Haszprus überblog

Haszprus überblog

IRCQuote fight! In the ring:

	Btw kérdés: akkor találtam ezt a cikket is amikor arról kerestem infót hogy hogy lehet egy oldalt Google-re optimalizálni. Neked elég jó találatokat szokott adni a Google (gépfüggőség stb), tudsz ajánlani vmi oldalt ahol faxán össze vannak gyűjtve erről infók?
	nem, nem mondhatnám hogy én ebben a kérdésben művelődtem volna 1xűen csak zseni vagyok
	ja jó
	alapként elmondható, hogy minél több link mutat egy oldalra, annál feljebb kerül a google-ben. és minél feljebb levő oldalak mutatnak rád, annál többet ér a linkjük is, még feljebb kerülsz. az én blogom belül kibaszottul kurvára tele van linkelve (a belső lapok egymásra, ld. menü) és rendszeresen frissül. feltehetően ez okozza a jó rankinget
	wow, ötletes De akkor nem értem h a porton miért nem, ott nyilvána látogatószám sokkal magasabb, és kb. minden linkel mindenre Bár lehet h arányaiban több az oldal mint a látogató
	ja igen van még olyan is hogy a ?id=... -s url-eket leszarja, nem indexeli én ezért anno ?id helyett ?k -t kezdtem használni aztán azt se szereti ha sok query string van az url-ben, a könyvtárstruktúra nyerőbb. ezért, meg a szépség miatt mostanra már elég kevés query stringes oldal van a blogon, inkább könyvtárszerkezetnek tűnik az egész. aztán az is nagyon előnyös ha a kívánt keyword benne van a title-ben és az url-ben. az is, ha a link, ami rád mutat, az adott keywordöt tartalmazza. tehát pl. ha azt akarod h te legyél a top csigás találat a google-ben, akkor ez egy gagyibb link: a csigák bővebben {a href=x"}itt{/a}" ez egy jobb: a {a href=x"}csigák{/a} bővebben"
	a látógatószám érdektelen azt nem látja a google
	azt tapasztalom hogy a blogomon is a havi archívum oldalakat dobja ki ha vmire rákeresek, nem az adott bejegyzést ez is azért van mert a havi archívumra kibaszottul sok belső link mutat a blogomon, az adott bejegyzésre meg csak elenyésző számú a portnál nem tudom vannak-e olyan oldalak amikre kibaszott sok link mutat
	és a ?id mondom megöli a dolgot, nem indexeli
	szerintem a portnál elég nehéz eljutni a belső oldalakra, nem igazán tallózás-jellegű a port.. inkább keresés jellegű, de a google nem fog nekiállni inputokat kitöltögetni filmcímekről meg színészekről
	Nincs olyan h ?id, csak ?perf_id meg ?channel_id meg ilyesmik
	azt nem tudom vajon minek tekinti
	meg kell nézni h indexeli-e azokat az oldalakat egyáltalán
	de, ha megnézed, minden filmoldalon minden személy neve link, szóval rendesen összevissza végig lehet járni
	igen de pl. nálam az oldalon kb. akárhova eljutsz maximum (!) 2 kattintással mert a főoldalról 1 klikk akármelyik havi archívum és onnan még1 klikk akármelyik bejegyzés a porton meg? kurva mélyre kell ásni ahhoz h tényleg bejárd a site-ot mert igaz h a egy színész->film->színész->film .. úton keresztül el lehet vergődni akárhova de ez mély szerintem ez rosszul érinti a rankinget szerintem
	És ilyen keywrodös baxakodás meg ilyesmik?
	elképzelhető h direkt a google-nek érdemes lenne csinálnotok még néhány tallózó jellegű oldalt
	nálam nincs keywords kitöltve, tudtommal az inkább a régi típusú keresőket érdekelte

• Linkfelhő

ha ram hallgatsz, akkor eloszor is atgondolod az egesz jelened, kitalalod, hogy mik a problemaid forrasai, es nekiallsz elharitani oket. ha a suli ennyi depit okoz neked, akkro alljal mar neki bazmeg es csinald meg. siman megtudsz tanulni mindent, eztmar bizonyitottad, csak egyszeruen fasz vagy es nem allsz neki. pedig tenyleg csak egyszer kene megint elkezdened es meglenne az eved vagy a feleved. tenyleg tegyel mar valamit azert hogy ne legyel ilyen szar passzban.koszi.

Ezt a szöveget benyomtam Outlookba is kéthavonta ismétlődő emlékeztetőként.

Gyúrjunk, vazze - van ugye egy ilyen nevű kategória itt a blogon, de eddig relatíve viccként volt értelmezve, mostantól ez változni látszik.

Ez a harmadik félév amiben vettem bérletet a Schönherz konditermébe, azonban az a hely szűkös, kevés a gép, és gyakorlatilag állandóan tele van. Ezért is jártam nyáron éjfél körül, ami viszont így suliidőben nem megoldható. Pár hete Istvánnal megbeszéltem, hogy egyszer majd felkeresem vele a Vida Fitness Centert (SEO, bocsi ), elsősorban azért, hogy megtudjam, miként is kéne szakszerűen pumpálni a vasat, mert mint Arnold Schwarzenegger mondta (állítólag ):

A titok nem abban rejlik, hogy valahogy fel kell emelni a súlyt, mint inkább abban, hogy a súlyt lehetőleg minél inkább az edzeni kívánt izmok elszigetelt erejével kell mozgatni!

Aki volt már konditeremben, maga is tudhatja, hogy egy súlyt vagy gépet ezer féle módon mozgásra lehet bírni, nem árt tehát az útmutatás. A helyről röviden annyit, hogy 1300 négyzetméter, saját állításuk szerint Buda legnagyobb terme, és nem épp olcsó, úgyhogy először nem szándékoztam huzamosabban maradni, de olyan q yol éreztem magam, hogy a harmadik alkalommal már napijegy helyett egy bérletet vettem, amit azóta is örömmel használok - életem konditermezéseinek kb. már a negyede az utolsó fél hónapra koncentrálódik

István egyébként heti négy alkalmas edzéstervet követ szigorúan, amiben minden alkalommal egész más izomcsoportok vannak terítéken. Ez a dolog bár jó, de nekem nem teljesen fekszik, mert egész egyszerűen marad még bennem energia egy-egy edzés után, úgyhogy elkezdtem beválogatni néhány gyakorlatot a kettővel odébb lévő napokból is. Hogy ez jó-e avagy rossz, arról megoszlanak a vélemények, mert ugye lehet hogy így a túlterhelés által elégetem az izmokat. Szvsz ez a veszély nem fenyeget, nem hiszek benne, hogy valóban egy hét pihenés kellene az izomcsoportoknak. Meglátjuk pár hónap múlva

• Kondi 2006 log

Meg persze voltak még mások is, de róluk még ilyen minőségű kép sincs (Na, jó képek ezek, respect.)

Kicsit blogtaliba/kockapartiba csapott át a dolog egyébként, mert a mi asztalunknál legalább négy műszaki informatikus volt, meg két webfejlesztő Bár én egy szót nem szóltam ebben a témában, mert IRL nem annyira hoz lázba a dolog A blogról jelen volt Orca, Mainframe, Heorogrim, és persze jómagam. 2 booster, 2 sör, 1 vilmos, 1 hubi, 1 gyros, 1 mcroyal, persze ezt nem mind ott.

• Az előző Kalapács

Talán ideje lenne összehozni egy összejövetelt, régóta látogatom az oldalt, de személyesen egyedül Haszprust ismerem.
Lenne kedvetek hozzá?

Üdv! Hosszú csend után újabb újoncként jelentkezem a fedélzeten! Külön bejegyzést nem terveztem írni beköszönés címszóval. Nem az az ember vagyok aki feleslegesen szaporítja a szót vagy aki a posztolási ranglistán fog az élre törni ettől függetlenül azért igyekszem egyszer-egyszer valami érdekesebbnek ítélt témával hozzájárulni a blog életéhez mondjuk fotózás, life, film, hwsw témákban (meg bármiben ami éppen jön ) Hát, akkor jöjjön is az első bejegyzésem ezekről a fantasztikus háziállatokról!

Gondolkoztam, hogy miként mutassam be az állatkákat.. de még most sem tudom pontosan úgyhogy kezdjük az elejéről, képekkel illusztrálva...

2005. május végén került hozzám négy borsónyi kis állatka, mert gondoltam, ha ilyen baromi picik és sérülékenyek(nek kinézők) akkor lehet nem mind éli túl a költözést. Ez (sajnos *) nem így lett, mind a négy elkezdett iszonyat tempóban nőni, zabálni a salit, uborkát és a szépiát amiből a házukat építgetik (a fehér cucc a képeken).

* mert azóta is négyen esznek ki minden vagyonomból és szaporodnak mint a nyulak.. ehh még ha csak úgy szaporodnának a nyulak elbújhatnak mögöttük de erről még késöbb írok

Alig egy hónap alatt már pár centisre gyúrták fel magukat és szorgosan pusztítottak el minden zöldet vagy kevésbé zöldet amit eléjük raktam. Tehát jól megvoltak, éldegéltek mint a befőtt. Útközben a kezdeti kis műanyag doboz helyett kaptak egy nagyobb üveg tálat is pár centi földdel amibe boldogan ásták be magukat. Sajnos ezek után sötétebb idők következtek, kicsit el lettek hanyagolva, én beköltöztem Budapestre ők maradtak otthon. Ezt annyira zokon vették, hogy jól le is hibernálták magukat és kb szeptember közepétől 8 hónapnyi alvás következett egészen 2006. májusig...

... amikor is hazaköltöztem és újra kezelésbe vettem őket. Mint mindent, a felkelést is baromi gyorsan csinálták. Már kezdtem azt hinni fél óra ébresztgetés után, hogy ezek beleszáradtak a házukba és buktam a csigákat.. de nem! alig fél/háromnegyed órával a melegvízbe mártogatásuk után kilökték és megették az ideiglenesen épített ajtót, sőt sajnos még a házukat is visszarágták 1-2 centit azt hiszem kicsit mész hiányosok voltak, de nem vagyok csigológus tehát nem tudom pontosan. (Mint utólag kiderült amúgy is szeretnek pár hetes/hónapos téli álmot aludni, mert itt kicsit hideg van nekik, hiszen Afrikában őshonosak. Kellő fűtéssel ugyan megakadályozható a bealvásuk de sokan jónak tartják, ha hagyjuk pihenni kicsit az állatkákat.)

A lényeg, hogy nagy nehezen felkeltek és birtokba vették az új, szép nagy terráriumukat fahánccsal, fűtőlappal, páratartalom mérővel, vízspriccelővel, esztétikus kék műanyag tányérral és minden földi jóval együtt. Tehát újra kezdődhettek az éjszakai zöldséghabzsolások (mert éjszakai állatok amúgy), földtúrkálás, lobogó szemmel rohangálás meg minden amit egy csiga csinálhat. Pár új tevékenységet is elkezdtek, ilyen például az üvegen házcsúsztatás aminek éjszaka elég rémisztő hangja tud lenni főleg amíg nem jön rá az ember, hogy mi a fene az

A másik új hobbijuk a roppant erotikus nász tánc lejtés lett aminek az eredményét is megtapasztalhatja a boldog csiga tartó úgy 2 havonta/"fő". Ez esetemben azt jelenti, hogy átlag kéthetente kapom az első képen látható kis csomagokat a föld alá ásva, majd pár héttel ezután jön a CSIGA ÖZÖN.. Nem kicsit, nagyon! Volt már olyan, hogy elajándékoztam ~180 pici csigát, de másnap úgy nézett ki a teró mintha egyetlen egy sem hiányozna. Azt hiszem ezek alapján megalapozott az előző kijelentésem miszerint a nyulak sehol nincsenek ezekhez képest...

Mostanában is jól elvannak.. bár annyira nem örülnek az új talajnak amit alájuk raktam.. de majd megszokják

Ha ezek után bárkit érdekel pár kis csiga keressen meg nyugodtan (Mainframe-et már megfertőzték )

Update 2006. nov. 02. 13:44: Még egy érdekes számolgatás eszembejutott a csiga özönnel kapcsolatban...
2 csigától 6,8 x 10³⁶ utód 5 év alatt... a nyulak még mindig messze vannak..

Pénteken két booster egy kávé, a villamoson offline megtárgyaltuk az online fejleményeket, aztán volt egy Kalapács, ami igen jó volt mindenféle szempontból 4 sör, 3 vilmos, 1 vodka, 10 jóarc Ez egy ilyen lowbudget hely egyébként, de/és végig tökjó zenék mentek, ilyenek, hogy Mr. President - Coco Jumbo, meg mittomén, 10-15 éves számok

Az utolsó villamost legnagyobb meglepetésemre lekéstem, szegény taxis meg le akart nyúlni, de talán majd másvalakivel több szerencséje lesz.

Háát, úgy volt hogy kimegyünk a Tamariska-dombra (amihez vittem fényképelőt meg állványt is), de aztán megrekedtünk a Geronimóban

Entitások: ScoobyZoli, Schloddi, Pedro, jómagam.

Schloddival találkoztunk az E épület előtt, fogas, Normafa, Budakeszi, megtapasztaltam hogy a Katlan U-betűjének tükrében az itt talált lejtő mennyire lájtos, aztán mivel Schloddi elégedetlenkedett az útvonallal, mondván hogy az 47 km/h-s erdei száguldásban semmi poén nincs, így mentünk még egy kört a fogassal, ezúttal arrafelé amerre ő gondolta Nagyjából az éjszakai bringatúra útját tettük meg, de jártunk új utakon is, viszont most csak egy sör volt benne és látott, így akadt olyan rész, amit tisztán nem mert bevállalni, pedig éjjel lejöttünk ott is Megint a durva dh-nál ért véget az erdei szakasz, azonban a kalandoknak nem volt vége, mert itt Schloddinak elszakadt a lánca A Szilágyi Erzsébet fasori mekiig gravity power, onnan meg elvontattam a fogas aljáig, ahol Schloddit elnyelte egy nagy fekete autó

Amúgy múltkorában az eséseim kapcsán nagyon nagyra volt magával hogy ő milyen rutinos bringás, de elmondása szerint a nagyközönség előtt reggel esett egyet aszfalton, és persze egyből én meg a rutin ugrottunk be neki

50 km/h-nál a váltóm már aszfaltos bukkanóknál sem tartja a megfelelő fogaskeréken a láncot, úgyhogy többek közt emiatt is került sor szervizre most. A lánc pedig ugrál két sebességben is. Vajon május óta elnyírtam volna egy láncot és fogaskeréksort? Rendszeresen olajozom… (Nem írtam a blogon úgyhogy most pótolom: egy-két hete a hátsó köpenyt lecseréltem, mert azt viszont kétségtelenül csontig csupaszítottam a nyáron.) Kiváncsi vagyok vajon ezt tudják-e orvosolni a szervizben alkatrészinjekció nélkül.

Lesz Diablo 3, ímhol a bizonyíték.

Nos, Mf is részese volt a Haszprus által kiagyalt, megszervezett, és azóta már írásba is foglalt Fertő-tó körüli bringatúrának. Ezért én is megírom.

nrg, dap, Attila és jómagam nyomtunk tegnap egy dh-t a Katlannál, ott egy kis ökörködés (aminek inkább szemlélője vagyok), megnéztük a teleszkópomat, én is megnéztem Attiláét - neki szintén egy G-Zero FX van, csak nem 2005-ös hanem 2003-mas, viszont valami komolyabb hátsó teleszkóppal, elöl pedig nem Manitou Axel hanem Manitou Black, a tárcsafék pedig hidraulikus. A helyzet az, hogy iszonyat gyengén jár az első teleszkópom, mint azt már az éjszakai túrán Kicsiével összemérve megállapítottam, illetve régóta gyanakodtam rá, csak eddig nem voltak hasonló gépek körülöttem. Talán olajcsere lenne a megoldás, passz. Örülnék, ha megúsznám ennyivel. Amennyiben ez nem elégséges, akkor nemtom mit kéne tenni, erősen kérdéses hogy miként lehet garanciális problémának beállítani azt, hogy szarabbul jár a teló, mint ahogy kéne, mert hogy mutatom meg hogy hogy kéne? … A bolton múlik, és nyilvánvaló hogy nem fogják lecserélni, noha az is nyilvánvaló hogy a telónak nem így kéne működnie.

A Katlantól aztán visszatekertünk oda ahonnan jöttünk, a Normafa tetejére, majd meglátogattuk a durva dh részt. Hát az a hely továbbra is elég para, egy - ruházat alapján - hardcore dh-s az orrunk előtt taknyolt egy nagyot. Persze nem a ruha teszi az embert, úgyhogy most látszatra én is úgy tűnök mint valami komolyabb dh-s aztán nem. De most már tudom a telóra fogni (Tényleg gáz a teló. Attila szerint: mintha merevvázas lenne. Hát annyira azért nem gáz, de kétségtelenül dobálják a kövek a gépet nagyon, ami azt jelenti hogy a kormányozhatóság és úttartás töredéke az övéknek, a fékezési képességem szintén, mert ugye ha egy kőre amikor rámegyek, nem húzódik be a teló, akkor a kőről való lejövetelkor nincs miből visszarugózzon, ergo addig leszek a földtől távol, amíg szimplán a gravitáció vissza nem húz.) Most már tudjuk miért sérültem le csuklóra, amikor ugrálni próbáltam… Nem nyeli el rendesen a teló az ütést. És talán ezért fáj azóta is folyamatosan (kicsit).

Mi legyen a telóval?

tekerési idő	1:24
összidő	~4:30
megtett út	24,05 km
átlagsebesség	17 km/h
max sebesség	50,7 km/h
szept 1 óta	291,2 km

Update 15:50: jött egy videó (Én nem nyújtok rajta semmi performance-ot, viszont marhára tetszik, és jobban lehet látni rajta hogy úgy kb. miről van szó )

nrg-vel és dappal nyomtunk egy kis lájtos downhillt. Lájtosat? Hát nem is tom, mondjuk persze a fogalmon belül, hogy downhill, lájtos volt (mit várnánk 4 hónapi bringázás után?), de nekem a keményebb túráim közé tartozott, le is fáradtam. Számomra új terepen voltunk (Széchenyi-hegy, Katlan), kevés kővel, viszont nyomvájúk - amiket nem igazán szívlelek -, akadtak rendesen.

Volt valami erdei trükkpálya is, egy nagy vízmosásban számos nyomvonal utalt arra hogy itt szoktak ökörködni a bevállalós arcok. A vízmosás max mélysége mondjuk olyan 4 méter lehet, és több U alakú útvonalon lehet átmenni rajta (lejtő, majd emelkedő). Van letörés is, van kisebb és nagyobb szimpla lejtő-emelkedő, és van ahol ez egy kanyarral van egyesítve. Utóbbi végéhez a dh-sok hoztak valami prespánlemeznek látszó tárgyat is, mert kezdték kifékezni a talajt az útból, gondolom

Az egyik U betűről van videó amit dap meg a haverja készített nemrég. Quicktime játssza le, nemtom mi a proper kiterjesztése, aviként terjed, és itt van belőle egy screenshot. Átmentünk rajta mindhárman, nekiindulni nagy elhatározást igényel, de benne lenni nem parás. Nrg megpróbálta visszafelé is, amíg egyszer majdnem hanyattesett, aztán akkor úgy döntött hogy most ennyi elég

A teleszkópom viszont elég lassan jár, hiába van 130mm-es útja, egyáltalán nem mozogja ki a dolgokat, dobálja az út a kormányt mint állat. Letöltöttem tegnap egy Manitou Axel 2004-es szerelési útmutatót, ott azt írja hogy 10 használatonként zsírozni kell, ill. a legelején le kell mérni ilyen-olyan besüllyedéseket (terheléssel ill terhelés nélkül), és aszerint beállítani valamit. Természetesen ezek közül semmi se történt meg, és mintha emlékeim szerint eleinte jobban is mozgott volna. Ez nem biztos. Lényeg hogy jó lenne ezügyben valamit lépni. A szerviztől nem sokat remélek, mert náluk már rákérdeztem még az eleje felé, hogy miket kell karbantartani, és alapvetően azt mondták hogy semmit… Ez nyilván nekik jó, mert kevesebb meló, és hamarabb megy tönkre a cuccom is, nekem viszont nem mondhatnám.

A protektorokat kezdem szokni, és örülök hogy rajtam vannak, kevésbé para.

tekerési idő	1:02
összidő	~2:40
megtett út	19,46 km
átlagsebesség	18,8 km/h
max sebesség	46,9 km/h
szept 1 óta	267,1 km

IRCQuote fight! In the ring:

	most jöttem éjszakai downhillből btw, jánoshegyről jöttünk le erdőben koromsötétben bringával, kibaszott jó/durva volt taknyoltam kettőt, ebből egyik után percekig a földön maradtam (már aszfalton, ilyen nyálkás leveleken)
	bazeg beteg állat kivel voltatok?
	életre szóló élmény volt két jedlikes oszt.társammal Schloddi meg Kicsi
	De ilyen jól ismered már az ottani utakat v hogy mertél leszáguldozni sötétben?
	hát száguldozásról azért nem beszélhetünk amúgy

OHHH TE JÓ ÉG
NEM TUDJÁTOK MIT HAGYTATOK KI, MINDENKI LOOSER! ! !
bleble bleeeeeeee

_{(Schloddi az osztálylistára)}

Végül egy kis beszámoló külön a blogra. Taliztam Kicsivel meg Schloddival a Goldmannon, vettünk sört a Budafoki úton, az első dobozt benyomtuk a fogaskerekű városmajori végállomásánál. Eleredt az eső. Számítottunk rá egyébként, úgy volt, hogy ebben az esetben legfeljebb ki-/beülünk valahova iszogatni. Felmentünk a fogassal, szemerkélt, de nem volt gáz, kimentünk a Normafához. Éjjel/este még nem voltam itt, fantasztikus a fénylő város panorámája. Részben erdőben, részben pedig aszfalton áttekertünk a Libegőhöz, közben Schloddi egy picit előrement, Kicsivel meg lemaradtunk és kikapcsoltuk a lámpákat hogy beparázzon De végül mi is megszívtuk, mert utánaindultunk, csakhogy nem volt sehol, és azon paráztunk hogy majd kiugrik valamelyik bokorból A libegőnél várt meg minket, ott volt közvilágítás. Schloddival feltekertünk az Erzsébet-kilátóhoz, Kicsi feltolta a cangát, rég tekert már (egyébként egy össztelós Merida Trans Missionnel nyomja). Fent lecsúszott még egy sör, és lemerült a fényképezőm, aztán tanakodtunk, és úgy döntöttünk, hogy a kilátóhoz felvezető aszfaltút lenti részén induló ösvényt követjük. Innentől egy elég hosszú erdei ereszkedés következett, hol gyorsabban, hol lassabban, talán két aszfaltúttal keresztezve. A túra második részét azon a vonalon tettük meg, ahol legutóbb dankoival voltam. Egy nyomvályús résznél megejtettem az első perecelést, szerencsére itt semmi bajom nem lett, minimális fájdalomtól eltekintve. Innen valahol másfele kanyarodhattunk, mert bár eljutottunk a durva downhill részhez, de úgy 100 méterrel lentebbi szakaszához. Innen egyenes utunk lett volna hazáig aszfalton, de a Szilágyi Erzsébet fasoron az esőben nyálkássá vált leveleken úgy gondoltam valamiért nekem most ki kell próbálni az első féket, úgyhogy végül megtapasztaltam a vizes beton hőmérsékletét. Többiek szerint hideg, úgyhogy keljek már fel, én inkább a medencémet fájlaltam pár percig fekve, és mint itthon ma reggel észrevettem, a lábamat is dagadtra szántotta a pedál.

de tényleg, kibiri kib*szott jó volt! abszolúte besz*rás!

Még ilyet!

Olykor elég népszerűre sikerednek ezek a Pizza-Pazzák ( 5 4 3 2 1 ), mint pl. most is. 14-en bírtunk összejönni az osztályból, többek közt Kicsi, akit ezer éve nem láttam. Részben az ő hatására vettem egyébként össztelós bicót Meg is dumáltunk hétfő estére egy éjszakai Hármashatár-hegyet (vagy Normafát), vmint szept 30-ra egy újabb éjszakai túrát, aminek a helyszíne egyelőre nincs fixálva, de valszeg a Pilis (757m) lesz a befutó. Most így ebbe a magasságba belegondolva, nem vagyok egész biztos, hogy ez ideális célpont-e éjszakai túrának, de teljesítménytúrának minden bizonnyal megteszi.

Update 2006. szep. 19. 16:19: magamnak emlékeztetőül: ha megint lent leszünk, pozitív exp kompenzációval kéne lőni vagy középre súlyozott fényméréssel, a háttérben levő lámpák miatt. Majdnem az összes vakutlan kép alulexponált. (Itt utólagosan enyhén (+0,3 fé) korrigált verziók vannak.) Szintén megfontolandó vakuval lőni, ld. pl. itt, ez automata módban volt. Automata nem ajánlott, mert jpegbe lő. Az objektív által kitakart vakufény az asztalon nem olyan zavaró. A vakutlan képek fehéregyensúlyát 2200 Kelvinre állítottam. Feljebb teljesen sárgában úszik minden.

nrg-vel - aki 3-4 éve űzi az ipart - nyomtunk egy - nemlájtos - Hármashatár-hegyet. Persze az ő állítása szerint nyilván lájtos volt, de ne higgyetek neki A térképen a halálfejnél felnyaltam a földet - kicsit kifejtve, ez volt a 8. vagy 9. esésem, egyben az eddigi legdurvább (de még mindig semmi komoly), de szerencsére itt is negyed óra alatt megszűntek a fájdalmaim. Egy nyomvályúban mentem, vagy abba tévedtem, vagy valami ilyesmi, az oldalfalán kibillentem az egyensúlyból, bringa kormánya be a földbe, két tenyerem, a jobb vállam és az állam szintén. A sisakomról is el kellett távolítanom néhány levelet. Komolyabb baj nem történt, relatíve puha talajra érkeztem, és a kesztyűm szilikonpárnái is jó munkát végeztek. (Szilikon rulez!) A lámpám viszont leesett, és részben eltört a gyorscsatlakozója Mégiscsak jó döntés volt, hogy a km-órám a stucnin van, nem pedig a kormányon.

Kéne egy fullface. Meg sokminden, de ez egy kemény világ (főleg mert nem találok egy normális választékkal rendelkező bringaboltot).

tekerési idő	2:07
összidő	~3:30
megtett út	35,26 km
átlagsebesség	16,5 km/h
max sebesség	44,4 km/h
szept 1 óta	183,3 km

Nyárösszegzés, 2006. június 19-től szeptember 10-ig. A vizsgaidőszaknak ugyan csak június 30-án volt vége, de ez engem nem különösebben tartott vissza. A bringa miatt még ki lehetne bővíteni május 14-ig a táblázatot, de ehhez nincs kedvem. Szóval így telt (sorok a hetek, oszlopok a hét napjai):

Ebből a 84 napos időszakból 43 napon tekertem. Szeptember 1-től 9-ig 130 km-t mentem (5 alkalomra szétosztva), nem tudom összesen mennyi lenne a fenti időszakban, vagy mióta a bringa megvan. Nem a pincében porosodott, az biztos - ez amúgy technikailag sem lett volna lehetséges. Itt jegyezném meg, hogy a km az én esetemben bár egy érdekes adat, azonban szinte semmit sem árul el az adott tekerésről. Nincs benne szintkülönbség, és az sincs megkülönböztetve benne, hogy 20-szal tekerésztem bringaúton, aszfaltos lejtőn gurultam le 60-nal, vagy éppen egy olyan helyen mentem, ahol 20-30 centis letörések tarkítják az utat. Ezeknek a dolgoknak egyáltalán nem ugyanakkora a mókafaktoruk.

Szerintem kurvajó nyár volt egyébként, igazán tarthatna még egy darabig. Igyekszem hát kibővíteni a bringaszezont (még ha ebben az órarendem nem is fogja pártomat), utánanézek milyen őszi/téli öltözetek léteznek, és amíg hó/jég/mocsár nincs, addig járni fogom az erdőket. Nagyon bejött a bringa, azt hiszem ez messzemenően a legjobban elköltött forint.

• 2003-ról is csináltam ilyen táblázatot

János-hegy. Itt rendezik az országos downhill bajnokságot, afaik. Dankoival most már azt is tudjuk, hogy miért. Neki volt közben egy esése egy kanyarban, meg tartottunk egy másik pihit is, így negyven perc alatt értünk le. Szóval nemrossz erdei szakasz egyébként, mondjuk a nehezebb fajtából, legalábbis bizonyos részeken, mert a kilátótól lefelé indulva elég sokáig tele van kövekkel, amik dobják jobbra-balra a kereket, meg eléggé lejt is, plusz meg van tűzdelve földfogó lépcsőkkel. Lényeg hogy ha itt begyorsul az ember akkor a megállás nem feltétlen önerőből fog történni

Meglepetésemre kereszteztük azt a lejtőt, ahol legelőször normafáztam, de most nem jöttünk a bringáról leszállós szakaszon. Később átsuhantunk a libegő alatt is ahol megálltunk egy kis pihire meg fotószünetre. Továbbmenve pedig kilyukadtunk a durva downhill rész aljára, legalábbis először azt hittem hogy az aljára, aztán rájöttem hogy hátra van még néhány tolva biciklit eresztős rész Mellesleg eljött mellettünk egy fazon, akit én sajnos nem láttam akció közben, de dankoi szerint lazán lejött a sziklás fordulóban Később elzúzott mellettem, és amit láttam, az alapján nem kételkedem Durva. Persze fullface meg mindenféle protektor, iszonyat durva telóút meg úgy egyébként is robosztus downhill bringa volt alatta. Lehet hogy versenyző volt, nemtom, elég profin nyomta.

Az a helyzet hogy ilyenkor persze megfordul az emberben hogy kéne fullface, kéne mindenféle protektor, meg hosszútávon egy jobban downhillre kihegyezett bringa, csak a probléma ott van hogy ezekkel lefelé tényleg jól lehet jönni de azon a párszáz méteren vagy néhány km-en kívül haladási/szellőzési szempontból halál egy ilyen felszerelés/gép.

tekerési idő	2:30:50
megtett út	33,31 km
átlagsebesség	13,2 km/h
max sebesség	48,2 km/h
szept 1 óta	130,7 km

Volt egy éjszakai túra Kismaros - Zebegény útvonalon, öt fővel. Danival ketten 212 képet lőttünk, igyekeztem főleg a sajátjaimból válogatni, technikai okokból (zajszint, vaku hatótávja és hasonlók). Most itt 28 képet közlök, ami elég sok egy éjszakai túráról, de egyszerűen nem bírtam lejjebb szorítani, már így is megszakadt a szívem néhány kép likvidálásakor

Vágott beszámoló:

IRCQuote fight! In the ring:

17:17 dankoi	milyen volt a túra?
17:17 Haszprus	kibiri kibaszott jó kúúúúúúúúrvajó és atompara részeken mentünk
17:18	igen? erdő?
	jah q sokszor lóf*t se láttunk (telihold meg lámpák ellenére)
17:18	zseblámpa? jaaaa az kemény
	hát így világítottunk a fák felé az útról és ellátsz 2 méterig aztán kész volt valami nagyvad is lol istvánnal hátul mentünk ketten, daniék hárman elöl... és egyszercsak látjuk h futnak felénk, a bokrok meg mozognak mint állat elég para volt, ott tanakodtunk h mi legyen, mer hát menni kellett tovább persze ment egymás paráztatása is
17:20	pl?
	hát h szemeket látok az erdőben meg ilyenek
17:21	mikorra értél haza?
	az út eleje meg úgy emelkedett ilyen éjjel 1-2 között hogy istván véleménye szerint 5 méteren 3 métert... megálltunk pihenni egy picit, istvánnak kapaszkodnia kellett egy fába nekem meg 1 perc alatt úgy megfájdult az állástól a bal lábam h elindulás előtt kénytelen voltam a jobbat terhelni picit talán 8.00-8:25, ilyesmi
17:24	nemmondtad, hogy hegyi túrázni mentek amúgy sztem azért tűnt olyannak, mert nem láttátok, h hova léptek
	borzalmasan emelkedett, végig azon paráztam h el ne kezdjünk lefele gurulni rajta majd képen látod http://censored.haszprus.hu/censored válts csak a legjobbakat nézetre, ezeken sztem látszik az emelkedő... és mint tudjuk képen nem jön ki igazán
17:36	ok ejha István lába elég szép szögben állt
	jaja meg azon a képen nem emeltem magasba a gépet hanem néztem át a keresőn és mégis ennyivel fölöttük voltam sztem a hosszú záridős csoportképek q yok lettek (15 ill 30 mp-esek) (+ ISO1600 ill ISO800, telihold, szabad ég alatt - a szerk.)
17:53	jaja csak vmi szabályos formációt kellett volna kitalálni, nem így össze-szét
	hát hiába szövegeltem nekik
17:54
	á baze láccik ezeken a képeken ahogy forog a föld ha nem is az egyes képeken de köztük lépkedve máshol vannak a csillagok

Dankoival lenyomtuk a Hármashatár-hegyet. Lefelé vezető erdőből most is juthatott volna több, különösen a felfelé vezető szakasz hosszát tekintve, de ez egy kemény világ Mindenesetre én részemről lefelé sok helyen marhajól szórakoztam (34-es átlag egy adott részen), és a felfelé vezető szakasz is csak azért fájt, mert átéreztem dankoi helyzetét Meg kell mondjam, sokkal lazább útra emlékeztem, mint amilyen valójában. Egyébként nagyjából a múltkori túraútvonalat követtük. Viszont jó lenne most már rájönni, hogy fentről merre kell elindulni, hogy ide lyukadjon ki az ember… Bár szerintem ez az út lefelé is túl meredek, a padlófékes témában a nyílt törésekhez hasonlóan nincs semmi poén.

tekerési idő	2:10:14
megtett út	36,4 km
átlagsebesség	16,3 km/h
max sebesség	58,2 km/h

Alig értem haza a Margit-szigeti tekerésből, VDavid váratlanul egy VIK-es társaság által létrehozott buliba hívott, amiről az űrtechnikának és 'Sprinter' Lacának köszönhetően immáron kép is van Voltunk kb. nyolcan ha az amúgy pezsgőfoltos emlékeim nem csalnak, és egy körtúrát írtunk le a 4-6 vonalán (VDavidot Combinón pezsgőnyitási kísérletéről lebeszélve), Üllői, Jászai Mari tér, ott 'házibuli', Margit-híd, kitudja hányas busz, Kolosy tér, Schönherz, Ukrán, és a final destination, a Rio. Ahova ezúttal mindannyiunkat beengedtek Bent sikerült az élet értelméről társalogni írekkel/angolokkal, de erről nem tudok többet elmondani. Ja a házibuliba mielőtt bemehettünk volna, egy lakásból megfenyegettek minket, hogy ledobnak ránk valamit (virágcserép, vízbomba, etc), úgyhogy kénytelenek voltunk az erkélyek takarásába behúzódni és még azt se tudtuk hogy honnan leselkedik a titokzatos harcos Budapest roxx!

dankoi javaslatára pénteken meglátogattuk a Margit-szigetet, én meg megtoldottam ezt egy kis svenkeléssel. Későre járt, ezért a dolog nem volt annyira egyszerű (fényproblémák, ugye). Na nézzük, mire jutottunk.

A rólam készült képeket csak demonstrációs célzattal teszem ide, miszerint a svenkelés nem annyira egyszerű feladat (Főleg idegen géppel…) (Itt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ez a túra megelőzte a Budakeszi zúzást, még ha arról előbb írtam is.)

Magamnak megjegyzem, hogy próbáljak 1/100-as záridőhöz alkalmas körülményeket teremteni bringás svenkeléshez. (A fenti képek záridejei balról jobbra 1/50, 1/30, 1/8, 1/25 - azaz szegény dankoi eleve rosszabb esélyekkel indult, hiába tekertük fel az ISO-t, a nap könyörtelenül kibabrált vele/velünk.)

A traktoros csávó nagy arc volt Integetett is nekünk

Baloldalt ez történik ha nem tudod mikor van vége a 30 mp-es expozíciónak Jobb oldalt pedig egy hdr felvétel tetszeleg (-2, 0, +2-es expozíció-kompenzációkból). Érdeklődők a 32-es képpel vessék össze. (Igazából fekete háttéren kéne…) Megjegyzem, rossz(ul beállított) monitorral a képek sokat vesztenek tartalmukból, gondolok itt a sötét részekre. Kalibráld a monitorodat úgy, hogy mindegyik színt meg tudd különböztetni az alábbi szürkeskálán:

tekerési idő	1:14:15
megtett út	22,08 km
átlagsebesség	17,8 km/h
max sebesség	45,7 km/h
szept 1 óta	22,08 km

General pix, rövidrezárva… készültek egyéb tájképek is, de tekintve hogy így is 19 kép szerepel itt, azok közlését most mellőzöm.

Találtunk a Normafáról Budakeszi felé menet még múltkorában egy atomdurva lejtőt, ami önmagában még bevállalható lenne, ha egy egyenes placc lenne utána, de a végén marha gyorsan meg kell állni, mert különben találkozás egy földfallal, ami kellemetlen lehet, ráadásul a lejtő alján egy emelkedő kezdődik ami miatt a súly hátsó kerék fölé mozgatása nemesebb szervek bedarálásával fenyeget, ezért ezt a verziót nem erőltettem. Svenkelés közepes látószög mellett (a képeket egymás alá helyezve az ablakok/fülek közt lapozva érdemes fogyasztani):

Svenkelés közepes telével:

Néhány újabb jól sikerült telesvenk. Vegyük észre, hogy noha ugrásról/földet érésről szó sincs, a teló - a lejtő végén - csontig becsúszik.

Pix © dankoi.

Az erdőben Normafától Budakeszi felé egyébként 21 km/h-s átlag, és 46-os maximum. Hazafelé a Budakeszi úton 62,7-es max. Megtett út 28,81 km, 18,1-es átlaggal. (Nem számítva természetesen a fogast a Városmajortól a Széchenyi-hegyig.

Egymilliós jutalom a Combinók rongálóinak nyomravezetőjének

Nyomravezetői jutalmat ajánlott fel Demszky Gábor főpolgármester annak, aki információkkal szolgál a Combinók megrongálóiról.

(Index)

Mi lehet a bünti egy ilyen tettért? 50e Ft pénzbírság? Megrovás? Kiváncsi vagyok mikor jelentkezik két ember a tanú és tettes szerepre fejenként 500e-ért…

Update 13:08: tanult félművelt ( ) kollégám szerint 2-8 évig büntethető a dolog, ez esetben a fenti verziót szerintem el lehet felejteni, viszont fura hogy a törvény ilyen szigorral sújtja a rongálást és mégis ilyen balkáni állapotok uralkodnak a bkv ill. a máv járművein…

IRCQuote fight! In the ring:

22:00	csá nézted a tüzijátékot?
22:06	ott voltam b****g hali szarrááztam a gépemnek meg nem vittem tokot 10 mp után már csavarni lehetett a ruhámból a vizet kicsit fostam is nehogy agyontapossanak meg ilyesmi, mert amikor elkezdett esni akkor elszabadult a pokol, és ilyenkor előfordulnak balesetek... durván megindult a tömeg... szemüveg rajtam volt, lóf***t se láttam megin, a szél meg majnem lefújta rólam kezem meg tele volt a fényképezővel meg állvánnyal úgyhogy levenni se tudtam pedig úgy jobb lett volna aztán álltam 40 percet a goldmann téri aluljáróban van 1-2 kép a vége felé voltunk páran gépnek szereztem zacsit úgy néz ki egyelőre, hogy túlélte bár vizes lett kicsit a f***ér nem halasztották el másnapra vagy valami mit mutatott a tv?
	hát már ment amikor elkezdett esni az eső hát a tv2 kidőlt, a végén már csak 1 kamera ment a lánchídról az is dőlt össze vissza
	rofl
	az m1 se tudott közvetíteni
	lol gecc szánalmas
	telefonált a gondel takács hogy elázutt a stúdió és már az agregátorok is leállnak rtlklub is 1-2 kamerával közvetítette de ott is szétesett a kép kb végig a lánchídat mutatták 1 kamerával és így dőlt jobbra balra
	de egyébként nemtom mit láttál magából az esőből de úgy képzeld el hogy komolyan mondom eleinte kis szemerkélés, megindult a tömeg szép lassan, aztán 10 mp alatt ilyen iszonyat hideg lett, átázott az egész ruházatom, a szél meg fújt mint állat, majd megfagytam, ilyen körülmények között reszketve jutottam el a goldmannig dülöngélő kamera lol hát igen, kemény szél volt vitte a szemüvegemet (!)
	te, itthon tapasztaltam, nyitva az ablak, 2mp után majdnem kivitt a huzat és ömlött az eső bence mondta hogy kidőlt egy csomó fa a városban
	nem igaz h nem bírták ezt előre jelezni a másik meg ha már ez a helyzet, f***ér nem álltak le a tűzijátékkal? belenyomnak egy rakás zsét és senki se látta ezexerint dülöngélő kamera... baz
	mondták a stúdióban hogy ketten fogják már a kamerát
	hát mert nyilván nem lehet leállítani
	mérnem mér nincs egy terv erre az esetre?
	mert kicsit költségesebb lenne megint lezárni a fél várost egy estére
	hmm
	meg az az 1 millió ember, annak a fele gondolom vidéki
	hát nemtom
	az mit csinál addig,
	de azok úgyse láttak semmit mindenki menekült mint állat, mondom, attól féltem agyontaposnak vkit
	hát aki ott volt már hajnalban hogy jó helye legyen az lehet ott maradt
	előtte villámokat próbáltam fotózni nem volt jó előjel
	kiváncsi vok mi lesz ebből a hírekben szerintem le kellett volna állítani
	szerintem nem
	mer te tv-ből nézted mondjuk ha leállítják akkor még a fanatikusok is csatlakoztak volna a taposó tömeghez
	2en meghaltak

Update 2006. aug. 21. 00:12: WiZARD is ott volt…

23:04	met.hu/… mondjuk percre pontosan lehetett előre tudni...
23:05	akkor wtf? ménem halasztották el?
	nemtudom.... elhalaszthatták volna
	állítólag nem érdeklődtek a szervezők omsznél h milyen idő lesz... ezt nehéz elhinni sztem eltusolják bár f*sztudja tévések is odamentek besz*pni rendesen
	hát de ha érdeklődtek akkor mérnem tették át? mer látszólag a tüzijáték cuccain kívül minden sz*rrá ment tehát pont az kibírta volna ha holnapra átteszik
	mert vmi fejes gondolom úgy döntött hogy kibírják azt a kis esőt

2006. augusztus 9-11, körbetekertük a Fertő-tavat. Orca, Szilvi, Mainframe, és persze jómagam. Képes beszámolónk következik. (A képekről a kezelőszemélyzeten kívül két Canon EOS 350D, egy Sigma 18-125 F3,5-5,6, egy Sigma 10-20 F4,0-5,6, és egy Peleng 8 F3,5 gondoskodott, és szokásommal ellentétben most megtettem azt, hogy időrendi válogatást csináltam, azaz ebben az egyetlen bejegyzésben láthatjátok mindkét fotós képeit, megfelelő sorrendben.)

A tó Budapesttől igen messze esik, úgyhogy vonattal mentünk, és a hazai vasúttársaságok közül legkedvezőbb ajánlata miatt a MÁV-ra esett a választásunk. Kelenföldön a vonat elvileg 1 percet tölt el, a bicikliskocsit viszont kinyitni nem tudtuk kívülről, majd a felpakolászással is elment az idő, ezért természetesen ránkordított a sofőr hogy neki erre nincs ideje (egyébként a 20 percre lévő Keletiből 30 percet késett). Node sebaj, bent végülis keleti kényelem volt, mint az a képeken is látszik. A vonattól Fertőszentmiklóson vettünk könnyes búcsút.

Ausztriában a legendák igaznak bizonyultak, a kerékpározás itt sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Legalábbis a tó körül azt tapasztaltuk, hogy óriási a bicikliforgalom, kiváló minőségűek a bicikliutak, szélesek, az út mindkét oldalán futnak, az autósok figyelmesek és türelmesek (néha már kínosan). Rengeteg olyan kerékpárútszakasz vezet a tó körül, amit más járművek nem is használhatnak. Ez alatt azt értem, hogy adott egy 3-4 méter széles kiváló minőségű aszfaltút, ami egészében a bicikliseké, és mellette nincs egyéb járműforgalom (behajtani tilos), nincs más út, mindkét oldalon csak fű, szőlő, csend, jólevegő. És biciklisek. Gyerekkosárral, utánfutóval, mindenfélével. Láttunk tandemet is.

Az első pizza-megállót Ilmitztől nyugatra, a tóparton ejtettük meg, kis kitérővel. Egyébként maga a tó nem látható a bringautakról (B10-es út vezet körbe), ha valaki a partra akar menni, akkor általában 1-3 km-es kitérőt kell tennie. A városok és az utak egyébként kiválóan kitáblázottak, ha valahol balra-jobbra kanyarodik a B10, azt az aszfalton is jelzi egy kerékpárszimbólum, és egy görbe nyíl a megfelelő irányban. Fantasztikus, komolyan. Ha valaki csak szimplán körbe akarja tekerni a tavat, 75%-ban ezen nyilak és táblák alapján megteheti. Nekünk ugyan volt egy térképünk meg GPS-ünk is, de végül egyszer eltévedtünk. Cserébe a mi utunk nem szimpla körültekerés volt, hanem volt egy-két szándékolt kitérőnk ill. megállónk is.

Eljött az első este, és mi még csak egy kempingbejáratnál álltunk, ahol is átszámítva saccperkábé 3580 Ft-ot gomboltak volna le rólunk azért, hogy lerakhassuk a földre a saját sátrainkat. Az árak egyébként mindenütt elég horrorok, de mindegy. Hosszas tanakodás után a vadkemping mellett döntöttünk, aminek a helyét Podersdorftól 1-2 km-rel északra egy szőlőültetvény ill. szántóföld között meg is találtuk. Elég kellemetlen volt a 20-30 centi magas frissen vágott kőkemény szalma, a szúnyogsereg, az éjjeli atomhideg, valamint a kb. 3 órakor beindult félpercenkénti lövéshang és sziréna váltakozása. Ezek minden bizonnyal valami madárijesztő funkcióval bírtak. Nem sokkal később már a traktorok is betársultak, úgyhogy egyszerűen szuperül aludtam

Másnap Weidenben kajáltunk Spaghetti Bolognese mit grünen Salatot, aminek a mennyiségéről a lentebbi képeken lehet informálódni. Az utunk Jois városán keresztül folytatódott.

Rust volt a második napra betervezett úticél, és el is értük. Én péntekre meg akartam tanulni kéz nélkül kerékpározni, de Rustig össze is jött. Bár még csak a nagyobb sebességeknél megy. A helyi kempingben eszetlen adag nokedlit burkoltunk, amivel sem este, sem másnap reggel nem tudtunk teljesen megbírkózni.

Kis pihenés közben szerváltam néhány ajándékot egy meglehetősen hangulatos városkában, Mörbisch am Seeben. Átléptük a határt (gyalogos minimál határátkelő Sopron felé), és úgy döntöttünk, Balfon kötünk ki a bringákkal, megcélozva a 16 órás vonatot, ami össze is jött. A kaller rendkívül segítőkészen kinyitotta nekünk a bicikliskocsit és még be is emelte a kerékpárjainkat, majd pedig jegyet nem vetetett velünk Így kell ezt Győrben átszálltunk, utolsó peron, fullosan eltorlaszoltuk a négy bringával, kicsit vesztünkre, mert Kelenföldön a túloldalon kellett leszállni, és hát nem volt egy egyszerű menet leráncigálni az egyrészt egymásba, másrészt a vonatajtóba akadó bringákat (ld. utolsó kép).

MÁV/MÁV-szag roxx! (A túra viszont atom volt )

Tettünk egy ilyet Mainframe-mel, és volt egy kis szolíd dirtpálya-próba a camponánál (most először).

Dirtösök kíméljenek, majd akkor megyek komolyabban, ha nem egy három napos bringatúra van előttem Védőcucc nélkül balesetet szenvedett dirtösök szintén kíméljenek, én épen akarok hazatérni Talán egyszer veszek egy sípcsontvédőt.

Nagyon fontolgatom azt a rövidebb nyeregcsövet is, mert a dirtösök nem véletlenül ülnek szinte rajta a keréken. Egyáltalán nem nyerő ezekhez a dolgokhoz a kerék fölé 37 centivel emelkedő nyergem, ugyanis nem ad semmi mozgásteret…

Leteszteltük Mainframe új kölcsönbicóját Csepel felé A képek nagyrésze nem ott keletkezett, de ez ne zavarjon senkit. Fotós szempontból szerencsénkre brutális felhők voltak (igaz egy kis vizet is kaptunk a nyakunkba).

IRCQuote fight! In the ring:

dankoi	34.08km ~2h menetidő
	15km/h volt az átlag, ha jól emlékszem
	erdős szakasz az 15km lehetett talán

Felmentünk a Normafához, és közben tudományosan leteszteltük, hogy vajon tényleg nehéz-e DH biciklivel felmenni az Istenhegyi úton. A teszt a következő volt: kerestünk két tesztalanyt, jobbhíján ezek mi magunk voltunk, és kicseréltük az alanyok biciklijeit, majd kb. egy km-t tekertettünk velük az Istenhegyi úton. Dankoi tesztalany rendesen megszenvedett a telók és a széles gumi miatt, Haszprus tesztalany pedig úgy érezte, szinte tekerni se kell. (Persze ehhez dankoi tesztalanynak biztos lesz egy-két szókincse )

Normafa és Budakeszi között a távolság légvonalban mondjuk legyen 4 km, sokat elárul, hogy mi kb. 15-öt mentünk erdőben. Ebből, és a térképek hiányából fakadóan fogalmunk sincs, hogy merre jártunk, egy tuti, hogy Virág-völgyben igen, mert az ki volt táblázva.

Qqqqq yo volt egyébként, majd megyünk még, csak lehetőleg Normafától délre, nem pedig nyugatra, mint ahogy az ezúttal történt

Gabival már egy hónapja meg akartuk mászni a Sas-hegyet (bringával), de úgy adódott, hogy Normafa lett belőle. Most pótoltuk a hiányt, ráadásul a Sas-hegyen még nem is voltam, vagy legalábbis azt hittem, aztán kiderült hogy mégis. De a legtetején, ami elzárt természetvédelmi terület, ott nem, de most igen. Egyébként a kilátás marhajó, lőttem is innen 40 képet, amiből most ötöt láttok. Az első két képet ajánlom a zoomátfogás szemléltetésére. Mindkettőn megtalálható a BAH csomópont, csak egyiken jobban, másikon kicsit elbújt a kép közepén 10 mm vs 125 mm (x 1,6 a 350D miatt). Az uccsó három képen a Csillebérci erdő első méterei láthatók. Nem mentünk beljebb, mert az esőzések miatt eléggé sáros volt, ami emelkedőn különösen kellemetlen.

Mint tudjátok, The GuNN is bringavásárlásra adta a fejét, még ha nem is a kinézett darabot vette meg, mert az épp elfogyott a közértben. Kedden alkalmam nyílt lecsekkolni a Margit-szigeten, hogy milyen érzés is egy 6 kiló össztömegű országútin ülni. Nos először is percekig hezitáltam, mire egyáltalán el mertem vele indulni. Egészen fura. Apró, ingatag, az én monstrumom után olyan, mint egy játékbicikli, a kerék vastagsága kb. az ujjamhoz hasonlítható, mégis van benne valami, ami miatt most már meg tudom érteni, hogy miért választ valaki országútit a monti helyett

A szigetről az irányt közvetlenül Érd felé vettem, ahol maradék erőmből tekertünk egy lájtosat Orcával. Érdben az a jó, hogy a mellékutcák tökéletes downhill pályaként viselkednek, köszönhetően az aszfalt által érintetlen földnek és kavicsnak, a gyér forgalomnak, az erróziónak, és annak a ténynek, hogy Érd nem annyira sík, mint amennyire kocsiból annak tűnik A magasparthoz most nem mentünk fel, talán majd egyszer, ha nem szúr az oldalam. (Ilyet egyébként bringázásaim alatt még egyszer se tapasztaltam.)

Itt lőttem egyébként néhány fotót, amit majd egy külön bejegyzésben…

Hazafelé elkapott egy olyan eső, amiben csak éreztem a sebességről meg a menettulajdonságokról, hogy több centis vízben tekerek, merthogy a kerékig se láttam el… Miután így letekertem pár megállót, úgy döntöttem hogy bölcsebb lesz - többek közt a hátamon helyet foglaló fotóscucc érdekében - bevárni egy buszt és arra felszállni. Itt jegyzem meg, hogy a bkv-n amúgy nem szállítható kerékpár, csak a fogaskerekű és a hév kijelölt szerelvényeiben, de szerencsére nem dobtak le - mondjuk ha a hajléktalanok vígan a hajlékuknak tekinthetik a hátsó ülést, akkor én is felszállhatok bringával. (Az esőről az Origón vannak videók.)

Ja tényleg, ez se maradjon már le: reggel 9-kor 64,7 kg voltam, 19-kor pedig 62,9, ami legjobb ismereteim szerint 1,8 kg fogyást jelent 10 óra alatt. Tudom, tudom, úgy nézek ki, mint valami etióp bringás, főleg miután leadtam 13 kiló izmot

Na, egy régi adósságomat törlesztem - múlt csütörtökön voltunk Norbyval az Omszki-tónál, bringával. Tali sch-nél, aztán tekerés. Útközben találkoztunk egy minimalista ugratópályával Óbudán, amivel elvoltunk egy darabig (Norby felszedett egy nyolcast), aztán Aquincumnál lehalt az akksi… Az Omszki-tó teljesen atom egyébként, nincsenek túl sokan, és ha megfelelő időben érkezel, akkor lehorgonyozhatod a gépet egy üres drótsodrony-szakaszhoz

Nekem még mindig rossz a csuklóm, meg amúgy is totál béna vagyok, úgyhogy a levegőbe emelkedés épphogy csak megvalósult (Hazafelé, amikor már nem volt fényképező.) Ha nem kell közben amputálni az alkaromat, akkor majd egyszer ráfexem a témára, mert ez a pálya egyébként kezdésnek nem rossz, vagy legalábbis lényegesen lájtosabb, mint ami a Camponánál van.

Vége a lannak. 3 nap, 9+1 arc, 2 csapat, túl kevés alvás. Counter strike source, chrome specforce, soldat, quake 2 dm, quake 2 ctf, quake 3, jedi knight, unreal tournament, sonkás pizza, milánói makaróni, csobbanás a medencében, ~120 km tekerés, legutóbb Érdről 57 perc alatt haza. Jövőre ugyanott.

Sokan kérdezték már hogy mi a nyavajáért nem veszek egy sebességmérőt a bringára, így volt ezzel tegnap dankoi is. Mikor eljutottunk az Istenhegyi út feléig (~1 km), rákérdeztem, ugye most már érti miért nem veszek km-órát. Értette…

• LAN-pardey @ Orca

Szal tegnap hajnalban eljöttem lanpartiról aludni - akárcsak a többiek - meg tolni egy korábban megbeszélt Normafát dankoival. Felfelé iszonyat szenvedés volt a melegben, ráadásul dankoi egy darabig jobban bírta felfelé az aszfaltot, amire bár fel voltam készülve, de azért mégis piszkálta a csőrömet , aztán jobban kifulladt mint én (bringatolásra akarta adni a fejét az Istenhegyi úton ), és így végül javaslatomra a Gyöngyvirág úti fogaskerekű-megállótól ezzel az eszközzel folytattuk utunkat. Egyébként egy öreg fószer meg egy srác épp azon vitázott amikor felszálltunk, hogy mit is jelent az egy összteleszkópos bringán, hogy egy forgáspontú, és az öreg minden további nélkül odapattant a bringámhoz és szemléltetően rámutatott hogy ez egy forgáspontú és szar. LOL.

Büntetésül itt van 8 kép unabridged, úgyse fotóztam a Normafáról még délutáni napsütésben a várost. Értelemszerűen egész más, mint amikor szemből süt a nap.

Na back 2 lan.

Élőben a lanpartiról…

Kilencen vagyunk, asszem, ja tizen, de kilenc gép Nagyon profi egyébként Eddig ment Counter-Strike: Source orrba-szájba, tegnap 16-tól kb (bár én már régebb óta itt vagyok). Bringával tekertem le, és hamarosan úgy is távozom, de csak ideiglenesen aludni, meg délutánra beiktattam dankoival egy Normafát, még mielőtt a lanpartiról értesültem volna. Ezek mennek. Estétől meg újra lan, elvileg vasárnap valameddig.

(Ezt a bejegyzést hajnal 5-kor írtam csak véletlenül elfelejtettem publikálni…)

Megérkezett most már mindenkitől a képadag, úgyhogy Dani, dankoi és Norby képeiből egy kis egoista/exhibicionista válogatás.

• Velencei-tó bringával

Mikor megvettem a bringát, rögtön aznap csipogtam a levlistán, hogy kéne egy bringatúra a nyárra, minimum 1 hónap várakozási idővel, hogy kondiba jöjjek. Négy évvel ezelőtt ugyanis nem bírtam egy emelkedőt, és a kitartás hiánya miatt úgy döntöttem, hogy visszafordulok. Akkor kiderült, hogy már nem sok lett volna hátra, és Csabának pár méterrel feljebb egyébként is kidurrant a kereke. Mindegy, idén nem akartam ilyen problémákat, ezért eleinte elhatározásból tekertem, később, ahogy jöttek a hegyek, már kedvtelésből.

A túra végül két hónapig váratott magára, én közben elég durván kondiba jöttem, így végülis számomra gyerektávvá vált az út, de persze a többiek miatt nem akartunk változtatni (mi, a szervezők, azaz Gabi és én). A csepeli hév végállomásától vágtunk neki az útnak heten, pár km-rel és másfél órával később csatlakozott hozzánk István² alias dankoi. A társaság 15 km után fáradni látszott, nyereg-környéki és comb-problémák. Itt hívnám fel Orca és Mainframe figyelmét, hogy 15 km az határozottan nem 200 (utóbbi a Balaton kerülete), úgyhogy tessék edzeni most már, mert különben komoly problémák lesznek. De tényleg. Én is úgy kezdtem, hogy eleinte nem bírtam két nap egymás után biciklire ülni…

Némi tekerés és még több pihenés után eljutottunk Ráckevére, ahol először egy minden szempontból atomjó pizzériát látogattunk meg (hangulatos belső udvar, tiszta mosdó, isteni pizza). A probléma csak ott volt amikor jattal együtt összedobott pénzünkre kikértük a számlát, amin egy ezressel alapból több szerepelt (De valszeg mi tévedtünk.)

Csobbanás a Dunában (megint nem ismerek magamra), búcsú Norbytól és Timitől, komp Lórévből Adonyba.

Betértünk valami putri szórakozóhelyre megérdeklődni hogy van-e valami ábécé vagy ilyesmi, közben a helyiek már nem kicsit feltűnően minket méregettek, mint akik nem láttak még fehér embert. Mindegy, ábécé, aztán tovább bringával. Eközben egy régi tragacs, de felcicomázott autó, benne öt helyi lakossal - tudjátok - kb. négyszer haladt el mellettünk furcsa mód, ami a kinézett táborhelyünktől 1-2 km-re némi borúlátásra adott okot.

Az autó végül elmaradt, és olyan házak közt vezetett utunk, ahova bekopogni se mernék, azonban sajnos ez volt a kinézett táborhely, az ég is ránksötétedett, kénytelenek voltunk letáborozni. Nem kellett sokat várnunk, a sátrak felállítása után rögtön megjelentek a helyi suhancok, és kutyával meg lovaskocsival szépen körbehajtottak a sátraink körül, majd kicsit odébb kupaktanácsot tartottak. Persze mi is. A helyzet elég gáz volt, valszeg felmérték hogy mink van, mit lehet lenyúlni. Hát volt mit, nem kell részletezzem. Én a magam részéről a továbbtekerést favorizáltam, a többiek fáradtak voltak, éjszakai őrséget beszéltünk meg.

Éjfél lehetett, amikor vesztükre odarohant hozzánk a kutyájuk, amit kénytelenek voltak visszahívni. Ki tudja mióta figyeltek már onnan kb. nyolcan a tőlünk 3 méterre levő bokorból. Előadtak egy kis paráztató műsort, aztán határozott fellépéssel szerencsére sikerült elzavarni őket. A paraszint egekbe szökött. Egy darabig Ági kivételével mindannyian fent voltunk, de éjjel 3 körül már csak Gabival virrasztottunk. Egyébként kibiri kibaszott hideg volt. Én azzal számoltam, hogy a sátorban nem fog fújni a szél, meg majd bemelegszik, és megleszek egy darab polifoammal, három ujjatlan pólóval, két zoknival, meg két rövidgatyával. Hát nem jött be, mert a sátorból nem tudtuk volna figyelni a környéket, a polifoamom meg Ágihoz került, úgyhogy a kinti szélben a földön majd megfagytam kölcsönpulóverrel együtt, persze Gabi is.

Ami azt illeti, az éjszaka nemcsak parával volt teli (az inkább hullámokban jött a suhancok megjelenése környékén), hanem fotótémával is. Valami kisebb szántóföld közepén voltunk, gyéren lakott, fényszennyezés nélküli helyen. Hosszú idő után most először láttam a csillagos égboltot. Egyszerűen elképesztő élmény volt.

Amikor kezdett egy kicsit derengeni 4 óra után, Gabival tekertünk pár kört a sátrak körül, melegítés gyanánt. Mivel a többiek isten tudja mikor ébredtek volna fel, ráadásul hozzánk képest sokkal edzetlenebbek voltak, úgy döntöttünk, hogy elindulunk és körbejárjuk a Velencei tavat.

Ez meg is volt (közben eligazítottunk két külföldit, akik egy kb. A5-ös oldalra nyomott Magyarország-térkép alapján próbáltak Székesfehérvárra tekerni), megkajáltunk, aztán rákérdeztünk a többiekre, hogy hol járnak. Most indulnak, hangzott a válasz…

Mindegy, kimentünk Zsófiért az állomásra, aztán valahogy eltelt az idő, megérkeztek a többiek is. Csobbanni nem nagyon lehetett mert iszonyat szél fújt, meg a cuccokra is figyelni kellett.

16 körül szedtük a sátorfát és irány Gárdony, hogy mehessünk kerékpárszállítós vonattal. Na nehogy azt higgyétek, hogy időben volt ott. Természetesen az alap 20 perces késés, aztán csüngtek az emberek a vonatajtón effekt, persze a kerékpáros kocsi fullon. Kb. az ötödik vonatra végül felfértünk, bár nem szabályszerűen, és ráadásul nem is egy kocsiba, de ez ekkor már nem volt visszatartó erő. 1 óra álldogálás a retekben, kelenföld, lágymányosi híd, home sweet home, 14,5 óra alvás (mivel a túrán kimaradt).

Jó volt? Mint állat. Legközelebbi sátorhely? Majd kiderül, figyelni kell hogy milyen környékre megyünk, mert ez így nem állapot.

Képek valszeg lesznek még, mert Norby, Dani és István² is fotózott.

Update 2006. júl. 20. 17:28: megjöttek a képek.

• Velencei-tó 2nd attack

Balagéval jóideje akartunk egyet lejtőzni a Normafánál, és ma ez végre megvalósult Tali a fogaskerekű lenti végállomásánál, fel a második fogaskerekűvel (mert az elsőre nem engedett a vérkomoly security 8-nál több embert, miközben vártunk kb. 20-an, a fogas meg persze töküres volt), aztán fent zúzás. Egy darabig az általam ismert útvonalon mentünk, Balage már itt is öngyilkos tempót diktált, de próbáltam alkalmazkodni. Aztán rátértünk egy általam eddig fel nem fedezett útra, ami valami iszonyat durva volt bármihez képest ahol eddig jártam.

Rendkívül lejtős, 20-40 centis letörésekkel teli, porzós csuszamlós agyaggal, sziklákkal, fatörzsekkel fedett pálya, minden eddigi terephez viszonyítva atomdurva. (Talán a Mátyás-hegy közelíti meg valamennyire, de ott nincsenek letörések, csak csuszamlós kövek.) Kénytelen is voltam az út felén letolni a bringát, még így is a hanyattesés veszélye fenyegetett, ami rendkívül kellemetlen lett volna, tekintettel a hátamon helyet foglaló fotós cuccra.

Valóban érdemes elgondolkodni védőöltözeten. Nem tudom mikor megyek ide legközelebb, de az tuti hogy egy darabig ezt szigorúan csak fotós cucc nélkül vállalom. Leérvén a féktárcsán kishíján rántottát lehetett sütni.

Szóval nem kérdés hogy ez volt eddig a legdurvább trip, és noha hazaérvén Balagénak még azt mondtam hogy nem tudom jövök/megyek-e ide újra, most már biztos, csak hátizsák nélkül. Vagy esetleg üres hátizsákkal, gerincvédelem gyanánt.

Hajnalban 66,8, túra után 65,8 kg. Március 19-én 75,5 kg voltam.

Nos, szóval tavaly nyáron alkalmunk nyílt betévedni erre az akkor, frissen nyílt helyre (mondom tavaly). Tapasztalatainkat félretéve lássuk először a száraz tényeket.

Valahogy úgy adódott hogy a kirándulós groupból tegnap délután rámkérdezett Gabi hogy mizu, és végül 18-tól 21-ig nyomtunk egy Normafát. Bicóval fel, bicóval le. Zsírság.

Shamalt kolléga felvetéséből származik az ötlet, hogy az ÜberBlog teamje üljön le együtt megnézni valamilyen filme(ke)t. Közben igény szerinti alkoholfogyasztással lehetne súlyosbítani a helyzetet. Vitassuk meg, mit nézünk, mit iszunk, mi a célunk az egésszel! (az első pár komment áthelyeződött a Robotok c. bejegyzésből)

Dátumból láthatóan kétnapos. Indulás szombat reggel itthonról, vasárnap este pedig vonattal haza. Pillanatnyilag úgy néz ki, kb. 9-en leszünk, de lehet, hogy többen. Megvallom, eléggé idegesít a vadkemping és a vasárnapi strandolás, tekintve a kerékpárom jellegét, if u know what i mean.

Továbbá idegesít a csomaghordozás témája is, mert egy jobb hátizsák ahogy elnézem kb. 30e Ft, és ismerve a környezetemet, utazási szokásaimat, stb, körülbelül x évente használnám, ahol x >= 1, úgy meg kicsit rossz az ár/érték-arány. A sátor összecsomagolva 60 centi hosszú, tehát nagy zsák kell. (Mellé jön még egy hálózsák, polifoam, fényképező, kaja, ital, papucs, 1-2 ruha, jobban nem részletezném.)

A fényképező. Két gép közül kell választanom. Az egyik az elnyűtt ám kicsi Nikon 885, a másik meg a Canon 350D. Előbbinek sajnos kifakult a képe (borzalmasan szar), utóbbi meg egy monstrum, a váz és az obi önmagában 1 kiló, és valamibe tenni is kell. Előbbit könnyebb előszedni és elpakolni, utóbbinak jó a képminősége. Hogy melyiket viszem, asszem majd a hátizsák és/vagy egyéb csomagtartó alkalmatosságok függvénye lesz.

Ezek vannak most.

Ja és készítettem magamnak egy elég durva edzéstervet az elkövetkezendő egy hónapra, de nemtom mennyire fog sikerülni betartanom, tekintve hogy nem vagyok sportember. (Bár megjegyzem, ez a dolog rengeteget változott az elmúlt hónapokban, minden egyéb rovására )

Úgy néz ki, július 1-től 8-ig fotóművészeti nyári egyetem, Sopronban. Nekem ez a megnevezés roppant ellenszenves egyébként, de asszem nem ez a lényeg, hanem hogy remélhetőleg jó móka lesz

• Fotóstábor 2004 ep2
• Fotóstábor 2004 ep1
• Fotóstábor 2003

Update 2006. jún. 09. 17:17: projekt törölve.

Rájöttem, hogy az idei ösztöndíjam túlnyomó részben fedezi a bringámat, és az ösztöndíjamba senki se köthet bele, hogy nem dolgoztam meg érte. Ezek után bátran le merem publikálni, íme a tegnapi szerzeményem.

Utoljára 4 éve ültem egyébként bringán, a tegnapi napot nem számítva, és akkor is csak párszor, azelőtt meg tíz éve. Akkoriban sokat tekertem, utána meg mindenféle körülmény miatt nem volt kedvem vagy időm rá. De most érzem, hogy ismét elég komoly tekerésbe kezdek, és legrosszabb esetben a fenti szerzemény biztosítja, hogy kedvem is legyen hozzá. Egy nyári bringautat már el is kezdtem szervezni a 4 évvel ezelőtti csapattal, valamint lehet, hogy The GuNN-nal is ellátogatunk erre-arra (felmerült Szlovákia). Semmi sem biztos, de a kilátások derűsek

Változások vannak. Egészséges étrend, fogyás (70,9-nél tartok kevesebb mint 2 hónap alatt - eredetileg 70-et céloztam be, 6 hónapos határidővel, de most már inkább 67-ig meg se állok), mafc uszoda, kondorosi uszoda, bringázás. Már csak a sch konditermét kéne beiktatni, és senki se ismerne rám.

• Bringa harmadik megközelítésben

Voltunk The GuNN kollégával megvizsgálni ma egy bringát. (A buszon egy ad-hoc überblog-találkozó szerveződött, mert beleakadtunk Orcába is ) Szóval milyen bringát néztünk. Egy megfelelő darabot. Nem volt hiba benne. Azaz hogy egy probléma mégis akad. A bringa jobb mint én. Kétségtelenül. De hisz hogy is ne lenne az, pillanatnyilag egy Tesco Bájk™ is többre képes, mint amit én ki tudnék használni ennyi év kihagyás után. Azonban célom felfejlődni. De ez a bringa még így is többre képes, mint amit egyáltalán el óhajtok érni.

Úgy esett 2002-ben, hogy alapos tájékozódás után kinéztem egy fényképezőgépet, és megvettem abban a szellemben, hogy majd fotózgatok mindenféle jelentéktelen marhaságot. De mihelyt kezemben volt a gép, kinyílt a szemem, olyan dolgokat láttam meg az utcán, amik mellett addig elmentem. Mindenhova vittem magammal a gépet, és gyakran nyomtam le a kerek ezüst gombot. Megtanultam kezelni, kihasználtam tengernyi manuális beállítását, hamar eljutottam arra a pontra, ahol már kevés volt az eszköztára. Éveken keresztül új gép után sóvároghattam.

Nem vagyok – még – nagy bringás. Egykor az voltam. Régen. De most úgy gondolom, nem fogok rajta évekig fejleszteni semmit. Egy olyan gép kell, amiben bízhatok, hogy nem az fogja számomra a limitet jelenteni, csak saját magam.

A végső döntés még hátra van, és egyáltalán nem könnyű.

• Bringa első megközelítésben

A legenda szerint Worf agyából pattant ki az ötlet, hogy mekkorát robbanna egy ilyen _újság_. Aztán amikor nagyjából két éve összehívott hármunkat a második emeleti 1 szobás bútorozatlan lakásába, előadta. Előadta, hogy arra gondolt, hogy kellene egy olyan újságot csinálni amilyen még nincs. Legyen mondjuk informatikai, hiszen ehhez még értünk is valamennyire. Aztán legyen mondjuk az átlagnál igényesebb, hogy ha valaki meglátja az utcán és kicsit is foglalkozik kompjúterrel, akkor a kezébe akarja venni. Aztán legyen mondjuk ingyenes. Mekkorát fog pukkanni, te jó ég, ingyenes informatikai magazin ami mindennek a tetejébe nem a szokásos wc papírra van nyomva, hanem igényes, csillivilli papiruszra. Szóval mutogatta ott a képeket közben csillogó szemekkel áradozott róla, A mérete ilyen lesz, hogy ezzel is feltűnést keltsen, ennyi oldal lesz, a dizájn is kész, tessék, szerintem szupi meg amúgyis, most mi baj lehetne. Ez jellemző volt rá. Ez a sugárzó, sokszor már-már buta és irrealalisztikus optimizmzus, persze ezt akkor még nem tudtuk. Talán ezért is hittünk neki. Hirtelen ott abban a pici lakásban négyen elhittük, hogy Worf valami hatalmas ötlettel állt elő és ha akarjuk, hamarosan újságkiadó lesz belőlünk.

Don't know how to break out.

Szeva, én vagyok a Haszprus ÜberTeam (továbbiakban HÜT) legújabb tagja. Azt hiszem, némileg eltérő színt jelentek itt a blogon belül több szempontból is, egyrészt a kollegáktól eltérően, nekem lövésem sincs az informatikáról, éppen ezért jogásznak készülök, másrészt pedig én vagyok az, aki ezen blog keretein belül a trusted level összes szintjét bejárta, kezdve a legalacsonyabbal és mint láthatjátok - hála a diplomáciának - eléggé felküzdöttem magam, így éppen az überblogger státuszban tetszelgek. Ez egyszer jó nekem, hiszen végre eleget tudok tenni az Ej, erről de beszámolnék valahol rángásaimnak, aztán pedig jó Neked, hiszen még akár jót is írhatok, ami esetleg elnyeri a tetszésed. Mondjuk amíg nem írtam sehova, valahogy biztos voltam benne, hogy némely gondolatomat szuperul meg tudnám osztani a külvilággal és milyen érdekfeszítő és lebilincselő tudnék lenni, aztán most valahogy mégis izé, izgulok. Na, de majd csak elmúlik.

Szóval véleményem szerint kicsit talán másfajta postokra számíthattok majd tőlem, mint a többiektől, de persze az sincs kizárva, hogy olykor-olykor valami technikai jellegű témához is hozzászóljak. Végülis techblog vagyunk vagy mifene. Mindenesetre az biztos, hogy tőlem ritkán fogtok a kódolásról vagy a Macről olvasni. Inkább élményekről, gondolatokról, ötletekről, remélve, hogy jó hallgatóságra találok bennetek és esetleg én is plusz egy okot szolgáltatok majd arra, hogy idelátogass. Na, kezdetnek ennyi, drukkoljatok!

És persze én is szeretnék köszönetet mondani a szüleimnek, a barátaimnak, de legfőképpen Haszprusnak, aki lehetővé tette, hogy mindez megtörténjen.

IRCQuote fight! In the ring:

(privacy power)	arukeszlet, stb.
(privacy power)	amit te fillerekert siman leprogramozol
(privacy power)	en pedig meggazdagszom
(privacy power)	konkretan ez lenne az elkepzelesem
	érthető végülis
	biztos beszéltem már neked az ukránokról
(privacy power)
	általában a beszélgetésnek ezen pontján szoktam megemlíteni őket
(privacy power)	ja, mar emlitetted parszor
(privacy power)

176-ból 10. legjobb zh pedig be se jártam (3 v 4 előadáson voltam ott). Igaz voltam 3 adatb gyakon amit az évfolyamtársaink tartottak for free (gigarespect & gigathx), abból egyiken az alapfogalmak ismeretének híján semmit se értettem, zh-ra készültem éjjel 3 órát, kb. 24 órás ébrenlét után írtam meg, zh utolsó fél órájában aludtam a papíromon. Szóval aki aszonta hogy nem előny hogy foglalkoztam már adatbázisokkal a gyakorlatban, annak most nem jött be (Többen voltak így.)

Én is egy újonc vagyok (nem tudom hányan vagyunk/leszünk, szám szerint a harmadik beköszönő vagyok). Eddig nem sokat látogattam a blogot (más blogokat sem), és blog ellenes voltam, értelmetlen dolognak tartottam. Most picit emiatt gondban is vagyok, mert Haszprus kérte (najó, felajánlotta), hogy írhatok ide, ha akarok, és egyfelől akarok, másfelől picit az eddigi gondolataimnak ellentmondok ezzel. Szóval nem ígérem 100%-ra hogy rendszeresen írogatni fogok, de első lépésnek ez jó . (ja és a html dolgokkal nem vagyok teljesen tisztában, szóval lehet hogy néha vicces dolgokat fogok alkotni)

Magamról néhány szót: pár éve a BMF-en kezdtem informatikát tanulni, sikerült ezzel-azzal elcsúszni, így egy ideje ott tanulok, és egy ideig még várat magára a diploma . Mellesleg időközben rájöttem hogy az informatika mégsem érdekel annyira, mint ahogy régen gondoltam, és főleg nem akarok egész életemben gép előtt görnyedve informatikusként dolgozni, így valami mást is kellene tanulni. Lövésem se volt, hogy mit tanuljak, alapvetően semmi sincs, ami nagyon érdekelne, illetve ami olyan lenne, abból nem feltétlen lehet jól megélni, én elég pénzorientált vagyok, így ez fontos volt. Végül a BGF-Külkernél (angol KG) kötöttem ki, mint jó hírü iskola, egy jól hangzó képzéssel, ami még számomra elvégezhetőnek is tünt. A BMF-en ez a negyedik évem, Külkeren pedig az első, eddig elégedett vagyok a döntésemmel.

Szabadidőmben sok extrát nem csinálok, alszok, számítógépezek, mozizok, ilyesmi. Dolgozok is (már amennyire ezt munkának lehet nevezni), egy ismerős cégénél rendszergazda vagyok (haha), valamint a Mellesleg.hu-nak fotózok bulikban, meg kattintgatok pénzért bárkinek bárhol bármit . Hogy miről fogok írni, az jó kérdés. Filmek (+házimozi), fotózás, sulikról, néha pc, meg ami épp eszembejut.

Üdv az újoncoknak, majd kiderül, hogy kik is ők Még nincs véglegesítve, ezért nem nyilatkozok Annyit, hogy valószínüleg rajtam kívül időnként még más respektált júzerektől is olvashattok időnként egy-egy gondolatot

Útjára indult a myVIP. A site az iwiw konkurenciája óhajt lenni, hasonló elven müködik (gyüjtsél ismerősöket, hívd meg őket, stb). 4 napja nyitottak, ez alatt nem kevesebb, mint 30 ezer júzer regisztrálta be magát. Büszkén jelentem, hogy a rendszerben kétjegyü azonosítóm van
Thx 2 WiZARD

A kérdés, hogy vajon fel tud-e futni annyira, mint az iwiw, vagy meg fog rekedni néhány hardkór netezőnél akiknek jó fun két helyre is regisztrálnia magát. Én először úgy gondoltam, hogy nem tud alternatíva lenni, de 4 nap alatt 30e user azért mégiscsak valami, még ha ez feltehetően a netes keménymagból tevődik össze, akkor is.

Személy szerint pillanatnyilag nem nagyon érzek késztetést, hogy egy második helyen is kialakítsam többé-kevésbé ugyanazt a partnerlistát.

A myvip egyébként ezekben a percekben éppen döglődik, noha legjobb értesüléseim szerint elég kellemes géppark van mögötte

Update 20:22: Na a döglődés nem lesz mindig így

• Myvip redesign

Múltkor egy kisebb társaságban mondtam egy olyat, hogy ad-hoc (valami). Megkérdezte valaki: hogy micsoda?. Elismételtem: ad-hoc (valami). Csak ekkor jöttem rá, hogy nem hallási problémája volt, hanem nem tudta, mi az az ad-hoc, és nem sikerült enélkül a mondatomat értelmezni. Nem tudtam úrrá lenni a helyzeten. Az illető úgy reagált, mintha értené, de érezhető volt, hogy ez csak színjáték. Előfordul néha (velem is), nem egyedi eset. A lényeg, hogy nem tudom mi ilyenkor a helyes megoldás. Megmagyarázni a társaság előtt egy szerintem közismert szót, mikor az illető úgy tesz, mintha értené, vagy átsiklani a tény felett, hogy nem sikerült értelmeznie a mondatomat.

A túloldalról szemlélve szintén nem tudom mi a legelfogadhatóbb megoldás, rákérdezni az ismeretlen tényre/szóra, vagy úgy tenni, mintha igen, mi is tisztában lennénk az említett dologgal.

Számelm konzi volt ma Mf-fel. Tekintve hogy ezeken a tárgyakon már egyszer átmentünk, így egész hasznosra sikerült, de azért legközelebb gyúrni is kell rá Március 20-án lesz a számelm szig, 24-én digit szig. Mégis.

13-man voltunk, impresszív. Ettől függetlenül nem pártolom az ilyen magas létszámú összejöveteleket. A privát dumálás sokkal jobban fekszik. Mint amilyen ezt is követte a jövőről, mesterséges intelligenciáról, a társadalomról, amelyben az ember nem fog dolgozni, mert mindent a gépek végeznek. Memóriaátvitel egyik emberi testből a másikba.

Lőttem egy csomó képet night portrait üzemmódban, amit eddig nem használtam. Igazából elég nehéz téma egy dslr-rel fotózni az adott fényviszonyok között izgő-mozgó embereket szabadkézből. Fény az nincs elég, a vaku halottá tenné a hátteret, a night shoot mód a kettőnek egy kellemes keveréke lenne, ha nem venné olyan hosszúra a záridőt, mint amilyenre veszi. Ha feljebb lehetne nyomni az ISO400-at 1600-ra. Szoknom kell még a készült képeket. Kompakt géppel a helyzet egyszerű, a képek csak egyféleképp lesznek jók, mégpedig automatán megvakuzva. DSLR-rel ugye a helyzet ott bonyolódik, hogy egy rakás opciót lehet még választani, amivel a kompakt gépnél bizonyos szempontból jobb fotók készülhetnek, azonban� vannak problémák, éspedig egész egyszerűen azért mert az ember megteheti, hogy nem korlátozza le magát az automata telibevaku által nyújtott élményre�

Update 2006. már. 04. 22:13: kaptam még néhány képet:

Goldmann 15:30-tól 16:00-ig, Sirius teaház, meglehetősen érdekes (ld. még: különleges) hely (simán ajánlható), 16:40-től 19:20-ig. Maximális létszám: 9 fő. Fogyasztott objektumok:

irish cream

fekete tea whisky-kakaó – BaileyÂ’s-ízzel

sütik

A kiszolgálásról most nem írok semmit, legfeljebb hogy az érdekes szó erre is alkalmazható, csak más értelemben. De végülis nem volt gáz az se.

Elképzelhetőnek látszik, hogy lesz még a jövőben ehhez hasonló, vagy sörözés. Utóbbit jobban pártolnám, bár kétségtelen, hogy ahhoz nem szokott ilyen különleges környezet társulni. Bármit is hoz a jövő, állok elébe.

Update 21:43: Tökre sajnálom, hogy nem vittem fényképezőt. Ha leszünk még, akkor viszek, talán állványt is A terem másik végében ülő csoport kétpercenként ellőtt egy vakus képet, már kezdtem úgy érezni hogy stroboszkóp üzemel a helyiségben

Ahahah király, most jöttem szglab5 bevezető/tájékoztató előadásról, totál kész volt, végig röhögtük az egészet, és közben megpróbáltam arcokat beszervezni a keddi jegesnapra Komolyan videózni kellett volna, ilyet még nem láttatok. CH Max, 600 fős terem ugye, teljesen tele, mindenki alig várja, hogy megvehesse 500 Ft-ért a könyvecskét a tárgyhoz, ami csak itt csak most kapható, néhányan elkezdenek közeledni a katedrához, de a tanár még pár percre visszaparancsolja őket a padokba, ám végül elhangzik a bűvös mondat:

„Lehet jönni a könyvekért!”

Ha három másodperc alatt nem voltak ott a katedránál 100-an, akkor egyen se, olyan volt mint az Electro World megnyitója lehetett, ahol ugye betörte a kiéhezett csürhe az ajtót az óccsó tévéért, volt aki három padon keresztül vetődött előre az értékes lapokért folytatott küzdelemben Azért nem mindegy, ha az ember előtt 500-an állnak a sorba'

Tanár azt mondja, hogy van egy jónéhány phd hallgatójuk, aki éjjel-nappal azon dolgozik, hogy plágiumfeltáró rendszereket hozzon létre, és az évek során beérkezett összes feladatmegoldás megvan nekik egytől-egyig egy hatalmas adatbázisban. Ezekkel vetik össze az általunk leadott munkákat, és akinél nagyfokú egyezést találnak egy korábbi megoldással, „ott a következményeket nem szeretnék részletezni”. Felvetettük a problémát, hogy az egy feladatra adható megoldások száma bizony véges, és így néhány éven belül sajnos mindenki meg fog bukni ebből a tárgyból ÍÍÍ

Fergeteges óra volt, még ha az ezredét se adja vissza ez a bejegyzés.

életjel

Update 06:47:

Eredetileg egy Pilisvörösvár-Pilisvörösvár útvonalat akartunk megjárni, de valahogy Piliscsabán lyukadtunk ki. Nemgáz. Szerintem kurvajó volt az egész, három hónapja várok már rá. Szereztem hozzá bakancsot, zoknit, termoszt, kesztyűt, elemlámpát, tartalék elemeket, szóval jól felkészülve mentem (a forró rumos teáról már ne is beszéljünk). Feltétlenül kell még ilyen, lehetőleg minél több. 5 réteg ruha volt rajtam felül, alul pedig a jégeralsó teljesítette a dolgát, minden komponens kiválóan, mert nem fáztam, csak amikor a vonatra vártunk visszafelé.

Szóba került nyárra valami sátrazás, cangás túra, meg egy durvább barlangmászás is. Az éjszakai túra amennyire felmértem, mindenkinek bejött, bár volt akinek problémája akadt a hideggel. Nekem szerencsére nem, de ez úgyis mindegy lesz 1-2 hónap múlva.