Na, 17-re mentem ma Gyurihoz kicsit dumcsizni még szalagavató előtt, úgy volt, hogy onnan megyünk a Pizza Pazzába kicsit sörözgetni, aztán onnan a szalagavatóra. Csepelen járunk ahol mindenki mindenkit ismer feeling köszönti az embert. Először is a buszon találkoztam Misivel, aztán a Szent Imre téren Bencével. Király dolog azért az ilyesmi, hogy csak úgy összetalálkoznak emberek. Emiatt irigylem csepelt kicsit, mert ott csomó ismerősöm van, sokszor összefutnak az emberek, tartják a kapcsolatot, stb.
Pizza Pazzára azonban nem került sor, hiszen ahogy sejtettem, nem is kerülhet rá sor, hát hogy a francba kerülhetne, ha 17-kor talizunk Gyurinál, és 18-kor kezdődik az avató? Elég érdekes volna. Na nem ez a lényeg. Vettünk egy pezsgőt út közben, és meg is iszogattuk, hárman egy üveggel, szóval nem volt túl sok de azért volt egy kevéske hatása, épp annyi hogy kicsit lelassult a beszédem 
Az avatón aztán rögtön érkezéskor találkoztam sok régi haverral/baráttal, István, Norby, Misi, Sz Zsolt, stb. Norby egy régi legjobb barátom volt, nagyon jól megvoltunk, viszont mióta nem egy suliba járunk, azóta eléggé elszakadtunk, szép lassan csökkent az sms-váltások száma, főleg hogy megszüntették a 777sms-t is. No, utoljára a Matrix Reloaded vetítésén találkoztunk, és asszem akkor is beszéltünk utoljára. Annak ellenére, hogy tartozik 13 CD-vel Mindegy, most találkoztunk, azt hittem nem fogunk tudni dumálni, de óóóriásit tévedtem, oltári jót beszélgettünk a táncok közben, végigdumáltuk az egész műsort, aztán neki el kellett húznia mert a népligethez kellett mennie, én meg úgy döntöttem, hogy mivel úgyis dumálni jöttem az avatóra a régi haverokkal, ezért fogom magam és lépek vele, dumálni még út közben. Rohadt jót dumáltunk, ő is meglepődött, s aszonta hogy kell még ilyeneket szervezni. Na jah. Bár megmondtam, hogy én kissé realistábban állok a dologhoz, és mivel a város két pont tök ellentétes végében lakunk, ezért erre valszeg nem nagyon fog sor kerülni.
Nah mindegy ez a találkozás nagyon feldobott, aztán elindultam hazafelé, vettem smart kártyáról egy mcroyal szendót mert korgott a gyomrom, és egy óra alatt itthon voltam. Nem is volt olyan tragikus.
Itthon aztán két idióta primitív ember várt neten, egyikőjük a marhaságaival zaklatott emailben, másikójuk ICQ-n baszta fel az agyam. Emailt dobtam az archívumba [semmit se szokásom törölni a spamet leszámítva], ICQ-n meg aszontam az arcnak - aki egyébként haverom - hogy ignore listre raktam, úgyhogy szakadjon le, a többi reakcióját már nem fogom látni. No innentől szerencsére mexűnt létezni számomra. Valszeg ez vissza fog egyik olvasómon keresztül jutni a fülébe, tehát megtudja hogy nincs ignore-on, de tökmindegy, nem lényeg.
Kerüljétek a primitív akaratos embereket mert nincs rosszabb annál mint amikor valaki primitív életfelfogását kívánja ráderőltetni. Ne fecséreljétek rájuk az energiátokat.
Kicsit - nemkicsit - boldogít, hogy az egyik embert ismeri egy haverom, és aszondja, hogy az egész Schönherz kolesz max szánalomból áll szóba vele, meg mert nem akarnak akkora taplók lenni hogy elküldjék a halálba, de amúgy mindenki rühelli. Megéri ilyen embernek lenni? Szánalmas. És az arc annak örül, attól boldog, hogy felbaszta az agyam (bevallotta). Ez viszont engem tesz boldoggá. Hogy valaki aki nekem rosszat akar, igazából ekkora nyomorék.
Megjegyzem, szalagavatóra a csajok elég jól kikupálódtak.
