Haszprus überblog

Haszprus überblog

feat. mainframe

feat. mainframe

Elgondolkoztam hogy mi van ha egy addig szűkös erőforrásból hirtelen sok áll rendelkezésre. Bár a jelenség lehet időszakos, az erőforrás mégis elveszti a szűkös jellegét. Lássuk a borotvák példáján, mert a vezérfonal nélküli filozofálásból secperc alatt egzisztencializmus lesz.

Villanyborotvát használsz. Egy van, ha az nincs, nincs mivel borotválkozni. Nincs lehetőséged sok ilyet venni (hiánycikk, drága, nincs időd elmenni megvenni, akármilyen okot kitalálhatunk), ezt csak azért hogy valóban szűkös erőforrás legyen. Ennek megfelelően vigyázol rá, használod minden nap, ilyesmi. Aztán egy nap mittudomén, rádjön az ötperc, és veszel 10 csomag eldobható borotvát. Vagy kapsz. Mindegy, lesz. Elkezded azt használni. Az eldobhatósága predesztinálja hogy állsz hozzá: nem (annyira) tisztítod, tartod karban mint a villanyt. Nem tragédia ha véletlenül egy másikat veszel ki a csomagból mint amit eddig használtál, mert igazából mindegy is hogy melyik van épp a kezedben, a végén úgyis mind kidobódik. Amint a legkisebb hibája lesz, nem keresel rá megoldást (szerelés, szervizbevitel, akármi), hanem kidobod, mert hiszen van még egy csomó. Ezt az egyetlen villanyborotváddal nem feltétlenül tennéd meg. Aztán az is érdekes hogy mi lesz azzal a villanyborotvával. Mert ugye az eldobhatókat használod, és alapesetben mondjuk be is jönnek. Nincs már szükséged a villanyra, vagy inkább pontosítanék: a villany már semmiben nem különbözik akármelyik eldobhatótól. Esetleg az adhat hozzá valamit a villanyhoz, hogy ha még emlékszel rá hogy milyen sokba került anno. De ha ez megfelelően régen volt, vagy megfelelően jók az eldobhatók, igazából lehet hogy fel sem merül, és mivel nincs rá szükséged, porosodik a polcon, vagy eladod, esetleg ki is dobod.

Na, ma erre lehet rácsavarodni filozófiailag. Ha nem tetszik, lapozz tovább.

Azt még leszögezném hogy ennek a bejegyzésnek nincs köze senkihez a blog közönségéből, mielőtt még valaki magára venné.

Az index képein némelykor jókat lehet derülni, itt már a képaláírás önmagában adja az ívet, az alt tagot nem is feltétlenül kellett volna a megfelelő helyről előugrasztani.
Ha még nem láttátok az előző hasonlót, akkor mars megnézni.

A pletyka többé nemcsak a restek és a gonoszok kenyere, hanem üzletté vált, amit ipari méretekben, pimaszul űznek.(...) Csupán azért, hogy az érzéketlen és lusta emberek elfoglalhassák magukat valamivel, hasábok tömegét töltik meg meddő pletykával.

Ezen a téren – mint az üzleti élet más ágazataiban is – a kínálat teremti meg a keresletet. Az ily módon illetlenül ellesett pletyka minden egyes cseppje maggá válik, amiből még több sarjad ki, és a terjesztéssel egyenes arányban rombolja az erkölcsöt és a társadalmi normákat. Még a látszólag ártatlan pletyka is sokat tud ártani, ha széles körben és kitartóan terjesztik. Lekicsinyít és eltorzít. Kicsinyít azáltal, hogy ellenkezőjére fordítja a dolgok viszonylagos fontosságát, eltörpítve az emberek gondolatait és törekvéseit. Amikor az egyes személyekre vonatkozó pletyka a nyomtatás révén mintegy magasabb rangot kap és elfoglalja a közösség szempontjából valódi érdeklődésre számot tartó dolgok helyét, nem csoda, hogy a tudatlan és mások iránt tapintatlan emberek eltévesztik, mi fontos és mi nem az. Mivel a pletykát könnyű megérteni, és az emberi természetnek azt a gyenge oldalát veszi célba, ami sohasem huny szemet egészen mások botlásai és balszerencséje fölött, nem lepődhetünk meg azon, hogy a tehetséges elmék érdeklődését is kiváltja. Banalitásával lerombolja a gondolatok szilárdságát és az érzések finomságát egyaránt. Hervasztó hatása alatt semmiféle lelkesedés vagy elragadtatás sem szökkenhet szárba, és nem juthat kellő táplálékhoz semmiféle emelkedett, nemeslelkű fellángolás.

Warren & Brandeis: A magánszférához való jog (1890)

Vannak dolgok amik kihozzák belőlem a trágár állatot, és további dolgok egyenesen radikalitásba hajló megoldásokat ültetnek el a gondolataim közé, de ami ma történt, azért legszívesebben személyesen osztanék ki pár kedvezményes veselerúgást. Kaptam ugyanis karácsonyra egy kifejezetten drága felsőkategóriás esernyőt (ötjegyű összeg), amit ma az egyetemen a gépterem elől (tanfolyam közben) egész egyszerűen elloptak. Száradni tettem ki a reggeli eső után, a többi 20-30 másikkal egy kupacba. Valószínűleg egyetemista vitte el, mivel csak az enyém hiányzott (ha külsős jött volna be kifejezetten lopás céljából, akkor már mindet viszi). Valószínűleg egyenesen valaki a gépteremből ahol a tanfolyam van, ugyanis végig nyitva volt az ajtó, és semmi gyanús mozgást nem érzékeltünk a terem előtt. Szerintem amikor kimentünk szünetre, vagy amikor valamelyik késő megjött, az látta, megtetszett neki, és eltette mert miért ne.

Több visszautat is biztosítottam az elkövetőnek hogy kihátráljon a helyzetből, mert megkérdeztem a társaságot amikor együtt volt hogy ugyan nem keverte-e össze valaki a sajátjával, nézzék meg. Ekkor simán visszaadhatta volna hogy bocsi, vak vagyok, senki meg se szólja érte. Utána mondtam hogy oké, ha valaki szándékosan tette el, akkor csak tegye vissza ugyanúgy a terem elé valamikor (mondjuk ebédszünetben amikor senki sem látja), nem lesz retorzió. Ez sem valósult meg. Ezután még nekiállhattam volna rendőrséggel meg motozással meg mindennel fenyegetőzni mint egy megfaszult kisnyugdíjas, de inkább eltekintettem attól hogy megalázzam magam nyílt színen, és elkönyveltem hogy ez egy ilyen hely.

A BME, 2009-ben, Magyarország elit egyeteme, Európa szívében. És a hallgatók egymástól lopnak. Gratulálok hozzá.

Az ilyen és hasonló esetek váltják ki nálam azt a reakciót hogy amint jön egy külföldi állásajánlat, úgy hagyom itt ezt a mélységesen alja szar országot és benne ezt a mocskos rohadék társaságot mint a szél. Mert milyen már hogy ha van egy átlagon felüli bármid, azt mindig két kézzel kell fognod (komolyan az első alkalom volt hogy szem elől tévesztettem az ernyőmet) különben a saját kollégád lop meg, akivel együtt ülsz előadáson, együtt állsz sorba büfében, talán reggelente kezet is fogtok, és súgsz neki vizsgán. Ha szép autód van, felejtsd el az utcán parkolást, mert meghúzzák (irigységből, hepajból, akármiből), lenyúlják, letörik a tükrét, stb. És ugyanez az analógia alkalmazható kb. mindenre. Járj mindenféle ütött-kopott, gagyi szarral, azokat hátha nem teszik még jobban tönkre, nem lopják el, nem basszák szét. Amíg csak a szokásos bűnöző elemek keverik a bajt, akiktől minden normális ember távol tartja magát, addig rendben van. De ez már elfogadhatatlanul beteg helyzet hogy az lop meg aki mellettem ül előadáson.

Nemrégiben magára vonta a figyelmem ez a cég, és elkezdtem filózni pár dolgon. Például hogy ez tipikusan egy olyan márka, ami azért drága mert megteheti (és akkor itt hatszámjegyű drágáról beszélünk, ami öt, az valószínűleg hamisítvány). Semmi plusz esztétika, alapanyag, minőség, funkció, vagy bármi. Értem és tudom hogy az Adidas cipők is drágák, mert Adidas, de akkor a név már feltételezi hogy különleges és/vagy magasabb minőségű anyagokból, csúcstechnológiával készített, tartós, szép árut fogok kapni. A LV esetében már simán szemre is sérül ez a sor, ugyanis a táskáik nagy része bűnronda, olyan mint a legszarabb kínai gagyik akárhol. Anyagukra nézve nem arany meg platina csatok, csincsillaprém díszek és kaméleonbőr külső, hanem a szokásos réz, marhabőr meg műszálas belső.

Kitaláltam egy olyat, hogy gyárthatnák a cuccaikat egyenesen műbőrből, valami hangzatos állatvédő szlogen mellett, és a sok csökött celeb simán kicsengetné érte a félmillát változatlanul, sőt, még szívesebben, mert hát ez így állatbarát, éééérteeeed? A tömegek meg nyilván tömött sorokban követnék őket. Az LV meg röhögne a markába, mert eladta a műanyagtáskát kínai dizájnnal százezrekért. Reális? ...Sajnos az. Rábukkantam a termékskálájukban egy olyan táskára (lehet hogy több is van, én az elsőig jutottam el, tovább nem érdekelt), ami lélegző olasz műbőr. Gratulálok, és csak azt sajnálom hogy nem a felsővezetésükben dolgozom, mert egy kerékre jár az agyunk.

A következő ötletem az volt, hogy a hamisítás elkerülésére kifejleszthetnének vmi azonosítós-hologramos-regisztrált-faszomtudja eredetiségigazoló cuccot. Aztán szépen átnyergelnék a gyártást kizárólag erre a cuccra, és ládaszám adhatnák el a kínai hamisítóüzemeknek, akik a fél karjukat odaadnák érte. Talán még jobban jövedelmezne mint a mostani dolgaik, és lényegesen kevesebb melóval.

És ami végül totál betette az ajtót LV-ügyben, az ez a hír volt. Értitek, LV-éknál összehordták egy kupacba a selejtes táskákat, vmi éhbéren dolgozó munkásuk összevarrta belőlük ezeket a szörnyeket, megkértek egy ügyeletes menő designert hogy adja hozzá a nevét, és piacra dobták. És ha már csak 29-et sikerült kiszenvedni, akkor már miért ne 7,2 millióért. Beyonce volt az a szerencsés agyhalott celeb aki azonnal állt is sorba egyért. Igazi idiótának néz ki azon a képen az elbaszott óvodai szakkörös relikviájával, ahogy vigyorog mert van neki olyan.

Nemrég írtam egy levelet a BKV-nak arra a problémára magyarázatot illetve megoldást remélve, hogy ugyan miért az orrom előtt gördül ki rendszeresen a végállomásról a buszom, holott én vagyok az első aki a HÉVről átér oda. Nagyjából kifejtettem nekik hogy ez a naaaagy menerendigazítósdijuk előtt nem így volt, hanem inkább logikusan megvárta a HÉV közönségét, illetve hogy gondolják át hogy mi máshoz érdemes igazítani Csepelen a menetrendeket mint a HÉVhez. Erre kaptam az alábbi választ, amit vágatlanul közlök, majd pár szóban le is reagálnék:

Csak egy apró figyelmeztetés mindenkinek, aki a BME/ELTE felé a hídfőtől vezető sétálóutcán kialakult kis ideiglenes karácsonyi vásárban közlekedik a közeljövőben: egy szcientológus kirendeltség is kitelepült oda, Ingyenes stressz teszt álnéven. E-méter, Dianetika, Lronhubbard, ami csak kell. Szóval mielőtt még akármilyen okból is megáll ott akárki, gondolkodjon el jó-e az ha kapcsolatba kerül a szcientológiával (=nem).

Hívjátok fel erre barátaitok, ismerőseitek, vagy bárki figyelmét, aki úgy érzitek, erre rászorul (pl. épp ott áll a bódéjuknál), mert a szcientológia veszélyes.

dec. 01. 21:37: Van backtrack-ünk egy kontra-szcientológia blogon, nézzétek meg, ott képek is vannak. (Igen, én csináltam, még ma... Már félek is hogy milyen szörnyű haraggal sújtanak majd le rám a hubbardiánusok. )

Vasárnap megvettem (ezúttal tényleg) Tarjányi Péter könyvét, és mivel igen rövid, fél nap alatt abszolváltam. A tapasztalataim róla röviden alább.

És az megvan, hogy a Magosz blokáddal fenyegeti a nagyfelvásárlókat és a feldolgozókat, ha nem emelik a gyülölcsök felvásárlási árát? Erről csak nekem jut eszembe a védelmi pénz intézménye, vagy a közönséges zsarolás/terrorizmus (persze ez is csak amolyan suttyó lightweight nyugatbalkáni módon)? Meg amúgy alapjáraton is a belem fordul ki az ilyen primitív, erőből történő megoldásoktól. Ez nem a kőkor, hogy van nagy traktorom, akkor elállom az utat, és én vagyok a jani. Nem tartom szerencsésnek, hogy lassan 20 éves kapitalizmusunkban a gazdák még mindig úgy érzik, valami kiemelt rangjuk van, és nekik járnak olyan pénzek, jogok, juttatások, amik senki más ugyanolyan egységsugarú kereskedőnek nem. Ők kapnak kártérítést mindenféle környezeti tényező alapján, stb. Miért, ha egy cégvezető meglép a kasszával, és emiatt elveszítik az értéküket a tőzsdén lévő részvények, akkor a brókereket kárpótolják? (ha igen, akkor is hosszas pereskedés és huzavona után) Vagy a tűzijátékon kitört vihar áldozatául esett kézműveseket, akiknek odalett több havi munkájuk, kárpótolták?

Most éppen az a Magosz problémája, hogy szerintük a gyümölcsfelvásárlók kartell-gyanúsan tartják alacsonyan az árakat. Namost ezzel kapcsolatban két dolog: Ők meg nem pont kartell-gyanúsan (és akkor még számba sem vettük a blokádot) próbálják felverni az árakat? Akkor most ki dönti el hogy ki csinál rosszat? Óvónéni? Illetve: nem lehet, hogy azért csak ennyiért veszik meg a felvásárlók, mert más helyről kicsit drágábban, de ugyanúgy beszerezhetnék? (külföld, stb.) Ennek sem az a megoldása, hogy hőbörgünk meg elálljuk az utakat traktorral, hanem hogy felhozzuk a termelési színvonalat (támogatás, juttatás, stb., és azért nyilván valahogy majd el lesz adva az a gyümölcs, annak az árát is be lehet forgatni) európai szintre, hogy versenyképesek legyenek az itthoni árak, nem? Ha meg ez annyira lehetetlen, akkor sajnálom, de lehet hogy más után kéne nézni. Nem véletlen hogy Uganda kevés szilíciumchipet gyárt. Ha nálunk drágán megy a mezőgazdaság, akkor vagy megoldjuk hogy versenyképesek legyenek a termékeink (alacsony ár és/vagy jó minőség), vagy becsődölünk. Kapitalizmus, az van. Meg kéne vele barátkozni, mert mi akartuk.

(A téma előmoderált, kérjük mellőzzük a köcsöggyurcsányozást (értem ezalatt az összes már unásig csépelt aktuálpolitikai kirohanást), és kíséreljünk meg az adott problémával foglalkozni. Lehet benne Gyurcsány ha muszáj, de legyen értelme, plz.)

Elmondom mi a bajom a mai Gay Pride felvonulással, de nem az amire gondoltok. Hanem az, hogy emiatt áll a nagykörút (egyéb helyszínekkel egyetemben). Igen, a 4-6-os is (illetve kétrészletben, pótlóval, háromnegyed szakaszon, stb.). Valaki magyarázza meg, hogy akárkinek támad valami ötlete, érzése, gondolata, akármije, annak miért kell ezt feltétlenül valami felvonulásban kiélnie? Ez ennyire jó buli? Miért van, hogy ha valaki elégedetlen a kormánnyal, vagy csak simán a választott pártja rendezvényére megy el tömegesen, vagy meleg, vagy akármi, az azonnal összeverődik egy párszázas-ezres tömegbe, és végigvonul a város egyik létfontosságú ütőerét képező főúton?

És ide tartozik az összes idióta városi rendezvény, a nevetséges másfélkilométeres futóversenyek elhízott belvárosi kispolgároknak, a futáshoz tudvalevőleg ideális (not) aszfalton, a tapinthatóan sűrű szmogban, illetve az amúgy támogatandó Critical Mass is. Miért, ó miért kell azzal felhívni a figyelmet magára mindenkinek, hogy egy napra megbénítja a város amúgy sem jól működő közlekedését? (jó, tudom, a BKV ilyenkor nem termel veszteséget, legalább ) Miért nem tudtak a melegek pl. a Városligeten át vonulni?

Tudom, hogy ez így van Nyugaton is (minden amerikai filmben egy felvonulás forgatagában rázza le az üldözőit a főhős), meg hogy ez kell hogy felhívja a figyelmet, meg miegyéb, de szerintem nem mindenáron. És szerintem az ilyenkor dugóban/lezárt utcában/akárhol megrekedt autós hangos kurvaanyázása teljesen jogos. Ha holnap eszünkbe jut, hogy az Überblogot még nem ismerik elegen, és ezért végig akarunk menni gyalog a Róbert Károly körúton, akkor mi a fasz van? Mindenki állj, mi most megmutatjuk magunkat? (És pontosan ezért sz@rom le hogy épp a melegek vonultak fel. Tőlem lehetett volna a Alkoholista Fókaidomárok Önismereti Köre is.) Értitek...

(Tudom, beszóltam a Critical Massre. Tépjetek szét.)

Hirtelenfelindult poszt, mert Mf unalmában beleolvasott egy villamoson utazó néni válla fölött a sztármagazinjába (fujjnemszabad), és két egymást követő oldalon két olyan személlyel találkozott, mint XY, a Fábry Show-ban bemutatott vécésnéni (sic!), illetve YX, az M1 Telesportjának az egyik műsorvezetőnője (aki terhes, ez a hír). A mi sztárjaink, kéremszépen....

A kommentek között pedig olvashattok egy kezdeményezést a női pólus kiegyensúlyozására itt a blogon.

Mainframe izgalmas akcióba kezd(ett): Budapest metróhálózatában 20 alkalommal fog ellenőrzésen áthaladni lejárt bérlettel, azt szabályosan felmutatva az ellenőröknek. Tessék kommentben megtippelni, hogy ebből hány alkalommal fog fennakadni a rostán. A legközelebbi tippet adók között egy barátságos mosolyt és egy vállveregetést sorsolunk ki. (A nyugtalankodók kedvéért megjegyzem hogy a lejárt bérlet alatt van egy szép szabályos, aktuális is, a durva konfrontációk elkerülése végett.)

Olyan esetem volt hogy megkészültök ((c) Belgä)! Elmentem a családdal húsvét alkalmából lazítani egy ilyen wellness-szerű hotelbe. Ott volt egy ilyen rendezvény, hogy általános állapotfelmérés. Na most erről kiderült hogy egy ügyesen bújtatott termékbemutató (hangsúlyozom semmi ilyen hülyeségről szó nem volt, ez egy rendes, fizetős (ráadásul nem is keveset fizetős) tartózkodás volt). Itt a sztori, hallga csak!

Ezt a körlevelet most kaptam iwiw-en:

"Küldd el ezt az üzenetet 15 embernek a következő 143 percben, utána nyomd meg az F6-ot, és annak a neve jelenik meg aki igazán szeret!!!!!!!!!! Hihetetlen, de igaz!!!!!!!!"

Tessék velem sírni.

Akkor most feleim játsszunk olyat, hogy mindenki elmondja, hogy melyik az a tárgya (izéje, akármije, mittomén), amire azt mondaná: amit erre fordítottam, az volt a legjobban elköltött forint. Meg azt is nyilván, hogy miért.

Nyitom is mindjárt a sort ezzel a jószággal:

Ez egy Victorinox Compact típusú svájci katonai bicska. Ezt még a trójai háború előtt (értsd: nagyon régen) kaptam ajándékba (itt máris megdől az elköltött forintok elve, de a játék a lényeg) apámtól, külföldről. Már ugye a svájcibicska természete is magában hordozza a széleskörű felhasználhatóságot, de szerintem ez minden várakozást felülmúl. Azzal együtt, hogy nem vagyok egy kirándulós, meg mindent-egy-eszközzel mozgalmak híve, majdnem mindenre ezt tudom használni, és erősen közelíti az eredmény azt, amit egy célszerszámmal értem volna el (sőt, néha jobb). Amikor fejben összeszedem néha, hogy milyen lehetetlen feladatokat oldott már meg ez a cucc amit elétettem, mindig ledöbbenek. A minősége meg...nehéz rá szavakat találni. Tökéletesen nyílik-csukódik, nem korrodálódik sehol, nem törik, nincs semmi baja. Ez a pengével kapcsolatban majdnem magától értetődik, hiszen hát márkás (ma már ez sem garancia semmire...), de gondoljunk ilyenekre is, mint a műanyag borítás, a csipesz, vagy a toll (!), ami annak ellenére, hogy már többször elhajlott és vissza lett hajlítva (már az is respect hogy ezt meg lehet vele tenni), még mindig ír (!!!). Itt kell számszerűsítenem az adatot: ez a cucc kb. 12-14 éves lehet, saccra. Kár hogy nem emlékszem pontosan...

Ez még az a fajta, ahol nem szállt el a gadget-geek-ek agya, és simán elfér a kezedben/zsebedben,/akárhol, nem kényelmetlenül vastag, mégis az 1.0-ás földi halandó által igényelhető funkciókat 99%-ig lefedi. Amit hiányolok róla (kicsit), az egy fűrész, és amit sosem tudtam eléggé kihasználni, az a horog. Valaki mondja el, ha tudja, hogy annak mi a tervezett funkciója, mert én több mint 10 éve találgatok. Akkor lett meg az elhatározás, hogy megírom ezt a posztot, amikor nemrég karóra-szerkezeteket kellett szétszednem. Csavarra, fogaskerékre, abszolút. És mindezt nem tudtam véghezvinni egy kifejezett órás csavarhúzókészlettel, de ennek a bicskának az apró csavarhúzójával, a mellékelt gombostűvel, és a pengével teljesen szétkaptam 5-10 órát egy nekiülésre. Amikor letettem az eszközt, már kicsit másképp néztem rá. Tisztelettel. És rájöttem, hogy ez a bicska valószínűleg a leghasznosabb cucc amim valaha lesz az életben.

No, ilyesmiket mesélhetnétek Ti is.

Azt mondja meg nekem valaki, hogy miért nem képes ebben az országban senki normális munkát végezni, csak ha kitömik a zsebét vagy fegyvert fognak a fejéhez? A legtöbb esetben kb. ugyanannyi erőfeszítésbe kerülne megcsinálni jól is mint szarul, mégis az utóbbi van hatalmas túlsúlyban. Nemrég varrni kellett rajtam egy sebet, és a varratszedés után valamivel úgy láttam mintha bennemaradt volna még egy darab cérna. De megnyugtattam magam, hogy á, biztos beképzelem és csak a helye. Aztán amikor napokkal később sem múlt el a gyanúm, meg jobban meg is néztem, kiderült hogy igazam volt. Gondoltam biztos olyan magától felszívódó cérna. De akkor minek kellett a varratszedés, meg hát 1 hónap alatt azért már felszívódott volna, gondolom, szóval nem. Így hát kis házi beavatkozással kiszedtem (Rambo tőlem tanulta...), és újra bebizonyosodott, hogy valóban. Vagy 1 cm cérna (inkább egy ilyen merevebb damil ez igazából), amit sikerrel bennem hagytak az orvosok. Ollé. És ez egy ötperces rutinműtét volt, 0 komplikációval. Félek mi lesz ha tényleg valami bajom lesz.

Nem, nem, és nem akarom elhinni, bazmeg, hogy az RTL Klubon részletes, 15-20 perces rallyhíreket kapok bazmeg a filmem KÖZBEN, a reklámszünetben (nyilván a kötelező 15 perc reklám után, pluszban...). Rendesen, kommentátorral, mindennel, ilyen összefoglaló. Mikor nézném a Ponyvaregényt, faszom. Hát hova bír még lejjebb süllyedni a magyar kereskedelmi televíziózás, faszom? Kurvamód fel vagyok baszva, ha nem lenne kivehető a szavaimból...

Magyarázat:

• Az első az a hirdetés a Goldmann téri aluljáróban és környékén, amit már szóban jól kiröhögtünk...valahol, valakikkel. A következő már ilyen lesz: MUNKA! 06XX...
• A másodikat is a Goldmannon lőttem, kicsit kevésbé olvasható, ezért kiírom: Ikrek erotikus takarítást vállalnak Nem, nem hívtam fel. Te megteheted. Ott a szám. Én legalábbis hacknek nézném.
• A harmadik a legkülönösebb: a Fővám téren és közvetlen környezetében van felragasztva, igen sok példányban. Mindre ugyanott, ugyanúgy, ugyanazzal a piros filccel fel van írva hogy SAJNÁLOM. Így. Finom találgatás: Így udvarolnak a közgázosok? (El is határolódnék a saját kérdésemtől.)

A személyiségi jogokra meg az adatvédelemre meg magasról, barátaim. Aki kitette az utcára, az ne sírjon semmiért.

Update 22:30:: Oké mégis sírt valaki a személyiségi jogokért, ugyanis tényleg hoax volt a második cucc. SCH kupafeladat. Gondolhattam volna. (Gondoltam is, igazából.) Úgyhogy a szám most már el van mosva, ne is hívjátok.

Mottó: Aki szerint baccpapuccsal ajtót letépni ősi román szokás, az sikeres ember nem lehet.

Kinek ismerős a fenti mondat, vagy valamely részlete? Aki Homárt olvas, annak biztosan. Ott egy időben be is szüntették a kommentelési lehetőséget a sok odagyűlő hülye miatt. A másik nagy divat amit én ott láttam először, de azóta egyre töb helyen vélek felfedezni, az az elsőzés. A festői szépségű Falvédő községből érkezettek kedvéért elmondom: ez annyit takar, hogy az a májercsávó aki egy bejegyzéshez az első kommentet írja, aminek tartalma ugyan nincs, csak talán annyi, hogy első, vagy ez, valami elménc humorbonbonnal ötvözve. (pl. első baccpapucs).

A kérdésem a következő: ilyen nyilvánvalóan idióta szubkulturális szokások hogy képesek létrejönni? Ezek nem csökkent mentális képességű 12 éves kölykök akiknek ez a menőség fokmérője. Ezek komoly felnőtt emberek, a társadalom széles skálájáról (merthogy a Homárt igen sokan és sokfélék olvassák).

Ez a post eredetileg sokkal hosszabbnak készült, de félbehagytam, és időközben elszállt az ihletem. Majd körbejáruk kommentben. Vagy nem.

Tudjátok, elgondolkoztam már egy ideje azon, hogy vajon nem valamiféle aranykorban élünk-e, csak nem vesszük észre. Mindenki sír hogy milyen rossz, közben pedig:

• Nem akar senki megölni, például. Sem azért mert háború van, sem azért, mert senki le se szarja ha eggyel kevesebb ember van, sem pedig azért, mert ez egy gettó, ahol a golyóálló mellényt nem vagányságból veszi fel az ember.
• Nem éhezel, holott a világban ez azért sok helyen így van még mindig. Sőt, igazából valami sztenderd-szar munkával is egy elég jó színvonalon el tudsz élni. Jó, nem lesz plazmatévéd, de basszus, ez mióta természetes igény?
• Szabad vagy. Oda mész, ahová akarsz, senki nem akadályoz meg benne. A világ nyitva áll. Nincs városfal, országhatár, vagy akár tenger, óceán, aminél megáll az élet, és onnantól kezdve tabu/here be monsters/kihalt préri.
• Legnagyobb bajunk, és beszédtémánk (akár pro akár kontra) a hülye sztárok, politikusok, újkeletű filozófiai irányzatok és vallások buktatói, csajok és pasik viselt dolgai, miegyéb. Csupa kis hétköznapi dolog, de ezek mozgatják az életünket. Nem kell minden nap ezerrel tervezni, hogy melyik szomszédos birtokra költözz át, hogy kevesebb legyen a dézsma.
• És ha már itt tartunk, azt mondasz amit akarsz. Anyázhatod a vezető politikusokat, a legnagyobb vallásokat, senki le se fog bagózni. De pláne nem kerülsz hóhérbárd alá, vagy máglyára. És ezt ma milyen természetesnek vesszük, mi?

Persze tudom, hogy sok tekintetben romlott a világ állapota réghez képest, de hasonlítsd össze, és rájössz, hogy a legtöbb sopánkodás alaptalan, és valójában már rég egy olyan jólétben csücsülünk (megszorításokkal, mindennel együtt), ami elég irigylésreméltó, csak azért nem értékeljük, mert a világ pár részén még ennél is jobb a lét. Aki akar sírjon hogy nem úgy megy itthon mint Dubaiban, én azért örülök, hogy nem koncolnak fel az erdőszéli zsiványbandák.

Veszély az utcákon! Újabban minden reklámkészítő kisiparos mint az őrült ki letépte láncát gyártja az ordasabbnál ordasabb hülyeségeket. Lássunk belőlük pár gyöngyszemet:

1. A Media Markt eddig sem a finoman és szőr mentén történő perszuazív technikáiról volt híres, de a mostani, 10 éves születésnapjára emlékeztető Hülye aki nem ünnepel! szlogen nálam tuti bukás. Figyelitek, hogy eltűnt az indirekció? Már nem az a nem-hülye aki ott vásárol, hanem egyenesen hülye aki nem. Eredeti, és megkapó... Azt tudom elképzelni, hogy a 10. születésnap alkalmából egy 10 éves gyereket vettek fel PR és reklámigazgatónak, mert csak az képes ilyen reklámra rábólintani. Szerintem ő is csak nagyobb mennyiségű csokoládé ellenében.
2. A Lopedium gyógyszer hasmenés ellen való. Ez mind szép és jó, egészen addig amíg nem tapétáznak ki vele komplett járműveket. A reklámon pedig segítőkészen, gyengébbek (retardáltak?) kedvéért ki is fejtik ám, hogy mi az a hasmenés, nehogy már véletlenül ne tudj róla, hogy neked ez a gyógyszer kell. Szóval utazom reggel, és minden oldalról a pofámba van tolva, hogy a hasmenés az bizony miből is áll. Ha elfordítom a fejem (ami ugye alkotmányos jogom, és ilyen helyzetben azt hiszem kötelességem is), akkor ott a másik reklám, mert persze 10 centinként ki van téve. Nincs menekvés. Hasmenés minden reggel, jövet-menet, ha akarod, ha nem. Marketingeseket leváltani, és bocsánatot kérni. Ez lenne a minimum ezért a merényletért. És miért van, hogy a legtöbb gyógyszerreklámnak gusztustalannak kell lennie? (ld. régebben Ásóka és hasonlók)
3. Vadiúj krédója van a Reeboknak is ám, miszerint Fuss lazán!, avagy eredetiben Go run easy! Ez mind jó is lenne, de azzal a szöveggel óriásplakátot csinálni, hogy Gratulálunk, fel sem bírsz állni..., igen nagy merészség. Amihez én is csak gratulálni tudok nekik. Nem kéne rábízni az emberekre hogy mit és hogyan csinálnak, és/vagy nem egy pofátlan lekezeléssel indítani a leendő vásárlók felé? Komolyan aggódom hogy milyen emberek dolgoznak ma a reklámscene-ben. Ennél még én is sokkal maradandóbbat (és normálisat) tudnék alkotni, és akkor egyáltalán nem volt nagy a pofám. Alacsony a léc.
4. Két szó: Apa, kezdődik!(...). Egyszer láttam, neten, elég is volt. Ezt ki az istennyila engedte kijutni a médiába? Még él?
5. Alig hittem a szememnek, amikor nemrégiben a TVben megláttam hogy (asszem) a Coop csinált egy olyan régi, klasszikus éneklős-táncolós reklámot. Valaki szóljon nekik, hogy nem véletlenül tűntek el az ilyenek már évek óta (többségükben). Aki ilyennel próbálkozik, az gyakorlatilag megásta a saját sírját. Amellett, hogy előtte még szénné is égeti magát, mert ez az a vonal, amit még a retro sem tudott/akart visszahozni a köztudatba. És még objektíve is ízléstelen.
6. Már láttam párszor, de csak most vettem a fáradságot, hogy idevegyem a Burger King soviniszta reklámját is. A nagybetűs rész még hagyján, miszerint Dupla élvezet (vagy vmi ilyesmi), és emellé az illusztráció egy srác, aki egy csajjal smárol miközben annak háta mögött fogja egy másik kezét. Már ennél is rezeg a léc, mert innen már csak az következhet, hogy a házi 2on1-ból is kapunk ízelítő képeket. De ami igazán szívetmelengető, az az apró betűs rész alul. (Oda miért kell szlogen egyáltalán?) Ott egyenesen ezt mondják: Egyél úgy mint egy férfi, élj úgy mint egy férfi. Ójessz. Elérkeztünk ehhez is, hogy a férfiakat fogják kategorizálni, és általánosítva bigámista zabagépeknek nézni. Ez a férfias élet, csalom a nőmet, és a Burger Kingben tömöm a fejem super size hamburgerrel, mert így vagyok menő. Mikor alakul meg az első maszkulinista érdekvédelmi szervezet? Mondjuk a Tűsarok mintájára hívhatnák mondjuk Acélbetétes Orr-nak. (Erről a Tűsarok szervezetről az első benyomásomat sosem fogom elfelejteni: egy beszélgetős műsorba egy olyan nőt küldtek el őket képviselni, aki nemcsak buta és aggresszív volt, de nőre sem nagyon hasonlított. Én bottal sem nyúltam volna hozzá, ezért elég furán vette ki magát, amint arról hőbörgött, hogy a reklámok a nőket szexuális tárgyként kezelik. Szerintem ő sokat megadott volna azért, hogy szexuális tárgyként kezeljék, de nekem meg rossz a májam. Mindegy, ennyit mára a feminizmusról, amit utálok.) A lényeg az, hogy ez a reklám szánalmas, és baromi gyorsan le kéne venni. Nem vagyok konzervatív (ezen a téren legalábbis, reklámtéren meg egyenesen vadliberális vagyok), de ez még nekem is nagyon túlmegy a határon.
7. Igaz, nem reklám, de ritka idegesítő, ezért ideveszem a BKV azon zseniális ötletét, hogy a 4-6-on mostanában tök random időpontokban Süsü a sárkány hívja fel a gyerekek figyelmét (és ennél a pontnál szoktam összenézni a szemben álló koszos overállú, 40es, szétcsúszott szobafestővel), hogy adják át a helyülket a rászorulóknak. Hogy milyen megfontolásból célcsoportja egy ilyen reklámnak pont az a gyerekréteg, akik sztem baromira nem foglalják a helyet az idősek elől, nem tudom. Hogy miért Süsüvel kell ezt csinálni, és nem plakáttal, nem tudom. Hogy miért hallgat gyerekreklámot egy full tömött villamos, mikor a 98%-ához nem szól, nem tudom. Kérem kapcsojjaki.
8. Újabb falhoz állítandó delikvensünk van, mégpedig úúúújra gyógyszerreklám. És megint az összes létező tömegközlekedésen kiplakátolva. ACC. Ugye már be is villant mindenkinek? Árulják el, miért kellett azt, hogy KÖHÖGÉS?, narancssárga turhával kiírni? PC akart lenni, mert narancssárga, de a turha az turha. És nemhogy nem akarok vele mindennap találkozni 50 példányban, de szerintem reklámba egyáltalán nem kéne tenni. Tudjátok mit? Legyen olyan, hogy gyógyszerreklámot mostantól csak az ilyen patikai biszbaszokba meg hasonló helyekre, jó? De tömegközlekedésre semmiképp. Legalábbis addig amíg meg nem tanulnak reklámot csinálni.

Ennyit akartam mondani, tisztelt esküdtszék. Ítélet?

UI: ha eszembe jutna még pár, majd hozzáírom...

Csak nekem jutott eszembe ez a hülyeség?

Történt egy nap, hogy egy mesterember kezdett fúrni a ház előtt, és láttam, hogy egy ilyen kapaszkodókorlátot installál a lépcső mellé. Na mondom, akadálymentesítés, épp a napokban beszélgettünk róla Haszprussal. Az egész nap tartó zajt elviselem, mert Európa, ugye... Mire jövök le délután, látom hogy ott a korlát, de először rossz helyre fúrta fel, és áttette odébb, otthagyva az előző fúrás nyomát, ahogy volt. Este jöttem vissza, a korlát már sehol, ellenben ott fúrt a szomszéd lépcsőháznál, és ugyanazt a korlátot applikálta fel. Sokfélét gondoltam akkor, de elsősorban nem értettem mi a helyzet. Aztán amikor most, hetekkel később sincs korlát, se itt, se a szomszédban, ellenben a fúrásnyomokat meg a munka után maradt hulladékot itthagyta, másfajta gondolataim kezdtek lenni. Összeb@ssza itt a házat, ideszemetel, zajong egész nap, és lófasz eredménye sincs. Ugyanezt eljátszotta a szomszéd lépcsőházzal, és még ki tudja hánnyal. Vagy mert nem találta a címet, vagy mert piált, vagy mert simán egy hülye. Képzett munkaerő, óje.

Az alábbi dolgokkal találkoztam nemrégiben, gondoltam legyen ilyen képes poszt, megosztom veletek.

Jelentem megcsekkoltam hogy tudja-e még a polszkim a mágikus egy-zéró-zérót hozni. A Szabadkikötő úton sikerült, óje.

(Rossz ember vagyok, szabályt szegtem. Felköpök és aláállok.)

Hétfőn az alábbi történést sikerült lefotóznom Jelek előadáson:

Ezek ötletek, nem kell velük egyetérteni, vagy azonolsulni, a teljesség igénye nélkül íródtak, és hiszem hogy ezek bevezetésével egy jobb világot tudhatnánk magunk körül. De legalábbis egy jobb országot. Folyamatosan updatelődni fog, ahogy jutnak eszembe új dolgok, vagy megtapasztalok új élethelyzeteket amik ihletnek egy-egy új szabálykezdeményt.

Kíváncsi vagyok, miért nem készül törvény a minősítetten idegesítő, már-már káros reklámok ellen. Illetve még arra is, hogy egyes weboldalak miért tesznek ki ilyesmit a saját felületükre? Én anno (többek között) azért szoktam le a freemailről, mert rendszeresen megjelentek olyan reklámablakok, amik szándékosan eltakartak gombokat, és nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett őket bezárni. Vagy ott van a DeviantART-on megjelenő, valami mobilos csengőhang-letöltő oldalt reklámozó (van még ember aki pénzért tölt le csengőhangot? ) banner ami ha fölé kerül a kurzor (akár csak miközben áthúzod fölötte), elkezd nyomatni az épp aktuális slágerekből 2-3 s-t. (Ájdonvannahííír, ájdonvannanóóóó...)

Az ilyen kinek jó? A fogyasztónak tuti nem. A cégnek sem hiszem hogy túlzottan nyereséges, mert többen pártolnak el emiatt a cégtől mint ahány (elmeháborodott?) vevő odamegy. Az oldalak is tuti buknak rajta forgalmat, mint azt fentebb már illusztráltam. Van valami reklámtörvény, de az egyelőre kimerül olyasmikben, hogy nem lehet nemiszerv a reklámban. Hurrá, meg vagyunk mentve...
No, de most komolyan: szerintem az ezt szabályzó testületet vastagon pénzelik a multik hogy lehessen ilyet is, a webmesterek meg elég hülyék hozzá hogy ilyet kirakjanak. Vagy átverik őket. (El tudom képzelni hogy a szerződésben egy x*y-os felületről van szó, ám arról semmi, hogy az zenélni kezd ha odamutatunk.). Vagy ők is meg vannak véve kilóra. Szar az egész.

Csak szerintem gáz, hogy a boxolóink nagyrésze Exclusive Change feliratot visel a hátán?! Ha megnézitek, egyik ellenfélen sincs ilyesmi. Azt már úgy megszoktuk a szemünkkel, hogy mindenhol arénaszerte reklám reklám hátán, de ez azért már a legvadabb kapitalista szemének is sok. Várom mikor jönnek majd a logós kontaktlencsék, a pénzért viselt céges tetkók, a hajba nyírt emblémák, és ilyesmik. A szar multiknak adjuk a testünket (is)? És miért kell nekünk élenjárni mindig az ilyen hülyeségekben?

Update: A legutóbbi boxgálán pont nem volt ez a feature. De csak azért hogy ne tudjak ujjal mutogatni.

-----Original Message-----
From: Mainframe [mailto :CENSORED]
Sent: Wednesday, June 21, 2006 3:22 PM
To: [CENSORED]
Subject: javítás

Jó napot, Tanár Úr!
Idén hallgattam Önnél [egy tantárgyat], és szeretnék javítani holnap szóban, ha még lehet. Ugye 15-17-ig van a fogadóóra az [egyik épület egyik termé]-ben?
Üdvözlettel:
[mainframe]

From: [CENSORED]
Sent: Tuesday, January 16, 2007 5:41 PM
To: 'Mainframe'
Subject: RE: javítás

Kedves [mainframe]!
ŐŐŐőőőőőő, hát nem én tartottam ebben a félévben az órát, hanem [valaki más], őt kellene e kérdésben megkeresni.
Üdvözlettel:
[CENSORED]

Hát, igazság szerint ezt a levelet előző félévben adtam fel, 2006.06.21-én. : ) Szóval már nem aktuális a dolog. : ) (anno sikerült is szóban javítanom.: ) )
De mindenesetre köszönöm a választ, még mindig ez a jobbik eset. A legtöbb helyen nem-válaszolni szoktak. : )
Minden jót kívánok:
[mainframe]

Kedves [mainframe]!
Hát ilyen a net ördöge, ismét megkaptam levelét, valahol keringhetett.
Na mindegy, a legjobbakat kívánom!
[C.]

Szóval értitek (dátumokat figyeljétek az elején, később ahol már nem volt releváns, nem tettem ki)... kicsit megkésett a válasz, bár gondolom anno is kaptam rá választ, ha egyszer sikerült javítanom anno. Természetesen az [ilyen] zárójelek közti részeket én cseréltem ki, adatvédelmi okokból. Jó, kicsit paranoidra sikerült, de biztos Haszprus van rám rossz hatással.

Mondja meg valaki, miért ver engem a sors? Egy órája sz0pok egy mobilos midlettel, amivel e-bookot tudnék kényelmesen (és amúgy egyáltalán) olvasni a telefonomon. Ebben minden létező verzió és modell támogatva van, még a 6230-nál sokkal régebbi modellek is (pl. 3410 (!) lol). De csak nem tud olyan .jar fájlt készíteni, amit megenne a telóm. Az rendben van, hogy amíg 5510-esem volt, semmit nem kaptam hozzá, mert az egy evolúciós oldalág volt, de ez egy nem túl lejárt, ellenben nagyon elterjedt, mainstream telefon. Miért hiányzik ez egy támogatottsági listáról?

Pénteken délelőtt közlekedésem során az alábbi látvány tárult a szemem elé.

Valaki, aki ért a gyerekekhez, magyarázza el nekem, hogy ezek miért csak üvöltve-ordítva-sikítva tudnak játszani? Egy óvodával szemben lakom (mondjuk a 4. emeleten, és már 22 éve szóval megszoktam), és ezek valahányszor kint vannak az udvaron, ettől hangos a kerület. Nem úgy néz ki, hogy ez 1-2 renitens kölök lenne, mind rendesen üvölt, mintha ez lenne a dolga. Nincsenek illúzióim afelől, hogy bent, teremben is ezt csinálják, szóval együttérzésem minden óvónőnek.

Esti rövid hírekben a bemondó ilyet szól, hogy Következzenek a mai nap legfontosabb hírei röviden: (...), majd beszámolt egy kettős gyilkosságról Gödön, egy kettős gázolásról Fogalmamsincshol, és arról, hogy idén hány milliárdot költünk karácsonyi ajándékra, és hogy sokan vesznek fel ehhez hitelt.

Tájékozott lettem a világ dolgai felől.

/*politically correct verzió, pártatlan tudósítás a lövészárokból*/

Tegnap indult az indexfelvétel, 12:30-tól a KTH-ban. Gondoltam ha kezdésre odamegyek, csak nem lesz akkora halál. Odaértem, és de... R épület aulája dugig emberekkel, várják mikortól lehet sorszámot kérni. Előrecápáztam két ismerőshöz, akik már egy ideje ott állhattak. Az elméleti kezdési időpont után vagy 10 perccel kijött egy ügyintézőhölgy, és közölte hogy a gép nem működik (ezt mondta, hogy ez alatt mit kell érteni, rejtély), de rögvest megcsinálják. Tapsviharral jutalmazta a tömeg, nekem meg már akkor rossz előérzetem kezdett lenni... Újabb 5-10 perc után kijött, hogy hát ez nem megy. De egyből jött is a válságforgatókönyv, aminek kihirdetéséhez ki is sétált az aula közepére, majd kinyilatkoztatta, hogy jól nyissuk ki a fülünket, mert csak egyszer mondja el... Egy döbbent csönd közepette történő még döbbentebb összenézésnél nem futotta többre.

A terv az volt, hogy rendesen, régimódi sorba kellett állni egy-egy szoba előtt, karonként. Ennek a kivitelezhetőségéről ekkora skálán nem akarok értekezni. Egy a lényeg, hogy a tömeg odacsődült a lengőajtóhoz, és én ekkor láttam meg azt, ami végleg elborzasztott: azért nem haladunk tovább, mert a szobák előtti folyosó is dugig van emberekkel. Ez volt az a pont, ahol én feladtam. Legalábbis egy időre.

Ugyanis egy gyors kondi után (~2,5 óra) visszanéztem, hogy mi lett azóta. Olyan kép fogadott, mint egy menekülttáborban. Mindenki elgyötört arccal ül amin csak lehet, ha nincs min, a fal mellett. Maradék helyeken embertömegek ácsorognak. És minden ÁLL. Semmi jövés-menés, vagy ilyesmi. A sorszámkiadó automatára ragasztott A4-es lapra pedig az van írva, hogy karonként az adott sorszám után (alább felsorolva) már nem szolgálnak ki senkit aznap. Mindez mondjuk fél 4-kor, szóval örüljünk hogy még nyitva voltak. Mehettem haza, remélve hogy a szerdai jegybeiratásomig azért valahogy majd hozzájutok az indexemhez. Nincs happy end.

Update 2006.12.12.: Ma sikerült felvennem. Letéptem egy számot, elmentem a dolgomra, visszamentem háromnegyed óra múlva, és már le is voltam hagyva 4-5-tel. De nem hagytam annyiban, bementem, és kedveskedtem egy sort az ügyintézőlánynak, mire ő betett a sorba, még mosolygott is. Pedig az elején komolyan morcos volt...

Utálom a Világot sorozat, n. rész.
Ma is megesett velem, ami már annyiszor. Valamit mondtam valakinek, szépen, érthetően, egyenesen az arcába, de ő ezt nem értette, nem hallotta, nem ismerte, nem fogta fel, és jött az ominózus válasz: Miiicsoda?! Na, ez basz fel agyilag. Ismeritek milyen ez: júzer meg se várja hogy befejezd a mondatot, már hunyorítja a szemét, és húzza fel a felsőajkát (nemtom miért, mindig ez a mimika párosul az értetlenséggel), aztán jön a varázsszó. Standard hülyéneknéző arc és mondat.

A mai konkrét eset egy könyvesboltban esett meg, ahol egy idősebb korú alkalmazott-nénit kérdeztem meg róla, hogy Az Ifjú Lin-Csi Vándorlásai c. művel rendelkeznek-e. Erre ő ~. Ami még pluszban azért is fura/parasztság, mert egy könyvesboltban legyen már felkészülve a kedves eladó, hogy olyat fognak kérdezni tőle, amit nem ismer/nem ért. Megismételtem, szerintem akkor sem fogta fel jobban, közölte, hogy ilyenről ő még nem is hallott, meg hogy mégis mi ez (nem fejtettem ki neki, majd elolvassa ha művelődni akar), majd odaballagott a géphez hogy megnézze. Lássatok csodát, a gép elsőre értette, és ismerte is. Csak épp nem volt belőle. Eset vége.

Igazából az zavar a dologban, hogy amit én elmondtam, az feltehetően helyesen és érthetően volt elmondva. Hangerő, minden stimmelt. Ha ezt a júzer nem hallja/érti/ismeri, akkor ne vágjon olyan arcot, mintha engem nézne hülyének amiért ő nem ért valamit. Meg lehet kérdezni, hogy Elnézést, betűzné, mert nem ismerem. vagy Kérem ismételje meg, nem hallottam/nem értettem.. És én szívesen elmondom mégegyszer (bár egy csökkent hallóképességűvel élek egy lakásban, aki nem hajlandó elismerni hogy csökkent hallóképességű, ezért a dolgok elismétlése sajnos engem bizonyos mértékben bosszant (mert amúgy napjában 20-30x rá vagyok kényszerülve alapból)), de a hülyéneknéző-arc, és a Micsoda?! az teljesen kihoz a sodromból. Ilyenkor legszívesebben egyenest megkérdezném, hogy Ugyan miért grimaszol rám, amikor maga nem érti?, de akkor én lennék a bunkó. Úgyhogy marad az igény szerinti szemforgatás, és ismétlés. Lehet hogy az adott illető meg a szemforgatást nem szereti, de ha nincs Micsoda?!, akkor nincs szemforgatás, szóval az ő sara.

A baj az, hogy ez egy széleskörben elterjedt jelenség. Nem csak egyszeri kommunikációs partnerek részéről szembesülök ezzel, hanem barátoktól/ismerősöktől is, nem egyszer. Az egyiknek egyszer felvetettem, hogy mi lenne ha ezt nem csinálná többször. Zavartan nézett, és nem értette mire gondolok. Lehet, hogy ez egy önkéntelen, reflexszerű rossz szokás. De akkor is le lehet szokni róla, elvégre a töködet se vakarod társaságban. Már aki. Aki a tökét vakarja, attól nem is várom el, hogy ilyen finom dolgokra is odafigyeljen, mint a Micsoda?!. Igaz, igyekszem is kerülni a vele való kommunikációt.

Elgondolkoztam rajta, hogy ha viszel valakit társaságba, akkor hogy zajlanak a bemutatások, ha rendesen akarod csinálni, és nem bízod a hozott egyénre (Na, menj és ismerkedj...), vagy nem akarod redundánsan ismételni magad (A, ez itt B. B, ő pedig A.)
Szóval a kérdés igazából az, hogy az általad hozott személyt mutatod be mindenkinek (hiszen ő jött a társaságba, őt kell bemutatni), vagy neki kell bemutatni az embereket (hiszen Te ismered jobban a társaságot, ergo ez a Te tiszted). Várom mindenki véleményét a dologról, illetve ha bárkinek egyéb etikettel kapcsolatos kérdése van, azt is megvitathatjuk.

Egy újabb kvíz, amit kitöltve megtudjátok, hogy milyen alapon működik a gondolkodásotok, és miben vagytok jók. Még karriertanácsokat is ad. Ha én ezt előbb tudom...
Az én eredményem Spatial Thinker lett, btw... (mint Leonardo da Vinci)

Lesz Diablo 3, ímhol a bizonyíték.

Nos, Mf is részese volt a Haszprus által kiagyalt, megszervezett, és azóta már írásba is foglalt Fertő-tó körüli bringatúrának. Ezért én is megírom.

Mainframe is bekapcsolódik az eseményekbe! (eredetileg kommentnek készült, de túlléptem vele a 4500 karakteres limitet)

Kemény dolog ez feleim! Körbe lehet röhögni érte, de én még szerintem sosem virrasztottam át egy estét tök egyedül, minden különösebb cél és ok nélkül. Úgy nézem ez a szép hagyomány ma fog véget érni, ugyanis az ablakon kinézve azt látom, hogy már erősen hajnalodik. Alapesetben ilyenkor pánikolni szoktam, hogy Jaj, már rég aludnom kéne! Jaj, egész holnap teljesen használhatatlan leszek!, de most annyira nem érzem, hogy fáradt lennék, hogy elképzelhetetlennek tartom, hogy a holnapi napomból punnyadás legyen. Mondjuk ezt a nem várt energiát meghozhatta az az okos kis vírus is, ami böngészőupdate-nek álcázta magát (rutinból úgyis rákattint az ember...), és sikerrel feltelepült, és vírusirtó szoftverreklámokkal bombázott (!!!) . Ezzel a kis tetűvel vesződtem ugyanis úgy 3-tól 4-ig. De győztem, és most olyan boldog vagyok, mint az arachnofóbiás, aki végre le merte csapni a naaagy, szőrös pókot a szekrényajtón. :đ És ha már lúd, legyen kövér-alapon leszámolok egyúttal ezzel a hajnal-fóbiával is.

Kemény vagyok mint a vidia.

Shamalt kolléga felvetéséből származik az ötlet, hogy az ÜberBlog teamje üljön le együtt megnézni valamilyen filme(ke)t. Közben igény szerinti alkoholfogyasztással lehetne súlyosbítani a helyzetet. Vitassuk meg, mit nézünk, mit iszunk, mi a célunk az egésszel! (az első pár komment áthelyeződött a Robotok c. bejegyzésből)

Nos, feleim, mint azt tudjátok, utolsó kis műblogger vagyok, és nincs is rendes blogom. A Hotdog.hu című, fiataloknak szánt, színes szagos interaktív portálon próbálok valami blognak látszót elkövetni, eleddig inkább kevesebb mint több sikerrel. Na de ma gondoltam merészet és nagyot, és megnéztem, kik is ott az ászok a blogscene-ben. Már csak azért is, mert az én blogomat a siralmas 600valahányadik helyre osztályozták. Nos, íme két kép. Ez a bloglista . Ha csökkenő sorrendben kérdeziktek le az eredményt, akkor jön a frankó, ami mindent elmond.

A legdurvább dolog, hogy 16 blogger 30 felett van a Top20-ban!! (2006.06.26. 2:14-es információ) Ha megnézitek a Hotdog imidzsét, és úgy alapvetően a tálalását (itt láttam viszont először az Apám Beájulna című remekmű szlengnek nevezett műszavait), ordít róla hogy 25 év felett ez már nem neked való. Komolyan. Ha 25 fölött még mindig a Hotdogon fogok browse-olni, lőjetek agyon. Elképzelem, milyenek ezek az emberek. Az a típus lehet, aki 40 évesen is az e-klubban nyomul, meg beleszuszakolja magát egy kivágott, feszülős rózsaszín topba, mert ha ilyen van rajta, majd biztos 20-nak nézik. Peeeersze. Nem akarom túlragozni a dolgot, szerintem értitek azt a benyomást, aminek nyomán ez a bejegyzés született...

És itt az első helyezett blog. A dizájn, és a tartalom is külön-külön büntet. Mondjuk az előbbi bocsánatos bűn, a Hotdog elég nehezen formázható. Most már sejtitek, honnan az én nagy meg-nem-értettség érzésem? Ha összehasonlítási alap kell (a Mire föl nagy a pofád?-kezdetű kérdéseket megelőzve, bár ez nem olyan platform... ) itt az én blogom

(A világ legügyetlenebb, bújtatott önreklámját olvashattátok...) Persze ez nem komoly. Tényleg ki vagyok akadva, és csak másodsorban fogjátok megnézni emiatt a blogomat.

No, az előző rész sikerén felbuzdulva gondoltam megosztom Veletek egy régebbi agyrémemet, ami nem olyan komplikált, mint a múltkori, egyszerűen csak ennyi: élettárs.

Szóval az a helyzet, hogy itt egy kifejezés, sokan használják, és kifejezetten utálom. El is fogom mondani, miért utálom, és Ti jól reagáltok, hogy hülye vagyok-e. Ez egy ilyen kísérlet, értitek... Ha bejön, a jövőben is járulok elétek hasonló dolgokkal. Ha nem, akkor nem.

Szóval az első kifejezés, amit utálok, az a megtanul, mint ige, így, egy szóban, nem igekötővel. Példamondat: Na, megtanultál már kisfiam? Nem valamit, egy konkrét dolgot (pl. vizisízni), csak így. Nos, ezt már elég sok helyen hallottam, hálisten szüleim keveset használják, talán mert minden alkalommal elmondom, mennyire utálom. Hogy miért? Ímhol:
Három dolgot sugall (szerintem, és innentől végig szerintem, nem fogom irogatni) a kifejezés:

1. A kérdező nem tudja pontosan, miről is van szó. A dolog lehet szorzótábla, vers, de akár még fogalmazás _írása_ is. Sőt, továbbmenve: nem is érdekli. Ha érdekelné, akkor odamenne, és megnézné miről van szó, hogy nevesítve kérdezhesse, tárgyas igével (úgy emlékszem így hívják). Pl: Megtanultad a szorzótáblát? Ebből azt szűrném le, hogy a kérdező tisztában van a feladattal, és érdekli is az eredmény. Maga az eredmény, nem a folyamat lezáródása. Mert ugye hogy is ellenőrizhetné az eredményt egy ilyen kérdés után: Megtanultál? Ha erre Igen. válasz érkezik, akkor mi a diskurzus folytatása? Akkor mondd fel! ? Ez nem szerencsés mateklecke estében például...

2. Mélyebbre nyúlva könnyen kiderülhet: a kérdező nem is érti a megtanulandó dolgot, ezért nem nevesíti. Ez mondjuk kevésbé van így szorzótáblánál (reméljük), de amint a 17.sz-i Franciaország belpolitikája a kérdés, sokkal nyilvánvalóbbá válik a helyzet. Ilyenkor megint a fenti probléma áll elő: hogy értékel egy olyan dolgot, amiben inkompetens? Ha meg nem tudja értékelni, miért kérdezi? Ha beéri egy sima igennel válasz gyanánt, akkor nincs értelme kérdésnek. Legalábbis ilyennek biztos nem. A baj az a Megtanultál? kérdéssel, hogy céltalan. Egy esetleges tanulási folyamatot ilyen kérdéssel megszakítani legalábbis idegesítő. Persze ez sarkított példa, de ismeritek az érzést, amikor kódoltok/áramkört raktok össze/beadandót írtok/stb., és fölétek hajol egy árnyék, hogy Készvanmáááár...? Ugyanaz a téma.

3. A kérdés feltételezi, hogy a tanulási folyamat véges. Én legutóbb általános iskola alsó tagozatban találkoztam véges tanulási folyamattal. Azóta mindent egy bizonyos mélységig sajátítok el, és minden területen _sokkal_ mélyebbre lehetne még leásni, ha akarnék. Ergo egy ilyen kérdés önmagában hibás, és ennélfogva irritál. 1000 oldalas Mesterséges Intelligencia könyv az öledben, és jön a Megtanultál?. Igen, én lettem az MI-isten, már nincs mit tanulnom, nekem nem lehet újat mondani. Valami ilyesféle válasz lenne logikus egy ilyen kérdésre. Nem?

Egyszóval véleményem szerint ez a kérdés legalábbis felesleges. Vagy nem ilyen formában kéne feltenni, vagy egyáltalán fel sem kéne tenni. Miért kell ezzel zargatni szegény tanuló kölyköket? Nem elég baj nekik, hogy tanulnak, még rendszeres jelentést is tegyenek? Ha meg a szülő valóban kíváncsi az eredményre, akkor kérdezze ki, segítsen neki. De ehhez semmi szükség a Megtanultál? kifejezésre...

Ha egyetértetek a véleményemmel, tegyétek feketelistára a kifejezést, és igyekezzetek visszaszorítani a használatát. Én dolgozom rajta. Egy szebb, értelmesebb magyar nyelvért. Mert hiszem, hogy a bazmeg-en túl is van élet.

Barátaim, ilyen mélyen még nem voltam lesújtva, mióta… nem is tudom, mióta… Szóval ma sikerült megtekintenem a közép- és emeltszintű történelem érettségiket. Igen, az ideit. Örömmel tudatom veletek: kezdünk felzárkózni az USA-hoz. Olvassátok, és kommentoljatok. Ha erre tudtok szavakkal reagálni.

• középszint
• emelt szint

PDF file-ok, egyébként. Na megyek vissza, sírni.