglettem vele Örültem ám.

A 10. napon (szerda)

• Mátrix
• Tali Schloddival
• BME - Grafika: Anett, Montana, Tibi, Carl0s; önlabkonzi: kibiri kibaszott jó volt (vázoltuk hogy kb. mik a félévi irányelvek; kiderült hogy a konzulensem pont az egyik olyan céggel szeretne szorosabb kooperációt, akinek ismerem az alapítóját (öö igaz a másik cégnek is ismerem az alapítóját ) (a port.hu-ról és az index.hu-ról van szó btw, csak ugye utóbbiban Nyírő már nincs ott) ); utána még Orcával dumáltam egy fél órát
• Este kibiri kibaszott jó hírek fogadtak a mátrixból

A 11. napon (csütörtök)

• BME - első szabtech gyak, egész jó volt; Aston (symfony), Andor, ++
• Olasz - kibiri kibaszott jó volt, részletek
• Mátrix - azzal a hírrel fogadtak, hogy amit kedden újraírtam, és tutira lezsíroztuk hogy A módon kell, és nem B módon, azt most megint újra kéne írni B módon, mert a megrendelő mégis inkább B-t akar. Vahz! De tökjól oldottam meg korábban, úgyhogy kb. 20 perc alatt kész voltam az átírással is (Előzetesen elképzelt idő: minimum órák, illetve voltak kétségeim hogy vajon a hétfői bemutatóra fog-e egyáltalán rendesen működni )
• Tanulás - végre tanultam egy kicsit, konkrétan matlaboztam.
  _{Ezt is lehet ám szeretni}
• Cserébe éjfél lesz 2 perc múlva, ma is alszom vagy 5 órát

Rambo (2008) - Előzetesen azt hallottam róla, hogy beállt a Rambo-filmek sorába, és azok bizony sorozatosan romló tendenciát mutatnak. Én csak az 1-et láttam ezen kívül, szóval nem tudok ezügyben meggyőzően nyilatkozni. Annyi biztos, hogy teljesen más a két film (1 és 4) koncepciója, kivitelezése (na ja, eltelt közben 26 (!!!) év), és hangulata is.

És az ősz levente, e szavakat szólva,
Kiugrék a sírból, mintha ifju volna;
Háborús tenger lőn lelke, melynek habja
Tűzokádó hegytől fel vagyon forralva
S monda: „Vidd hírül az öreg cimboráknak,
Hogy a vén bajnokot sír fenekén láttad:
De a lelke ott lesz a viadaltéren,
Vérbosszúját állni az idegen véren.

Arany János: Toldi Estéje

Kicsit elmaradtam a nyári úti beszámolóimmal, azonban most van egy kis időm. Mivel nem túl gyakran írogatok ilyesmit úgy gondoltam, hogy most inkább egy olyan várost mutatok be, ami Belgiumban és talán Európában is egyedülálló, mégis sokan nem tudnak e hely létezéséről.

Brugge városa Belgiumban található, Brüsszeltől kb. 130km-re nyugatra, vagy ha úgy nézzük a La Manche csatornától 110km-re észak-keleti irányba.

Brugge egyik érdekessége, hogy felépítéséből adódóan tele van kisebb csatornákkal, amelynek a két szélére Velencéhez hasonlóan régi házak vannak felhúzva, ezért is hívják a várost más néven észak Velencéjének. A másik jellegzetessége, hogy a belváros a középkor óta nem igazán változott, így az ember nagyjából úgy érzi magát, mint ha egy kisebb időutazáson vett volna részt. Rengeteg régi templom, malom, kisebb kastélyok, várak találhatok meg a történelmi városrészben, a városháza előtti tér meg egyszerűen gyönyörű. Igényes, tiszta az egész város, rengeteg a turista, még sincs tele szeméttel, se egy falfirkával, tényleg olyan, mint ha a középkorba tévedtünk volna, valószínűleg ezért is lett 2000-ben az egész belváros az UNESCO tagja, sőt 2002-ben Európa Kulturális Fővárosa volt.

Arról hogy mit érdemes kifejezetten megnézni nem igazán tudok mit mondani, mert szerintem minden kis utca tartogat számunkra valami féle meglepetést, így az ide látogató biztos nem fog unatkozni. A városnézésre ideális kiindulópont a főtér. Itt található meg a városháza, ami inkább egy régi kastélyra hasonlít és a Belfort, ami az egyik legmagasabb épület Brugge-ben, (88m) így remek kilátás nyílik felülről az egész városra, persze csak miután megmásztuk mind a 366 lépcsőfokot a szűk lépcsőházban. A csúcsra érve bepillantást nyerhetünk a torony óraszerkezetébe (hatalmas fogaskerekek mindenfele), és megnézhetjük a harangokat, amelyek ha megszólal akkor a fülünk bánja. Külön érdekesség még, hogy az ablakpárkányokra fel van írva, hogy melyik irányba melyik nagyváros található és milyen messze van légvonalban.

A város tele van csoki bolttal, száz és száz különböző ízű, típusú, fajtájú csoki közül lehet választani, igaz ennek sajnos megvan az ára is. Ez olyan, mint Amszterdamban a Coffee Shopok, nagyjából minden sarkon megtalálhatóak. A másik gyakran előforduló boltok pedig az úgynevezett sörboltok. Volt szerencsénk egy olyan helyre betévedni, ami 2 szintes volt és körülbelül tíz 20-30nm-es szoba tele volt sörrel. Az egészen megfizethető árúakhoz akár pár euróért is hozzá lehetett jutni, de sokszor belefutottunk több 10-20 eurós sörbe is, rengeteg ízesítéssel, 3 fokostól egészen 10 fokosig.

Sok mindent tudnék még mondani, de most inkább hagyom, hogy a képek meséljenek.

Ha valakit megérintett a város és szeretné látni, ahogy Colin Farrel legyilkolássza a rosszfiúkat itt, tudom javasolni a februárban megjelenő In Bruges c. amerikai akció-vígjátékot, melynek mottója: „Először lőj, aztán jöhet a városnézés”.

Ez most egy rendhagyó bejegyzés lesz tőlem, mert egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne osszam meg veletek ezt a gyöngyszemet. A történet pedig úgy szól, hogy Jimmy Kimmelnek van egy beszélgetős műsora az egyik nagy amerikai csatornán és előszeretettel idegesíti Matt Damont azzal a dumával, hogy Apologies to Matt Damon, but we ran out of time... – Azaz bocsi Matt Damonnak, de kifutottunk az időből… Egyszer azonban végre bejutott a stúdióban, ahol szépen felkonferálták, meséltek róla ezt-azt, majd mielőtt megszólalt volna ugyanezzel a dumával zárta le a műsort, így Matt hoppon maradt. Azonban ez már sok volt neki is, így vörös fejjel hisztizve és káromkodva rohant ki a stúdióból.

Aliens vs. Predator Requiem (2007) - Minősíthetetlenül szar, időpocsékolás számba menő szenny. 95%-a teljes sötétségben egy-két körvonal, és kész. Akció alig, amikor van, akkor is gázak az effektek. A sztori lapos mint egy hónapos elütött béka (pont onnan folytatódik egyébként, ahol az 1 abbamaradt). És hogy mitől Requiem (gyanítom megint csak jól hangzott), azt sosem tudjuk meg. 1/10, nézd inkább a falat.

28 éves korában elhunyt Heath Ledger. Korai, gyengébb filmjeitől eltekintve egy jó színészt vesztettünk el. Heath, we will miss you.

8mm 2 (2005) - No ez is érdekes menet volt, már a film nézése közben fogalmazódott bennem a kritika. Eléggé végig kellett szenvedni azt az X percet, és persze köze nincs a 8mm-hez (az első részhez), sem történetben, sem szereplőkben. Itt is van pornográfia mint téma, igaz elég érintőlegesen. Ellenben van Görög Zita, szívem egyik csücske, illetve sok magyar színész, és totál magyar környezet. Az egészet itthon vették fel ugyanis, és ez érdekessé teszi a dolgokat, ahogy az ember felismeri a helyeket (Gellért tér, Váci u., kisföldalatti, stb.).

Maga a történet elég vontatott, és kicsit talán kisstílű és logikátlan is. Abszolút a nem ajánlom kategóriába tettem volna, egészen amíg a befejezést nem láttam. Az kicsit felhúzta az egészet, sőt, nagyon. Egy sok szálon futó, kicsit kusza, zavaros történetet úgy lekerekítettek a végére, hogy még. Ötletesen, jól. Tetszett (a vége). Így mindent egybevéve talán egy 4/10-et ér. Egyszer meg lehet nézni, ha nincs jobb, vagy végigkattingatva, pörgetve megéri azt a fél-egy órát. Bár Görög Zita alig van benne. De akkor legalább meztelen.

Natural Born Killers (1994) - Egy jó régi film, ami alapműként van számontartva filmes körökben, így kénytelen voltam én is megnézni.

Igazából az első fele egy rendezői agymenés, Tarantino korai elmebaja (amiről később kiderült hogy igazából sokkal inkább köthető Oliver Stone nevéhez, ld. kommentek), amitől komolyan szédültem. Epilepsziára hajlamosaknak nem ajánlott. Durva effekt- és kép-orgia, de közben szép lassan bontakozik ki a cselekmény. Külön megjegyezném a hősnő családi hátterét boncolgató jelenetet, amit ilyen Rém Rendes Család stílusban csináltak meg, szerintem hatalmas ötlet.
A második félben pedig már egy letisztultabb cselekményt kapunk, sok akcióval, kevesebb drámával, filozófiai háttérrel, jól.

Aki kérdezné miért a rendezőit néztem és nem a simát: mert ez volt kéznél. Nekem bejött, nagyjából. Meg szerintem ennek most van itt az ideje. '94-ben ez még keményen megelőzte a korát. Ja, és így a Kill Bill után nézve pláne mókás, mert a csaj szinkronja ugyanaz mint Uma Thurman-é szokott lenni, és a sztoriban is vannak párhuzamok (már a cím önmagában sejtet egyet, ugye...). Adok rá 8/10-et, mert teljesen nézhető volt, pedig egy 14 éves film.

Oscar (1991) - Régi darab, de hihetetlenül meg van csinálva, minden olyan elemmel együtt is, amik esetleg negatívumok lehetnének (túljátszás, néha elcsépelt poénok). Jómagam legalább 10-szer láttam, de még mindig térdcsapkodós. Sylvester Stallone egyik legjobb alakítása, amivel megmutatta hogy nem csak az akcióhős skatulyába fér bele. 10/10-es kötelező cucc, fogyasztását magyar szinkronnal ajánljuk.

Because I said so (2007) - Itthon Férjhez mész mert azt mondtam címmel fut. 0:45 táján feladtam, szar volt. Ennyittokmondani, kéremkapcsojjaki.

I am Legend (2007) - Röviden: egyszer nézős. Hosszabban: Ez tipikusan egy olyan film, amit megcsináltak, de minek. A téma megint egy 1024-szer lerágott csont (gyilkos vírus, elpusztult emberiség, mutáns 'zombik', stb.), a történet pocsék és félbehagyott, a kivitelezés korrekt, de ez így önmagában már kevés. Sok a lírai rész Will Smith magányáról, kevés az akció és/vagy bármilyen egyéb történés. Amikor történik valami mozgalmas, az pedig olyan totális sötétségben történik, hogy meg kellett csekkolnom kap-e még jelet a monitorom (DVD formátumban néztem, még csak nem is szar rip-ben). A fejlemények logikátlanok és csak úgy elénk vannak tolva. (Nesze, itt egy csaj. Nesze, itt egy okos zombi. Nesze, itt egy működő vakcina. Stb.) Az egész rövid, és mondom: totálisan minden szál (Will Smith visszaemlékezései, a világ sorsa, a kolónia kérdése, minden) félbe van hagyva. 5/10, és jóindulatú voltam.

Enchanted (2007) - Jó, tudom, nem friss, már tavalyi. De hogy ne megint csak fikázás legyen (az eXistenZ kritikáról van szó), beszélek egy jó filmről is, az idei szilveszteri választásunkról kedvesemmel, ez pedig az Enchanted (magyarul Bűbáj címen fut).

A legklasszikusabb rajzfilmek világát ötvözi a könnyed romantikus filmekével (asszem ezzel nem lőttem le nagy poénokat), és az első hallásra bizalmatlanságot kiváltó keverék meglepően fogyaszthatónak bizonyult. Ugyanis a film a legkisebb mértékben sem veszi magát komolyan, talán pont ettől jó. A rajztechnika eleinte nosztalgiát, később a CGI részeknél (ilyen is lesz, igen) meglepetést okoz, mert nem hittem hogy egy alapvetően nem erre épülő filmben ezt ilyen igényesen meg tudják csinálni. Van pár poén, azok elég jól ülnek, a romantikus jeleneteket nem vitték túlzásba, nem émelyítően szirupos, a helyzetkomikum sem a maga ordenáré amerikai módján az. (Mint pl. az idegbeteg Férjhez mész mert azt mondtam c. alkotásban, melyről csak azért nem írok kritikát, mert 3/4 óra után kilőttem és lemondtam róla, annyit meg nem írthatok mégse, hogy 0:45-nél feladtam, szar volt. Bár végülis, miért ne?) Szóval jó, én akár még pasiknak is ajánlom megtekintésre, persze nem kanbulin, hanem csajjal. Ha van, akkor azért, ha még nincs, akkor azért. Van benne kiemelt smárolós jelenet, hajrá!

A film meg legyen 8/10, mert élveztem, és kész.

eXistenZ (1999) - A Mátrix egyik elődjének mondott film, ehhez mérten magas elvárásokkal indultam neki, itt bukhatott meg az egész. Érdektelen, szarul összerakott, szarul eljátszott, zagyva történet, ami nélkülöz minden filozofikus felhangot (amit nagyban vártam, de ez igazolódott be legkevésbé). Gondoltam a kora lehet mentség, de '99 annyira nem volt rég. 2/10, mert az utolsó 10-15 perc kirántotta valamelyest a mély érdektelenségből, de nem eléggé egy 3-ashoz.

Ha már filmnek szar, legalább itt egy érdekes adalék: a film címét nem véletlenül írják úgy, ahogy. Pár magyar munkatárs vette rá a fejeseket hogy így legyen, ezzel becsempészték az 'isten' szót a nagybetűk közé. (A film témája is kb. ekörül forog, hogy mi a valóság, meg lehet-e különböztetni a virtualitástól, szabad-e ilyet tervezni, vagy ezzel márt istent játszik az ember, stb. Tudom, így érdekesen hangzik. Na, a filmben nem.)