Haszprus überblog

Haszprus überblog

remélem (elég valószínű, hogy) a mai szgh zh kicsit észhez térít a nettel kapcsolatban

Update 16:43: a várt észheztérítés elmaradt, illetve minimum 1 hetet csúszik

Pörgessetek be egy forgószéken pihenő macskát Utána kapkodni fogja a fejét ide-oda, nagyon mókás

Elgondolkodtam ma azon (meg nemcsak ma), hogy kéne egy notebook, azzal bejárogatni bme-re (mert egyébként is oda járok), és itthon meg lemondani a halálba a netet. Miért? Mert az utóbbi időben semmi értelmeset nem csinálok a géppel. Már leálltam a fejlesztésekkel. Fejleszteni csak nagy időbedobással lehet, azt meg nem akarok, így csak apró feature-ök tűnnek fel néha a blogon, nincs érdemi változás. Szóval az idő amit a gép előtt töltök, bár mérhetetlenül sok, mégse hasznos már régóta. Gimi és fősuli mellett még az volt, mert nem éreztem tanulásra kényszert. Most már nem merek belefogni egy fejlesztésbe, nem telepítek fel fölöslegesen egy béta oprendszert, stb. Az időkidobást meg nem szeretjük, márpedig jelenleg ez megy kőkeményen.

Több ismerősöm, aki IT cégnél dolgozik, azt csinálja, hogy otthon a gépet megszűnteti, marad a melóhelyen, és ott elintézi minden dolgát egy kalap alatt. Ez egy nem rossz megoldás.

Még nem tudom mi lesz államin, de lehet hogy megjátszok egy ilyet. És lehet hogy nem. Mert azért a net az kell. Vagy nem? Végülis igaz, hogy fejleszteni lehet offline is, frankón. Bár azért a gugli, az… húha, nagy fejtörést okozna a hiánya.

Net nélküli élet? Olyannak tűnik számomra, mint leköltözni vidékre… Egy kényelmes, hosszú stresszmentes vakáció, távol a város forgatagától

Kommentre fel.

Szomszédarcok úgy gondolták hogy ők itt most valami karácsonyi reklámklipet forgatnak és ennek keretében feldíszítették a folyosót, sőt a mi ajtónkat is valami giccses műfenyő szarokkal. Az az egyik hogy remélem nem szöggel rögzítették a dolgokat, a másik meg hogy láthatóan napok óta tervezték ezt (akkor még nem sejtettük hogy mit), úgyhogy szólhattak volna hogy megengedjük-e az ajtónk használatát. Én se dekorálom át az ő ajtaját, tehát ő se tegye az enyémmel. Lehet hogy a mi ajtónkat fogjátok látni a tv-ben x napon belül. (Nem ez a bejegyzés lényege, és le is szarom.)

Update 19:23: arany ászok reklámfilmben lesz valami mikulás aki becsenget egy lakásba, és a feldíszített folyosóról bejön az előszobába. nem tudok bővebbet, meg amúgy is érdektelen. a zséből azért szórhattak volna ide egy kicsit, beszarás hogy mekkora felhajtás volt a forgatás körül. reggel mikor suliba mentem, már állt 3 fekete üvegű busz a ház előtt, mint kiderült azok voltak a kajálda/sminkes/kellékes buszok, itt az emeleten meg állítólag közel harmincan tolongtak, felvették 25x a jelenetet, helyben volt egy rakás monitoruk meg minden lófax.

Lett egy szekrény az előszobába. Nem nevezném cipősszekrénynek, de ezt az alkalmazási területet ruházzuk rá.

NEM VAGYOK GEEK! És megmondom hogy ezt honnan tudom. Onnan, hogy nem tudom fejből a fényképezőm felbontását (mármint a szélességét és magasságát pixelben). Eddig ezt elképzelhetetlennek tartottam. Állítólag a mac-júzerek se tudják a monitoruk felbontását vagy hogy milyen proci dorombol a gépházban.

Nemtom mi a fene van, de ugyanannál a fodrásznál voltam mint legutóbb, ugyanolyan hajat kértem, ugyanolyat kaptam, és olcsóbban megúsztam. Igaz, nem telt el annyi idő a két event között, mint legutóbb. Ezt is belekalkulálják az árba vajon? Vicces dolog pedig.

Fáj mindaz, ami körülvesz.

Szarul alakultak a dolgok, bassza meg.

Ez egy teljesen korrekt cucc.

(ISO 1600 btw)

Az előző zuhanyfej is ilyesmi volt, csak kisebb. A csöve pedig szarráment alig több mint egy év alatt. Pár napig hagyományos zuhanyfejet kellett használnom, nem volt jó, noha 20 évig azzal toltam a tisztítóipart. Szóval most a fotón látható a replacement. Óccsó oszt jó. (1800 vagy valami ilyesmi a többfunkciós fej, a cső, meg a falra szerelhető bigyó. Igaz, ez most a normál ár fele az ikeában/kikában (ntom), de még így is óccsó.)

És ettem három sajtburgert. Totál beütött. Szétcsúsztam tőlük.

Voltunk telken, vittem MI könyvet (nomeg a családot), de 1 óra olvasgatás után szarrá fagytam. Ettől eltekintve jó volt, és megjátszottam első 40 perces önálló vezetésemet is. Szeretek vezetni. Az viszont nem tetszett hogy esti city-tourom során letévedtem a rakpartra és kurvasokáig nem lehetett visszajönni felsőbb szintre. Btw, tudtátok, hogy a Lánchíd lilában tündöklik? Tök sirályul néz ki, különösen hogy nemcsak a hídon hanem apró környezetében is lecserélték az összes lámpát lilára.

Anyám este hazahozta az akasztót a telekről. Ha már itt volt a kocsi, akkor próbáljuk ki hardcore-abb forgalomban is – irány a város, azon belül át minden hídon Lágymányositól az Írpádig. Misson completed, utána még eldobtam őt apámhoz. Eredetileg úgy volt, hogy teljesen házhoz szállítom, de megláttam a szembejövő félóránként járó buszomat, úgyhogy az lett az új cél. Kis autós üldözés aztán bkv power. Meg kell mondjam, fekszik a kormány.

Azért megijedtem amikor kanyarodtam fel a Szabadság-hídra, és a 47-es villamos velem együtt tette ezt. Egy tű nem fért volna be a két jármű közé, és hát nem számítottam rá hogy ilyen kicsi lesz a hely.

Itthon az energiáimat az MI könyv felütésébe fektettem. Olvasmányos, legalábbis az eleje. Megpróbálok haladni vele, mert nagy anyag.

Tegnap 13 levél volt a jedlik2002-n. Atomul beindult a lista.

A linkbár archívumot külön oldalra raktam.

A telek. Elég rég vettük. Egy darabig jól elvoltam rajta, aztán meguntam, először a körteformákat, aztán a vizes homokvárakat, végül azt hogy nincs vezetékes víz. Az utóbbi években nem sok időt töltöttem ott, volt pár év szerintem amikor ki se mentem. Idén nem először vagyok kint, és már múltkor is tetszett, ma meg főleg. Anyámmal és apámmal voltam, kellemes idő volt. Csend, és jólevegő - nagyon rég volt már e kettőben részem. Odafelé apám még nem akarta hogy vezessek, visszafelé simán benne volt. És senki se bánta meg. Különösen én.

Baumaxban vettünk előszobába végre valami akasztót.